Délmagyarország, 1997. január (87. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-13 / 10. szám

HÉTFŐ, 1997. JAN. 13. SZEGED 5 • Új eljárás a sebészetben? Tésztaszűrő a szívben Legföljebb az adóhivatal, és a rossz állami gondoskodás jelképeként említödik nálunk mellékállásban a tésztaszűrő. Kifejik az emberekből a kínnal-keservvel megkeresett pénzt, beleöntik a nagy szűrőbe, és félévszázados átok szerint annak ezer ágán elfolyik. A ruskója, az adósság és az infláció marad csak ránk. Arról eddig nem halottunk, hogy a szívsebészetben is használatos lenne, akár átvitt értelemben is. Nem orvosi, a Bukarestben megjelenő magyar lapban. A hétben (1996. november 29.) akadtunk rá Kerekes Medárd Írására, azt értelmezve jutottunk el a tésztaszűrőig. (Lám csak, odaát ma is élő név a Medárd? Többször emlegettük mostanában.) A hüllőktől is tanulunk, mondja címében is a szerző, ez pedig azt jelenti, hogy tanulni valóink bőven vannak, és az úgynevezett alacsonyabbrendú lényektől se szégyen. A különösen súlyos koszorúér-elmeszesedéseknél, ahol már a ballonnal való tágítás se jöhet szóba, és a bypass(áthidaló)-mútét se, még megoldás lehet a lézeres eljárás. Mindössze két évre tekinthet vissza maga a módszer, Németországban R. Moosdorf professzor, a marburgi egyetem szívsebészeti klinikájának vezetője 1995ből huszonkét sikeres műtétről számolt be, Berlinben harmincegy, Völklingenben pedig tíz beteget kezeltek sikerrel. Kalmár Péter professzor hamburgi klinikáján is jó eredményeket értek el vele. A hüllők szívének nincsnek koszorúserei, a szívizmot a betüremkedő finom öbköcskék látják el vérrel. Ha lézerrel hoznak létre apró csatornákat az emberi szívben, úgy, hogy apró tűszúrások sorozatához hasonlíthatóan húsz, vagy akár ötven lukat is fúrnak bele a rosszul ellátott területeken, oxigénben dús vérhez jut a szív izomzata. Ezt hasonlítottuk mi a tésztaszűrőhöz, de azonnal hozzá kell tennünk, hogy a lukak csak befelé maradnak nyitottak, a szívburok felől a lézersugár magas hőmérséklete sorra lezárja, mintegy befenekeli azokat. Mindegyik csatorna a régivágású vakablakhoz lesz fogható. A szívet műtét közben megállítani se kell, úgy is mondhatnánk, a tatarozás alatt zavartalanul működik tovább. A másodperc tört részéig tart csupán a beavatkozás, szinkronban a szívdobogással. Abban a pillanatban lő a lézer, amikor éppen telítődik a kamra vérrel. Amerikából indult az új eljárás, tudjuk meg a későbbiekben, de még ott se merik kimondani, hogy rendkívüli esetekben ez lenne az üdvözítő módszer. Hosszabb ideig tartó megfigyelésre, több esetből összegzett tapasztalatra van még szükség, hogy egyértelmű lehessen használata, vagy a többi sikertelen próbálkozás sorsára jutva elenyésszen. Javára szól viszont az is, hogy bypassműtéthez társítva is alkalmazhatónak tűnik. H. D. Az én városom Amikor „központi utasításra " lerombolták a szegedi Dugonics térből nyíló Jókai utca egy részét, az egyik ház bontása valahogy félbemaradt. Mintha bomba csapott volna az épületbe: a fele teljesen eltűnt, a maradék viszont jó ideig állt még, szinte épségben - csak az egykori szobák oldala tátongott üresen, be lehetett látni a meszelt falakra. A régi fakapu melletti falon sokáig fönt hagyták a ház műemléki védettségét igazoló táblát, amelynek jelenléte még inkább hangsúlyozta a pusztítás tragikumát. Egy másik védett épület bontása éppen az érettségi szünet idejére esett; a romantikus stílusú, szürke ház falán körbefutó csipkés stukkódísz egyik darabja ott hevert a járdán. Nem volt szívem otthagyni, hazavittem, megtisztogattam, s föltettem a könyvespolcomra. Ilyen gyalázatokat is elviselt „az én városom ", amelynek azért (hogy ismét Zorán régi dalából kölcsönözzük a szöveget) „múlnak a ráncok az arcán..." És most azt kérdezik tőlünk a városrendezők, hogy milyen Szegedet szeretnénk. Az egy hete, szombaton a Délmagyarországban megjelent tizenhat kérdésre lehet válaszolni,: aki akar, véleményt mondhat építészetről, közlekedésről, a Belvárosról és a zárkertekről, hidakról és lakásépítésről. De elhisszük-e, hogy komolyan