Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

IV. EURÓPA-KAPU PÉNTEK, 1997. JAN. 31. Fényt a reptérre! • Munkatársunktól A szegedi repülőtér az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet fordított arra, hogy ne csak sportlétesítményként, hanem a város valódi légikikötőjeként működjön. A regionális közlekedésben fontos kapocsnak számító repülőtér jelentősége még inkább megnő az esztendő második felétől, megépül ugyanis végre a fénytechnika, melynek köszönhetően rossz látási viszonyok között is érkezhetnek és indulhatnak repülőgépek. Ráadásul a tervezett berendezés nemcsak reptéri világítótesteket és kivilágított szélzsákot tartalmaz, hanem egy rádiótávirányttót is, melynek segítségével az érkező repülőgépek akkor is be tudják kapcsolni a fényeket, ha éppen nincs személyzet a reptéri toronyban. A fénytechnika létesítésének mintegy 34 millió forintos költségének 40 százaléka nem a várost terheli, ugyanis ezt Szeged támogatásként nyerte el a megyei területfejlesztési alaptól. A közbeszerzési pályázat után a tavalyi esztendő végén, a két ünnep között írták alá a szerződést a kivitelezőkkel, (gy az Elektrosignal Praha - a korábbi Tesla-gyár - berendezéseit a nyíregyházi Onair Kft. építi be Szegeden. Az engedélyezett tervek februármárciusra készülnek el, a próbaüzem várhatóan augusztus közepén megindul, a hatósági vizsga, műszaki átadás idejének tervezett időpontja pedig szeptember 15. Európajogi képzés • Munkatársunktól Februártól űj posztgraduális képzés indul a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az öt féléves kurzus neve: Európajogi Szakosító Képzés, s végzett jogászok, illetve ötödéves hallgatók jelentkezhetnek rá. Dr. Vámay Ernőtől, a képzés szervezőjétől megtudtuk, a tanrendben szereplő témakörök szinte mindegyikét tanították már a nappuli képzésben, azonban ezeket egységesen csak mostantól oktatják. Jórészt a jogi kar tanárai adják elő a különböző témaköröket. Ezek között szerepel például az unió gazdasága, integrációtörténet, pénzügyek az EU-ban, továbbá sorra veszik azokat a jogterületeket, melyek ismerete a jogászok számára a csatlakozáskor igen fontos lesz. A tananyag túlnyomó része jegyzet formájában is kapható majd, azonban a foglalkozásokon arra törekednek, hogy konzultációs rendszerben ismertessék meg a hallgatókat az Európai Unió jogával. Adé • Brüsszel (MTI) Az EU pénzügyminiszterei döntöttek a tagországok adópolitikájának közelítéséről. Azt minden tagország elismeri, hogy tisztességtelen például, ha egy vállalat a kedvezőbb adózási feltételek miatt települ át másik országba, mégis kevés tagállam támogat egy jelentős adóharmonizációt. Egyelőre a társasági- és a munkabéradó terén képzelnek el előrelépést. Kétségek és remények a gazdasági szférában Hit, illúziók nélkül Az euroatlanti integráció menetében sorskérdése Magyarországnak, hogy az elkövetkezendő néhány esztendőben miként alakul a magyar gazdaság teljesítménye, a vállalkozók versenyképessége, egyáltalán a versenyszféra közérzete. Dr. Szeri István, a Csongrád Megyei Kersekedelmi és Iparkamara elnöke, a nemzeti kamara alelnöke szerint a gazdaság szereplőinek viszonya az Európai Uniós csatlakozáshoz ma még igencsak ambivalens. Hogy a felkészülés során az ambiciózus várakozás, avagy a kiszolgáltatott félelem válik-e uralkodóvá, nos ez az előttünk álló esztendők nagy nemzeti kérdése és felelőssége. • Elnök Úr, tapasztalatai szerint milyen a magyar vállalkozók viszonya az' európai integrációhoz? - Ambivalens. Egyrészt van egy nagy várakozás, hogy végre ennek a kicsi országnak is kitágulhatnak a határai. Ami