Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-21 / 44. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1997. FEBR. 21. Hosszú menetelés? M

eghalt Teng Hsziao-ping. 92 éves volt. A kínai kommunizmus veterán politikusa részese volt a hosszú menetelésnek, majd beverekedte magát a politikai elitbe. Pragmatikus volt a maga kínai módján, nem csoda, hogy a „kulturális forradalom"és a „nagy ugrás" éveiben többször is félreállították. Aztán 1978han a KKP elfogadta Teng reformprogramját, amelynek meghatározó eleme a külvilág felé való nyitás volt, 1984-től pedig útjára indíthatta a kínai „új mechanizmust" is. Reformjainak eredményeképpen Kína jelenleg a világ harmadik legnagyobb gazdasági erejévé nőtte ki magát, a világkereskedelemben a 11. helyet foglalja el, a kínaiak életszínvonala pedig korábban elképzelhetetlen mértékben emelkedett. Tisztának és egyértelműnek is vélhetnénk e pályaképet, csakhogy korántsem az. Mert Teng nevéhez fűződik a gazdasági nyitással együtt a szigorú kommunista diktatúra fönntartása, no meg az egész világot megrendítő mészárlás '89-ben, a Mennyei Béke Terén. legalábbis ellentmondásos személyiség volt. A fő kérdés azonban pillanatnyilag már az utódlásé. Az, hogy Teng után kik és milyen politikai irányzatok kerülhetnek uralomra Kínában, amely Ázsia meghatározó hatalma, s amely jelentősen befolyásolhatja a következő évtizedek világfolyamatait is. Az elemzők világszerte jobbára feltételes módokban gondolkodnak Kína talán most kezdődő újabb hosszú meneteléséről. Amelyről végképp nem tudni egyelőre, milyen célban ér majd véget. Számolnak azzal is, hogy mivel Kínában a reformok következtében kiéleződtek a társadalmi feszültségek, no meg nem épültek ki az országban a hatalmi váltás intézményes formái, bármi bekövetkezhet, ha kiéleződik az utódlási harc. Mint ahogyan azt is figyelembe veszik elemzők, hogy Teng reformjai ellenére is fönntartotta a kemény diktatúrát (például jelenleg is milliók ülnek börtönökben és átnevelő táborokban), amely diktatúra politikai dogmatizmusával semmiképpen nem egyeztethetők össze a további reformok. Csiang Cö-min elnök helyzete pedig a hadsereg és a korrupt, elbizonytalanodott pártapparátus közé szorulva kellőképpen ingatag. \jem csoda hát, ha Tajvanon (mint ahogyan állító1Y lag Kínában is!) harckészültségbe helyezték a hadsereget. Nem csoda hát, hogy Hongkongban félelmekkel eltelve figyelik a kínai eseményeket. Dehát végül is Kína most is titokzatos, kiszámíthatatlan világ. És lehet, hogy nem annyira a politika, inkább a tőke látja előre a jövőt. Teng halálhírére ugyanis - pillanatnyi zuhanások után - a sanghaji és a sencseni (Kína) tőzsdéken éppúgy emelkedtek az árfolyamok, mint Tajvanon vagy Hongkongban. ^^ JÓT JÓL! ÉPÍTKEZZEN VELÜNK! • ^ Bramac-cserép áremelés előtt, kedvező feltételekkel. Porotberm 38 légla PorotUrm 30 tégla 16 db/nm 137 Ft/db 16 db/nm 112 Ft/db s-vyr Kőrös 10 tégla ~ 8 db/nm 93,80 Ft/db y FB 60/19 béléstest 5db/fm 105 Ft/db E7 VB gerenda A-AD áthidaló kedvező áron. Altek betoncserép | 30 év garancia 990 Ft/nm A szudétanémetek maradnak inkább A kínai reformpolitikának nincs alternatívája Peking, Teng után Balról: Teng, a szenvedélyes bridzsező baráti körben. (MTI-fotó, archív) hírek Testrészek e Prága (MTI) A II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített szudétanémeteknek ma már csak egy-két százaléka tart igényt arra, hogy visszatérjen egykori szülőföldjére, hazájába - jelentette ki Johann Böhm, a bajor tartományi parlament elnöke és a kitelepített szudétanémetek szövetsége vezetőségének tagja a cseh közszolgálati rádiónak szerdán este adott