kíváncsiak a véleményünkre ? A városi főépítész azt tartja munkájában legfontosabbnak, hogy a szakma képviselőivel és a városlakókkal is beszélő viszonyban legyen. A lapunkban közölt kérdőívvel a városrendezők minden szegedi polgárt megszólítottak, és számítanak a segítségünkre. Talán először történik. hogy olyan várost akarnak nekünk építeni, amiben elfogadhatóan (legyünk telhetetlenek: jól!) érezzük magunkat. Ki-ki maga dönti el, akar-e válaszolni, párbeszédbe elegyedni. Utóbbira az új általános rendezési tervről szóló lakossági fórumokon is nyílik még lehetőség. Egyelőre nem lehet tudni, kik és mennyien küldik el a megválaszolt kérdőívet. Egyetlen dolog biztos csak: akár beleszólunk a döntésekbe, akár nem, „maradunk itt, maradunk" (hogy ezúttal Cseh Tamástól idézzünk). A mi városunkban. Nyilas Péter Kávéház Társaság • DM-információ Ma este 8 órától a Kávéház Társaság várja a felolvasni vágyókat és a művészetek kedvelőit a Sajtóház Stefánia Klubjába. Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat az elmúlt héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Sulyok Erzsébettel oszthatták meg. Ezen a héten Fekete Klára várja hívásaikat munkanapokon reggel 8-tól 10 óráig, vasárnap 14-től 15 óráig a 06-20-432-663-as telefonszámon. Kérjük, figyeljenek arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell! Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat. Hirdetésfelvétel 7 és 19 óra között, a Sajtóházban. Százalék. K. I.-né egyedül él 17 ezer 600 forintos nyugdíjából. Pillanatnyilag azt nem érti, hogy a hulladékszállítás terén miért illeti nagyobb kedvezmény az olyan házaspárt, akiknek nagyobb a nyugdíja, mint neki. Egyedül alig termel hulladékot, már csak azért sem, mert miután kifizeti a 4 ezer forintos gázszámlát, a villanyt, meg egyebet, ennivalóra már csak pár forintja marad. Azt tanácsoltam neki, próbáljon meg méltányosságra hivatkozva kedvezményt kérni a Környezetgazdálkodási Kht.-tól. Kábel. Még mindig sokakat foglalkoztatnak a Kábel Rt. csomagjai. K. Zs. most arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekeknek szóló csatornát áttették az olcsóbb csomagból a drágábba. A cég nyerészkedési vágya határtalan? kérdezi. Utak. A Környezetgazdálkodási Kht. hóügyelete arról értesítette szerkesztőségünket, hogy a főközlekedési, tömegközlekedési utakon folyamatosan síkosságmentesítést végeznek, így ezeken, bár hókásásak, jól lehet közlekedni. Továbbra is fokozott óvatossággal, a télies útviszonyoknak megfelelően közlekedjenek: számítsanak arra, hogy a járművek fékútja hosszabb a szokásosnál, tartsanak nagyobb követési távolságot. A gyalogosok körültekintően lépjenek az úttestre és a balesetek elkerülése végett az időjárási viszonyoknak megfelelő lábbelit válasszanak. • Gyászmise a jezsuita templomban A doni hösök emlékére m A Szent József jezsuita templomban Bálint József páter celebrált misét a II. világháborús magyar hösök és áldozatok emlékére (Fotó: Miskolczi Róbert) A Honvéd Hagyományőrző Egyesület területi szervezetének felhívására idén is megemlékeztek a doni csata hőseinek és áldozatainak évfordulójáról. A megemlékezésen, amelyre idén is megtelt a szegedi Szent József jezsuita templom, Bálint József jezsuita páter mondott nemzeti szellemű beszédet. A Dáni utcai Szent József jezsuita templomban a Honvéd Hagyományőrző Egyesület területi szervezetének rendezésében idén is megemlékeztek a II. világháborúban 1943. januárjában, a Donnál elesett magyar hősökről és áldozatokról. Vasárnap, január 12-én múlt 54 éve, hogy a 2. magyar hadsereg arcvonalát a Don-kanyarban nagy erejű szovjet támadás törte meg. A nagy erőfölényű támadás meglepetésként érte a rosszul felszerelt, hiányosan ellátott magyar hadsereget, amelyet a közelben tartózkodó német páncélos hadtest segítségnyújtás helyett fedezetül használt. Az egy hónapig tartó csatában a folyamatosan hátráló, 200 ezer főnyi magyar hadsereg a harctéren több mint 50 ezer katonát vesztett, 70 ezren pedig súlyosan megsebesültek vagy szovjet hadifogságba estek, s később legtöbbjüknek nyoma veszett. A kor