nemcsak azt jelenti, hogy könnyebben juthatunk a legfejlettebb technológiákhoz, hanem ettől kezdve a magyar vállalkozó is ott fektethet be, ahol akar, oda viszi áruját, szolgáltatását, ahová csak óhajtja. Liberalizált piacon arra mozog a tőke, amerre a legkedvezőbbek számára a feltételek. A magyar vállalkozások tőkeellátottságát ismerve, persze nincsenek kétségeim afelől, hogy melyik irányba lesz nagyobb a forgalom... Ismert a görög, portugál, s főleg a spanyol példa - az olcsóbb munkaerő különösen vonzza a tőkét. # Hát a magyar munkaerő is csak ennyit ér?! - Szó sincs róla, sőt! Állítom, a magyar munkaerő színvonala eléri az európai átlagot, ami olcsóbbsággal párosulva valóban vonzerő a befektetők számára. Ám ez a színvonal azt is jelenti, hogy a magyar munkavállaló is jó eséllyel jelenhet meg az euV Dr. Szeri István: „Az olcsó munkaerő vonzza a tökét." rópai munkaerőpiacon, ami bizony az életszínvonalra is jó hatással lehet ebben a körben. Persze erre is csak azoknak van esélye, akik maguk is készülnek, felkészülnek, konvertibilissé teszik szaktudásukat, s a munkához való hozzállásukban is hozzák azt az alapstandardot, mely Európa másik felén már régóta természetes. • A váltakozók kettős érzését említette. Mitől tartanak leginkább a gazdaság szereplői? - Világos, hogy a liberalizált piacokon, ahol leépülnek a vámok, megszűnnek a piacvédő eszközök, nemigen beszélhetünk a magyar áruk védelméről. Olyan versenyhelyzetbe kerülnek a gazdálkodók, melyben valóban csak a legerősebbek, a legmagasabb színvonalú terméket előállítók, illetve szolgáltatást nyújtók maradhatnak talpon - azok a cégek pedig, melyek „gyengén" érkeznek az EU-ba, óhatatlanul el kell, hogy vérezzenek. De milyen arányban? Nos, ez a nagyon nem mindegy! Koncentrált felkészülés, állami, gazdálkodói áldozatvállalás, s valamiféle támogató közmegegyezés kell tehát ahhoz, hogy ne a félelmek igazolódjanak. • Kulcsfogalom a felkészülés. Kinek mi a szerepe ebben az össztársadalmifeladványban ? - A magyar állam elsődleges felelőssége megkérdőjelezhetetlen. Amellett, hogy el kell végezni a teljes jogharmonizációt, vállalkozásbarát, ösztönző, a felkészülést segítő gazdasági jogszabályokat várunk a törvényhozástól, illetve a kormánytól. A mai fiskális gazdaságpolitika nem tartható tovább - ez az út ugyanis nem Európába viszi a magyar vállalkozókat, hanem egészen máshová... A felelős kormánynak, amíg még megleheti, igenis protekcionistának kell lennie a magyar vállalkozókkal szemben! Nem gyámkodásból, hanem ezáltal is segítve felkészülésüket, megerősödésüket. Emellett persze maguknak a gazdálkodóknak is megvan a maguk felelőssége a vállalati struktúra átalakításában, a technológia megújításában, a műszaki fejlesztésben, a minőségbiztosításban, a piacszervezésben, s egyáltalán az európai normákhoz, magatartásformákhoz való alkalmazkodásban. De egyedül, vállalkozói önerőből nem megy! • A kereskedelmi és iparkamara milyen szerepet vállal a felkészítésben? - Máris számos európai kamarával igen jó és termékeny a kapcsolatunk. Ismeretet, információt, szemléletet tanulunk tőlük, amit kötelességünk továbbadni a vállalkozóknak, illetve ami rajtunk múlik, azt mihamarább átültetni a gyakorlatba. Ilyen például a duális szakképzés meghonosítása, melynek máris mérhetők eredményei. Információs és üzleti adatbázisokkal, ismeretterjesztő dokumentumokkal, tájékoztatókkal állunk a tagság rendelkezésére, továbbá különféle képzéseket, szakmai napokat, de direkt uniós felkészítő rendezvényeket is szervezünk számukra. Mindeközben még maguk a kamarák is vívják harcukat a magyar