interjújában. „Ha erről a témáról 1946-ban vagy 1947-ben beszéltünk volna, akkor valószínűleg szinte mindannyian visszatértek volna. Most azonban, fél évszázaddal a háború után, már csak nagyon kevesen tartanak igényt erre, az élőknek talán egy-két százaléka" - mondta Böhm. Majd hozzátette: egyáltalán nem megalapozott az a prágai állítás, hogy amennyiben ezt a cseh hatóságok lehetővé tennék, a szudétanémetek ezrei vagy százezrei lepnék el ismét a cseh határvidéket. Hangsúlyozta: ezért egyáltalán nem érti, hogy a csehek miért nem hajlandók elismerni a kitelepftett szudétanémet hazához való jogát, hiszen bizonyítottan nem kell félni a tömeges visszatérésüktől, s azoknak a keveseknek pedig, akik valóban szülőföldjükön szeretnék befejezni életüket, ezt a lehetőséget meg kellene adni. A cseh kormány azt állítja, hogy a szudétanémetekkel nem tárgyal és nem is fog tárgyalni, mert hivatalos partnerének a német kormányt tartja. • Peking (MTI) A Teng Hsziao-ping nevéhez kapcsolt reformok nyomán Kína gazdasági alapja olyan szilárd, hogy nem rendíti meg a tekintélyes vezetó távozása - mondták csütörtökön Pekingben dolgozó nyugati diplomaták és gazdasági szakértők. A Kínai Kommunista Párt 1978 decemberben fogadta el Teng programját „a reformra és a nyitásra a külvilág felé". A mezőgazdaságban a népi kommunák rendszerét fokozatosan felválthatták a családi vállalkozások. 1984 októberben indult a következő nagy reformhullám, egyebek közt az ártámogatások leépítésével és az ipari vállalatok • MTI Panoráma „Teng Hsziao-ping sorsa nagyon hasonló volt az enyémhez" - mondta csütörtökön Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő és pártvezető a kínai államférfi elhunytának hírét hallva. S bár életrajzi adataikban sokkal több a különbség, mint a hasonlóság, az utókor alighanem mégis igazat fog adni neki ebben a megállapításában. Mindketten ugyanabba a történelmi kísérletbe fogtak ugyanis pályájuk egy késői szakaszában: a létező szocializmus -megreformálásának kísérletébe. A módszereket és az eredményt tekintve azonban a különbségeket hosszabban lehet sorolni, mint az azonosságokat. Gorbacsov erre is rátapintott Tengről adott méltatásában: „új korszakot nyitott Kína történetében " - mondta róla. S valóban: Teng új korszakot nyitott, míg Gorbacsov egy régit fejezett be. Kettejük reformkísérletében az a legnyilvánvalóbb különbség, hogy Tengé gazdasági felvirágzást hozott Kínának és legalább átmeneti megerősödést a Kínai Kommunista Pártnak, a gorbacsovi reform nyomán ellenben összeomlott a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió, s a reformkísérlet nem gazdasági felvirágzással járt együtt, hanem további elnyomorodással. A rend kedvéért azt is meg pártellenőrzésének enyhítésével - emlékeztetett a Reuter. - A kínai reformpolitikának nincs alternatívája, mert a kommunista párt hatalmi létjogosultsága a reform sikeres folytatásától függ - mondta egy elemző a hírügynökségnek. A folytatás nem kétséges, legföljebb a sebesség lehet vitás. A túlfűtöttséggel, inflációs kockázattal fenyegető „elszabadult" gazdasSgi növekedést tavaly 9,7 százalékra fékezték az 1995-ös 10,2 százalékról és az 1994es 11,8 százalékról. Idénre megint 10,5 százalékot jósoltak, de hongkongi bankszakemberek szerint Teng halála után ismét inkább fékezés valószínű, a változások okozta szociális feszültségeket tompítandó - írta a Reuter. kell említeni a különbségek sorában, hogy Teng reformja hét évvel korábban kezdődött, mint a gorbacsovi peresztrojka. Ez az időkülönbség azonban aligha magyarázza az eredmények ellentétességét. Nyomósnak tűnik azonban a megközelítések