Délmagyarország, 1996. december (86. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

KEDD, 1996. DEC. 3. A VÁROS 5 • Évekig nem nyúltak hozzá Lakbéremelés - csepegtetve? Az önkormányzat pénzügyi bizottsága Beck Zoltán (MSZDP) elnöklésével tegnap, hétfőn olyan témákkal foglalkozott, amelyek a városlakók nagy részének életkörülményeit befolyásolhatják jövöre. A képviselők többek között elmondhatták a véleményüket a víz- és csatornadíjak, valamint a szemétszállítás tarifáinak tervezett emelésével kapcsolatban. Még mindig nem biztos, hogy április l-jétől a lakbéreket is följebb srófolja-e a szegedi közgyűlés. A pénzügyi bizottság előtt tegnap, hétfőn a legnagyobb vitát a jövő évre tervezett lakbéremelés váltotta ki. Szegeden ugyanis a rendszerváltást követően elmaradt az a drasztikus lakbéremelés, amelyre szinte valamennyi városban sor került, Budapestet is beleértve. Most viszont elérkezett az idő, hogy a rendszert a fejéről a talpára állítsák olvasható az előterjesztésben. Ráadásul már egy éve, 1995. november 30-án lejárt annak a vételi jognak a határideje, amellyel a lakástörvény ajándékozta meg az önkormányzati lakások bérlőit. Az új városi koncepció lényege, hogy a lakáshasználat ellenértéke különválik az épület üzemeltetési költségeitől. Tehát lesz egy övezetenként és a komfortfokozat alapján megállapított négyzetméterenkénti bérleti díj, s erre rakódnak azok az összegek, amibe a szemétszállítás, a házfelügyelői szolgáltatás, a lift, a közös helyiségek fűtése kerül. így az épület felújításának költségét egyérteműen a bérleti díjakból lehet fedezni. Azok, akik szociális helyzetüknél fogva támogatásra szorulnak, azt nem a lakbéren keresztül kapják meg az önkormányzattól. Jelenleg két előterjesztés „cirkulál" a Városházán: az egyik a vagyonkezelő irodáé, a másik Básthy Gábor alpolgármesteré. A kettő között az a különbség, hogy az iroda 1997. április l-jétől vezetné be az új lakbéreket, míg Básthy megfontolás tárgyává tenné: érdemes lenne több lépésben bevezetni az új rendszert. Szerinte először csak a szolgáltatások díját kellene emelni, kidolgozni közben a lakbértámogatás új rendszerét, majd 1998. januáijától ketyeghetne az új „lakbéróra". A pénzügyi bizottság Básthy alpolgármesterrel értett egyet, amit határozatában is rögzített. Lakbérügyben különben várható egy kis forrongás a közgyűlésen. Mészáros Attila (MSZP) például kitért arra, miért más övezet a két körút páros és páratlan oldala. Rákos Tibor (Fidesz) szerint az új lakbértarifák nem differenciálnak eléggé a panel és a Széchenyi tér között. Például ha lenne 100 négyzetméteres panel, akkor azért 3700, míg a Belvárosban a hagyományos technológiájú épületben lévő lakásért - amelyet esetleg irodának használnak - csak 5100 forintos lakbért kellene fizetni. A kettő közötti különbség mindössze 1400 forint. Fölmerült az is, hogy a frissen felújított épületekbe visszaköltözők csak dupla tarifáért foglalhassák el lakásaikat. A pénzügyi bizottság nekifutásból elutasította a szemétszállítási tarifák 20-25 százalékos, úgymond inflációarányos emelését. Mészáros Attila vetette föl, hogy a közgyűlés szeptember 5-i határozata az érvényes rendelet felülvizsgálatára kötelezte az illetékes irodát, és nem tarifaemelésre. Ha a város nyilvántartott 53 ezer ingatlana helyett csak 23 ezer áll szerződésben a környezetgazdálkodási társasággal, akkor valami baj van. Fs nem a tarifákat módosítása a gyógyszer. Jó hír, hogy a víz- és csatornadíjak „csak" 96,50 forintra, vagyis 17,6 százalékkal emelkednek. Ezzel a pénzügyi bizottság is egyetértett. Fakót* Klára Csúszik a felújítás Kozmetikázzák a Korzá mozit A hétvégén kínos tömegjelenetek jelezték, hogy kritikus