államigazgatással, a törvényben előírt, az eurokonform gazdasági önigazgatás megteremtéséhez szükséges köztestületi feladatok átadásáért... Örfi Ferenc • Munkatársunktól Önmagában a társulási szerződés nem ad garanciát arra, hogy országunk az Európai Unió teljes jogú tagjává válhat. A koppenhágai csúcson 1993-ban az EU tagállamai kinyilvánították: a társult tagok csatlakozhatnak az Unióhoz. De hogy addig mit kell tenni? Az első konkrétum: a Fehér könyv. A társulási megállapodással rendelkező országoknak, pontosabban az első körbe tartozó államoknak, azaz Magyarországnak. Lengyelországnak, Csehországnak, Szlovákiának. Bulgáriának és Romániának készült a Fehér könyv. De e dokumentum az Európai Unióval később megegyező államokra is, így Szlovéniára és a három balti köztársaságra is vonatkozik. Közép- és Kelet-Európa társult országainak felkészülése az EU egységes belső piacába történő integrációra - ennek részleteit foglalja rendszerbe az úgynevezett Fehér könyv. Ez a dokumentum az 1994 • Dokumentum Fehér könyv decemberében Essenben ülésezett Európai Tanács által, a társult országok számára elfogadott csatlakozás előtti stratégia része. A Fehér könyv célja: útmutatás. A társult államok segítése abban, hogy felkészüljenek az EU belső piaca által támasztott követelmények szerinti működésre. Mert ez a „piaci integráció" nem azonos az EU-hoz való csatlakozással. A dokumentum első része a belső piacot mint célt, a hátteret és a megvalósítás jellegét elemzi, jelzi a továbblépés lehetőségél. A Fehér könyv hatályát és megközelítési módját ismerteti az 1. fejezet. A belső piac lényeges jellemzőiről, jelentőségéről szól a 2. fejezet. Leírja, hogy a közösségi jog hogyan oldotta meg a szabad forgalom útjában álló különféle akadályok lebontását és kifejti, hogy a versenypolitika miért játszik alapvető szerepet a belső piacon. Az ennek létrehozása és fenntartása szempontjából jelentős jogszabályok kiválasztását taglalja a 3. fejezet. A 4. fejezet átfogóan ismereti a közép- és kelet-európai országokban uralkodó helyzetet, megállapítja, melyek azok a különös nehézségek, melyekkel szembe kell nézniük a közösségi szabályokhoz és gyakorlathoz való felzárkózás során. Az 5. fejezet azzal a folyamatos segítségnyújtással foglalkozik, amelyet az EU fog ezen országoknak nyújtani. A 6. fejezet egyrészt megállapítja, hogy milyen előnyök várhatóak a Fehér könyv ajánlásainak végrehajtásától, másrészt azt, hogy a Bizottságnak, a társult országoknak és a tagállamoknak milyen lépéseket kell megtenniük azért, hogy ezek az előnyök megvalósuljanak. « A Fehér könyv függeléke, azaz második része részletesen bemutatja a közösségi szabályozást a belső piac területén. Elmagyarázza, hogy az egyes ágazatokban mi a szabályozás célja és mi jellemzi ezek fejlődését, leírja az alkalmazásához és érvényesítéséhez szükséges struktúrákat, javaslatot tesz a sorrendre, amely szerint az egyes ágazatokban a jogalkotást végre kell hajtani. A társult országok a belső piachoz való felzárkózásért maguk felelnek, maguk állapítják meg saját prioritásaikat az egyes ágazatokban. Ám az Unió már most, a PHARE programmal is segítséget nyújt a jogszabályok közelítéséhez. A Fehér könyv bemutatja, hogy ez a segítség hogyan fokozható és alakítható át oly módon, hogy az a csatlakozást közvetlenül megelőző folyamatot támogassa. Azaz e dokumentum megmutatja mit tartalmazzon egy olyan intenzív és egységes program, amelyben a tagállamokat teljeskörű részvételre kérik fel. (A Fehér könyv a szegedi Európai Dokumentációs Központban - JATE ÁJTK, 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 