Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-10 / 8. szám

ÓlOJi jvQt . K ­2 KÜÍFÖLB ! ' ÉENTEK, 19^/. JAN. 10.' kommentár Sajtóhibák \ja most, ha nem lennének azok az arcpirító szá­L V mok és adatok, tényleg lelkendezhetnénk. Ha másért nem, hát azért mindenképpen, hogy egy olyan tekintélyes cég, mint az osztrák fővárosban székelő Nemzetközi Sajtó Intézet, legfrissebb jelentésében - a százból - egy teljes oldalt szentel a magyarországi mé­diaviszonyoknak. A tartalomra különben nem lehetünk büszkék. Még akkor sem, ha a bizonyítványunk, úgy-ahogy, magya­rázható. E cél érdekéhen, az IPI tanulmányából két fontos részletet feltétlen érdemes kiemelni és egymással szembeállítani. Az egyik szomorúan állapítja meg, hogy a tizenegy pesti lap közül tíz bevallottan a csőd felé bukdácsol, míg a másik azt nehezményezi: a Bu­dapest Business Journal tavaly nyári felmérése sze­rint, hét újsághói hat - vélhetően nem iúl hosszú ker­telés után - vállalta, hogy pár százezer forintért meg­jelentetett cikknek álcázott hirdetéseket... A dolgok, persze, összefüggnek, w jisz a fuldoklók nemigen válogatnak a szalmaszá­li lak között, akár becsületesek és erkölcsösek vol­tak korábban, a hirtelen csúszóssá vált szárazföldön, akár nem. Sőt, ha jól belegondolunk, azt sem lehet el­várni az örvényeket egyre kétségheesettehhen kerülge­tőktől, hogy éppen ők legyenek a piaci tisztaság, a szakmai alázat és hitelesség megtestesítői, azok, akik „Inkább a víz, mini a levegő!" csatakiáltással önként, palack nélkül merülnek el a habokban. Szóval, ami a „sajtóhibákat", no meg az oxigén­felvétel módozatait illeti - itt tartunk... • Meciar határozott kijelentése Szlovákia nem kér a FAK-bol • Pozsony (MTI) „Semmilyen esetben és senki sem feltételezheti azt ­lévén az ilyen célzatú kije­lentések igen felelőtlenek hogy a Szlovák Köztársaság a a Független Államok Kö­zösségéhez csatlakozna" ­jelentette ki a szlovák védel­mi tárca vezetőinek és a had­sereg vezérkarának csütörtö­ki találkozóján Vladimír Meciar miniszterelnök. A szlovák kormányfő sze­rint korántsem ártalmas, de az ország céljaival és érde­keivel sem ellenkező törek­vés az, hogy odahaza, „pol­gári terepen" is megméret­tessenek a Szlovákia NATO­tagságával kapcsolatos kér­dések, hiszen az erről szóló vita csak segítheti, hogy Szlovákia lakosságában le­tisztuljanak az ország geopo­litikai helyzetéből adódó, il­letve a majdani védelmi stra­tégiát érintő kérdések. Meciar szerint e tekintet­ben az 1977-es év fontos időszak lesz, mert Európa ­ezen belül is Közép-Európa - védelmi rendszerét érintő fontos döntések születnek majd. Szlovákia védelmi po­litikája olyan elvekre alapo­zódik, amelyek nem a konti­nens ismételt polarizációjá­hoz, hanem a kelet-nyugati együttműködéshez vezet­nek. Elismerte: „Európában igen erősen vitatkoznak" Szlovákiáról, ám nem lenne szabad, hogy „rólunk, de nélkülünk döntsenek". • Hutuk és tuszik Népirtók pere • Arusha (AFP/MTI) A vád tanúinak meg­hallgatásával megkezdő­dött csütörtökön a tanzá­niai Arusha városban az ENSZ Biztonsági Tanácsa által felállított nemzetkö­zi törvényszék előtt a népirtással vádolt ruan­dai Jean-Paul Akayesu perének érdemi része. A vád szerint Akayesu 1994-ben - Taba város pol­gármestereként - a kisebb­ségben lévő tuszi népcsoport töbezer tagjának meggyilko­lására uszította városa lakóit. (Akayesu perében már tartot­tak két meghallgatást tavaly szeptemberben illetve októ­berben. de a vádlott ügyvédei elérték, hogy csak formai kérdésekről legyen szó - írta az AFP.) Paul Biya kameruni állam­fő engedélyezte, hogy a nem­zetközi törvényszék arushai börtönébe szállítsanak át négy ugyancsak az emberi­ség elleni bűntettekkel vádolt ruandai katonatisztet, közöt­tük Théoneste Bagosora ez­redest, akit Belgium tíz belga kéksisakos 1994-ben történt meggyilkolásáért tesz fele­lőssé. 