ponthoz érkezett a szegedi Korzó mozi felújítása. A nézőknek átmenetileg ezen a héten ugyanis a megszokott nagy aula helyett be kell érniük a vetítőterem kicsiny előterével. A teljes felújítás végét a csúszások miatt már nem merik megjósolni a Szegedi Mozgókép Kft. vezetői, ám azt Ígérik, hogy két héten belül elfogadható(bb) állapotok várnak a nézőkre. Régóta szerették volna már felújítani a szegedi mozikat, ám a Mozgókép kft.nek csak akkor nyílt erre lehetősége, amikor a Fáklya mozit eladták. A befolyó pénzből azonban előbb a Belvárosi moziban beázó tetőt kellett megcsinálni, így a nyár végén láthattak csak neki a Korzónak. Elterveztek előre szépen mindent, hogy a felújítás karácsonyi sikerfilmszezon előtt befejeződik. A kivitelező által vállalt első határidő október 30. volt - a mozi azonban nem készült el. - Hadd köszönjem meg a Két héten belül könnyebb lesz... (Fotó: Karnok Csaba) közönség türelmét, hogy elviselik ezt az átmeneti állapotot, valamint elnézést kérek, hogy így elhúzódnak a munkálatok - fogadott bennünket tegnap Petróczy Sándor, a Mozgókép Kft. ügyvezető igazgatója a világháborús állapotokat idéző Korzó Moziban, egy éppen vezetői irodaként funkcionáló mellékfolyosón. - A mozit a felújítás alatt sem zárhatjuk be, hiszen akkor a filmek fele nem jutna el Szegedre, a kieső bevétel pedig nehéz helyzetbe hozna bennünket. S hogy miért késik még mindig a mozi átadása? Nem könnyű a válasz, hiszen annyira összetettek az indokok. Kezdődött az egész azzal, hogy műemlék-épületről van szó, s minden egyes építészeti tervet, menetközbeni átalakítást engedélyeztetni kellett. Több dolog ugyanis csak a falak megbontása után derült ki, hiszen akadt olyan hely, ahol a statikus elsápadt, látva az elődök merész munkáját, máshol pedig nem várt kettős boltívre bukkantak. A padlóburkolást sem tudták elkezdeni, mert a felület hullámzik, mint a Balaton. A vetítőterem előterében a fal lebontása után egy megkapó szépségű kovácsolt vaslépcsőre bukkantak, melyet természetesen nem dugnak el újra - így ismét a tervezőasztalhoz kellett ülni... Takács Viktar • Nem sikerül minden svindli! Az anyós és a telektrükk Mindenfélét pletykálnak, hogy a városi képviselő mi mindent el tud intézni - magának is. De miért csak a néhány ezer forintos „virtuskodást" adjuk hírül, miért nem tálaljuk a több milliós svindlit? - „csörgött" ránk egy olvasó. Tippje nyomán került kezünkbe az a közgyűlési előterjesztés, melyet nem tárgyalt a képviselők testülete. Ugyanis az egyik önkormányzati bizottság határozatát a polgármester felfüggesztette. Az ok: az önkormányzattól egy telket áron alul akart megvenni két városatya, az anyások nevére. Ami sok, az sok! - a polgármester szerint (is). A történetet a kiosztott, de nem tárgyalt közgyűlési előterjesztés, a bizottsági tagok elbeszélése és a jegyzőkönyv alapján rekonstruáltuk. Rókuson, az Árva utca 21. számú, önkormányzati tulajdonban lévő telekingatlan eladósorba került. Az önkormányzat városfejlesztési és tulajdonosi bizottsága szeptember 4-i ülésén két képviselő is úgy vélte, hogy a hivatalos értékbecslő túlontúl magas árat szab azért a telekért: „míg tavasszal csak 57, addig most 8-10 ezer forintot mondanak négyzetméteréért" - szólalt meg az ügyben Kalmár Ferenc (KDNP), akiről feltételezhető, hogy mint az érintett rókusi városrész önkormányzati képviselője „jól ismeri a terepet". A telekár duplázásával Engi Gábor (PSZE) se értett egyet, ő négyzetméteréért 6500 forintot tartott jogosnak. De a testületnek nemcsak arról kellett döntenie, hogy mennyiért adja a telket, hanem arról is, hogy az együttesen pályázó asszonyok vagy az egyedüli vásárlóként jelentkező férfiembernek ítéljék-e oda a vételi