Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

PÉNTEK, 1997. JAN. 31. EURÓPA-KAPU III. Európa egyik legújabb keleti kapuját, a nagylaki terminált 1996 augusztusában avatta fel Hans Beck. (Fotó: Enyedi Zoltán) Három. • • - Nem sokkal a magyarországi rendszerváltás után Szegedre kellett utaznom, és mivel az újszegedi oldalon lévő impozáns, hatalmas szállóban már nem volt számunkra hely, végül abban a szállodában vettünk ki szobát, mely a színháztól nem messzire található, és melyet most nem kívánok megnevezni. Feleségem és én táskákkal, bőröndökkel megrakodva vergődtünk be az ajtón. Odabenn több életerős fiatalembert is láttunk, egymás mellett álltak. Úgy tűnt, a szálloda alkalmazottai voltak, ám, ha Önök azt hiszik, hogy bármelyikük is kivette volna a feleségem kezéből valamelyik bőröndöt, tévednek. Mi magunk vittük föl csomagjainkat a szobánkba, a lépcsőn, mert nem volt lift. Néhány évvel később volt alkalmam ismét eltölteni néhány napot ebben a szállóban, és a helyzet sajnos nem sokat változott. Időközben nagyon megkedveltem Magyarországot, a magyarokat, és láthattam, milyen komoly változás zajlott le néhány év alatt, de ha bárki azt kérdezné, volna-e kedvem harmadszor is eltölteni ott egy hétvégét, nem hiszem, hogy igennel felelnék - mondta Hans Beck a makói fórumon. Pedig, nagykövet úr, három a magyar igazság. B. A. Makón a kistérségi fejlesztési elképzelésekkel ismerkedett Hans Beck. Az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője a makói városházán rendezett tanácskozáson az EU fejlesztési elképzeléseinek dél-alföldi vonatkozásairól tartott előadást. • Említette, hogy az EU kísérletképpen 1997-ben kiemelt támogatást kíván nyújtani Magyarország egyik régiójának. Milyen szempontok alapján dől el, hogy melyik régió lesz a kedvezményezett, és van-e esély arra, hogy a Dél-Alföld három megyéjére esik a választás? kérdeztük Hans Becket előadása után. - Arról, hogy melyik ez a régió, a magyar kormány és az EU közösen dönt. A kérdés az, hogy a legszegényebb régiót válasszuk-e, vagy egy olyat, amely nem gazdag de nem is nagyon szegény, és ahol a pénz a legnagyobb hatékonysággal működhet. Erről fogunk majd tárgyalni magyar partnereinkkel, és azt hiszem, az a legbölcsebb megoldás, ha a végleges szót a magyar fél mondja ki. Természetesen nem tudnánk egyet érteni azzal, ha e pénzek túlnyomó többségét Székesfehérvárra és régiójára koncentrálnák, hiszen Székesfehérvár térsége nemzetközi mértékkel mérve is az egyik legdinamikusabban fejlődő régió. De a magyar kormánynak nagy tere van a döntésben: az országban ugyanis sok az olyan régió, mely nem érte el Székesfehérvár környékének színvonalát. 0 Mikor születik meg a közös döntés? - Én már többször vártam e határozat megszületését. Késésben vagyunk, ám ez nem a magyar félnek róható föl, inkább a mi berkeinkben kereshetőek az okok. Én arra számítok, hogy legkésőbb az év közepéig megegyezünk. A '97-es esztendő a pilótaprogram megvalósításának elsó éve lesz, az idén fogjuk kikísérletezni azokat a vezérelhető folyamatokat, melyek alkalmasak a magyar viszonyok közötti fejlesztésre. A most szerzett tapasztalatok alapján ugyanezt a pilótaprogramot kiterjeszthetjük egyéb magyarországi régiókra is. 0 Az önkormányzatiság és a regionális együttműködés elvei még nehezen egyeztethetőek össze. Ez Csongrád megyében már bebizonyosodott, hiszen míg a két szomszédos megye önkormányzatai összefogva hasznosították önkormányzati részvényeiket, addig Szeged érdekei, legalábbis e szempontból, láthatóan eltérnek a megye többi településének