1994-ben a hutu szárma­zású Juvénal Habyarimana államelnök elleni merénylet­tel vette kezdetét a három hó­napon át tartó népirtás, amely során félmillió tuszit és a szélsőségesekkel nem azono­suló hutut gyilkoltak le. Az ENSZ BT által 1994. novemberében létrehozott nemzetközi büntető törvény­szék eddig 21 személy ellen indított eljárást emberiség el­leni bűntettek miatt; közülük 13 vádlott börtönben várja a tárgyalást, a többiek ellen nemzetközi elfogató parancs van érvényben. A nemzetkö­zi törvényszék - a ruandai bí­róságoktól eltérően - nem szabhat ki halálos ítéletet. • Tizennyolc halott Gázszivárgás a szegénynegyedben A gyász percei. Asszonyok az áldozatok mellett. (MTI Telefotó) • Lahor (Reuter/MTI) Legkevesebb 18 ember életét vesztette és mintegy 700 személyt kellett kórház­ba szállítani a pakisztáni La­hor városban, ahol szerda ké­ső este ammóniagáz szivár­gott ki egy meghibásodott tartálykocsiból - jelentette a Reuter a rendőrségre és a APP hírügynökségre hivat­kozva. A gázszvivárgás ak­kor következett be, amikor a teherautó Lahor egyik sűrűn lakott szegénynegyedén haj­tott keresztül. A városrész­ben pánik tört ki. A megré­mült lakosok az utcára ro­hantak, többen elvesztették eszméletüket. A hadsereg, a tűzoltók és a mentők azonnal megkezdték a mentést. A mentési munkálatok irányítá­sára Havaja Ahmed Tarik Rahim, Padzsáb tartomány kormányzója is a helyszínre sietett. A kórházakban rend­kívüli állapotot hirdettek ki. • Brüsszel (MTI) A társadalombiztosítá­si alapokkal való mani­pulációt veti a belga ál­lam szemére a csütörtöki Wail Street Journal Euro­pe (WSJE). A tavalyi év utolsó napján végrehaj­tott tranzakció célja az volt, hogy könyvelési szempontból a valósá­gosnál kedvezőbb szín­ben tüntessék fel a belga államadósság mértékét, megalapozva Brüsszel igényét a tagságra a kö­zös EU-pénzben. Az alapokat kezelő ban­kok három napra - 1996. de­cember 30-tól 1997. január 2-ig - lemondtak a birtokuk­ban lévő államkötvényekről, amelyeket a kincstár rövid lejáratra pénzzé tett, papíron ennyivel csökkentve a tény­• Belgiumi trükk Hogyan csökkentsünk államadósságot? leges adósság mértékét. A manőver nyomán, amely a WSJE nem hivatalos értesü­lései szerint legalább 80 mil­liárd belga franknyi (2,5 mil­liárd dollárnyi) összegre, de akár a a duplájára is tehető, a belga állami könyvelés 1996-ra ennyivel kevesebb belső adósságot tüntethet fel. A közös pénzhez való csatlakozás egyik feltétele, hogy a belső adósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy tendenciá­jában közelítenie kell efelé. Belgiumban jelenleg 130 százalék ez a mutató, jólle­het néhány százalékkal év­ről-évre csökken - a gazda­sági napilap gyanúja szerint talán éppen a mostanihoz hasonló módszereknek is kö­szönhetően. A lap az értesülését belga állami költségvetésben dol­gozó forrásoktól kapta, állí­tása szerint birtokában van az a belső feljegyzés is, amely még hetekkel koráb­ban született annak számba vételére, hogy milyen „trük­kökkel" nyílhat mód az álla­mi könyvek év végi mérle­gének kozmetikázására. A belga kormány efféle