Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

6 RIPORT KEDD, 1996. DEC. 3. • Éjszakai műszak (6.) Hol van már az ólomillat? Percenként 350 napilapot nyomtat, hajtogat a gép. (Fotó: Nagy László) Hocz direktor urat leginkább a sok papíráremelés bosszantja • A PSZ szerint zűrzavar születne Jönnek a helyi béralkuk? Koszorúzás • Munkatársunktól A Honvéd Hagyományőr­ző Egyesület szegedi tagoza­ta december 4-én, szerdán délután 3 órakor megkoszo­rúzza az 5. honvéd gyalo­gezred hőseinek emlékmű­vét (a Fogadalmi templom nyugati tornya falán lévő domborművet). A koszorú­zást követően a Helyőrségi Klub emeleti előadótermé­ben (Victor Hugó u. 6.) A magyar tüzérség kialakulása és feklődése a II. világhábo­rú végéig ctmmel dr. Csada László és Máriaföldi Márton tart előadást. Rajzolókat vár a Mikulás • Munkatársunktól Rajzpályázatot hirdettünk néhány héttel ezelőtt, lapunk jövő évi falinaptárán ugyanis gyermekrajzok szerepelnek majd. A felhívásra nagyon sok szép alkotást kaptunk, s nagyon nehéz volt a válasz­tás. Végül a zsűri döntése alapján Degovics Dönéz (Szeged, Rókusi I. sz. Ált. Isk.), Czirbus Nóra (Kis­zombor, Dózsa Gy. Ált. Isk.), Papp Kinga (Szeged, Felsővárosi Ált. Isk.), vala­mint Loncsárevity György (Hódmezővásárhely, Köz­ponti Ált. Isk.) rajzai fogják a falinaptárt díszíteni. A négy díjazotton kívül további 16 gyermek kap ajándékcsomagot december 5-én, 16 órától a Sajtóház­ban, az ünnepségre termé­szetesen levélben kap meg­hívót minden érintett. Mindenkit vár azonban december 7-én és 8-án a Százszorszép Gyermekházba a Délmagyarország, a FO­REST Kft. és a Partiscum Kft. A gyermekházban ugyanis kiállítást rendeznek a beküldött rajzokból, vala­mint a hétvégén 10-18 óra között nagy játékbemutató lesz, ahol minden gyermek kipróbálhatja a Hasbro és a LEGO játékait, valamint a rádiótávirányítású autókat, a felnőttek pedig a kiállításon akciós áron vásárolhatnak a LEGO termékeiből. Alföldi Tükör a géneljárásokról • Munkatársunktól A szegedi körzeti stúdió Alföldi Tükör című műsora december 3-i adásában a géntechnológia lesz a téma. Néhány hét múlva Magyar­országon megszületik az úgynevezett .géntörvény, amely lehetővé teszi, hogy Nyugat-Európából génmani­pulált termékeket hozzanak be az országba, illetve sza­bályozza a hazai géntechno­lógiai kísérleteket. A törvé­nyi szabályozás fontos, hi­szen nemcsak a tudomány fejlődéséről van szó, hanem kemény üzletről, amelyben az Európai Unió biotechno­lógiai cégei egyaránt érde­keltek. Hogy hová vezethet­nek a XXI. század küszöbén ezek a géntechnológiai fo­lyamatok, arra jó példát ad­nak a japán kockaalakú pa­radicsomok, az emberi szer­vek pótlására szolgáló gene­tikailag átalakított állati szervek, valamint a dagana­tos betegségek kivédését szolgáló géntechnológiai kí­sérletek. A műsor ma este az Alföldi Mérleg és a stúdió szokásos őstörténeti sorozata után a TV2-n kb. 18.30-tól várja nézőit. Az adás szer­kesztő-műsorvezetóje: Gás­pár Mónika. Ha normára fizetnék Szeged Kálvária sugárút­ján a forgalomszámláló­kat - mondjuk, úgy éj­szaka 11 és éjfél között -, hát aligha keresnék meg a tejfölös lángosra valót. Mintha tréfásked­vű marslakók lopták vol­na el e környékről az embereket - suhan át rajtam a magány, ami­kor kiszállunk fotóripor­ter kollegámmal a va­söntöde épülete előtt. Vasöntöde? Egykoron bi­zony az volt itt, csak és kizárólag. De most? Lel­tár sem készülhetne a sok, kisebb-nagyobb cégről, amelyik helyet követelt magának a mó­ravárosi