érdekeitől. Vajon, ha a fejlesztésről lesz szó, az ily módon szemben állók megtalálják a közös nevezőt? - Úgy vélem, a regionális fejlesztésben az érdekek nem úgy érvényesülnek, mint a részvényes ügyekben. Ugyanakkor el kell mondani: ha egy project arról fog szólni, hogy Békéscsaba ipari parkot hoz létre, egyértelmű, hogy e project előnyeit elsőként Békéscsaba fogja élvezni, és a többi város csak a következő lépcsőben profitál a park létéből. Regionális projectekre szükség van, de a megvalósulás első fázisaiban bizonyos városok hamarabb fogják érezni az érezhető javulás, fejlődés jeleit. A magyar polgároknak e folyamat idején lesz lehetőségük arra, hogy fejleszthessék, finomítsák kompromisszumkészségüket; ám szerintem ez menni fog. Ha végül mégis csak vitatkozni fognak egymással, és nem sikerül egyezségre jutniuk, akkor mindannyian vesztesek lesznek. Bakos András Szakadozik a szociális háló? A magyarországi szociális háló - minden hibája ellenére - súrübb szövésú, mint sok más európai országban. Ezeket a „vívmányokat" kell-e féltenünk az Európai Unióhoz való csatlakozástól? Erről kértünk dr. Czúcz Ottó egyetemi tanár, a József Attila Tudományegyetem Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetője, az országos társadalombiztosítási önkormányzat tagja véleményét. Az uniós csatlakozás az állampolgárok és a szolgáltatások szabad mozgását is jelenti. Ezért egész intézménystruktúránkat kell úgy alakítani, hogy ne akadályozzák ezt a szabad mozgást. Tudomásul kell venni, hogy a többszáz milliós, egységes Európán belül kell majd társadalombiztosítási rendszerünk működőképességét fenntartani. Kemény a konkurrencia. Ha valamelyik ország vagy valamelyik régió sokkal jobb megélhetési lehetőségeket és egyéb előnyöket biztosít, mint a többség, akkor az például nem kívánt migrációt idéz eló. Annak érdekében, hogy az ilyen, mélyben meghúzódó hatásokat ki lehessen védeni, biztos, hogy újra kell gondolni a szociális intézmények működését és fölépítését is. E pillanatban az EU-n belül nincs olyan direkt politikai szándék, hogy harmonizálják a szociálpolitikai rendszereket. Ennek ellenére a reálfolyamatok kikényszerítik az alkalmazkodást. Úgy tűnik, hogy egész Európát sújtja a szociális rendszerek átalakítása miatti válság. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet társadalombiztosítási és szociális biztonsággal foglalkozó egyesületének európai szekciója tavaly novemberben a dániai Aarhusban tanácskozott. Elhangzott: Európa a két világháború tapasztalataiból azt szűrte le, hogy az egyén biztonságérzetét erősíteni kell intézményes úton is, mert így akadályozható meg, hogy a szélsőséges erők a nehéz egyéni helyzetbe jutott embereket fanatizálni tudják. Ezért Európát magasan fejlett szociális intézményrendszer jellemzi. Ez lett a stabilitás és az európai demokrácia jelképe. Ám az' Egyesült Államokban és a Csendes-óceáni térség gazdasági centrumában, Japánban ezeknek az intézményeknek a védelmi szintje, s így költségei alacsonyabbak. Ha Európa versenyképességét meg kívánja őrizni, szociális rendszereit is újra kell gondolnia. Ezzel párhuzamosan az újra jelentkező szegénység, a tartós munkanélküliség, a hajléktalanok számának növekedése, a társadalmi kirekesztődés erősödése nagyon sok európai országban probléma. Ezért azokat a formákat fejleszteni szükséges, melyek a kétségbeesett helyzetbe került rétegeknek segítenek, támogatást nyújtanak az elemi megélhetéshez. S közben olyan új megoldásokat kell keresni, melyek a társadalom peremére sodródók visszaintegrálódását ösztönzik. Ezzel