Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-17 / 294. szám

KEDD, 1996. DEC. 17. ÖNKORMÁNYZAT 7 Félidőben a szegedi parlament Frakcióvezetők a két évről Győzelmi mámorban az MSZP: dr. Szalay István - a polgármesteri cím megszerzése után - a levegőben. Elkapták. (Fotó: Nagy László) A szegedi közgyűlés hat frakciójának vezetőjét arra kértük, röviden értékelje az elmúlt két év munkáját: mit tart kedvezőnek az önkormányzati munkában és mit kifogásol, illetve mit kellene tenni annak érdekében, hogy javuljon e munka. íme a lapzártáig beérkezett válaszok. Dr. Aradi Antal (Polgári Szegedért Egyesület): Miután pedagógus-túltengés van a közgyűlésben, engedtessék meg nekem az osztályozás. Az első év a betanulás időszaka volt, ezt nyilatkozta minduntalan a polgármester úr is. Erre a periódusra én 3-ast adnék. A második évet 2-re értékelném, tudniillik, ebben az időszakban már „beletanulhatott" a polgármester a munkába. Miután megtanulta azt is, hogy miként kell gyakorolni *- a hatalmat, s ha ezt a város érdekében gyakorolja, nem is lenne gond. Azonkívül, hogy átadták a Csillag-téri körforgalmat, semmit sem mutatott fel az önkormányzat! Nagyon örülnék, s nyilván Szeged polgárai is, ha az elkövetkező két évet legalább 3/4-es érdemrenddel jutalmazhatnánk! A gond ugyanis, hogy a szocialistákkal vállvetve menetel a jobboldali koalíció, s a város működése szempontjából ez nem mindig a legjobb változat. , Balogh László (Magyar Demokrata Fórum): - Magam is tagja vagyok a közgyűlésnek, tehát, ha valamiről véleményt mondok, akkor abban nyilvánvalóan az önkritika is benne van. Nem vagyok elégedett a közgyűlés munkájával, mégpedig azért nem, mert a döntéshozó képességünk igen szűk, egy-egy ügy elbírálása hónapokig várat magára, s hogy ez másként legyen, nyilván az szmsz-módosítása segíthet. Nagy léptékű változások hiányoznak ebben a városban. A privatizációs bevételek kapcsán az MDF például azt javasolta, hogy vállaljuk egy új híd építését, nyilvánvalóan külső támogatással, de ezt a többi frakció leszavazta. Hiányolom, ahogyan a város a zöldfelületeket gondozza. A Környezetgazdálkodási Kht. szúk mozgástérrel rendelkei zik, ezért van szükség olyan akciókra, mint amilyeneket mi is kezdeményeztünk: az 1100 facsemete ültetésére. Dr. Farkas László (Kereszténydemokrata Néppárt): - A város működtetése érdekében társultunk a frakciószövetséghez, amelynek működéséhez a polgármester úr személye jelentette a garanciát. Mi ebben a szövetségben igyekeztünk pártunk elképzeléseit érvényesíteni. Nem ment mindig simán. Hogy az eredeti elképzelések megvalósítása mennyire sikerült? Nehezen, hiszen miként gazdálkodhat a város egy igencsak szorított költségvetési behatároltság közepette? De említhetném a polgármesteri hivatal nehézkességét is a határozatok előkészítésében, vagy a többsíkú irányítást. Ennek példája: a polgármester úr a saját elképzelését óhajtja átvinni a közgyűlésben, ugyanakkor a gazdasági alpolgármester szintén a sajátját.. Jó példa erre a repülőtér esete. Nem vagyok maradéktalanul elégedett az önkormányzati munkával, egyedül talán az a vigasztaló, hogy a város megőrizte működőképességét. Dr. Kozma József (Magyar Szocialista Párt): Az önkormányzati félidőben félúton vagyunk. A képviselőtestület többsége korábban is az önkormányzatban dolgozott, ők lehetővé tették, hogy folyamatosság legyen a város életében nap mint nap jelentkező ügyek vitelében. Nem sikerült azonban a korábban is joggal kritizált munkastíluson, a bizottsági, de legfőképpen a közgyűlési munka színvonalán és a döntéshozatal hatékonyságán lényegesen javítani. Mertük vállalni