Délmagyarország, 1997. február (87. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

ovlftifti' íödi^nemollÉ 2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 1997. FEBR. 20. kommentár Határ M

egváltozott a világ körülöttünk. Még élénken emlékszem azokra a békebeli időkre, úgy a 80-as évek magasságában, amikor eléggé nehezen tudta magát átverekedni az ember a magyar-osztrák határon. No, nem a zöldhatárra gondolok, hanem Hegyeshalomra. A dolgok az akkori forgatókönyv szerint úgy estek meg, hogy az autójával ki-ki beállt egy sorba és várt türelmesen. Majd amikor már bizonyos ablakokkal egy irányba kerüli, hagyta, hogy beletúrjanak a kézitáskájába, kipakolják a csomagtártóját és szétnyissák az esernyőjét, hátha abba rejtette el a dugimárkál. Ha minden rendben volt, nem vitt ki illegálisan forintot, cigarettát, márkát, schillinget, szalámit, minden pecsét stimmelt az útlevelében és a fényképéhez is hasonlított, valamint kellő alázattal és szerénységgel helyes válaszokat adott a vámos kérdéseire, mehetett Isten hírével És látott csodát: osztrák oldalon unottan ült a fülkéjében a határőr és csak intett egyet a kezével: tovább! A magyarok úgyis megnéztek már mindent, ami nézhető. Ma fordított a helyzet. A magyarok engedik egy karlegyintéssel tova az autókat, odaát pedig az osztrákoknál gyűlik a sor. Forgatják az útleveleket, elgondolkodva néznek bele a csomagtartókba. Nem kapkodják el a dolgot. f fiába, az osztrák sógor Nyugat felől nézvést az ii utolsó bástya, amely megvédheti a civilizációt a Kelet felől fenyegető veszedelemtől. Nem mindegy, hány új munkanélküli, gyanús idegen sorsa szakad a jóléti társadalom nyakába. Nem csoda, hogy a zöldhatárt is egyre jobban védik az osztrákok, s az sem, hogy megerősítették az éjszakai határmegfigyelő szolgálatot. A jelszó: schengeni egyezmény. • Éjszaka helikopterek cirkálnak majd Erősítés az osztrák -magyar határra • Bécs (MTI) Csütörtöktől kezdve az osztrák hadsereg megerősíti az osztrák-magyar zöldhatár védelmét, és az eddigi 1515 mellé további 400 katonát állít szolgálatba - áll az Osztrák Védelmi Minisztérium szerdai közleményében. Az osztrák hadsereg ezzel az intézkedéssel az osztrák kormány döntését hajtja végre, és a határellenőrzés megerősítése a schengeni megállapodás normáinak végrehajtását szolgálja - fogalmaz a nyilatkozat. A védelmi minisztérium utal arra is, hogy az előzetes terveknek megfelelően júliustól az osztrák-magyar és az osztrák-szlovák határ mentén - osztrák területeten - bevezetik a helikopteres éjszakai határmegfigyelő szolgálatot is. A közlemény szerint az osztrák katonák határszolgálatának 1990-es bevezetése óta az oszták zöld határon összesen 40 ezer személyt tartóztattak fel. Klaus Sartorius, az osztrák minisztérium szóvivője elmondta, hogy ugyan ennek a 40 ezer főnek a legnagyobb része a magyar-osztrák zöld határon próbált észrevételenül átszökni Ausztriába, de az osztrákok tisztában vannak azzal, és megfelelően értékelik is, hogy a magyar határszervek 1990 óta érezhetően szigorították az ellenőrzést, és rendkívüli erőfeszítéseket tesznek az illegális határforgalom visszaszorítására. • Észak-Korea Távozhatnak az árulók • Tokió (MTI) „Végső válság felé sodródik az észak-koreai rendszer" - hangoztatta a délkoreai kormánypárt elnöke. Li Hong-ko parlamenti beszédében ennek alapján le is vonta a következtetést: Szöulnak felül kell