Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-25 / 47. szám

6 TINIVILÁG KEDD, 1997. FEBR. 24. Az ország rabszolgái? I Gazdag János: valóban „helyzet" van Tudják, mi ellen tüntetnek? • Agrárdemonstrációk Úttorlaszok három napig .Mindenkinek el kell döntenie, tulajdonképpen mi ellen tüntet." (Fotó: Karnok Csaba) A mezőgazdasági terme­lők kint az utakon keresik az igazukat. Az adó- és tb-ter­hek csökkentését szeretnék. A kívülálló pedig megpró­bálja kibogozni, kinek és mekkora igazsága van. Az őstermelői igazolvány kiváltásával nincs gond, kell az EU-csatlakozáshoz, álta­lában egyetértenek vele a gazdák. Kiváltása ingyenes és 250 ezer forintig egy fil­lér adót sem kell fizetni. Egy családban négyen is kérhetik és akkor összevon­va 1 millióig nincs adófize­tési kötelezettség. A termelők részéről jogos az, hogy a bortermelést nem foglalták bele az őstermelői tevékenység meghatározásá­ba. Jogos annak fölvetése is, hogy a pénzügyi kormány­zat nem vette figyelembe a mezőgazdaság ciklikussá­gát. Vagyis azt, hogy a pa­raszt csak akkor tud fizetni, amikor bevétele van. Most viszont az új rendszer sze­rint előre kellene fizetni a tb-járulékot (mfg korábban egy bizonyos kör egyáltalán nem tébézett, hanem család­tagi, állampolgári jogon vet­te igénybe az egészségügyi szolgáltatást). A tb-járulék a minimálbér 11,5 százaléka plusz az egészségügyi járu­lék, ami egy évben körülbe­lül 43 ezer forint. Ez való­ban sok azoknak, akik ko­rábban egyáltalán nem szá­moltak ilyen kötelezettsé­gekkel. (Sajnos, ők sem úsz­hatják meg.) Miközben egy egész or­szág visszhangzik attól, hogy a termelők csak az adó- és tb-terhek csökkenté­séért vonultak ki az utakra, a helyszíneken mást tapasztal az ember. A panaszok kö­zött ugyanis ilyenek szere­pelnek: a gázolaj árának és az autópályadíjaknak a csökkentése, a mezőgazda­sági termények importjának megakadályozása, a támoga­tások növelése és az admi­nisztráció visszafogása. Ki­derülnek a régi sérelmek: hogy a mezőgazdaság átla­gon aluli jövedelmezőség­gel, de hatalmas kockázattal termel. „Mindennek ki van téve." Ezekhez a panaszokhoz, bajokhoz társultak az újabb terhek, amelyek újabb fe­szültséget idéztek elő. r. K. A vásárhelyi, valamint a makói gazdasági egyesület támogatásáról biztosítja a tébé- és az adójogszabályok vissza­vonását, a miniszter tá­vozását követeló de­monstrálókat. Gazdag János, a makói térség szocialista országgyűlési képviselője ugyanakkor makói munkatársunk­nak adott interjújában elmondta: hibáztatja a tárcát a tárgyalási kész­ség hiánya miatt, ugyan­akkor nem ért egyet Géczi Józseffel sem, aki lapunkban igazat adott a tiltakozóknak. 0 Ön szerint mi a válság oka? - kérdeztük Gazdag Jánost. - Annyiban egyetértek a témában megnyilatkozókkal, hogy helyzet van. A tüntetni szándékozók legfontosabb követelése, hogy a kormány vonja vissza a tébé- és az adótörvényt, és küldjék el a minisztert meg az államtitká­rait; ez azt mutatja, hogy a tiltakozóknak nincs elég in­formációjuk. Annyiban ro­vom meg a tárcát, hogy ha én lennék a miniszter, addig nem állnék fel a tárgyalóasz­taltól, míg nem tudnék meg­egyezni a tárgyalópartnerek­kel, míg nem tudnám meggyőzni őket a törvényal­kotó jó szándékáról. 0 Tehát úgy véli, a prob­léma oka kommunikációs zavar? - Egyesek vagy tudatlan­ságból, vagy szándékosan összemossák a témákat, ami­kor azt mondják, hogy vala­kinek, ha mezőgazdasági ter­melést folytat, tébéjárulékot is kell fizetnie. A kettőnek semmi köze egymáshoz! Sőt, ki lett mondva, hogy azért, mert valaki mezőgazdasági kistermelő, még nem kell té­béjárulékot fizetnie; nem kell 1800 forintot, illetve 39 szá­zalékot fizetnie! Itt egészen másról van szó. Valóban van­nak olyan rétegek, akik után senki nem fizet egészségbiz­tosítási járulékot, ezért hoz­ták létre ezt az 1800 forintos egészségügyi