a nem eléggé gazdaságosan működő önkormányzati intézmények átszervezésének megkezdését, s mára a Közgyűlés talán az érdekegyeztetés megfelelő formáit is ki tudta alakítani. Kellett a két év a staratégiai fontosságú lakásépítés, az infrastuktúrafejlesztés alapjainak megteremtéséhez és a városi környezetünk rendbetételének megkezdéséhez. A megvalósítás, az út másik felének megtétele - a második félidő programja. Dr. Piri József (függetlenek): - Pozitívumként említhetem, hogy a városnak sikerült megőriznie likviditását, nem adósodott el. Ez azonban nagy mértékben köszönhető annak is, hogy az APV Rt.-tői nagyobb összeghez jutott az önkormányzat. Kétségkívül kedvező jelleggel kell említeni azt a városi politikát, amely a az egyéni választókörzetek képviselői számára lakóterületi alapokat biztosítja. Amit problémaként jelölnék meg: az ingatlannal való gazdálkodás, s itt is az építési telkek alakításának hiánya. Ennek megoldása ugyanis elősegítette volna a lakásmobilitást. A másik probléma á város gazdálkodásában a luxuskiadásnak számító tételek, mint például az '56-os emlékmű 50 milliója (olcsóbban is meg lehetett volna oldani), az olyan gazdasági társulásokban, mint a Heliomed, a Duna-Tisza Befektetési Rt.-be való részvétel, a ruhagyári óvoda 20 milliós áron való megvásárlása stb. De probléma a Franciahögy is, mert nem tudta az önkormányzat megfelelően értékesíteni. Tűhegyi József (SZDSZ): - Megítélésem szerint a holnapi közmeghallgatás, amely a Félidőben címet viseli, s az önkormányzat kétéves munkáját hivatott bemutatni, annyira általános megfogalmazású, hogy nyilván nem kelti majd fel az emberek, a választópolgárok figyelmét és érdeklődését sem. Megítélésem szerint azt amit eddig elért az önkormányzat, azt inkább takargatni kellene, nem a nyilvánosság elé vinni...Tudniillik, eddig a városfejlesztés terén nem történt semmi, az intézményrendszert megnyirbálták és fogyasztják állandó jelleggel, nem készültek fejlesztési projektek, a közgyűlésnek pedig nincs morális tartása és tekintélye. Ezzel nyilván nem kellene büszkélkedni... K. F. Az 1994. december 11-i helyhatósági választásokat kővetően Szegeden december 15én vették át a képviselő urak és hölgyek a képviselői megbízólevelüket, majd december 23án összeült az új képviselő-testület és megtartotta első, alakuló ülését. A 43 tagú közgyűlésbe a 26 választókerületből jutott be azonos számú képviselő, a többi pedig az úgynevezett Vissza és előre néz, aki a reá váró (vagy mért) út felét megtette. Az önkormányzati ciklus félidején összegzésre, múltba és jövőbe nézésre kértük Básthy Gábor gazdasági alpolgármestert, aki azért tekinthető a szegedi városvezetés erős emberének, mert manapság szinte minden a pénztől, vagyis az azt őrző embertől függ. • A szocialisták városmegmentő programjának fele a gazdaságról szólt. E fejezetek hogyan viszonyultak a program szociálpolitikai, közoktatási vagy kulturális részéhez? - Nincsenek összhangban! Mint ahogy az MSZP országgyűlési képviselő választási programjában sem. Mert a gazdaság meghatározza, mit lehet álmodni más területeken. A megvalósítás pedig arra a feltételre épült, hogy az önkormányzat gazdasági helyzete és lehetőségei radikálisan ne romoljanak. Ezt a feltételt a kormány, a Parlament nem tudta biztosítani. 