ipartelepen, a nehézipar (mármint ön­töde...), s a könnyűipar (úgy, mint textilművek...) helyén. Mint például a Délma­gyarország Kft nyomdája is. S az itt dolgozókkal bi­zony nem bírtak a Marsnak előbb említett lakói ellopás ügyileg. Ugyanis oly derekas munkában találtunk minden­kit, mintha éppen hétágra sütne a Nap. Persze kit érde­kel nyomdászéknál az égites­tek állása? Amióta csak kita­lálta magának az emberiség, hogy a reggeli kávéjához na­pilapot is fogyasztana, a nyomdásznép éjjeli műszakra kárhoztatott. Azt mondják, persze, ezt is meg lehet szokni. Nos, Né­meth László, akit itt inkább csak Hosszúnak szólítanak, kerek-perec kijelenti: az éj­szakázást eltűrni lehet, de megszokni soha. Neki pedig higgyük már el, hiszen éppen harminc éve viseli e kény­szer-munkarendet. Volt ő be­tű- és tömböntő, emelgetett irdatlan súlyú ólomkötege­• Munkatársunktól A Magyar Hadigondo­zottak Országos Nemzeti Szövetsége (MAHONSZ) - dr. Laskó Ferenc orszá­gos elnök aláirásával szerkesztőségünkhöz el­juttatott levelében - fel­hívja az ország minden hadigondozottját, a volt hadiárvákat, hogy az 1994. évi XLV. hadigon­dozási törvény részleges módosítása előrelátható­lag 1997. január 1-jei hatállyal megtörténik. Ahhoz, hogy az egyössze­gű térítés ügyében és más hadigondozási ügyekben a változásokról időben megfe­ket, megtanulta, mi is az a polimer, a fotómontírozás, s mostanság éjszakai műszak­vezetőként teljesít szolgála­tot. - Amikor én kezdtem a szakmát, még csak egy nyomda volt Szegeden. Most meg már van vagy 35-40 be­lőle. De nemcsak ez az egyetlen változás - hallga­tom Hosszú urat, s mivel én sem ma kezdtem berugdosni a motort a sajtószakmában, máris bólintok. Hát persze, az ólom tűnt el, a kivénhedt szedőgépek, amivel a nyolc­vanas évek végén még úgy dolgoztak a szegedi nyomdá­szok, mint akiket élő nyom­damúzeumba szánt a gondos tervgazdálkodás. - Mi most már csak fotó­kat kapunk a szerkesztőség­től, aztán itt lesz lemez belő­le, s már pöröghet is a gép ­tessékelnek a nagyterembe, ahol éppen indításra vár a masinamonstrum. Van. ilyen­ből kettő is a DM nyomdájá­ban. Amelyikre most vár a nyomás feladata, az éppen­séggel percenként 350 újsá­got tud nyomtatni, vágni, haj­togatni. Vagyis óránként 20­lelő tájékoztatást adhasson, valamint jogsegélyt nyújt­hasson azoknak, akik érdek­képviseleti nyilvántartásuk­ban nem szerepelnek, a MA­HONSZ kéri az érintetteket, hogy haladéktalanul jelent­kezzenek személyesen vagy írásban a Honvédelmi Mi­nisztérium támogatásával működő MAHONSZ Ügyin­téző Irodáján. Az említett iroda címe: Budapest, 1134, XIII. kerület, Gidófalvy L. utca l./b. Telefonszáma: 06­22 ezer Délmagyar és Délvi­lág a termése. Kimondani persze ezt könnyű - hallom Szűcs Róbert gépmestertől, de csak nyomdász a meg­mondhatója, mennyi finomí­tásra, szakértelemre és türe­lemre van szükség ahhoz, hogy minden vonal (nyomdá­szuklénia) a kívánt helyre ke­rüljön, s a színek se csava­rogjanak el a papíron. Mindezt persze szigorúan pontos időre, mert jön ám a postakocsi, s a szerződés nem tűri el a késedelmet. - Mindjárt hozzáteszem, hogy a DM nyomda koránt­sem csak a két ismert napilap nyomásával foglalkozik ­vont be immár a részletekbe Hocz Pál igazgató úr. - Itt készülnek a lap mellékletei, nyomunk mi úgynevezett üzemi újságokat - mint pél­dául a Kutas Népe, vagy a Démász Hiradó de itt kerül ki a gépből a bajai központú Délvidék és a Békés Megyei Szuperinfó is. Természetesen a mai ezerféle megrendelői igénynek