szemben mások fontosnak tartanák, hogy Európa továbbra is megőrizze fejlett szociális intézményeit. Az e nézetet vallók 26 pontból álló javaslatot dolgoztak ki. E szerint például minimumnormákat kell kidolgozni, amelyek valamennyi tagállamban érvényesülnének. Javasolják, hogy az uniós szerződésben önálló fejezetben foglalkozzanak a szociálpolitikával. Továbbá: uniós szinten ki kellene dolgozni a politikai és szociális jogok, illetve kötelezettségek egységes és teljes listáját. Magyarország számára ez a változóban lévő uniós szociálpolitika azért nagy kihívás, mert belső problémáink miatt mi magunk is elkezdtük e nagy rendszerek átalakítását. Ezeknek illeszkedniük kellene a majdan kialakuló európai struktúrákhoz. Nálunk a nagyobb mérvű átalakulás kezdete: a nyugdíjrendszer reformja. Ám - a szakértő szerint - a társadalmi közvélemény nincs fölkészítve a nagy horderejű változásokra, ugyanis a szociális kérdéskörrel a kívánatosnál kevesebbet foglalkozunk. Újszá«zi Ilona Ellátások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokszóló többször módosított 1993. évi III. törvényben szabályozott és a szegedi önkormányzat rendeletével biztosított ellátási formák, azaz a „szociális háló" e csomópontjai a következők. I. Pénzbeli ellátások: Normatív pénzbeni ellátás: gyermeknevelési támogatás. Szociális ráutaltságtól függő pénzbeli ellátás: munkanélküliek jövedelempótló támogatása, rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély (rendszeres nevelési segély), temetési segély. II. Természetben nyújtott szociális ellátások: Gyermekintézmények térítési dijának átvállalása, közgyógyellátás, köztemetés, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása. III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: Alapellátás: gyermekek napközbeni ellátása, étkeztetés (szociális étkeztetés), házi segítségnyújtás, családsegítés. Szakosított ellátások: ápolás-gondozást nyújtó intézmények (idősek otthona, pszichiátriai betegek otthona, fogyatékosok otthona), rehabilitációs intézmények (pszichiátriai, szenvedélybetegek, fogyatékosok rehabilitációs intézménye), nappali ellátást nyújtó intézmények (idősek klubja, nappali melegedő, népkonyha), átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása, gondozóház). A szociális törvényben nem szabályozott pénzbeli támogatást biztosító ellátási formák: az elsó lakást szerző fiatal házasok támogatása, önkormányzati támogatás lakás építéséhez és lakás vásárlásához, a súlyos mozgáskorlátozottak támogatása, a hadigondozottak pénzellátása, a vak személyi járulék, a cukorbetegek támogatása. Dialógus - a biztonságról • Munkatársunktól Képes lesz-e az Európai Unió hitelesen közös kül- és biztonságpolitikát kialakítani? E súlyos témát elemzi az Európai Dialógus című magazin idei első különszáma. A hidegháború lezárulta drámai módon megváltoztatta az EU stratégiai helyzetét. A szovjet fenyegetés veszélye szertefoszlott, de új kockázati tényezők (például a helyi, de a szomszédokra is veszélyt jelentő konfliktusok; a terrorizmus, a szélsőséges mozgalmak, a nemzetközi bűnözés, a fegyverkereskedelem) jelentek meg. Ezek ellen az EU-tagországok együttes fellépése hatékonyabb, mint az egyéni akció, de belső vita tárgya, hogy összeolvadhatnak-e az egyes biztonsági szervezetek, s ha igen, mikor. A tíz közép-európai és balti ország, mely egyértelművé tette csatlakozási szándékát, előrevetíti a képet: egy évtizeden belül kialakulhat á jelenleginél lényegesen szélesebb alapon álló Unió. Ezen tíz ország szemszögé-. bői az a lényeg: mi módon nyerhetnek