Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

PÉNTEK, 1997. FEBR. 21. BELFÖLD 3 • Segíthetnek a védelmi központok is „Katasztrófatörvény kell! n . Katasztrófa esetén az önkéntesekre is számítanak. (Fotó: Tésik Attila) Ki szervezi a tiltakozást? jegyzet Nem lesz választásunk ? V

an itt pénz, hogyne volna. Egy olyan szegény országban, mint a miénk, hatalmas, ellenőrizhetetlen halmokban várja a pénz a cselekvésre bátor férfit, vagy nőt, aki zsebre meri vágni a summát, és van benne elég kurázsi, hogy ezután fütyörészve kisétáljon az ajtón. Ne hitetlenkedjenek, könyvet vásárolni nem tudó, kedves pedagógusok, arcpirítóan alacsony fizetésekkel kiszúrt szemű könyvtárosok, havi illetményükkel évente tizenkétszer megalázott muzeológusok, régészek, egyetemi emberek - a kultúrában sincs ez másképp. A tolvajoknak ott is milliók jutnak. Tegnap kezdett szárnyalni a hír, hogy „különösen nagy értékű csalás gyanúja miatt" körözik Magyar Bálint („Tudjuk, merjük, tesszük") minisztériumának egyik titkárságvezetőjét. A titkárságvezető kezelte a kultuszminisztériumnál azt a háromszázmillió forintot, amelyet pedagógusok továbbképzésére kellett volna fordítani. Azonban a találékony kisfőnök úgy vélte, van annak jobb helye is. Hogy a jobb hely személyesen kicsoda, azt nem tudni. Amit viszont igen: a pénzt a minisztériumtól egy nem létező kft.-hez utalták, s annak egyelőre nyoma veszett. Pénzemberünk a kultusztárca gazdasági helyettes államtitkárának titkárságát vezette: ő maga állítólag nyolc hónapja, főnöke pedig pedig már 1996 nyara óta nincs a minisztériumnál. Ehhez képest eléggé későn született meg a följelentés, amelyet a kultusztárca, mi mást is tehetett volna, maga kezdeményezett. Vajon kié a kft. ? Kinél van a pénzünk - adónk, verítékünk, infarktusunk? Az MSZP-SZDSZ koalíció országlása alatt hasonló sorsra juttatott többi pénzünkkel együtt? Ilyenkor szoktak felkiáltani: vakulj, magyar! De minek? Hiszen a vakitás már korábban megtörtént: 1990-ben és 1994-ben. Először választási kampánynak hívták, azután koalíciós szerződésnek: az 1990-ben a leghangosabban, a legvadabbul kommunistázó SZDSZ 1994-ben koalícióra lépett a kommunistákkal. Sokan már akkor sem tartották érdemesnek, hogy elmenjenek választani, és csak a szavazásra vállalkozó honpolgárok többsége adta rájuk a voksát amit azt hiszem, azóta ők is keserűen megbántak. M

ég mindez együtt sem volna nagy baj, ki lehetne heverni. A gyógyíthatatlan betegség az, hogy eközben felőrlődött, szétment, hiteltelenné vált a politikai választék. És tizenöt hónap múlva a polgár ott áll majd a szavazófülke függönye mögött, ha egyáltalán elmegy választani, és úgy fogja érezni, hogy nincs választása: az marad, ami most is van. töcseréi MODUL MU Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.I.: 62/491-022. ' 3 Dorozsmai u. 5-7. Februarban meg tavalyi ar. Tel.: 62/311 -062 _ _ Áder a „vádalkuról" Felújítják a hidat • Barcs (MTI) Az amerikaiak által is használt barcsi Dráva-hidat a tervek szerint májusban felújítják. Várhatóan két hétig teljes szélességben lezárják a forgalom elől, s ez idő alatt a Boszniába tartó és onnan érkező katonai konvojok a letenyei határátkelőt használják majd. A magyarok és horvátok által közösen üzemeltetett híd tízévenként esedékes teljes rekonstrukciójának költségeit a soros horvát fél fizeti. Halasztott próbaégetés • Dorog (MTI) A Környezetvédelmi és Területfejleztési Minisztérium elhalasztotta a garéi veszélyes hulladék február végére tervezett háromnapos dorogi próbaégetését. Szakemberei március végéig, április elejéig megvizsgálják, hogy milyen más lehetőség van a Budapesti Vegyiművek klórbenzol-tartalmú veszélyes hulladékának elégetésére, ártalmatlanítására, a veszélyeztetés megszüntetésére. Nemzetközi