vizsgálnia az egyenlő partnerek létére épülő országegyesítési elképzelést. Li Hong-ko azzal egyidőben fejtegette ezt, hogy Pekingben szerdán sem sikerült végleges megoldást találni az egyik magas beosztású észak-koreai vezető disszidálásával kapcsolatban kirobbant válságra. Dél-koreai illetékesek szerint Kína azt szeretné, ha a Dél-Korea pekingi konzulátusára menekült Hvang Dzsang Jop távozásáról a két Korea közvetlenül állapodna meg, ezt azonban Szöul kivitelezehetetlennek tartja. Tokiói hírek szerint most már a kérdés már csak az, a Munkapárt külügyi titkára eljuthat-e közvetlenül DélKoreába. Az elmúlt napokban több észak-koreai vezető, köztük Kim Dzsong II első számú vezető is megerősítette, hogy „az árulók" távozhatnak. A Nihon Keizai Simbun című lap idézi a KNDK külgazdasági Bizottságának Japánban tartózkodó elnökét, aki szerint az ügy már megoldódott, mert „Hvangot már megfosztották funkcióitól". • Horn Gyula Norvégiában Zöld jelzés Északról is Horn Gyulát a norvég parlament, a Storting elnöke, Kristi Kolle Gröndahl is fogadta hivatalában. (MTI Telefotó) • Oslo (MTI) Gazdag programot bonyolított le a magyar kormányfő szerdán, oslói hivatalos látogatásának második, befejező napján. Harminc-harminc perces megbeszélést folytatott a norvég védelmi, illetve a külügyminiszterrel, találkozott a parlament külügyi bizottságának tagjaival és a törvényhozás elnökével, ellátogatott a gazdasági és a környezetvédelmi bűnözés visszaszorításával foglalkozó Ökokrimbe, majd a Norvég Kereskedelmi Tanács székházában a norvég gazdasági és ipari élet vezető személyiségeinek részvételével rendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A Jörgen Kosmo védelmi és Björn Tore Godal külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseinek középpontjában a NATO-val kapcsolatos kérdések álltak, emellett szó volt az EBESZ működéséről, a délszláv válság helyzetéről és arról, miként lehetne felgyorsítani a térségben a gazdasági helyreállítás és újjáépítés folyamatát. Mindkét tárgyaláson érintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét is, s ezen belül konkrétan is felmerült, hogy Magyarországot különösen érdeklik a különféle haditechnikai és más jellegű - beszerzések norvégiai tapasztalatai. Jörgen Kosmo a találkozó után elmondta: sajátos geostratégiai helyzete nem teszi érzékenyebbé Norvégiát a NATO-bővítéssel szembeni ofosz ellenállásra, mint az atlanti szövetség más tagországait. Norvégia mindig is közeli kapcsolatokat tartott fenn Oroszországgal, soha nem keveredett háborúba vele, s úgy látja, hogy van lehetőség a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésére. Az atlanti szövetség és Oroszország közötti együttműködési megállapodás kidolgozását és a NATO kibővítését Norvégia két különböző, de egyenrangú fontosságú folyamatnak tekinti - mondta Kosmo. Sok kérdés merült fel a NATO-tagsággal összefüggésben azon a megbeszélésen is, amelyet a miniszterelnök a norvég parlament, a Storting külügyi bizottságának tagjaival folytatott. A norvég képviselők biztosították Magyarországot arról, hogy a Storting egységes a kibővítés támogatásának ügyében és abban is, hogy a bővítés első körébe Magyarország, Lengyelország és Csehország kerüljön bele. Horn Gyula - mint a magyar sajtó képviselőinek elmondta - rendkívül sok hasznosítható tapasztalatot szerzett azon a látogatáson, amelyet az 1989-ben a