Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

KEDD, 1997. FEBR. 25. HANGSÚLY 7 Minden táj A

mórahalmi Pótkerék csárdánál, a tüntetők egy csoportjánál fékez egy kamion. - Miért nem álltok keresztbe? - így a jótanács. - Gyere közénk! hangzik a válasz. - Nem lehet, én alkalmazott vagyok. Majd kamion el. Az autósok különben türelmesen kerülgetik a traktorokat. A járgányok közé be tudnak állni, amíg elengedik a szembejövő forgalmat. A torlasz éppen csak lassítja egy kicsit a közlekedést. A csárda parkolójában ott a yard. - Minden rendben? barátkozom. - Nem mondhatunk semmit, csak a Németh Karcsi - válaszolják. Különben, úgy magunk között legyen szólva, minden rendben, tudom meg. Nincs zavargás. Sok gazda tekergeti a nyakát és néz az ég felé. Szemlátomást sajnálják, hogy ebben a jó időben a bajai úton kell ácsorogni. - Lenne más dolgunk is - mondogatják. A kivonulást táblák, feliratok színesttik. Ezeken azonban nem a követelések olvashatók, inkább egynémely célzás, bizonyos helyekre. „Elpusztítottátok a nemzet vagyonát, de a földet ne adjátok el!" - utal egy mondat arra, hogy a korábbi állami vállalatok nagy része külföldi tulajdonba került. A gazdák úgy érzik, a hektárok jelentős hányada már most úgynevezett zsebszerződésekkel zömmel az osztrákok kezében van. Amúgy pedig felháborító, hogy a Nagy Frigyes éppen most ment el Párizsba! F. K. Gyertek idel M

egrohad a krumpli, túl sok termett tuvuly. Még jó, hu u disznókkal fel tudják etetni. Egy kicsit talán az ötforintos krumpliról is szól az a számos útelzárás, de hogy ne legyen még olcsóbb, valamiféle minimális információra azért szüksége lenne az agrártárcának. Meg a pénzügyinek. Mert jövőre paradicsomból ültetnek túl sokat, s akkor hasonlóképpen meg lesznek sértődve a vetésszerkezetről máskülönben teljesen szabadon döntő gazdák. Akad, aki a holland virágot sérelmezi, meg a magyar piac védelmének hiányát. Ez azért nem olyan váratlan dolog, a magánimport, a rózsát számláló vámtiszt „megnyerése" már jó néhány éve jövedelmezőbb, mint mínusz húsz fokban üvegházat, fóliát fűteni. A hollandok jobbak virágban - s nem biztos, hogy csak a nagyobb támogatás miatt -, egy hét a bőröndben, egy kímélőprogram az automata mosógépben, s még mindig piacképes a vágott virág. Valahol középen lehet az igazság, az illetékes tárcák is kapkodtak, de a gazdák kompromisszumképességére is szükség lenne. Ezt pedig akkor sem az úton kellene intézni. Azon az úton, amelyre olyanok is kiálltak, akiket egyébként nem igazán sújtanak az új rendelkezések, csak nincs elég információjuk. És azok vitték ki őket, akiknek most tényleg színt kell vallaniuk. inrommunikációból elégtelent érdemel a kormány, MA. mert tényleg nem magyarázták megfelelően a „mechnizmust". Most már magyaráznák, tényleg van elég közérthetően fogalmazó szóróanyag, rendkívüli hivatali ügyfélfogadás, csak már a gazdáknál is lement a függöny. így fordulhat elő, hogy Kiskőrös üzen a kormánynak, hogy: gyertek ide. így nem lehet, különösen Kiskőrösről nem. Kovács András • Kistelek: nem az adók ellen tűntetnek! Krumplit eszik a disznó, tiltakozik a termelő • Mórahalom Eurokonform tüntetés Gárgyán István. „Ha kell, keresztbe fordulunk." (Fotó: Miskolczi Róbert) Tegnap reggel 9-kor álltak ki járműveikkel az útra a Mórahalom környéki tüntetők. Ott volt fél Zákányszék, Domaszék, de még Röszkéről is érkeztek, hogy az 55ös úton a fél pályát elzárva tartsák. A Pótkerék csárda az eszmei középpont: tőle Szeged és Baja felé is nagyjából egyenlő hosszúságban foglalja el az utat a 90 traktor, mezőgazdasági kisgép, személygépkocsi. Géczi József országgyűlési képviselő kalapban, biciklivel közlekedik egyik helyszíntől a másikig. Szinte mindenkit név szerint ismer. - Nem került volna sor a tüntetésre, ha az érdekképviseletek a helyükön vannak mondja. - A gazdakörök például március 10-ére készítenek elő egy demonstrációt, ahelyett, hogy ehhez