54. is beszerezhető.) Az Európai Unió működését egy klaszszikus államéhoz hasonlíthatjuk. Még a hatalom hármas felosztása - törvényhozói, végrehajtó és bírói - is megtalálható. A politikai tér pedig államok feletti, kívüli, melletti - ahogy tetszik. Az Európai Unió alapvetá intézményei: az Európai Bizottság, a Miniszteri Tanács, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Tanács. Az Európai Bizottság (Commission) az Európai Unió végrehajtó szerve, 17 tagja független a nemzeti kormányoktól, noha azok nevezik ki őket. Mindegyik közösségi biztos - akárcsak egy-egy miniszter a kormányban kezdeményez, felügyel és végrehajt a saját szakterületén belül. A Bizottság feladata, hogy biztosítsa az alapszerződések előírásainak tiszteletben tartását, hogy kidolgozza a közösségi törvényjavaslatokat (az úgynevezett szabályzatokat és utasításokat), s hogy jóváhagyásuk után gondoskodjék azok végrehajtásáról. Az Európai Bizottság jelenlegi elnöke: Jacques Santer. A Miniszteri Tanács (Council) az EU döntéshozó szerve, amelyben a tagállamok kormányainak képviselői vesznek részt és szavaznak a közösségi törvényekről. Minden tagállamnak állandó képviselete van Brüsszelben, diplomáciai személyzettel és valamennyi hazai minisztérium képviselőjével. Csak egy Tanács van, neve és összetétele azonban a téma tárgyától függően változik - Mezőgazdasági Tanács, Gazdasági- és Pénzügyminiszterek Tanácsa, Oktatási Tanács, Általános Ügyek Tanácsa, stb. Az Európai Parlament (European Parliament) Európa népeinek demokratikus szószólója. Tagjait (626 fő) az általános választójog alapján, közvetlenül választják. Fő feladata, hogy részt vegyen az EU törvényhozási folyamatában, s hogy figyelemmel kísérje az Európai Bizottság tevékenységét. A strasbourgi Európai Parlament tagjai nem nemzetek szerint csoportosulnak, hanem politikai hovatartozás szerint. A kilenc frakció kitűnő alkalom a transznacionális kapcsolatok létrehozására. Az Európai Bíróság (Court of Justice) - luxemburgi székhellyel - az Európai Unió legfelsőbb bírósága. Illetékessége kiterjed egyrészt az alapszerződések, törvények, szabályok világos értelmezésére, másrészt a tagállamok, illetve a tagállamok és az Unió közötti, valamint a belső vitás kérdések mértékadó véleményezésére. A 15 tagú bíróság létezése azt jelenti, hogy kétségbe lehet vonni az uniós törvényeknek az egyes tagállamok által adott értelmezését. Az Európai Tanács (European Concil) az Európai Unió legmagasabb szintű politikai irányadó szerve. (Nem tévesztendő össze az 1949-ben alapított, strasbourgi Európa Tanáccsal, mely főleg emberjogi és kisebbségi kérdésekkel foglalkozik!) Az állam- és kormányfők csúcstalálkozói politikai irányszabást és lendületet biztosítanak az EU továbbformálásához. Kulcs Európához Az egységes Európa felé vezető úton az integráció hivatalos elnevezése is változott. Amit a köznyelv Közös Piacnak nevezett, először hivatalosan Európai Gazdasági Közösség (EGK) vagy Európai Közösségek (EK), a maastrichti csúcstalálkozó óta pedig Európai Unió (EU). Ehhez az Európához hazánk számára a kulcs: a társulási egyezményt, azaz az Európai Megállapodás, melyet az EK és Magyarország között 1991-ben írták alá. Ennek egyik funkciója, hogy felkészítse országunkat a teljes jogú tagságra. Az egyezmény szabályozza a kereskedelmi és gazdasági, továbbá a kulturális együttműködést, előirányozza a jogharmonizációt, a politikai párbeszédet. Az Európa-kapu a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium támogatásával, a Kommunikációs stratégia keretében |ött létre. A mellékletet szerkesztette: Újszászl Ilona *