és a sorrendek különbözősége: Gorbacsov a politikával kezdte, a gazdaság és a tulajdonviszonyok reformja néhány bágyadt kísérlettől eltekintve elmaradt. A politikai liberalizálás sava szétmarta a szovjet állam már rozsdás gépezetét, de a nyilvánosság hatalma kevés volt a gazdaság és a tulajdonviszonyok rendezett átalakításához. Tengnél ez pont fordítva történt: a gazdaság és a tulajdonviszonyok forradalmi átalakítása a politikai pluralizmus teljes elfojtásával párosult. A gorbacsovi glasznoszty politikáját Kínában teljesen elutasították, a kommunista párt mind a mai napig rövid pórázon tartja a sajtót és a kultúrát. Ezzel a szigorral el tudta, el tudja hallgattatni a demokratizálást követelő hangokat (leszámítva 1989 tavaszának forró napjait). Mfg a Szovjetunióban a párt- és az államgépezet a glasznoszty nagyítója alá kerülve lass'an elperzselódött a nyilvánosság rá irányuló, fókuszált fényében, Kínában a gazdasági sikerek megnövelték a fennálló rendszer hiteTeng halálhírére a kínai piacok megélénkültek. Az 1986. szeptemberben Sanghajban megnyitott első kínai értéktőzsdén a külföldieknek fenntartott B-részvények indexe 0,18 ponttal emelkedett csütörtökön és 65,31 ponton állt záráskor. A hazai befektetőknek fenntartott A-részvények indexe 2,78 ponttal 1007,73-ra javult. A sencseni tőzsdén a B-részvények indexe 15,38 ponttal 1251,96-ra emelkedett, az A-részvények mutatója viszont 71,76 ponttal 3903,66-ra süllyedt. A kereskedés elsó perceiben mindkét tőzsdén nagy zuhanások voltak, ám erre hatalmas roham indult az olcsóbbodott papírokért. Alkuszok alapos gyanúja szerint a kínai központi és helyi hatóságok lét. Az oroszországi reformokkal ellentétben - bár ez már inkább a Gorbacsov utáni Oroszországra vonatkozó megállapítás - Kínában nem dobták oda egyből a lakosságot az árrobbanás pusztító hatásának. Fokozatosan oldották fel az állami árszabályozást, lassabb ütemben, mint ahogyan nőtt a lakosság jövedelme. így nem tették azonnal reformellenessé a fogyasztókat. A külföldi tőkét szívesen látták ugyan, de a hazai vállalkozásokat nem vetették oda a sokkal magasabb termelési színvonalat képviselő külföldi vállalatokkal való reménytelen és kíméletlen versengésnek. Mind a mai napig megfizettetik a külföldi tőkével a kínai piacra jutás árát. Ráerőszakolják például a vegyes vállalatok alapítását, s az is előfordul, hogy miután a hazai gyár beletanult a mesterség élenjáró fogásaiba, kiebrudalják a külföldit. Megtehetik: még az ilyen sérelmek ellenére is tódulnak a világ legnagyobb cégei a jövő század piacának tartott Kínába. Bár elmondható, hogy a kínai emberek ma általában véve többet esznek, jobban élnek és műveltebbek, mint valaha, sok a gond. A reform kezdeti haszonélvezője, a parasztság mostanra a legfőbb igavonóvá vált, nyögi az iparosítás terugyancsak vásárlásokkal igyekeztek stabilizálni a piacot. Távolabb, a tajvani értéktőzsdén a fő mutató az előző napinál 21,19 ponttal magasabban, 7678,04-en zárt. A kormány ott is készségét nyilvánította a piacok támogatására. A Dél-Kfnában ötmillió dolgozóval 50 ezer vállalatot működtető hongkongi cégek részvényei ugyancsak jól vették az első Teng nélküli napot. Az értéktőzsdén a fő index, a Hang Seng 305,01 ponttal 13 411,33-ra javult csütörtökön. Egy amerikai tőzsdeelemző a New York-i hangulatról szólt, de szavai a kelet-ázsiai piacok közérzetét is kifejezték: „E szomorú esemény lehetősége már jó néhány éve beépült az árakba". heit és a lehetőségektől megrészegült helyi hatalmasságok nagyzási hóbortjának költségeit. A csaknem 900 milliós paraszti tömeg még messze van a lázadástól, de már zúgolódó pusmogása is kezd fenyegető morajjá erősödni. Megvan a gyutacs is egy esetleges robbanáshoz: a 150 milliós munkanélküli vándornépesség, amelynek nincs a világon semmi vesztenivalója, még láncait sem vesztheti; már azok sincsenek neki. Fenyegető mérvű a hatalom letéteményesének, a kommunista pártnak az erkölcsi eróziója: a gazdagodás mámorában sok vezető feje megszédül, az egyre szabadabb helyi vállalkozás televénye a korrupciónak. Erre pedig a kínai kisemberek különösen érzékenyek, erre rengeteg a példa az ország történetében. 