Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

4 KRÓNIKA PÉNTEK, 1996. DEC. 27. miről írt a DM? Dohnányiról a Közéleti Kávéházban • Munkatársunktól Ma ezte 6-kor a Virágban Dohnányi Ernő művészete lesz a téma. Az est vendége Dobler Magda tudományos kutató, a házigazda pedig Dombiné Kemény Erzsébet. Robbanás a templomban • Frankfurt (MTI) ""* Három halálos áldozata van a Frankfurt Sindlingen negyedének evangélikus templomában kedd este történt pokolgépes merényletnek. A nagy erejű detonáció egyik áldozatát darabokra szaggatta, és a német rendőrség szerint nem kizárt, hogy a nő önmagát robbantotta fel. A rendőrök nem tudják, miért követte el az öngyilkos merényletet, amelyben két másik, közelében ülő nő is életét vesztette. A robbanás súlyosan megsebesített tíz személyt, köztük egy 12 éves leányt. Orosz fagyok • Moszkva (MTI) A késve érkezett tél bepótolja Oroszországban az elmaradást. Moszkvában napközben is mínusz 20 fok alatti a hideg - éjszaka pedig mínusz 30 fok alá süllyed a levegő hőmérséklete. A sarkvidéki hideg tartósnak ígérkezik. Az utcák elnéptelenedtek, negyedére csökkent a járműforgalom is. MA FILMBARÁTOK KÖRE: 15 órától az Örökbefogadás clmú Mészáros Márta-filmet vetítik a Dugonics Moziban (Kossuth L. sgt. 53.). « A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész utca) 18-tól 21 óráig látogatható. A VÁROSI ROCKKLUBBAN, a Juhász Gyula Művelődési Központban 19 órától P. H.-, Everflow-, Gere-koncert. A JATE-KLUBBAN Péntek esti láz 21 órától. A SZOTE-KLUBBAN 21 órától disco parti, dj. MC Fresh. A REGŐS BENDEGÚZBAN 22 órától karácsonyi rockfesztivál: Pali és a Madarak. Időrablók. Tirke Honolulu. HOLNAP A VÁROSI ROCK KLUB záróbuliján, 19 órától fellép a Tirke Honolulu. A JATE-KLUBBAN 21 órától Micsoda buli. Műsorvezető: Mátrai Róbert, Molnár Lajos, Varga B. László. A SZOTE-KLUBBAN 22 órától Live Alive. A mai napon _ a kárpótlási (agyat ® ® 64%-or vesszükl (I mPl címletértékű kárpótlási jegy vételére vállalunk kötelezettséget ) PAKETT BRÓKER RT. 6722 Szeged, Kossuth L sgt. 10-11 TeL/ta: 62/323-144 § • Díszfenyők, vásári forgatag, örömvárás Karácsony Európában Karácsonyi vásárváros Nürnbergben Minden ünnepek közül talán a karácsonyra érvényes legkevésbé az „ahány ház, annyi szokás " elve Európában. Az egymás közelségében élá népek ünnepi rituáléi az évszázadok során kölcsönösen hatottak egymásra, és mára sok közös vagy hasonlatos vonás lelhető fel a vén kontinensen a karácsonyi örömünnepben, miközben minden országnak megmaradtak a maga kuriózumai is. S megmaradt, nemzedékről nemzedékre öröklödik e nemes ünnep családokat megtartó ereje. A franciák világhíressé lett karácsonyi daluk címével is Petit Papa Noél-t hirdetik. Azaz Pére Noél-t, aki az ő szemükben azonos a mi Mikulásunkkal és Jézuskánkkal. Ajándékát harisnyába rejtve hozza, s eljövetelét hetekig várják. Szinte minden házban, lakásban adventi koszorúval, amin négy gyertya van, hogy minden ünnep előtti vasárnapon meggyújthasson egyet a család. A hagyományokhoz erősebben kötődő Elszászban az ősrégi, karácsonyfa nélküli ünnepet idézve sokan ma is csak arannyal beszórt, befújt ágakat tesznek az asztalra, amiken nincsenek díszek, szaloncukrok. A fa egy érdekes változatban mégis helyet követel magán'ak a legkonzervatívabb franciák karácsonyán is. Elmaradhatatlan ugyanis a karácsonyi menüből a .Jbúche de Noéi", azaz a fatörzstorta. A hagyományos libamájas, rákos, polipos előételek, a gesztenyével töltött pulyka, a sült bárányhús, a narancsos kacsa után jön a fatörzstorta, s végül egy sokféle sajtot kínáló tál. Természetesen márkás borokkal vagy pezsgővel kísérve. A nagy családi ünnep előkészítésén egyébként novembertől fáradoznak a franciák - már ami a vásárlást illeti. Imádnak ajándékokat keresgélni. A párizsi bevásárlóutcákon fényes pompa közepette ilyenkor hetekig tömeg sétál, s „akcióznak" a kereskedők. Valaki