Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

KEDD, 1996. DEC. 3. HAZAI TÜKÖR 7 Törvénytelen demokrácia Mielőtt rávágja bárakárki, fából vaskarika ez, séLV1 táljon velem egy kört a gondolatok gyalogútján. Az alapötletet egy tüntetés adta. Miközben vakvágányra futott az egyik legszentebb eszme, az osztálynélküli társadalom, és majdnem társadalomnélküli osztály lett belőle, az egészségügy igyekszik megteremteni az osztálynélküli kórházakat. Ha majd egyszer elkezdik apróra összerakni, hány szerencsétleni öl meg egy-egy félrebokrosodott csomag, biztosan rájönnek illetékeseink is, hogy kórházon belül se megy ez a játék, mert ott is mi vagyunk, akik mindig, mindenre ráfizetünk. Azt mondja a hölgy, kényszeredetten fogadván a tüntetők aláírásait, hogy a törvény szellemében járnak el, és hozzáfűz egy töredékmondatocskát is, nyomatéknak. Valami ilyet: mert minden demokráciának a törvény az alapja. Álljon ki birokra, ha valaki cáfolni meri! Megpróbálom. Már a görög demokráciában se volt igaz Abból éltek a nagy drámaírók, hogy észrevették, a törvény szava mellett másik is van, az élet törvénye. A zsarnok Kreón nem engedte eltemettetni - vagy elhamvasztatni - az istenek abszurd játéka következtében „hazája ellen fordult" Polüneikészt, de húga, Antigoné, megszegte a törvényt, megadta a végtisztességet. Micsoda gyönyörűséges drámák születtek ebből! Ugorjunk egy nagyot. Törvény volt rá, hogy a mezőgazdaságban sem maradhat a fold magántulajdonban, mert napról-napra termi a kapitalizmust, betereltek tehát mindenkit a termelőszövetkezetbe. Micsoda gyötrelmes drámák születtek ebből is! Aztán kifúrta valahogy az élet törvénye a zsák falát, és kipotyogtak belőle a sztálini szövetkezetek. Akkora röppentyűvel hullottak, szegény helyen tűzijátéknak is beillene a mutatvány, miközben csak néhányan vetették szemeiket az életképes nyugati szövetkezetekre. Törvény volt arra is, hogy meg kell szüntetni a tanyai iskolákat. Száz év múlva is siratjuk őket. Törvény mondta azt is, hogy tanyán tilos építeni. Akkora satu lett belőle, nem győztem hasonlatokat találni hozzá. Két keritésléc közé - két törvény közé - bekúszott a tökszár, az élet törvénye. Termette is a tököt, de olyan torz lett, ránézni is szánalom volt. Két vége kidudorodott a lécek közül. Az emberi lelkek is így deformálódlak el Istenem, micsoda drámák születtek ebből a törvényből is! Láttam a közelmúltban valakit. Hajdani közvetlen munkatársa szerint is mániája volt a szabályozás. Meg is fagyott körülötte a világ. A sors ficama, hogy éppen ott nem szabályozott, ahol kellett volna. „Érdektelen" tanúként szerepelt abban a pörben, amelyiknek egyik előidézője volt. Tudhatja mindenki, törvényes demokráciában törvényes szélhámiákkal van tele a világ. Szerencsére a szódás lovát mindig megtalálják a bírák, és úgy, de úgy fenéken rúgják, csak úgy csattan. A

kkor tehát éljünk törvény nélkül a demokráciában? Agyam legkisebb zugában se születik ilyen gondolat. A káosztól is az Isten őrizzen bennünket. A demokráciából akkor lesz végre demokrácia, ha az élet törvényeihez tud igazodni. Ha majd elég lesz kimondanunk, hogy az élet szent, és mindent elkövetünk, hogy az is maradhasson, akkor az egyik legszentebb foglalkozás, az emberek gyógyítása elé se rakunk kreált törvényeket, nyaktörőnek. Mennyivel közelebb leszünk akkor a demokráciához is. A séta végére értünk, de aki tovább gondolja, jól jár vele. fi • Nemzeti és konszolidációs feladatok az Akadémián Mi vár a szellemi elitre? Az Akadémia új elnöke, Glatz Ferenc a köztestület nemzeti feladatvállalását szorgalmazza: szerinte a szellemi