megfelelően tudjuk vállalni egy-egy cég üzleti je­lentéseinek a kinyomtatását éppúgy, mint mondjuk kata­1-332-2500, 78-92-es mel­lék. Tájékoztatást, tanácsot és választ csak azoknak az érdekelteknek küldhetnek, akik felülbélyegzett válasz­borítékot juttatnak el az iro­da címére. A MAHONSZ központi küldöttgyűlését 1997. január 10-én tartják Budapesten a Bolyai János Katonai Mű­szaki Főiskolán. A szövetség arra kéri tagjait, hogy javas­lataikat minél nagyobb számban küldjék el az iroda lógusok, plakátok meghívók, szórólapok készítését. No meg persze a legszebb nyom­dai feladatot: könyvek nyom­tatását - vezet tovább a nagy csarnokrendszerben Hocz úr, akivel az oly sokszor megvi­tatott nyomdászvilágról is ej­tünk egy-két szót. - Ez mindig is egy zárt társadalom volt, elit munkás­rétegnek is számított. Bizony a rangját manapság már elég­gé megtépázta az elektronika. Az új generációk mindinkább videón, számítógépen, Inter­neten nőnek fel, Gutenberg öröksége már nem annyira vonzó - mondja a direktor úr, kissé fanyar beletörődéssel. De azért igencsak élénken csillognak szemei, amikor a DM nyomda korszerű gép­parkját mutatja. - Ezeken olyan kiváló mi­nőséget tudunk produkálni, amilyenről tíz éve még ál­modni sem mertünk. A nyomdaiparban elsőként ho­nosodott meg a nyugati tech­nológia a nagy váltás után. Ez a pozitívum. Aminek vi­szont már csöppet sem örül­hetünk, mi újságkészltők: a papír ára öt év alatt három­szorosára nőtt, s mivel ez a legnagyobb tétel a költsége­ink között, az újság sem lehet olcsóbb. De szebb, sokkal szebb ­nyugtázzuk együtt, megnéz­vén az aznapi legfrissebb nyomatokat. S persze figyel­ve az órára is, hiszen a posta­kocsi irgalmatlan pontosság­gal itt lesz a kötegekért. Ad­dig pedig? Természetesen za­katolnak a gépek, ömlik a tömérdek újság, éjszaka csöndje ölelgeti a nyomdát. S a Klávária sugárút kör­nyékén talán éppen most for­dulnak hasukra a forgalom­számlálók. No meg persze a marslakók... Bátyi Zoltán címére, hogy a hadigondo­zottak és a volt hadiárvák életminőségét javttó határo­zatok megfogalmazását ezál­tal könnyebbé tegyék. A szö­vetség tájékoztatja az érde­kelteket, hogy elkészültek a színes MAHONSZ-díszjel­vények. A elmer heraldikai leírásával együtt a szövetség budapesti irodájában kapha­tók - a már említett címen. Kérelemre a díszjelvényt postai utánvéttel is megkül­dik. A szövetség értesíti tag­jait valamint pártolótagjait, hogy a tagdíjakat a MA­HONSZ OTP és Kereskedel­mi Banknál vezetett 1174004-20054018 számú bankszámlára fizethetik be. Ha a Parlament az SZDSZ módosító javas­latával fogadná el a jö­vő évi költségvetési tör­vényt, a közoktatási dolgozók béremelését helyi béralku döntené el az önkormányzat és a reprezentatív szakszer­vezetek között. A javas­latról a szegedi PSZ-nek az a véleménye, hogy az jelentős zűrzavart eredményezne a telepü­léseken. A jövó évi országos költ­ségvetési törvény tervezeté­hez egy olyan módosító ja­vaslat is beérkezett, amelyet ha a Parlament elfogad, könnyen lehet, hogy sok te­lepülés önkormányzatának meggyűlik a baja a közokta­tási dolgozókkal. Az SZDSZ javaslata ugyanis az, hogy az állam vonuljon ki a pedagóguso­kat érintő bérproblémák rendezéséből és bízza azt helyi alkukra. Vagyis a közoktatásiak béremeléséről az önkor­mányzat és a helyi repre­zentatív szakszervezetek al­kudozzanak, s a kormány­zatnak - miután a bérekre szánt összeget beleolvasz­totta az önkormányzatoknak juttatandó normatív összeg­be - a béralkukhoz ne