hozzájárulást. Ezért lett az a döntés, hogy akinek megvan a megfelelő jövedelme, az saját maga fi­zeti ki, akinek meg nincs jö­vedelme, az után az állam, az önkormányzatokon keresztül. Ezt azonban, ha a jövedelme elér egy bizonyos határt, ak­kor is fizetnie kell, ha nem váltott őstermelői igazol­ványt, és ha nem éri el azt a jövedelemszintet, őstermelói igazolvánnyal a tarsolyában sem kell fizetnie, fizeti he­lyette az állam... Egyébként nekem is az a véleményem, hogy ez a tébétörvény, mely sürgősséggel, a házszabálytól való eltéréssel született meg, elég rossz. De nem a szándé­ka, hanem a megfogalmazása miatt. Ezért ezt módosítani is fogjuk. Ha tehát valaki azt mondja, hogy a kormány most a termelőket belehajtot­ta egy nagyobb adózási for­mába, az nem mond igazat, és rosszul fogja fel a kérdést. És ez akkor is igaz, ha ez a valaki történetesen az én kép­viselőtársam, Géczi József. 0 Sokan mondják, hogy az őstermelői igazolvány olyan adatokat is tartal­maz, melyek „magánjelle­gűek". - De hát, meg kell végre szüntetni azt az áldatlan álla­potot, hogy az FM, a kama­rák egyszerűen nem tudják, mi történik a magyar mező­gazdaságban, nem tudják, hogy az idén miből mennyi termett! A korszerű agrárirá­nyítási rendszer azonban csak úgy jöhet létre, ha a tárca tudja, mi történik az agrár­gazdaságban: a kötelező sta­tisztikai adatszolgáltatás to­vábbra is csak a nagyüze­mekre vonatkozik, a kister­melőkről csak a sertésfelvá­sárlók, a gazdajegyzők és az állatorvosok által adott nyi­latkozatok alapján volt némi információja az FM-nek. Ta­valy januárban a hústanács még azt mondta, engedélyezi kell a sertéshús-behozatalt, mert a vágóhidak nem tudják teljesíteni exportkötelezettsé­geiket. Február végén ellen­ben azt mondta a hústanács, hogy támogatni kell az élőál­lat-kivitelt, mert olyan sok sertés van Magyarországon... 0 E problémát megoldja az igazolvány kiadása? - Az igazolvány legtöbb rovata arra kíváncsi, hogy milyen termelő kapacitás áll rendelkezésre, a termelő mi­ből mennyit akar termelni az adott évben, mennyi állatte­nyésztésre alkalmas épület van, és ezekben mennyi álla­tot akarnak tartani. Ezeket az adatokat összesítik. Ez tulaj­donképp megfelel annak a statisztikai jelentésnek, amit minden nagyüzem, téesz ad, negyedévenként. A másik je­lentősége az igazolványnak az, hogy tulajdonosa kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy jogosult annak a ter­méknek a forgalmazására. A termelők a rendszerváltás óta panaszkodnak, mondván, hogy velük nem törődik sen­ki, mindig a kereskedők vi­szik el a haszon nagy részét, és a támogatást is a kereske­dők kapják meg. Ezt a hely­zetet azonban másképp nem lehet megoldani, csak úgy, hogy törvényben mondjuk ki: akinek igazolványa van, az jogosult a támogtásra, az adókedvezményre. Aki pedig nem őstermelő, más adózási formába tartozik... Tehát, én azt kérném minden termelő­től, nagyon gondolja meg, mi ellen tüntet. Én megértem, hogy annak, aki eddig nem­csak mezőgazdasági terme­léssel, hanem kereskedelem­mel is foglalkozott, ez a jog­szabály nem kedvez. Amikor az agrártárca arról beszél, hogy valakik befolyásolják a termelőket, és amiatt van e fölzúdulás, akkor nem arra gondol, hogy az ellenzéki pártok állnak a háttérben, ha­nem arra, hogy azok a réte­gek, melyeknek most már végleg színt kell vallaniuk, most megpróbálják befolyá­solni azokat az embereket, akiket egyébként kedvezően érint az igazolvány, csak nincs elegendő információ­juk. Nem igaz az sem, amit sokan hangoztatnak, hogy nem szabad igazolvány-veze­tésre kényszeríteni a parasz­tokat, mert a mi parasztjaink nem tudnak írni-olvasni: ezt visszautasítom, ez nem igaz­ság! Aki ezt mondja, az nem járt az emberek között. Én egyébként bízom abban, hogy megszületik a meg­egyezés. - 0 A képviselő lapunknak el­mondta: végigjáija