1989 tavaszán is a korrupció elleni tiltakozásból nőtt ki a demokratikus mozgolódás. Ráadásul egyetlen kommunista vezetőnek sincs olyan osztatlan tekintélye a pártban, mint Tengnek volt, s ami még fontosabb, egy sem tudhatja maga mögött oly sziklaszilárdan a hadsereget, mint ő tudhatta. Óriási regionális és társadalmi különbségek feszítik szét a birodalmat. Évszázadok választják el egymástól egyes tartományait. A társadalmi különbségek Kínában nagyobbak, mint egyes nyugati kapitalista országokban. így hát egyre nehezebb megmagyarázni az embereknek, mitől szocialista ez a kfnai piacgazdaság. • Peking (MTI) Az elhunyt Teng Hsziaoping kínai pártfótitkár némely testrészeit - így szaruhártyáját - felajánlotta az orvostudomány számára. A kínai legfőbb vezető hamvait kívánságának megfelelően a tengerbe fogják szórni. Teng szaruhártyáját átültetésre, egyes testrészeit orvosi kutatásokra ajánlotta fel - közölte a temetési bizottság. Nazarbajev és Csiang Cö-min • Almati (MTI) A jelenleg hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Nurszultan Nazarbajev kazah elnök Csiang Cö-min kínai államelnökkel folytatandó, péntekre tervezett megbeszéléseit Teng Hsziaoping pártfőtitkár halála ellenére is megtartják. A két államfő a kétoldalú kapcsolatokról és az orosz, kínai, kirgiz, kazah, valamint tádzsik vezetők tanácskozásáról tárgyal. A találkozó témája a közös határok fegyvermentes övezete lesz. Nyer* a Szolidaritás • Varsó (MTI) Amennyiben Lengyelországban februárban tartanák meg a parlamenti választásokat, úgy azt 24 százalékos támogatottsággal a Szolidaritás Választási Szövetség (AWS) nyerné. Mindössze egy százalékkal lemaradva a második helyen a hatalmon lévő Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) végezne - derül ki a Demoskop közvéleménykutató intézet közzétett jelentéséből. A felmérés szerint a részvételi arány elérné 68 százalékot. A parlamentbe való bejutás küszöbét a prognózis szerint további négy párt lépné át: a falusi lakosságot képviselő Lengyel Parasztpárt, a keresztény-liberális Szabadság Uniója, a jobboldali Mozgalom Lengyelország Újjáépítéséért és a baloldali Munka Uniója. Támogatják Arafatot ? • Ankara (MTI) Jasszer Arafat, a palesztin önkormányzat vezetője Törökország támogatását kérte a békefolyamat megőrzése érdekében. Egyúttal felszólította az Egyesült Államokat és Oroszországot is, hogy a békefolyamat támogatóiként szintén kísérjék figyelemmel a közel-keleti békét és stabilitást szolgáló szerződés megvalósulását. Kényszerítsék rá továbbá Izraelt arra, hogy tartsa magát az általa aláírt egyezményekhez. Arafat a TRT török állami televízióban elhangzott interjújában azt is szóvá tette, hogy Izrael akadályozza az autonóm területen a repülőterek és a kikötők működését. Mobutu unokaöccse • Fokváros (MTI) Dél-Afrikában kezdenek béketárgyalásokat a zaire-i kormány és az ellene harcoló felkelők képviselői - erősítette meg a dél-afrikai elnök szóvivője. A Reuter szerint a zaire-i lázadók vezérével Mobutu elnök unokaöccse, Ngbanda Nzambo Ko Ayumba fog tárgyalni. Óvatos Teng, kapkodó Gorbacsov