határátkelő • Udvar (MTI) A nemzetközi forgalom előtt is megnyílik és két órával tovább tart nyitva hétfőtől az udvari közúti határállomás, az egyetlen átkelőhely az ENSZ ideiglenes közigazgatása alatt álló, még szerb kézen lévő horvátországi Baranja és a magyar Baranya megye között. A Pélmonostoron minap létrejött megállapodás értelmében ezután már nemcsak magyar és horvát állampol-' gárok használhatják az átkelőt, hanem bárki, akinek útiokmányai megfelelnek a követelményeknek, és teljesíti a határátlépés szokásos feltételeit. Új társaságok a tőzsdén • Budapest (MTI) E héten két társaság nyújtott be bevezetési kérelmet a Budapesti Értéktőzsdére. A Győri Gardénia Csipkefüggönygyár Rt. a jegyzett A, az Orosházi Mezőgazdasági Gépgyártó Rt. a jegyzett B kategóriába kérte részvényeinek felvételét. A Quaestor Értékpapír Rt. részvényeinek feltételes bevezetéséről már korábban döntött a Tőzsdetanács, (gy várhatóan március-április hónapban e három társasággal bővülhet a BÉT értékpapírlistája. Szavaiéverseny • Békéscsaba (MTI) Majd félszáz hazai s határainkon túli tanító- és óvójelölt indul a február 22-23-án Békéscsabán immár hatodjára sorra kerülő országos versmondó versenyen, amelynek a Körösi Csorna Sándor Főiskola ad helyet. A szavalóversenyen a XIXXX. századi magyar és világirodalomból választott költeményeket adnak elő. Az értékelést vasárnap adja meg a bíráló bizottság, amelynek elnöke Bánffy György kiváló művész lesz. A Csongrád Megyei Védelmi Bizottság a régió nagyobb veszélyforrásainak hatásosabb kezelhetősége érdekében új alapokra kívánja helyezni a polgárörséggel, a Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, a tűzoltószövetséggel, valamint a vízügyi igazgatósággal meglévő eddigi kapcsolatait. Bizonyos katasztrófahelyzetekben ugyanis rövid idő alatt szükség lehet olyan önkéntesekből álló csoportra, amelynek tagjai - a lakosság személyi és anyagi védelme során segíthetik a hivatásos szakemberek munkáját. Az idei esztendőtől a katasztrófaelhárftással összefüggő teendők zöme a polgármesterek „nyakába zúdult", amelyről a polgári védelemről szóló törvény rendelkezik. Ezért már több településen Mórahalomon, Fábiánsebestyénben, Pitvaroson, Rúzsán, Kisteleken és Deszken - vagy tettek, vagy most tesznek lépéseket e feladatok elláthatóságáért. így a védelmi bizottságnak az együttműködés szélesítésére irányuló elképzelése jól összecseng a települések érdekekeivel. Kaszás Mihály ezredessel, a megyei védelmi bizottság titkárával azonban nem csupán a pozitív kezdeményezésekről, hanem a katasztrófahelyzetek kezelésének nehézségeiről is szót ejtettünk. • A törvényi hiányosságok és a mindennapok tapasztalatai azt igazolják: hazánkban még mindig nem vesszük elég komolyan az emberi életek és vagyoni értékek mentésére való felkészülést. Márpedig az esetleges vészhelyzetek bekövetkeztével mindenütt számolni kell. Tegnap délelőtt tartotta a Csongrád Megyei Agrárkamara soros gazdajegyzői értekezletét Szegeden, a Gabonatermesztési Kutatóintézetben. Az időszerű mezőgazdasági munkákról és az aktuális tennivalókról szóló tájékoztatás során Kovács Lajos elnök többször hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban (mint lapunkban is közöltük) kötélA megyei közgyűlés még az elmúlt esztendőben döntött arról, hogy sportszervezési feladatainak ellátására - részben önálló gazdálkodási jogkörrel - létrehozza Csongrád Megye Önkormányzatának Sporthivatalát. A tegnap megtartott - soron következő - ülésen pedig már az intézmény igazgatói posztjának betöltéséről döntött. A 6 pályázóból négy jelölt maradt fenn az előzetes „szűrőn", akik közül a testület - 25 igen szavazattal - dr. Thékes Istvánt tartotta a feladat ellátására legalkalmasabbnak. A közgyűlés ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy az Országos Testnevelési és Sporthivatal - amely eddig ellátta a sportszervezési feladatokat - az országos költségvetési támogatásból kapott pénz Csong- Egy jogállamban valóban nélkülözhetetlen a katasztrófatörvény megléte, ami Magyarország máig nem született meg - hangsúlyozta Kaszás Mihály. -És ez nem csak azt jelenti, hogy nincs tisztázva a katasztrófa sújtotta terület fogalma. Arra sincs megfelelő törvényi szabályozás, hogy a különböző cégek, vállalkozások milyen biztonsági intézkedéseket kötelesek tenni, ki mekkora kockázatvállalással felel az esetleges katasztrófákból eredő emberi, természeti és anyagi károkért. Ma boldog-boldogtalan szinte azt tehet, amit akar. 9 Mennyire biztosítottak a rendkívüli helyzetek, katasztrófák kezelésére kiépült helyi védelmi szervezetek tevékenységének feltételei? - Az önkormányzati rendszerek kialakulása óta a települések polgári vezetései között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Katasztrófahelyzetekben viszont biztosítani kell az egységes irányítás feltételeit, amelyre mód van a védelmi igazgatás törvényi, rendkívüli intézkedéseként, a húzás folyik a kormányzat és a mezőgazdasági termelők között. Az adó és társadalombiztosítási törvények hatására a termelők tiltakozó akciókat szerveznek, ugyanis egyértelművé vált számukra, hogy a társadalombiztosítás most igyekszik megtalálni a kistermelőket, s mintegy új adóként súlyos terheket rakni rájuk. rád megyére jutó részének csupán a felét kívánja átutalni a megyei önkormányzatnak. A testület álláspontja szerint ugyanis időarányosan - miután az új szervezet március l-jétől kezdi meg működését - kellene meghatározni az összeget. Csongrád megye közgyűlése ezért - élve törvényes jogaival az OTSH elnöke mellett a belügy-, valamint a pénzügyminiszternek is jelzi észrevételét. Ezzel párhuzamosan kérik, hogy az Országgyűlés a jövőben közvetlenül a megyei önkormányzatoknak biztosítsa a feladat ellátásához szükséges pénzt. A grémium tagjai ezután - az 1997. évi költségvetési rendelet megalkotása érdekében - Ratkai Imre alelnök megyei elnök utasításával. A helyi védelmi bizottságok koordinálhatják a civilek szükség szerinti bevonását, hiszen komoly veszélyek esetén az eredményesség - az állami szervezetek mellett - a lakosság aktív közreműködését is feltételezi. Sőt: a közeljövőben a vízügyi igazgatóval bővül majd a megyei védelmi bizottság munkájában részt vevők köre, éppen a reálisan elképzelhető válsághelyzetek együttes kezelhetősége érdekében. Rendkívüli intézkedéssel pedig gazdasági, anyagi szolgáltatások igénybevétele is szükségessé válhat. • Több önkormányzat próbálkozott már az utóbbi időben a helyi védelmi központok létrehozásával is. - Ezek remek kezdeményezések, mivel egy-egy településen általában ugyanazok az emberek aktivizálják magukat a különböző önkéntes szervezetekben. így összpontosítani lehet az erőket és a lakosság is tudja, hogy baj esetén kihez fordulhat. Szerencsés dolog, ha esetleg Ez a tiltakozás rányomja bélyegét a magyar mezőgazdaságra. Ennek ellenére a kamara és a területi irodák nem állnak élére a tiltakozásnak, hiszen megvannak a törvény szabta feladatok, és ezek között nem szerepel az utak lezárása. A továbbiakban bemutatták a több mint 70 éves dél-alföldi intézetet, (gy dr. Frank József főigazgató vászóbeli kiegészítőjét hallgatták meg. A jelenlévők ebből megtudták, hogy a tervezett 4,8 milliárdnyi kiadás tetemes részén a működési költségek finanszírozását kell érteni. Altalános tartalék Címén mindössze 4,8 millióval lehet számolni, és felújításra is csekély összeg marad, hiszen a megyei önkormányzat kötelezd feladatainak ellátása nem szenvedhet csorbát. Elhangzott ugyanakkor: a megyei intézményekben nem okoz