jogot. Végül a bizottság elnöke, Juhász Antal (Munkáspárt) azt javasolta: legyen 6 ezer forint a négyzetméterenkénti ár, s az elsőként jelentkező két asszony a vásárló. A többség ezt elfogadta. De suttogni kezdtek a Torony alatt: ezen a „bolton" két képviselő hárommillió forintot nyert. Kiderítették: a vevőnek jelentkező két asszony valójában két városatya, a történetben már szereplőként említett Kalmár Ferenc és Terhes Boldizsár (Kisgazdapárt) anyósa. Vagyis: az anyósok és a tulajdonosi bizottság „segítségével" 2-3 millió forinttal olcsóbban vehet telket a várostól két képviselő. Ami sok, az sok! - gondolhatta a dr. Szalay István polgármester, mikor a szóbeszéd megalapozottságát bizonyítva látta. Az önkormányzati törvényben biztosított jogköre alapján szeptember 23-án felfüggesztette a bizottság határozatának végrehajtását. Az indok: a bizottsági döntés sérti az önkormányzat érdekeit, mert a forgalmi értékbecslés adatait figyelmen kívül hagyva állapította meg az ingatlan vételárát. A polgármester azt javasolta, hogy az Árva utcai ingatlant pályázat útján értékesítsék, s az legyen a vevő, aki az önkormányzat számára legkedvezőbb vételárat kínálja. A tulajdonosi bizottság határozatának megvitatása, a polgármesteri javaslat mérlegelése az október 5-i közgyűlés elé került - volna. Ám észbekapott a városfejlesztési és tulajdonosi bizottság, s október 2-án összeült: zárt ülésen „magáévá tette" a polgármester „törvényességi észrevételét". Ezért nem került nagy plénum elé, s nem sikerült az „anyósos telek-trükk". Ú. I. Sxetáv-matek Ajándékkal kedveskedett a minap Szetáv: az előfizetők legutóbbi számlájuk mellé egy hírlevelet kaptak, melyből mindenféle okos dolgokat tudhattak meg. Többek között azt, hogy a két Phare-keretbői felújított ház lakói jóval kevesebbet fizettek; szó szerint: „Az egyik épületben hatvan, a másikban negyven százalékkal volt olcsóbb a tél. Ha belegondolunk, ez már 100 százalék..." Tényleg, ha belegondolunk, ezért a sületlenségért már a második osztályban is olyan karót véstek matematikából a naplóba, hogy csak füstölt. Am, ha komolyan gondolják, akkor izgatottan várom a további bölcs intézkedéseket, melyek következtében legalább 160 százalék lesz a megtakarítás. Hónap elején pedig csönget majd nálam a díjbeszedő, és ahelyett, hogy én fizetnék, ő számolja le a bankókat a tenyerembe. T. V. Elvette az otthoniaké pénzét * Szeged (MTI) Jelentős kárt okozó csalás bűntettével vádolja a Szegedi Városi Ügyészség a szegedi Mentái Családsegítő Otthonház vezetőjét, Markó Tibornét. Az idős emberek otthonának vezetője a vádirat szerint még 1995. novemberében felajánlotta a ház egyik lakójának, hogy — tekintettel hajlott korára - elkíséri az OTP-be és segít kivenni a számlájáról a pénzét. A több mint 1 millió forintot magánál tartotta, s ígérte, hogy bútort, személyes használati tárgyakat vásárol a férfi és élettársa számára az otthonban lévő szobájukba. Az idős férfi egy hónappal később meghalt. Markó Tiborné a pénzt nem adta oda az örökösöknek, sőt nem is szólt róla, hanem saját céljaira fordította. Tettét a nyomozás során beismerte. A vádiratot az ügyészség átadta a Szegedi Városi Bíróságnak. • Közmeghallgatás lesz az algyői Faluházban Gázerömü épül Szeged határéban December 4-én fontos állomásához érkezik a Szeged-Algyó térségében tervezett, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű megvalósítása. Környezetvédelmi közmeghallgatás lesz délután 2 órakor az algyői Faluházban, az illetékes Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség szervezésében. Az Országgyűlés által nagy többséggel jóváhagyott magyar energiapolitika irányelveinek megfelelően az Algynvest Kft. a MOL Szegedi