elitnek kell alternatívákat megfogalmazni az ország stratégiai kérdéseiben. Egyszersmind az MTA belső problémáinak évek óta halasztgatott megoldását, elsősorban a kutatóintézetek konszolidációját tervezi megbízatásának három éve alatt. Az elmúlt héten a Szegedi Akadémiai Bizottságon tartott előadást az Akadémia terveiről és interjút adott a Délmagyarországnak. • A jövő évi költségvetési törvénytervezet komoly összeget szán a köztestület számára bizonyos stratégiai jelentőségű témák kidolgozására. Hogyan sikerült meggyőzni a politikusokat arról, hogy a tudományba invesztálni szükséges? - Azért terjesztettem a magyar tudomány helyzetéről szőlő beszámolót az országgyűlés elé és tárgyaltam minden parlamenti párttal, hogy elfogadtassam a politikai elittel: a tudomány élvezzen prioritást a többi ágazat között. Nem azt mondjuk. hogy ezt, vagy azt a tudományágat, kutatási témát kell megfinanszírozni, hanem azt, hogy a magyar kultúrát, a szürke4JJományt, a magyar szellemi potenciált. Tessék végiggondolni: senki sem fogja helyettünk kutatni ennek a 15 milliós népességnek a természeti, társadalmi közegét; egyetlen multinacionális gazdasági szervezet sem fog ide telepíteni fejlesztő kapacitást, ha nem talál hozzá felkészült munkaerőt; végül pedig: nincs más erő, csak ez a szellemi potenciál, amely képes artikulálni az ország stratégiai érdekeit. • Mire gondol? - A legkönnyebb azt mondani, hogy rossz nekünk az európai integráció, mert sok tekintetben sérülnek a nemzeti érdekeink. Az ilyesfajta demagógiánál sokkal nehezebb okosan magyarnak lenni! Megfogalmazni, mi a jó nekünk és Glatz Ferenc: „Legyünk okosan magyarok!" (Fotó: Gyenes Kálmán) mi a rossz, szakszerűen érvelni és igyekezni érvényesíteni az érdekeinket. A stratégiai kérdésekben alternatívákat állítani - erre nem képes sem a politika, sem a szakmai-hivatali bürokrácia, csak a politikától független kvalifikált szakértelmiség. A Magyar Tudományos Akadémia pedig az az autonómia, amely ezt összefogja. • Nehéz elképzelni, hogy alapkutatással foglalkozó tudósok olyan gyakorlatias témákban tudnak segíteni, mint mondjuk a magyar érdekérvényesítés az európai úthálózat fejlesztésében... - Félreértett. Először is nincs ma már a világon komoly hely, ahol szétválasztanák az alap- és az alkalmazott kutatást. Ennek a megkülönböztetésnek csak elvi és fenntartásos értelme van. A nagy ipari központok olyan kutatásokat is finanszíroznak, amelyeknek nincs közvetlen felhasználási lehetősége. Mert nem lehet előre pontosan tudni, melyik alapkutatási eredménynek hol lesz holnapután az alkalmazása. A másik megjegyzésem, hogy az Akadémia intézeteiben valóban lényegében alapkutatásokat folytatnak; ám ezeket az általam említett, a nemzeti stratégiával kapcsolatos témákat senki sem képzeli intézeti keretek között kutatni. Hanem az Akadémia mint köztestület keretei között. A köztestületnek hétezer tagja van, s csak töredékük - 15 százalékuk - dolgozik akadémiai intézetekben, a többiek a felsőoktatásban és másutt. A nemezeti stratégiai témák pedig nem alapkutatásokat igényelnek, hanem a tudományok eddigi részeredményeinek szintézisét. 