csatlakoztak volna. • Mi a véleménye a követelésekről? - A PM által beterjesztett „kis módosítások" nem értek el eredményt. Az egész adóés tb-törvény fölül kell vizsgálni, olyan szempontból, hogy mi hogyan érinti a legkisebb gazdaságokat. Hiszen ami jó a pár száz hektárosoknak, az nem jó a kicsiknek. Az értékesítéssel meg senki se foglalkozik. Az MSZP választmánya is jogosnak tartja a követeléseket. • Milyen a hangulat? - Ez egy eurokonform tüntetés. Kulturáltan, visszafogottan, de határozottan kérnek választ a gazdák a fölvetéseikre. A mórahalmiak „vezére" Gárgyán István. • Meddig tüntetnek? - Három napig itt maradunk, és ha kell, keresztbe fordítjuk a traktorokat — válaszolja a fiatal kertészmérnök. - Pénteken kezdtük, akkor 54 traktor volt kint. Mozgósztrájkot tartottunk, a Pótkeréktől a benzinkútig mentünk a járművekkel és fordultunk vissza. Nem az adózás ellen vagyunk, hanem az igazságtalanságok ellen. Hiszen az is adó, hogy áfát fizetünk. A szabályozás szerint csak a 2 millió forinton felüli árbevétel esetén igényelhetjük vissza az áfát. Tehát addig félmilliót kifizetünk... A békés, ráérős hangulatban időről időre felizzik a hangulat. Az ok: a megoldatlan sérelmek. A sok kicsi, ami most sokra ment. Elég volt a korrupcióból, a ki tudja, hány Tocsik-botrányból. Szóval, össze van itt mosva minden. Az egyik gazda még azt is mondja, a szerbek, meg a bolgárok, azok megoldották. Az ember pedig vakarja a fejét: kinek jó, hogy ilyen indulatok törtek a felszínre? Tudják-e ezek az emberek, hogy mit beszélnek? Komolyan hiszik-e, hogy nekünk a belgrádi tüntetések, a könnygáz, a vér, avagy a bulgáriai éhezés hiányzik...? Fekete Klára Traktortorlasz Balástya és Kistelek között: a megemelt adó utolsó csepp volt a pohárba/ (Fotó: Nagy László) Fél órával hosszabb volt az út tegnap Szeged és Budapest között. Pontosabban ennyivel tartott tovább, hiszen Balástya és Kistelek között két kilométer hosszan elállták az út egyik felét a mezőgazdasági termelők, hogy tiltakozzanak a kormány agrárpolitikája ellen. - A mi érdekeinket senki sem védi. A kamarai tagság is csak arra jó, hogy fizessünk, de semmit sem adnak érte. Ezért álltunk most ki az út szélére - mondja Bitó Pál termelő. - Gondoljon bele, öt forintért sem tudjuk a krumplit eladni, odaszórjuk a disznók elé. Hát ezért dolgoztunk egész évben? Az út szélén gyorsan nagyobb csődület támad, hiszen mindenki szeretné fölsorolni vélt vagy valós sérelmeit. Közben dudáló autók, integető vezetők és utasok nézik tágra nyílt szemmel a tüntetőket. - Össze akaiják ugrasztani a városi és a falusi embereket. Mi nem az ellen tiltakozunk, hogy adót kell fizetni. A legnagyobb gond, hogy elveszítette a hazai mezőgazdaság a jövedelemtermelő képességét - mondja Vidáné Csontos Éva, aki az Orchidea Érdekvédelmi Egyesület nevében szólt. Hogyan fizessük a közterheket, amikor télen szinte nincs is bevételünk? Kétszázötven forintba kerül egy kiló sertéshús előállítása, azután kapunk érte jó esetben kétszáz forintot. Azt is egy hónapos késéssel fizetik. Ez kérem nem piac, hanem közönséges rablógazdálkodás. - Nekünk olyan miniszter kellene végre, aki már látott közelről kapanyelet! szól közbe az éppen odaérő Sisák Mihály, aki maga is kistermelő. - No meg olyan, akit le is lehet váltani, ha nem megfelelően dolgozik. A vélemény egyöntetű az út szélén, nem a megemelt adó és a tárdalombiztosítási terhek vitték ki az országútra a termelőket, hanem az évek óta tartó elkeseredettség. Az új szabályozók csak az utolsó cseppet jelentették a pohárba. - Miféle gazdaság az, ahol nem védik a hazai termelőt? - méltatlankodott Vígh Mátyás. - Nálunk minimális a mezőgazdaság támogatása, külföldön 30-80 százalékos az állami dotáció. Hiába termelünk mi, a drága energiárak és a magas közterhek miatt csak veszteséggel tudjuk értékesíteni az árut. Persze, hogy külföldről be lehet hozni a burgonyát olcsóbban, amikor ott olyan magas