le­gyen köze tovább. A javaslat Szegeden pél­dául azt jelentené, hogy a pedagógusok bérügye a Költségvetési Intézmények Egyeztető Tanácsának ha­táskörébe kerülne. A legnagyobb ágazati szakszervezet, Pedagógusok Szakszervezete szerint ez a jelenlegi állapotok szerint működésképtelen lenne, mi­• Munkatársunktól A Szegedi Csecsemőott­honban 45 - szüleik által el­hagyott - kisgyermeket gondoznak. Számukra szer­vez gyűjtést az „Értünk" Sze­gedi Csecsemőotthoni Ala­pítvány. A 0 és 3 éves korú kicsiknek szívesen fogadnak otthon feleslegessé vált játé­kokat, jó állapotú, kinőtt ru­hákat, gyermekeknek való könyveket, édességet, déli • Munkatársunktól Az Odessza II. számú Ál­talános Iskolában működő Droid Gyermekszervezet Kozmikus találkozások cím­mel rajz és irodalmi pályáza­tot hirdetett. Az ünnepélyes eredményhirdetést, a díjki­osztást az elmúlt hétvégén tartották az intézményben. Az alsós gyerekek által készített rajzok közül a zsűri a legjobbnak Böjtös Renáta (Sándorfalvi Általános Isko­la, felkészítő tanára: Rossu­né Kovács Edit) munkáját találta. Második lett Keresz­tes Ágnes (Szatymazi Általá­nos- Iskola, tanára: Dobainé Deák Éva), a harmadik Bár­vei egyrészt a jelenlegi ön­kormányzati stílus szerint a PSZ csak egy-két nappal az ülés előtt jut hozzá az anya­gokhoz, másrészt pedig a szakszervezet csak akkor tudna valódi béralkuba bo­csátkozni az önkormányzat­tal, ha ismerné a város valós pénzügyi helyzetét. Pap Jánosné szegedi PSZ-titkár szerint a helyi béralku javaslatának elfog­adása kellemetlen helyzetbe hozná a pedagógusokat. A fenntartó önkormány­zatnak ugyanis nincs fel­használási kötelezettsége a normatív hozzájárulásra, te­hát a kormányzat által nor­matívaként eljuttatott bér­összeget nem kötelező bér­emelésre is használnia. Eh­hez meg kellene változtatni nemcsak a költségvetési, hanem az önkormányzati törvényt is, ez utóbbi lépést pedig a helyhatóságok az önkormányzati autonómia megsértéseként is értelmez­hetnék. A szakszervezet úgy véli, ha a központi bérgarancia elvész, azzal hihetetlen zűr­zavart keltenek a települése­ken, főleg azokon a kisebb helyeken, ahol a KIÉT in­tézménye még létre sem jött. Ugyancsak gond lenne az időhiány is, hiszen az orszá­gos költségvetést évek óta december utolsó napjaiban szavazzák meg, törvényként januárban jelenik meg, így a pedagógusoknak és az ön­kormányzatnak egy szűk hónapja maradna, hogy az alkukat lefolytassák még február hónap vége előtt, amikorra készen kell lennie a városi költségvetésnek is. P. J. gyümölcsöt, üzemképes tele­víziót, videolejátszót, mag­nót, mese- zene- illetve film­kazettát. Az adományokat a város valamennyi bölcsődé­jében illetve a csecsemőott­honban (Bölcsőde u. 3.) gyűjtik december első heté­ben. Az „Értünk" Szegedi Csecsemőotthoni Alapítványt pénzzel is lehet támogatni, számlaszámuk: OTP 11735005-20445881. dos Edina (Sándorfalvi Álta­lános Iskola, tanára Rossuné Kovács Edit). A felsőtagozatosok novel­lapályázatán Kiss Gergely győzött (Sándorfalvi Általá­nos Iskola, felkészítő tanára Nógrádi Erika), a második helyezett Kurucz Péter (Gö­döllő), a harmadik Tóth Or­solya (Sándorfalva, tanára: Nógrádi Erika). A középiskolások pályá­zatán külföldi siker született. Első lett Vincze Virág (Né­metország, Essen), második Mező Viktor (Kárpátalja, Gyertyánliget), harmadik Kormányos Balázs (Szeged, Ságvári gimnázium). Hadigondozottak jogsegélye Gyűjtés elhagyott gyerekeknek Fantasztikus rajzok és novellék

Next

/
Thumbnails
Contents