9 Amióta elnök, következetesen a 44 intézményből álló akadémiai kutatóhálózat konszolidációjáról beszél; mit jelent ez? - Nem felülvizsgálatról van szó, mert az már megtörtént az elmúlt öt évben. Az önértékelésekből kiderült, hogy mindegyik intézet kiváló... Nem racionalizálásról beszélek, mert nem leépíteni akarjuk a hálózatot valamely gazdasági vagy adminisztratív cél érdekében. A konszolidáció a célunk. Meg akarjuk vizsgálni, milyen kutatóintézetekre van valóban szükség és milyenekre nincs; amelyikre szükség van, azt konszolidálni kell: a megfelelő anyagi eszközöket a rendelkezésére kell bocsátani. Az 1990-től eltelt hat év értékmegőrző periódus volt. De ez alatt az idő alatt is görgettük magunk előtt a problémákat. Az intézményhálózat tgy, ahogy most van: tarthatatlan, finanszírozhatatlan, értelmetlen. • Hogyan fognak hozzá a konszolidációhoz? Mennyi ideig tart? - Több évet vesz igénybe. Létrehívtunk egy kilenctagú bizottságot, ez dolgozza ki a konszolidáció módszerét és lépéseit. Decemberi közgyűlésünkön szeretnénk a módszert elfogadtatni. Kiemeljük azt a néhány területet, ahol több párhuzamos intézmény van: fizikai, kémiai, biológiai, szociológiai, közgazdaságtudományi intézetekről" van szó. Ésszerűsítési javaslatokat várunk tőlük. Azután kerttünk sort az egyes tudományágakban „egyke" intézményekre, megvizsgáljuk, szükség van rájuk, vagy nincs, ha igen, akkor miben változtassunk, hogyan finanszírozzuk, és a többi. Végül kialakul egy lista. Naivitás lenne azt hinni, hogy feltétlenül változatlan formában maradnak meg a korábban jó értékelést kapott kutatóhelyek - bár ezt is figyelembe vesszük. A Mennyi pénz lesz minderre? - Remélem, lesz. Először 23o miliőt szánt erre a kormányzat - nem hittek igazán abban, hogy megcsináljuk, amire 1978 óta nem voltunk képesek... Hatszáz millióra van most reményünk. Az intézetek persze azt hitték, ezt a pénzt szétosztjuk közöttük - hiszen jelenleg mindegyik alulfinanszírozott. De szó sincs erről! Rostálunk, s majd amelyik intézet megmarad, azt konszolidáljuk. Sulyok Erzsébet • A szamaritánusok és az önkormányzat jávoltábál Idősek otthona Deszken Simicz József, Dieter Schad és dr. Kraszkó Pál a megnyitón. (Fotó: Gyenes Kálmán) Tegnap délelőtt adták át a deszkieknek az Idősek Napközi Otthonát, amely a régi kultúrházban kapott helyet. Az épületrész fölújításához és berendezéséhez a königsteini és a szegedi szamaritánusok, valamint a deszki önkormányzat adott pénzt. A deszki idősek a hét végén veszik birtokukba az új napközi otthont. Deszken még nem működött hasonló intézmény, pedig a jelek szerint igen nagy lenne rá az igény. Földi Mihályné, a Szeged Környéki Szamaritánus Szervezet ügyvezető elnöke, deszki önkormányzati képviselő elmondta: már a napközi otthon berendezése idején annyian jöttek segíteni, hogy nem is tudott mindenkinek feladatot adni. A deszki idősek már nagyon vátják a napközi otthon átadását. Mint a szervezet elnökétől megtudtuk, a nyugdíjas klubnak közel hetven tagja van. Az idősek napközi otthonát a deszki művelődési ház helyiségeinek egy részéből alakították ki, mégpedig jelentős költséggel, hiszen az épületet igen rossz műszaki állapotban találták. Simicz József deszki polgármester a tegnapi megnyitóünnepségen - amelyen részt vett dr. Szalay István szegedi polgármester is - elmondta: a Szeged Környéki Szamaritánusok Szervezete megállapodást kötött a németországi Königstein szamaritánusaival, valamint a helyi önkormányzattal. A német szamaritánusok 50 ezer márkát, a deszki önkormányzat pedig mintegy 3 millió forintot adott az idősek napközi otthona berendezésére. A deszki polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a képviselőtestület december 6-át az „Idősek napjává" nyilvánította, s Mikulás napján, kis ünnepség keretében adják át az időseknek a napközi otthont, amelybe beköltözik majd a nyugdíjasok klubja, valamint a deszki népdalkör is. A polgármester köszöntője után helyi általános iskolások következtek: hangszeres zenéből és német nyelven előadott versekből álló műsoruk nagy sikert aratott. Dr. Csenke