erőfeszítései azért is megle­pőek, mert hiszen a Dehaene­kabinet tavaly 18 hónapra szóló költségvetési teljhatal­mat szavaztatott meg magá­nak a parlamentben, vagyis - formálisan - törvényhozási jóváhagyás nélkül is joga van a költségvetés végrehaj­tásával és a társadalombizto­sítási rendszer reformjával kapcsolatos intézkedések meghozatalára. Átfogó re­formok helyett azonban a politikai vezetés láthatóan egyszerűbb megoldásokra használja hatalmát, igazolva azon félelmeket, hogy a par­lamenti demokrácia átenge­dése a hatalom menedzserei­nek csupán az egész belga társadalomra ránehezedő „pártokrácia" érdekeit szol­gálja - állapltja meg elemzé­sében a Wall Street Journal Europe. Üzletiesedik a magyar média • Bécs (MTI) A privatizációs bot­rány idején a magyar sajtó éppen úgy viselke­dett, ahogy hasonló esetben azt a nyugati tí­pusú demokráciákban a sajtótól elvárják, igye­kezett feltárni a részlete­ket, kereste az igazsá­got - írja a bécsi székhe­lyű Nemzetközi Sajtó In­tézet (IPI) a hét végén nyilvánosságra hozott, több mint 100 olda­las amyagának Magyar­országra vonatkozó egyetlen oldalán. Ugyanakkor a nemzetközi szervezet jelentéskészítői jellemzőnek tartják a magyar sajtó helyzetére azt az esetet is, amelyet a Budapest Busi­ness Journal tárt fel 1996. július 29-i számában. Az an­golnyelvű lap munkatársai hirdetőknek adták ki magu­kat, s hét vezető magyar lap közül hatot sikerült rávenni­ük arra, hogy 100 ezer és 300 ezer közötti összegért lehozzanak egy újságcikk­nek tűnő hirdetést. Az IPI szerint „a magyar médiavállalatok és a korábbi KP-orgánumok csak elmé­letben közölnek azt, amit akarnak; valójában növekvő gazdasági nyomásra elmo­sódnak a hirdetési és a szer­kesztőségi részlegek közötti éles határvonalak". Az elekt­ronikus médiában ugyan tör­vény biztosítja a majdani na­gyobb biztonságot és ver­senyt, de az írott sajtó egyre jobban tönkre megy - állítja a jelentés. „Budapest 11 na­pilapja közül 10 nem titkol­tan az anyagi összeomlás fe­lé halad, s a vezetés részéről hatalmas nyomás nehezedik az újságírókra azért, hogy alázkodjanak meg azok előtt az emberek előtt, akiktől a fizetésüket kapják, vagy ha nem, akkor veszélyeztetik az állásukat. A riporterek meg­írják a hízelgő álriportot, és egyre többen még buzgól­kodnak is, hogy aztán a lap cserébe a fizetésüket kiegé­szítse a cégtől kapott hirde­tési összeg 20 százalékával" - fejtegeti az IPI-jelentés. Idézi Bencsik Gábort, a MÚ­OSZ főtitkárát is, aki kifejti: „a média elveszíti hitelessé­gét, hiszen a közvélemény felismeri, hogy nem az in­formációközlés a fő cél, ha­nem a pénzcsinálás". Az IPI­dokumentum beszámol arról is, hogy 1994. tavaszán az MDF-vezette kormány eltá­volított a Magyar Rádiótól 129 újságírót, majd az MSZP-SZDSZ koalíció „visszadta a kölcsönt", és el­bocsátotta az MDF-hez húzó újságírókat. Ezért az adok-kapokért fokozta le a Freedom House Magyarországot a sajtósza­badság szempontjából sza­bad országok közül a „rész­ben szabad" kategóriájúak közé - jegyzi meg az IPI. Ezután az IPI-jelentés meg­állapítja, hogy 1996-ban a magyar kormány kevesebb befolyást gyakorolt a médiá­ra. Ugyanakkor a nemzetkö­zi szervezet jelentésében megszólaló Szekfű András magyar médiaszakértő sze­rint a Magyar Televízió adá­sai „szürkék" lettek, és kerü­lik a konfrontációt. Ez abban nyilvánul meg, hogy szinte minden kérdésről kikérik az öt ellenzéki párt véleményét. Szekfű szerint a Magyar Te­levízió 3000 alkalmazottjá­nak