gazdasági és a környezetvédelmi bűnözés elleni harcra létrehozott országos hatóságnál, az Ökokrimben tett. Létrehozása óta ez a hivatal több mint 150 nagyobb szabású ügyet vizsgált ki és göngyölített fel. Ez egyebek mellett annak volt köszönhető, hogy a bírósági eljárások a nagyobb korrupciós ügyekben is mindössze négyhat hétig tartottak. A kormányfő szerint kívánatos lenne, ha - nem is egy az egyben, hanem a magyar sajátosságokhoz igazítva - átvennénk az e téren összegyűlt norvégiai tapasztalatokat. Ehhez azonban partnerek is kellenek, mindenekelőtt az Országgyűlésben fűzte hozzá. • A hárommillió akna országában (5.) Boszniai békekilátások Azt hihetné az ember, hogy egy évvel Dayton után nincs már gond a balkáni térségben. Pedig nem így van. A béketeremtés, a harcoló felek szétválasztása megtörtént. Tóth László alezredes, az EBESZ nemzetközi megfigyelőinek (egyébként egyetlen magyarországi, mellesleg szegedi) vezető főtisztje, aki boszniai utunk során kalauzolt bennünket, jelentős eredménynek könyveli el, hogy az említetteken kívül sikerült megtartani a parlamenti választásokat Boszniában, nemkülönben azt is, hogy a menekültek lassan visszatérhetnek szülőföldjükre, illetve otthonaikba. A szarajevói székhelyű Regionális Válságkezelő Központ más vezető személyiségei szerint is jelentős előrehaladás valósult meg a boszniai térség békéjét és demokratizálódási folyamatának elindítását illetően. Per-Skov Christensen, az EBESZ boszniai misszióvezető-helyettese és dr. Heinz Vetschera, politikai főtanácsos egybehangzó véleménye szerint a nemzetközi szervezetek nagy erőfeszítéseket tettek a béke megteremtése és megőrzése érdekében. De a munka java még várat magára. A szakemberek szerint ugyanis a júniusi helyhatósági választásokig meg kell szilárdítani a békét azokban a térségekben is, amelyek eddig „labilisnak" számítottak. Ezek elsősorban Brcsko és Mosztar státuszára vonatkoznak. (Hogy mennyire igaz Katonák között, biztonságban. Balról jobbra: Tóth László alezredes, sorozatunk szerzője, valamint Ramiz Drekovics brigádtábornok. (Fotó: Schmidt Andrea) mindez, azt az elmúlt hetek eseményei is igazolják: Brcskóról még nem sikerült végleges döntést hoznia a nemzetközi közösségnek, a Neretva-parti Mosztar pedig újabb, emberéletet követelő, véres összetűzések színhelye volt.) Ramiz Drekovics brigádtábornok az újonnan szervezett Boszniai Hadsereg második embere. Hatalmas, szálfatermetű katona. Igazi vitéz. Amikor anyanyelvén kezdek el beszélni vele, annyira megörül, hogy mindenféle protokollt félre dobva, keblére ölel és úgy köszöni meg az érdeklődést. Mit mondjak, a bordáimon napokig éreztem a bosnyák generális ölelését... Drekovics tábornok szerint a daytoni békeszerződés paragrafusai kedvezőek mindhárom boszniai entitás a bosnyák, a szerb és a horvát - számára. Most az a feladat, hogy az Ohio államban, majd a Párizsban parafált megállapodást életre keltsék. Nem lesz könnyű, teszi hozzá Drekovics, de megvalósítható. Annál inkább, mert már egészen más erőpozícióból tárgyalhatnak tovább a felek. Magyarán, a bosnyákok a háborúban megerősödtek, szervezettebbé váltak, egyenrangú partnerként kell elfogadni őket, nem úgy mint a harcok kezdetén. Carl Bildtet heves ifjú ellenzéki politikusként ismertem meg 10 évvel ezelőtt Svédországban. A néhai Olof Palme, majd a meggyilkolt miniszterelnök utódja. Ingvar Carlsson, nagy ellenlábasa