9 Fejlesztésközpontú várospolitikát és önkormányzatot ígért a program. Ezzel szemben a város országgyűlési képviselői is azt nyilatkozták lapunknak, hogy az adott lehetőségekkel sem élt jól Szeged, ebben a választási ciklusban sem épül itt semmi! - Konkrét létesítmény felépítését nem terveztük a programban! Ellenben itt épülnek önkormányzati lakások - nem úgy, mint az ország más településein! Itt hiányoznak olyan lehetőségek, melyek egy autópályakompenzációs listán került a városatyák közé. Az eredeti felállás szerint a szegedi parlamentnek 17 kormánypárti (MSZP-SZDSZ), 13 konzervatív (MDF-KDNP-FideszMPP), 7 független, a Polgári (akkor még Polgárosuló) Szegedért Egyesületnek 5, a Munkáspártnak pedig 1 képviselője volt. Az akkori statisztikák szerint a „hajdanvolt" köz-gyűlés 52 tagja közül 35 vállalta a megmérettetést az új képviselői mandátumért, s közülük 15-nek sikerült is csatlakozással rendelkező vagy Nyugat-Dunántúl szívében elhelyezkedő városban adottak. Továbbá: a képviselő-testület gondolkodásmódja inkább választókerületi, mint nagyvárosi. A számok egyébként azt mutatják, hogy Szeged többet költ fejlesztésre, mint az önkormányzatok átlaga. Igaz, van, ahol a városközpontot kipofozták, de ugyanott néhány utcával odébb „lerobbant faluban" találjuk magunkat! A lakótelepek például Szegeden sokkal jobb helyzetben vannak, mint máshol. 9 De mi a sorsa a Belvárosnak? Például hol tart a városközpont csatornarendszerének rehabilitációja, a centrum díszburkolattal való ellátása? - Olyan vállalkozóval nem találkoztam, aki saját forrásból megcsinálta volna a teljes közművet és a díszburkolatot is! A Belváros jövőjének garanciája, hogy ezek az épületek önkormányzati tulajdonban maradjanak, s az elhatározott tömbrekonstrukció-sorozat keretében oly mértékben újuljanak meg, ami az eredebejutnia a szegedi közgyűlésbe. Ők a következők: Hargittai Rita, Básthy Gábor, dr. Szilvásy László, dr. Szabó László,'dr. Berekné dr. Petri Ildikó, Katona Gyula, dr. Tichy-Rács Csaba, Papp Zoltán, Jenei Ferenc, Thurzó Ferenc, dr. Ványai Éva, Dobó János, Szemők Árpád, Mészáros Attila és dr. Piri József. Az „újak": Beck Zoltán, dr. Révész Mihály, Kiss Tamás, dr. Molnár Zoltán, Tóth Csaba, Radics István, dr. Mécs László, Paskuj Mátyás, dr. ti városképet vissza tudja adni. Nem lesz holt a Belváros, mert itt lakások is maradnak. 9 Nagy horderejű döntések során érdekek sérülnek itt és ott. Az önkormányzat kiket és miért perelt? - A perek jó része nem zárult le. Példaként említhetem a parkoló-ügyet vagy a Virág cukrászda tulajdonlása kapcsán indított pert. 9 A polgárok ötleteinek, a Szeged fejlődéséért tenni akaró befektető csoportok kezdeményezéseinek Ön miért áll ellent? - Közcélú infrastruktúrát magánbefektető nem fog fejleszteni! Ilyen a világon sincs! Az önkormányzatok vagy saját forrásból vagy hitelből fejlesztenek, amit aztán majd nem tudnak visszafizetem. Ez nem válságrégió, vagyis állami pénz ide nemigenjön! 9 De lenne helyi befektető - például Franciahögy Világ Utcájává fejlesztésére. Ezt miért ellenzi Básthy Gábor? - Eddigi tárgyalásaim során kiderült: ez a program gazdaságilag megalapozatKozma József Kalmár Ferenc és Gila Ferenc. A volt városatyák közül nyolcan (Balogh László, dr. Farkas László, Rákos Tibor, dr. Csapó Balázs, Gyémánt Imre, Juhász Antal, Tűhegyi József és Mészáros József) kompenzációs listán jutottak a képviselőtestületbe, míg az „újak" ebben a kategóriában: dr. Csenke László, Engi Gábor, Bagaméry László, dr. Aradi Antal, dr. Tímár László, dr. Szőke László, Nagy Sándor, Terhes Boldizsár és Kónya Gábor. lan, a város érdekeit valójában nem szolgálja, egy nyomott árú ingatlanvásárlást takar, melynek nincs köze az építendő „kulturális és üzleti centrumhoz"! Ez üzleti befektetés, a területért az önkormányzatnak a létező legmagasabb árat kell kicsikar-, nia! 9 Milyen befektetői ötlet talált utat a Torony alatt ülők szívéhez? - Ha a külső befektető ingatlanvásárlási szándékkal jött, akkor - például a Makkosházi külső sarok vagy a Víztorony tér esetében megállapodtunk, mert jó árat tudtunk kiharcolni, s az önkormányzat városrendezési érdekeit is sikerül összehangolni a befektetők pénztárcájával. 