kétharmadát valószínű­leg még az idén elbocsátják a médiatörvényben előirány­zott átalakítások és a magán­társaságok megjelenése nyo­mán, s ugyanilyen átalakítá­sok várhatók a Magyar Rá­diónál is. „Sokak számára fájdalmas év várható, de a verseny következtében a szakértelem térhódítására és változatosabb műsorokra le­het számítani" - mondta Szekfű. A jelentés szerint meg kell változtatni a rágalma­zásra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, mert ma akkor is meg lehet hurcolni egy újságot, vagy újságírót, ha az egész cikke helytálló, de egy személy úgy érzi, hogy megrágalmazták. A je­lentés beszámol arról is, hogy a MUOSZ hamarosan egy tudományos kutatás ke­retében méreti fel a kor­mány, a hirdetők és a média­főnökök valódi viszonyát a médiához. „Tudjuk, hogy komolyak a problémáink, csak azt nem tudjuk világo­san, hogy melyek ezek a problémák..." - mondta Bencsik. Kormányfő a fitness-klubban • Koppenhága (MTI) Egy fitness-klubban esz­méletét vesztette, s ezért a szerda éjszakát kórházban töltötte a dán miniszterel­nök. Poul Nyrup Rasmussen az AP jelentése szerint első ízben látogatott el egy, a la­kása közelében fekvő fit­ness-klubba. Egy edző irá­nyításával kipróbálta a klub berendezéseit, s eköiben eszméletét vesztette. Az 53 éves miniszterelnöknek ko­rábban nem voltak egészségi problémái, s egyelőre nem tudni, miért lett rosszul. A miniszterelnöki hivatal köz­lése szerint rövidesen kien­gedik a kórházból. Fegyverlopás • Királyhelmec (MTI) A szlovákiai Királyhel­mecen ismeretlen tettesek betörtek a városi rendőrség őrszobájára, és elloptak öt pisztolyt, 126 töltényt, né­hány adóvevő-készüléket és némi készpénzt. A kor­mányhoz közel álló Slo­venská Republika jegyzet­írója a magyar irredentiz­mussal hozza összefüggésbe az esetet. A lap szerint Ki­rályhelmec lakosságának egy része, a magyarok arról ismertek, hogy „sosem lep­lezték irredentizmusukat, az úgynevezett Nagy-Magyar­ország létrehozásával kap­csolatos álláspontjukat, a bi­rodalmi nosztalgiát". A lap szerint a Királyhelmecet is magába foglaló tőketerebesi (Trebisov) járás és termé­szetesem Szlovákia más te­rületeinek lakói félhangosan kimondva arra gondolnak, hogy a harmincas évek má­sodik felében a németek is fegyverlopásokkal kezdtek küzdeni azért, hogy a Szu­déta-vidéket Németország­hoz csatolják. Az elnök kitart • Urna (AFP/MTI) Alberto Fujimori perui elnök szerdán a CNN televí­ziónak nyilatkozva kijelen­tette, hogy a limai japán nagykövetségi rezidencián 74 túszt fogvatartó baloldali gerillák követelése ellenére „nem engednek szabadon terroristákat". Az AFP jelentése szerint az államfő azonban nem zárkózott el a válság békés megoldásától. Fujimori elvben elutasította, hogy erővel próbálják meg a túszokat kiszabadítani, dehozzátette, hogy a el­képzelhető a rendfenntartó erők közbelépése, ha a tú­szokat testileg bántalmaz­zák. Pucér utcaseprők • Mexikóváros (MTI) Meztelenül járult a parla­menti képviselők elé néhány mexikói utcaseprő, tiltako­zásul maguk és úttisztító kollégáik elbocsátása ellen. A demonstrálóknak sikerült a parlament épületében az úgynevezett Zöld teremig hatolni, amelyben az ügyben illetékes bizottság tanácskozott éppen. A te­rembe lépve vetkőzni kezd­tek, mígnem meztelenül áll­tak a honatyák előtt, kezük­ben transzparenssel, ame­lyen ez állt: „Ilyen volt a karácsonyunk és ilyen az új évünk". A képviselők felhá­borodottan kivonultak a te­remből.

Next

/
Thumbnails
Contents