egyszer megszámolni vélte, hogy Párizsban a vásári forgatagban 400 ezernél is több lámpa fényeskedik az ünnepnek. S persze dúl a városokban a különleges fenyővásár. A hagyományos zöld fenyők mellett némely gallok kedvelik a kékre, pirosra, fehérre festett fenyőfákat Bazárvásár, angyalkás ablakok A németek karácsonyi készülődése sokban hasonlatos a franciákéhoz, az ajtókra kötelezően kiakasztandó adventi koszorúktól a bazárvásárig. A nagyobb városok főtere bódé sorrá változik pár hétre az ünnep előtt, óriási karácsonyfákat állítanak és díszítenek fel a tereken. A németek sokat adnak a lakás adventi dekorálására, s arra, hogy a családtagok a karácsonyvárásban erősen számon tartsák egymást. A karácsony piros, zöld színeiben, aranyban és ezüstben pompázó csokrokkal, girlandokkal, angyalkás ablakdíszekkel varázsolják az ünnepi hangulatot hetekkel előre. Valóságos kultusza van náluk a karácsonyi mézeskalácsok sütésének, a százféle aprósütemény készítésének. S pompázatos fenyőfát díszítenek. A vallásos családok szentestéje hasonló a miénkhez, misével, ünnepi vacsorával, gyertyagyújtással, ajándékbontással. Csak persze nem feltétlenül disznótoros, meg mákos guba kerül az ünnepi asztalra, mint nálunk... Jézuska-piac, kocsikázás Sokban hasonlatos a németek ünnepe az osztrákokéhoz. A karácsonyi vásár minden nagyobb „sógorvárosban" is kötelező, terén óriási, kivilágított fenyővel. Az insbrucki Aranytetőcske téren ilyenkor Betlehemet állítanak, s muzsikusok játszanak ünnepi dalokat a kézművesek bódéi közt vásárlóknak, forraltbort ivóknak. S időnként felbukkan Nikolaus, a Mikulás, és pár perces kocsikázásra viszi a gyermekeket. Míg szüleik rengeteg édességet vesznek a Chistkindlmark-on, a Jézuska-piacon. Hogy a szentestén még tartott böjt, a halevés után, az ünnepi szertartásokat, az áhítatot követően karácsony napján majd pompásat lakmározzanak. Például a krumplival tálalt, párolt kacsa után a kötelező „platzchen"-t, a sokféle aprósüteményt. Lázas vásárlás, családi kör Az apró, édes tészták evésében a csehek követik osztrák szomszédaikat. Már december elejétől sütik a karácsonyi édességeket, annyit, hogy elég lenne egy hadseregnek. Ez a rituálé ugyanúgy része az előkészületeknek, mint a lázas vásárlás. Prága és más városok terein is bazárok sorakoznak, karácsonyi díszeket, ajándékokat kínálva. A lakások dekorálásának nics akkora kultusza, mint a német területen, de a karácsonyfa a cseh családoknál is díszes. Egyébiránt karácsonyi ünneplésük sokban hasonlít a miénkre; szenteste családi körbe húzódnak, s várják a Jézuskát. Az ajándékozás utáni ünnepi vacsora menüjében náluk is kötelező a halétel. Sokaknál pedig újabban a gesztenyés vagy aszaltszilvás, töltött pulyka. És persze a rengeteg sütemény, édesség. Csillagos vacsora, színjáték A lengyelek ez utóbbiakkal - mármint az ünnepi vacsora halételeivel, a sokféle édességgel - hasonlítanak leginkább karácsonyi szokásaikkal szomszédaikra. S persze a díszes fenyő állításával, meg az ajándékozással, ami ugyanúgy, mint régen a magyaroknál az első csillag feljövetele után kezdődhet. Ám a lengyeleknél nem betlehemezés vagy regölés kíséri a karácsonyt, mint nálunk, hanem a szopka. A karácsonyvégi vándor marionett színház a szopka, amivel vízkereszt napjáig szokás házról-házra járni, s eljátszani Jézus születésének történetét. A vallásos családok máig őrzik e rituálét, s mellette még másokat is. Például azt, hogy az advent a vigasságok tilalmi időszaka. Megtartottak számos - a miénkhez hasonló - ezidő táji bőség- és egészségvarázsló, jósló, rontáshárttó, hálaadó szokást is. Keletebbre viszont a karácsonyt sem tartották, tartják meg igazán. Oroszországban az ünneplés szilveszterkor kezdődik, ekkor búcsúztatják az óévet, s tartják a karácsonyt. A Fagyapó és Hópelyhecske közreműködésével zajló „orosz tél"nek azonban kevés köze van az európaibb