eseményeiről a magyar lapok a cenzúra miatt csak a berlini hivatalos hadijelentéseket közölhették. A Délmagyarország 1943. januári lapszámai folyamatosan beszámoltak a nagy erejű szovjet offenzíváról, ám a berlini hírforrás tudósítása minden esetben a támadás elhárításáról és a „bolsevista" csapatok elpusztításáról értesített. Január folyamán, míg a magyar csapatok java elvérzett az orosz hidegben, a német hadijelentések a „nagy téli csata" fokozódó, de mindig visszaszorított szovjet támadásairól adtak tudósítást. A Délmagyarország híreiből mindennek ellenére kivehető volt a keleti front alsó szakaszának folyamatos térvesztése, hiszen míg a német hírek rendre meghiúsult áttörési kísérletekről beszéltek, a lapszámok hétről hétre nyugatabbról jelentették a kiürített városok elhagyását. A doni tragédia szegedi megemlékezését idén is Bál- • int József jezsuita páter vezette a maga celebrálta mise keretében. Az idős szerzetes a gyász, az emlékezet és a reménykedés fogalmára építve beszédét a magyar történelemből vett sorspéldákkal igazolta, miért kell a nemzetnek hőseire és áldozataira emlékeznie. Gyászolni, vélte az idős pap, csak erkölcsi lény tud, ha pedig a nemzet képes gyászolni, az erkölcsnemesítő hatással vannak az egész nép tudatára. Ami az emlékezést illeti, szerte az országban számtalan történelmi nyom és emlékhely utal a magyar hősi halottakra: nincs település, ahol ne állna hősi emlékmű az első világháború halottai tiszteletére. A második világháború emlékhelyeit lassan, de szintén pótolja az ország, húzta alá Bálint József, s nem kétséges, hogy a mai magyarság négy évtizedes tilalom ellenére sem feledkezett meg halottairól, köztük a doni áttörésnél odaveszett katonákról. Bálint páter emlékező beszédében javasolta, hogy Szegeden - noha a Belvárosi temetőben már ott áll az elesettek emlékhelye állítsanak táblát a város szívében is, amelyre felvéshetik a város második világháborús halottainak névsorát. A rendszer éveiben börtönt is szenvedett jezsuita szerint a hősi haíottak vére tetemre hfvja azokat „akik nem tudják megbocsátani, hogy ezerszáz éve a magyar nép gyökeret tudott verni ezen a helyen" és tetemre hívja a „nyugati kultúrnemzeteket is, amelyek a magyarságnak, mint Európa és a kereszténység védőbástyájának oltalma alatt építhették saját kultúrájukat". Mátyás idejében, húzta alá Bálint József, a magyar nép lélekszáma megegyezett az angolokéval, ám Anglia világbirodalom lett, míg a magyarság több történelmi sebből vérezve összezsugorodott. S. P. S. Amerikából jöttünk • Munkatársunktól Amerikából jöttünk mindannyian. Az est szereplói - Merényi Nikolett operaénekesnő, Koczka Ferenc karmester, Vajk György operaénekes, Répási Jánosné népművész és Nagypál István sportoló nemkülönben a Közéleti kávéház ma esti házigazdája, Kisimre Ferenc újságíró. A korlátlan lehetőség hazájának nevezett Egyesült Államok és nagy szomszédja, Kanada, sok élményt, tapasztalatot nyújtott azoknak, akik tavaly „nyakukba vették a világot" és átrepültek az tengeren túlra. Ezekről az élményekről, tapasztalatokról, benyomásokról, a kinti magyarsággal való találkozásukról és egyéb érdekességekről hallhat majd beszámolót a Közéleti kávéház rendezvény közönsége a Virág cukrászdában este 6 órakor. A beszélgetésen kívül egyéb meglepetéssel is szolgál a mai műsor, amelyet azonban csak a helyszínen árulunk majd el. Első bálozok Palotásssal indult a Csongor téri gimnázium első szalagavatója. (Fotó: Nagy László) • Munkatársunktól Az év eleje a szalagavató bálok szezonja, a hét végén Szegeden is megkezdődött az idény. Különleges alkalom volt ez a Csongor Téri Általános Iskola és Gimnázium életében, hiszen a tanintézmény a legifjabb gimnáziumok közé tartozik, szombaton este pedig első alkalommal rendezhette meg bálját a Forrás Szállóban, ahol 41 érettségiző diák kapta meg a középiskolás esztendőket jelképező szalagot. A rendezvény természetesen palotással kezdődött, majd a Király-Königh Péter Zeneiskola blockflőte együttesének műsorával folytatódott, hajnalig pedig a Wurlitzer együttes „húzta" a talpalávalót.