bebocsátást a számukra elérhető biztonsági szervezetekbe. A folyóirat legújabb különkiadása áttekinti az EU és a tíz, bebocsátásra váró ország előtt álló lehetséges forgatókönyveket. Az Európa Bizottság jelenleg folyó kormányközi konferenciájának állásfoglalását, továbbá a témához kötődő EU-állásfoglalásokat, a közös akciók listáját is közli a lap. Az európai biztonsági szervezetek tagságához vezető útról átfogó leírást találhatunk. Az Európai Bizottság e kiadványának különszáma a napokban jelent meg magyarul is. A folyóirat februárban esedékes száma pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy az EU a regionális együttműködést miként tudja a gazdasági prosperitás és a béke szolgálatába állítani. Az egységesülő hadiipart övező problémákat, továbbá az európai politikai pártok közötti kapcsolatokat is szemügyre veszi a lap. Az Európai Bizottságnak a tíz társult ország gazdaságáról közzétett előrejelzését is megismerhetjük az Európai Dilalógusból. Középpontban: az állategészségügy • Brüsszel(MTI) Az Európai Unió állategészségügyi tárgyalásai Csehországgal már befejeződtek. A térségből legközelebb Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával köt kölcsönös elfogadási egyezményt az EU. Ezt Franz Fischler mezőgazdasági EU-biztos jelentette be az EU agrárminisztereinek brüsszeli ülését követően. Az Európai Bizottság részletes elemzést készít a keleteurópai tej- és a szarvasmarha-szektorról. A „tizenötök" úgynevezett ekvivalencia-szerződéseket kötnek a külső országokkal, hogy azok termékei állategészségügyi szempontból gyorsított eljárással kerülhessenek be az integrációba és viszont. Tervezik viszont azt is, hogy áprilistól különilletékkel sújtják azokat a termékeket, amelyeket az EU-ban különvizsgálatnak kell alávetni, mert az eredő országgal nincs kölcsönös elismerési megállapodás. Egyelőre nem biztos, hogy Magyarországgal erre az időre sikerül megkötni az egyezményt. A dollár az EU-t erősíti? • Lisszabon (MTI) - Jót tesz az európai uniós gazdaságoknak a dollár újkeletű erősödése - mondta lisszaboni sajtóértekezletén Yves-Thibault de Silguy, az EU brüsszeli bizottságának tagja. A dollár mozgása ugyanakkor nem érinti az EU gazdasági és pénzügyi uniója (EMU) létrehozásának időrendjét, ami csakis attól függ, hogyan felelnek meg a tagállamok az előfeltételeknek. A megfelelés vizsgálatakor azt is figyelembe veszik, hogy az erőfeszítések és az eredmények mennyire tartósak, illetve fenntarthatóak. Megerősíttetett a legutóbbi előrejelzés, miszerint az idén a tagállamok átlagában 2,3 százalékkal nő majd a hazai össztermék az EU-ban. Közös pénz • London (MTI) Japán kormánykörökben fontosnak-tartják, hogy az euró, az Európai Unió 1999 januárjától bevezetendő közös pénze kellően stabil legyen. Ugyanis ettől függ, hogy mennyire lesz szilárd a három jövőbeli kulcsvalutára, az euróra, a dollárra és a jenre alapozódó pénzügyi rendszer. Ugyanakkor tokiói pénzügyi körök szerint nem tudni, mit tesz majd az EU, ha valamelyik eurót használó tagállam súlyos recesszióba jut, de azt sem látni, hogyan biztosítják az eurohoz három éven át kötődő nemzeti valuták azonos kamatszintjét. Kérdésesnek tartják az euróban kibocsátandó kötvények stabilitását is. Az eurokötvények kockázatát ugyanis nem vállalja majd át az európai központi bank, mint most az államkötvényekét a nemzeti bankok. Egyébként az európai pénzügyi törekvések hatására Japánban is felgyorsulhat a pénzügyi deregulációs folymata, hogy a jen nehogy alulmaradjon az euroval folyó versenyben. • Hans Beck: sikerülni fog Pilóta-program