László, a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettese ritka eseménynek nevezte az otthon átadását, hiszen manapság nemigen hallani szociális intézmények avatásáról. Dr. Kraszkó Pál professzor, a deszki Mellkasi Betegségek Szakkórházának igazgatója, s egyben a Szeged Környéki Szamaritánusok Szervezetének elnöke szerint is nagy eredmény az idősek napközijének létrehozása, hiszen mindenütt napirenden szerepel az iskolák, kórházi osztályok bezázárása. Dieter Schád, a königsteini szamaritánusok vezetője elmondta, hogy örömmel segítettek, s ráadásképpen három kamionból álló segélyszállítmányt hoztak magukkal (igaz, hogy elég nehezen boldogultak a vámosokkal, de végül mégis csak sikerült velük dűlőre jutni). Schád úr további támogatást ígért, s btzik az együttműködés folytatásában. Az idősek napközi otthona egy nappaliból és egy ebédlőből (valamint a kiszolgáló helyiségekből) áll. Tervezik még, hogy lakószobák berendezésével „hetes napközit" alakítnak ki azoknak az idős embereknek, akiket otthon, hét közben nem tudnak megfelelően ellátni. Ny. P. Tömörkényis aukció • Munkatársunktól Aukcióval zárul holnap, szerdán 14.30-kor a Stefánia klubban az a tárlat, amely a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola harmad- és negyedéves, valamint egykor volt tanulóinak alkotásaiból látható a Sajtóház klubjában. Az aukció bevételét az iskola alapítványának javára utalják át. Aki vásárlásával szeretne támogatni az iskolában folyó művészeti képzést, december 3-án még jelezheti szándékát a Kékfa Egyesületnél. Telefon: 06-60-452-655, telefax: 06-62-310-310. Kopátsy az elvonásokról • Budapest (MTI) Megoldatlan a kis- és középvállalkozások finanszírozása, szűkösek a hitellehetőségek, ugyanakkor világviszonylatban is magasak az elvonások, s ezek elszívják az eszközöket a fejlesztések elől - összegezte a vállalkozók gondjait Tóth Imre, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Kis- és Középvállalkozások Egyesületének (KKVE) hétfői tanácskozásán. Úgy vélte, hogy szükséges lenne a befolyt adók egy részét direkt módon a vállalkozásokra fordítani, például az ipari parkok, vagy a magyar cégek világpiaci megjelenésének támogatására. Kopátsy Sándor közgazdász szerint a magyar gazdaság gondjait mindaddig nem lehet orvosolni, amíg a szürke- és feketegazdaságban realizálható jövedelem sokszorosa a legálisan elérhetőnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magas elvonások miatt a vállalkozások törvényesen elérhető hozadéka mindössze egyharmada az állampapírok hozadékának.így pedig aligha várható, hogy bárki a cégébe forgassa vissza megtakarítását. A tanácskozáson - amelyen a tervek ellenére sem a pénzügyi tárca, sem a Miniszterelnöki Hivatal Modernizációs Irodája nem képviseltette magát - meglehetősen kevés vállalkozó jelent meg. Szilágyi Géza, a KKVE elnöke ezt azzal magyarázta: a vállalkozók nem sok jót várnak a következő évtől sem, szkeptikusak lettek, s behúzódtak „csigaházukba". A SZAB • Munkatársunktól Földes György a Politikai Intézet igazgatója lesz a Politikai-Pszichológiai Munkabizottság vendége december 4-én 15 órakor: „Kádár János - szerep és szereplő" címmel tart előadást. Ugyanaznap 18 órakor „A humanista Pascal és a tudomány" címmel Albert Sándor és Fejér Ádám tart előadást a Modern Filológiai Munkabizottság rendezvényén. Csányi Vilmos akadémikus ,A modern emberi viselkedés evolúciós gyökerei" címmel tart előadást december 5-én 17 órakor. A Petri Tanítványok Baráti Köre találkozik december 7-én 10 órakor. Ugyanekkor rendez szimpózioumot az alapellátásban dolgozó orvosok munkabizottsága-