9 Ésszerű, hatékony és takarékos városüzemeltetést ígértek programjukban, továbbá ápolt zöldterületet, egészséges környezetet... - Az erre szánható forrásokat más területek viszik el, hiszen a torta adott, a szeletelés módja vitatható. A szegedi vízmű fő tulajdonosával, a francia CGE-vel az előző ciklusban kötött keretmegállapodás fölülvizsgálata jó úton halad. Az egységes tömegközlekedési vállalat létrehozása nem megy - a Volán privatizációja miatt sem. 9 Személyi politizálás folyik a \plós gondok megoldása helyett - itt, de a kormányban is? - Ettől á vonulattól igyekeztem függetleníteni magam, nem foglalkozom személyi kombinációkkal. Az én dolgom az, hogy forrásokat kerítsek a város működtetéséhez, racionálisan megszervezzem a gazdálkodást. A statisztikához tartozik az is, hogy Szeged nem büszkélkedhetett a választási részvételi számarányokkal. Tudniillik a szegedi választópolgárok mindössze 27,6 százaléka járult az urnák elé, ami negatív rekordnak számít. Az 1994. december 23-án tartott alakuló ülésen székfoglalójában dr. Szalay István polgármester azt mondta, optimista lélekkel indul e nagy munkába, majd részletesen szólt polgármesteri programjáról. Ebben kifejtette, hogy az első két évben a helyzet lényeges javulásával nem számolhatunk, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy például a szociális hálón ne keletkezzenek nagyobb lyukak és átvészeljük e nehéz periódust... Három fontos területről is említést tett, amelyek fejlesztése érdekében célirányos tevékenységet kell kifejteni. Ezek: 1. a közbiztonság, a köztisztaság, a környezetvédelem, 2. a közegészségügy, a közgondoskodás, 3. a munkahelyteremtés és a munkanélküliség kezelése. Az alakuló közgyűlésen választották meg a három alpolgármestrt is, mégpedig dr. Ványai Éva, Básthy Gábor és dr. Csenke László személyében. Azóta, mint ismeretes, dr. Csenke László más tisztségre távozott, így jelenleg, a félidőben, csak két alpolgármestere van Szegednek. Kisimre Ferenc 9 És nemet mondjon, ha valamit nem lát gazdaságosnak. - Tévedés, ha valaki azt hiszi, hogy egy embernek a szaván múlik, mi valósul meg a városban! Egy tanácsnok például saját pénzügyi alap fölött rendelkezik, míg én nem! 9 Képviselőktől hallottam: ha nem Básthy, akkor az „MNB", azaz a Munz-Németh-Básthy trió dönt! - Ez szemenszedett hazugság! Önálló döntési hatásköröm nincs is! A döntés a bizottságok és a közgyűlés joga. Alapvetően a polgármesteri hivatalra támaszkodom a döntések előkészítése kapcsán, nem néhány külső szakértőre! Az említett két személy régi ismerősöm és barátom, de jelentős városfejlesztési ügyekben nem elsősorban tőlük szoktam tanácsot kérni. 9 Milyen elképzeléseket dédelget? - Ipari park fejlesztési koncepciónkat remélhetően támogatja az Ipari Minisztérium, fontosnak tartom a Logisztikai Központ kialakítását. Üzleti szempontú, de önkormányzati befolyásoltságú és sikeres cég a DunaTisza Regionális Fejlesztési Társaság, mely a kis és középvállalkozások szférájában hoz üzleteket. 9 Milyen a kapcsolat az önkormányzat és a polgárok között? - Képviselőként is találkozom a választópolgárokkal. Furcsa módon hozzám sokkal több pozitív visszajelzés jut el, mint amit a nyilvánosság egyéb fórumai sugallnak. Úluául Ilona Minden út a városi kasszáig vezet?! Básthy Gábor: „Szeged többet költ fejlesztésre, mint az önkormányzatok átlaga." (Fotó: Nagy László)