gondot a közalkalmazottak béremelése. Sőt: az ott dolgozók fizetése 17-20 százalékkal lesz több az eddiginél. Ezzel együtt a testület fontosnak tartja a működési hitelfelvétel elkerülését. így a takarékos gazdálkodás érdekében a beterheiyben képesek a problémák kezelésére, ha nem, akkor mozgósítják a hivatásos szakmai erőket. Az állami szervek ugyanis nem is tudnak mindig, mindenütt jelen lenni. • Gondot okoz viszont az, hogy milyen jogi alapon működhetnek a védelmi központok. - Valóban. Ennek jogi és gazdasági feltételei most vannak vizsgálat alatt. Mórahalom vállalta fel, hogy készít egy mintaprojektet, bár a megyében - félhivatalosan létezik már néhány ilyen központ. Jelenleg azonban nincs konkrétan megfogalmazva, miként gondolták a törvényalkotók például azt, hogy az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a tűzvédelemről. Milyen anyagi forrás rendelhető a feladatokhoz, miután központi költségvetési támogatást külön e célra nem kapnak? Ezért napjainkban még helyi döntés kérdése, hol, mennyit fordítanak a polgári védelemre. N. Rács Judit zolta a nagyhírű intézet tevékenységét és terveit, a kutatók pedig dr. Széli Endre osztályvezető vezetésével részletesen tájékoztatták Csongrád megye gazdajegyzőit a vetőmag nemesítéstől kezdve az értékesítési lehetőségekig. A Konzervgyár zöldségvonalának beindításáról is tájékoztató hangzott el. Sz. Lukács Imre jesztett határozati javaslatot - a bizottsági vélemények figyelembe vételével, alapos vita után - módosításokkal, illetve kiegészítésekkel fogadta el, majd megalkotta az idei költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendeletét. A tanácskozás további részében dr. Zimányi Mária megyei tisztifőorvos Csongrád megye lakosságának egészségi állapotáról, a szükséges tennivalókról - az alapos és egyben figyelemfelkeltő írásos anyag kiegészítéseként - szóban is tájékoztatta az egybegyűlteket. Ennek kapcsán többek között elhangzott: megyénkben még mindig az országos átlagot meghaladó a lakosság számának csökkenése. Nem javult a helyzet a halálokok tekintetében sem és komoly erőfeszítést igényel a prevenciós célok érvényre juttatása. N. R. J. • Budapest (MTI) Valószínűsíthető, hogy Tocsik Mártával politikai vádalkut kötöttek megbízói - nyilatkoztak a napokban többször is a Fidesz Magyar Polgári Párt vezetői az úgynevezett Tocsik-ügy új fejleményei kapcsán. Áder János, a párt ügyvezető alelnöke az MTI-nek csütörtökön kifejtette, hogy a politikai vádalku kifejezés természetesen nem büntetőjogi értelemben vonatkozik az esetre. Valószínű azonban, hogy Tocsik Márta megbízói kérését teljesítve sározta be a Fideszt. Az alku szerint összefüggésbe hozta nevét a székházeladással, és éjért cserébe talán megígérték neki, hogy a későbbiek során Jóváírják ezt számára". A politikus úgy véli, hogy az ügy egyre inkább hasonlít a jelenkori politikai krimikre. Áder János feltette azt a kérdést is, a választ előre sejtetve: vajon kinek, kiknek az érdekében állt, hogy a „korrupcióval azonosítható nevű" hölgy a székházügyeket vizsgáló testület ülésére elment, azonban nem tett eleget a néhány emelettel feljebb tanácskozó, Tocsik-bizottságnak elkeresztelt grémium meghívásának. A Fidesz ügyvezető alelnöke elmondta, hogy sajtópert kezdeményeznek a Népszavával szemben, amennyiben a napilap nem tesz eleget péntekig a párt helyreigazítási kérelmének. (Mint ismeretes, a Népszavában jelent meg az az interjú, amelyben Tocsik Márta nyilatkozott a Fideszszékház eladásának körülményeiről és ebben saját szerepéről.) Tocsik Mártát nem valószínű, hogy rágalmazásért beperli a Fidesz, mert Áder János szerint „az elhíresült hölgy annyiszor cáfolta már meg önmagát, hogy senki sem veheti őt igazán komolyan". • Megyei közgyűlés: Csak takarékosan!