az állami támogatás. A hazai agrártámogatási rendszer minden bizonnyal javításra szorul, hiszen a tüntetők többsége elsősorban ezt sérelmezte. Akadt, aki egyenesen maffiózóknak titulálta az országos agrárlobby képviselőit, akik a tüntetők szerint érdekeltek a külföldi termékek behozatalában. - Miből gondolják, hogy autózni luxus a parasztnak! - kelt ki magából Kailinger Zoltán szarvasmarha-tenyésztő. - Az árut el is kell szállítanunk. Az üzemanyagárak folyton nőnek, ráadásul most már az autópályáért is fizetnünk kell. Tőlünk mindenki csak a pénzt szedné... Az út szélén ácsorgó termelőket ki-ki pogácsával, teával kínálgatta a tavaszi szélben. A tüntetés egyébként fegyelmezetten zajlott. Rendőri segítséggel terelték el a forgalmat, s este öt óra után ki-ki hazament, hogy az éjjeli országúton nehogy balesetet okozzanak az úttorlasszal. Ma folytatják... Rafni Gábor Megkérdeztük: ön miért tiltakozik? Id. Kotogán Vilmos dísznövény- és zöldségtermelő (Zákányszék): - A leginkább az háborít föl, hogy külföldről nagy mennyiségben behozzák az olcsó virágot, ezzel teszik tönkre a hazai termelőt. Legszívesebben fölborítanám a holland kamiont, mint ahogy a franciák tették a magyar libamájat szállító teherautóval. Tizenöt hold földet kaptam vissza, de csak nagy ráfizetéssel tudok rajta termelni. Ami megterem, azért nem kapok annyit, hogy fedezze a kiadásaimat, a beművelést, a trágyázást, az üzemanyagot. Különben nem az a probléma, hogy adót kell fizetni, hanem hogy a támogatással, meg a könyveléssel akkora a bürokrácia. Sári Géza kertészkedéssel, állattartással foglalkozó termelő (Zákányszék): - A Picknek most adtam le 10 darab sertést, 200 ezer forintot kaptam értük. Miközben nekem 250 ezer kiadásom volt a hizlalással. Szégyen a fejadag rendszer is, ahogy megbecsülték, hogy személyi fogyasztásra mindenkinek 50 ezer forintot lehet elszámolni. Az csak napi 136 forint, amiből jól kellene lakni! Az MTZ-t 17 ezer forintért lehet teletankolni, ami egy napig elég. A gázolaj literje Magyarországon 100 forinttal kerül többe, mint Ausztriában. Ez a mi bajunk elsősorban, nem is az adózás. Gárgyán Tanács István állattartó, valamint zöldségés gyümölcstermelő (Zákányszék): - Nálunk háromnégy hónapig csak kifelé megy a pénz, beruházunk, vetőmagot veszünk, vetünk, műtrágyázunk és utána derül ki, elverte-e a jég a termést, hogy megérte-e dolgozni. Ha minden jól jön össze, akkor van bevételünk. Nem azért tüntetünk, mert nem akarunk dolgozni - mi a 24-ből a legszívesebben 26-ot is dolgoznánk. De hogy a kemény munka után még könyvéigessünk, adminisztráljunk, a számlákat gyűjtögessük, a menetlevelet vezessünk, az már végképp nem fér bele az időnkbe. Böröcz Antal mezőgazdasági vállalkozó (Kistelek): Úgy érzem, tönkretették az egész magyar mezőgazdaságot. Az az érzésem, hogy odafönn alaposan elszámolták magukat. Két családtaggal együtt dolgozunk, olykor a semmiért. Most már évi 140-150 ezret elvisz a társadalombiztosítás, és persze mi is fizetünk mindenért adót. Igencsak kevés a 250 ezer forintos adómentesség. De a legrosszabb az, hogy még nagyon alacsony áron sem tudjuk eladni azt, amit megtermeltünk, mert a kormány mindenből importál. Külföldön magasabb a mezőgazdaság támogatása, így mi nem is lehetünk versenyképesek az ottani termelői árakkal. Kapás Ferenc kistermelő (Kistelek): - Nem az a fő problémánk, hogy adót és társadalombiztosítást kell fizetnünk, hanem az, hogy nincs miből. A termelő nem bír el ilyen magas járulékokat, mert nincs kereslet. Idehaza is meg tudjuk termelni a primőrt, de amikor piacra dobnánk, megjelenik a külföldi áru, ami támogatott, így azután olcsóbb. A másik nagy gondunk a kereskedelemmel van: tíz forintot kapunk egy kiló krumpliért, azután 30-35 forint lesz belőle, mire a fogyasztóhoz kerül. A termelő vállalja az igazi rizikót 8-10 százalékos haszonért, miközben a kereskedők minimális munkával 200 százalékos a hasznuk.