népek karácsonyi hagyományaihoz... luibá MflfdttlMi • 75 éve Jóvátételi bizottság Tegnap reggel Szegedre érkezett az ántánt hatalmak egy tizenöttagú jóvátételi bizottsága. A bizottság egy összekötőtiszt és dr. Wolf Ferenc tiszti fő• 50 éve orvos kíséretében a deszki uradalomba mentek autón, hogy Torontálmegye felszabadult részeinek a jóvátételéhez szükséges adatait megszerezzék. (1921) A szegedi híd sorsa Szeged város közönségét változatlanul a híd kérdése érdekli. Alkalmunk volt információt kapni Dénes Leó polgármestertől, aki elmondta, hogy az ideiglenes híd költségeire a négymillió forint sorsa még nem dőlt el. A kormányzat csak hétfőn dönt, hogy megadja-e. Közölte még Dénes Leó elvtárs, a kultúrpalotánál már közlekedik a személyi komp. A kőrútnál a teherkomp csak akkor indul meg, ha a hidat elbontják. (1946) • 25 éve Emelkedik az algyői földgáztermelés Az algyői szénhidrogén-medence az idén több mint 300 millió köbméter földgázt értékesít. Ennél lényegesen többet tudtak volna a fogyasztók rendelkezésére bocsátani, de az igények az év különböző szakaszaiban nagyon eltérően alakulnak. Jövőre az algyői mező földgáztermelése megháromszorozódik és eléri a 900 millió köbmétert. 1972 közepére elkészül az úgynevezett szabad-gáz üzem mintegy 270 milliós beruházással. (1971) könyvajánlat Csáth Géza színművei Csáth Géza összegyűjtött színpadi műveit veheti kézbe az olvasó abban a sorozatban, amely Szajbély Mihály irodalomtörténész gondozásában a tragikus sorsú szabadkai író-orvos (Kosztolányi Dezső unokaöccse) irodalmi munkáit adja ki. A kötetben A Janika, az 1911 tavaszán bemutatott és máig legismertebb Csáth-színmű mellett olyan darabok is szerepelnek, amelyek kéziratban maradtak (Horváthék, Fiúk, lányok, Zách Klára, Kisvárosi történet), s csak 1960-ban kerültek elő az (ró lányának hagyatékából. A kötet érdekességei azok a miniatűr jelenetek, amelyeket a szerző nem színpadra, hanem a korszak szokása szerint a sajtó tárcarovataiba trt. Ilyen jelenetek voltak Csáth Géza későbbi kiteljesedő színműveinek (például A Janikának is) elődei. A kötet négy színművét Csáth Géza zenés darabnak szánta: amikor a Magyar Színház 1911-ben előadta A Janikát, az est második felében a zenés műfajú Hamvazószerda szerepelt a műsoron, amelynek zenéjét is Csáth szerezte. Az utóbbi megbukott, előbbit azonban - bár a kritika vegyes érzelemmel fogadta - a Nyugat Kiskönyvtára sorozat kiadta. Csáth Géza életműve nem több, mint egy évtizedet ölel fel, de e színpadi darabok nélkül ismerete nem lenne teljes. Csáth Géza - Az életet nem lehet becsapni (Összegyűjtött színpadi művek), szerkesztette és sajtó alá rendezte: Szajbély Mihály; Magvető 1996. Istenek órája Aki kedvelte Popper Péter tizenkét részes valláspszichoiógiai televíziós sorozatát, az Istenek órája ctmű műsort, az ebből a könyvből felidézheti a műsorvezető-pszichológus gondolatait. A könyvet, amelyet kiadója a tévésorozat esszenciájának nevez, fejezetenként gazdagon illusztrálnak a szerző mondandójához igazított képbetétek. Popper Péternek a különböző világvallások üdvtanát, szertartásait és erkölcsi tanításait kitűnő vallásos gondolkodókkal beszélgetve - átvizsgáló műsorából ez a könyv a legfontosabb közös fogalmakat foglalja fejezetekbe. Hit és vallás, a mágikus gondolkodás, a mitologikus gondolkodás, a tér a vallásos világképben, a szent és profán idő, az ismeretlen tartomány, a „köztes lét", az erkölcsi törvény, a gondolat és az érzés bűnei, a sötétség hatalmai, a rend és tekintély gyűjtőfejezetekben Popper Péter a teljesség és rendszerezés legkisebb igénye nélkül felvillant egy-egy általa alkalmasnak tartott szentenciát. A könyv erénye a műveltség, amellyel átkötéseket képes találni a legtávolabbinak tetsző vallások alapfogalmai között is. Popper Péter - Istenek órája; Türelem Háza Bt. 1996. stoütien íumtjttcfljm Szeged, Kossuth L. sgt. 1. « 312-457