a körzeté­hez tartozó településeket, és mindenütt lakossági fórumo­kat tart, melyeken az őster­melői igazolvány hasznáról lesz szó. Bakos András • Budapest (MTI) Hétfőn 9 órától szer­dán estig ismét kiállnak traktoraikkal, munkagé­peikkel az országutakra a gazdák, hogy mintegy kétszáz helyen - na­gyobbrészt a Duna-Tisza közén, továbbá a tiszán­túli észak-magyarországi megyékben és több du­nántúli település határá­ban félpályás úttor­lasszal adjanak nyoma­tékot az adó- és a tb-já­rulékok módosítására irányuló követeléseik­nek. Ami a tárgyalóasztalnál mindeddig nem sikerült: bő két órával az országúti de­monstrációk kezdete előtt a nyilvánosság előtt találkoztak a megmozdulás szervezőinek, illetve a földművelésügyi és a pénzügyi tárcáknak a képvi­selői - az utóbbiak államtit­kári szinten, hogy ismertes­sék álláspontjukat a mezőgaz­dasági termelők által elfogad­hatatlannak tartott szabályo­zásról, illetve a tárgyalási készséget megegyezésre való törekvést illetően. A közvélemény tehát a té­véközvetítés révén - pirka­datkor, amikortájt a paraszt­portákról, színekből a gyüle­kezőhelyre indultak erőgépe­ikkel a tüntetők - hallhatta is­mét a két fél érveit. A gazdák képviselője a termelői réteg tudatos tönkretételéről, a kor­mányzati szakemberek az egyenlő közteherviseléről és a minőségi követelményekre alapozott támogatásról be­széltek. A termelők képvise­lője kinyilvánította: a múlt heti tüntetést követően azért nem vettek részt a PM-ben összehívott megbeszélésen, mert ott csupán részletkérdé­sekről eshetett volna szó, a kormányzat a követelésekhez képest mindössze „tízszázalé­kos" engedményekre mutatott hajlandóságot. A két tárca szakemberei viszont úgy vé­lekedtek, nem „eredményhir­detéssel" kezdődik a tár­gyalás, a kormányzatban igenis megvan a kompro­misszumkészség. A gazdák már a most hét­főn kezdődő agrárdemonstrá­ciót megelőző országúti meg­mozdulással is azt akarták ki­kényszeríteni, hogy a kor­mányzat lássa be, az új adó­és tb-szabályozás elviselhe­tetlen terhet ró a gazdálkodó­ra, állításuk szerint egy őster­melőnek minimum 1 millió 600 ezer forint bruttó árbevé­telt kellene elérnie egy esz­tendő alatt ahhoz, hogy ebből megmaradjon számára a 17 ezer forint minimálbér körüli jövedelem. Mi több feltéte­lezték: a kistermelői réteg tu­datos „padlóra küldését", mondván ily módon akaija a kormányzat meggyorsítani az „egészséges nagyságú birtok­testek" kialakulását. Kor­mányszinten ezt cáfolták, utóbb maga a miniszterelnök szólt önkritikusan arról, hogy a kistermelők által kifogásolt szabályozások során az illeté­kes hatóságok nem álltak a helyzet magaslatán. A hét végén a megoldást szorgalmazta a két koalíciós párt vezető testülete, az MSZP választmánya és az SZDSZ Országos Tanácsa is. Nagy Frigyes földművelé­sügyi miniszter - aki a mosta­ni demonstráció során nem lehet jelen a remélhető tár­gyalásokon, mert Franciaor­szágba utazott - úgy véleke­dett: a kiskőrösiek jogos "kö­veteléseket is megfogalmaz­tak, mások viszont az ágazat­ban éppen azt kérik, hogy a tárca ne engedjen csoportér­dekeknek. Medgyessy Péter nyilatkozata szerint a kor­mány belátja a korábban el­követett hibákat, és ezeket hajlandó az érdekképvisele­tek segítségével korrigálni. A pénzügyminiszter a televízió vasárnapi A Hét című műso­rában késznek mutatkozott a tárgyalásokra az adórendszer módosításáról, illetve a tb-já­rulék havonként történő fize­tésének a mezőgazdasági ter­melés sajátosságaihoz igazí­tott ütemezéséről, de - mond­ta - a tavalyi adó- és társada­lombiztosítási rendszer visszaállításáról nem lehet szó. A tárgyalásokhoz - nyilvá­nították ki újfent a termelők képviselői - hétfőn reggel 9 órától a traktoros torlaszok mentén vezet az út. • Budapest (MTI) A pénzügyminiszter kész személyesen találkozni a de­monstráló gazdákkal és kép­viselőikkel