volt a konzervatív svéd országgyűlési képviselő. A nyolcvanas évek végén, egy mandátum erejéig, ő állt a svéd kabinet élén. Most a délszláv ügyek főmegbizottjaként Szarajevóból irányítja a nemzetközi közösség békemisszióját. Rettentően elfoglalt ember. Gyakran mond nemet az újságíróknak. Lapunknak azonban rövid nyilatkozatot, helyzetértékelést ad. Ebben kifejti, hogy egy háború megkezdéséhez egy nap is elég, befejezéséhez viszont évekre van szükség, mint ahogyan ezt a boszniai példa is bizonyítja. A jelen esetben a legfontosabb feladat az úgynevezett hármas boszniai elnökség munkájának beindítása: a közös (bosnyák, horvát, szerb) intézmények, a közigazgatás apparátusának létrehozása. Haladék nélkül. Tudniillik, az utóbbi időben gyakori volt a helyben való topogás, a kivárás, az ügyek halogatása. A béke megszilárdítása érdekében viszont ezt a „lazaságot" nem szabad megengedni. Carl Bildt nyilatkozata végén azt mondja: Daytont nem dicsérni kell, hanem megvalósítani... Mennyire igaza van. (Folytatjuk.) Kiaimr* Fer*««c Csernomirgyin és Kinkéi • Moszkva (MTI) A Nyugat kizárólag Oroszországgal együtt akarja létrehozni az új európai biztonsági felépítményt jelentette ki Klaus Kinkéi német külügyminiszter Viktor Csernomirgyin orosz kormányfővel tartott szerdai moszkvai találkozója után. Kinkéi a NATO bővítését ellenző Moszkva megnyugtatását célzó nyugati törekvések jegyében tárgyal kedd óta az orosz fővárosban. Csernomirgyinnel lezajlott félórás megbeszélése után kifejtette: az új európai biztonsági felépítmény létrehozásán és ezen bélül a NATO kiszélesítésén munkálkodó Nyugat erőfeszítései nem irányulnak Oroszország ellen. Kinkéi mindamellett közölte: a felek között nézetkülönbség volt a NATO-bővítés ügyében. Pályán a Hwbble • Washington (MTI) A Discovery amerikai űrrepülőgép személyzete pályára állította a jelentősen felújított Hubbleűrteleszkópot. Az ötnapos űrszerviz több mint háromszázötvenmillió dollárba került: az asztronauták összesen harminchárom órát töltöttek a kozmoszban a négy emelet magas, tizenkét tonnás tudományos berendezésen dolgozva. A Hubble a korábbinál tizennégy kilométerrel magasabb pályán kering ezentúl. Netanjahu a rendörségen • Jeruzsálem (MTI) Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt kedden négy órán át hallgatta ki rendőrség egy politikai-jogi botrány nyomán folyó vizsgálat keretében. A miniszterelnök „valamennyi feltett kérdésre válaszolt és együttműködött a kihallgatókkal" - mutatott rá a kihallgatás után kiadott rendőrségi közlemény. A nyomozók közölték, hogy Netanjahu „semmilyen kivételezésben" sem részesült. A botrány a Likud párti Roni Bar-Onnak főügyésszé történt januári 10-i kinevezése körül robbant ki. A közszolgálati televízió ugyanis olyan értesüléseket közolt, melyek szerint Bar-Ont a miniszterelnök a szélsőséges ortodox Sasz párt vezetőjének, Arié Dérinek a nyomására nevezte volna ki cserébe a hebroni megállapodásért. Török-lett megállapodás • Ankara (MTI) Török-lett katonai együttműködési megállapodást írtak alá szerdán Ankarában, ahová több minisztere kíséretében kedden érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Guntis Ulmanis lett köztársasági elnök. „Megállapodást írtunk alá egy NATO-tagországgal... Ez hozzájárul, hogy elérjük célunkat, s csatlakozzunk a NATO-hoz" - jelentette ki az aláírás után Andrejs Kranstins lett védelmi miniszter.