Kiskőrösön, mert szükségesnek tartja, hogy az érdekelteket közvetlenül is tájékoztassa - ezt hétfőn dél­ben levélben közölte Med­gyessy Péter a kiskőrösi me­zőgazdasági termelők szer­vezőbizottságával. A levél­ben tájékoztatja a szervező­ket arról is, hogy kedden délelőtt 10 órakor kész egyeztetni a kormány ­Draskovics Tibor pénzügy­minisztériumi államtitkár ál­tal vezetett - tárgyalócso­portja a kiskőrösi szervező­bizottság tagjaival. Közli azt is: a kormány szerdán reg­gelre e témában egyeztetésre hívta az agrárérdekképvise­leti szervezetek vezetőit és szakértőit. • Budapest (MTI) Nincs lehetőség a tb-járu­lékokra és az adókra vonat­kozó teljes jogszabály-rend­szer visszavonására. Ahol lehet korrigálni, és figyelem­be lehet venni az agrárszféra • A pénzügyminiszter elmegy Kiskőrösre Korrigálni lehet, visszalépni nem alkalmazkodási idejét, ott azonban elképzelhető a jog­szabályok módosítása - je­lentette ki Medgyessy Péter pénzügyminiszter a Gazda­sági Kabinet hétfői ülését követően. A miniszter aláhúzta: az agrárkistermelőket nem le­het kiemelni a tb-járulékok általános rendszeréből. Ha a teljes rendszerét megváltoz­tatnánk, akkor néhány hóna­pon belül újabb Bokros-cso­mag bevezetéséről kellene gondolkodni a kormánynak. A pénzügyminiszter válto­zatlanul úgy látja, hogy az adó- és társadalombiztosí­tási jogszabályok nem rosszak, azok egyes passzu­sai viszont hibásak. A pénz­ügyminiszter szerint a PM szakértői már napok óta dol­goznak azon, hogy a tb-járu­lékokra vonatkozó törvé­nyek, illetve rendeletek egyes pontjait kedvező Kistelek mellett, az 5-ös úton: a gazda forgalmat terel. (Fotó: Nagy László) irányba módosítsák. Olyan enyhítés lehetséges, amely a mezőgazdasági ágazat átál­lási időigényét figyelembe veszi. A pénzügyminiszter szerint egyes temékek, így például a méz és a savanyú káposzta termelése esetében áfakompenzáció lehetséges. Ebben az esetben sem lenne olyan kiesés a központi költ­ségvetés bevételi oldalán, amely a költségvetés alap­számait érintené. A pénzügyminiszter Dras­kovics Tibort, a Pénzügymi­nisztérium és Benedek Fülö­pöt, az FM államtitkárait bízta meg azzal a feladattal, hogy sürgősen vegyék fel a kapcsolatot és kezdjék meg a tárgyalásokat a kiskőrösi gazdákkal. A pénzügymi­niszter aláhúzta: úgy érzi, a kiskőrösi gazdák esetében is megérett a szándék a tárgy­alásra, és reményét fejezte ki arra, hogy rövid időn belül kompromisszumos megol­dást lehet tető alá hozni. A kabinet ülését követően Lotz Károly elmondta: az M5-ös autópálya esetében körvonalazódik a végleges megoldás, a háttértárgyalá­sok eredményét, melyet a miniszteri biztos folytat az autópályatársasággal, csü­törtökig a kormány elé kell vinni. A mostani előteijesz­tés bizonyos díjcsökkentés­ről és kedvezményekről szólna. A kormány részéről ez egyfajta garanciavállalást jelent majd, de mindenkép­pen olyan konstrukció lesz, mely ésszerű megegyezésre ad lehetőséget az érintett fe­leknek. • Kiskörös (MTI) A Duna-Tisza közén fe­gyelmezetten és incidens nélklül zajlott az agrárde­monstráció. Két helyen kisebb fenn­akadások voltak - mondta Ferenczi László, a Bács­Kiskun Megyei Rendőr-fő­kapitányság szóvivője. A legnagyobb tömeg érthetően Kiskőrös és Akasztó között gyűlt össze, a demonstrálók sora az út mindkét szélén hozzávetőleg hat kilométer hosszúságú. Kecelen 180 jármű, Soltvadkert, Bócsa között 300, Kiskunfélegy­háza szélén pedig 100-110 traktor, személygépkocsi, tehergépjármű sorakozik;a többi helyen 10-80 között volt a felvonultatott jármű­vek száma. Lajosmizsén, ahol a vá­ros mindkét szélén két-két kilométer hosszúságban so­rakoztak fel az agrárterme­lők, valószínűsíthető, hogjf már hétfőn befejezték a de­monstrálást, viszont máris készülnek a március 8-i, az M5-ös autópálydíj miatti til­takozásra.

Next

/
Thumbnails
Contents