Bányászati Üzem algyői telephelyén belül egy közel 190 megawatt névleges teljesítményű gázturbinás erőművet kíván felépíteni. Az algyői erőmű-beruházás engedélyezési folyamatának első lépése a Magyar Energia Hivatal előzetes „pecsétje" volt, és talán ma már a laikusok is tisztában vannak azzal, hogy a területileg illetékes Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség jóváhagyása elengedhetetlen feltétele a beruházás megkezdésének. Az előzetes létesítési engedélyt a Magyar Energia Hivatal 1996 elején adta ki. Ezt követően kezdődhetett csak meg ez év nyarán érintett lakosság tájékoztatása, illetve ezzel párhuzamosan az előzetes környezeti hatástanulmánynál sokkal alaposabb, részletes környezeti hatástanulmány elkészíttetése. Szeged és Algyő lakosságának körében közvélemény-kutatás előzte meg a nyári tájékoztatást. Ennek eredményeire alapozva, az érintettek erőművekkel kapcsolatos ismereteit, véleményét és információigényét figyelembe véve haladt a tájékoztatási program, melynek vége a független szakértő bizottság augusztus 2-i szakmai közmeghallgatása volt. Az algyői erőmű esetében is voltak, akik bizalmatlanul fogadták a beruházás tervét, akik feltették a kérdést, hogy milyen ellentételezést kaphatna a térség cserébe. Milyen módon lehetne a beruházás kapcsán javítani az élet minőségét, de vannak, akik - a minőségi energiaellátás érdekeit figyelembe véve, egyetértenek az erőműberuházások szükségességével - úgy fogalmaznak, hogy épüljön fel az erőmű, de ne Algyőn. Az Algynvest Kft. a törvényekben megszabott kötelezettségein túl továbbra is arra törekszik, hogy az algyői, tápéi, petőfitelepi, baktói polgárok minden felmerülő kérdésre alapos és megnyugtató választ kapjanak. A kft. szervezésében a jövő tavasszal várhatóan kiállítás nyílik Algyőn, a Faluházban a gázturbinás erőművek működéséről és a konkrét tervekről. A legapróbb részletekre is kiteijedő állandó kiállításon a látogatók további kérdéseket írhatnak a vendégkönyvbe, s ezekre - ha igénylik - névre szóló levélben kapnak választ a szakemberektől. Az Algynvest Kft. ma a világon legkorszerűbbnek elfogadott gázturbinás erőművi technológiát tervezi Szeged térségében felépíteni, amivel munkahelyeket is teremt, s a beruházás jótékony hatással lehet a szűkebb és a tágabb környezetre is. • 9 Kik az Algynvest tulajdonosai, miből finanszírozzák a beruházás? kérdeztük Kuhl Tibor ügyvezetőtől, aki a százhalombattai Dunamenti Erőmű igazgatósági tagja is. - Ez egy belga-magyar vegyes vállalat, a Tractebel, a MOL Rt. és a MVM Rt. a tulajdonosok. A finanszírozásnak csak kisebb részét tudja vállalni az Algynvest, a nagyobb rész a bankokra hárul, akikkel most folynak a tárgyalások a projektfinanszírozásról, így még nem nevezhetők meg. A megtérülést egyébként a villamosenergia-törvény szabályozza, ennek mi is megfelelünk. 9 Miért van szükség Magyarországon új erőművek építésére? - A mai kapacitás hatezer megawatt, de ennek egy része elavult, drága üzemeltetésű, tehát gazdaságtalan és nagyon környezetszennyező. Az IKM, az energiahivatal és az MVM startégiája szerint kétezer új megawattra lesz szükség 2010-ig. Algyőre többek között az olcsó tüzelőanyag miatt esett a választás, továbbá a környéken még nincs erőmű, s technikailag sem mindegy, melyik pontról táplálunk be a rendszerbe. 9 Emelheti tovább ez a beruházás az elektromos energia költségét? - Olcsóbbá nem teszi, az leszögezhető, de az is tény, hogy a régi, korszerűtlen, gazdaságtalan termelés egy idő után lehet drágább, mintha újat építenénk. Ez az összes lehetséges megoldás közül a legjobb - erre egyébként törvény is kötelezi a MVM-et többek között az olcsó fűtőanyag miatt is. 9 Melyek az Algyőn megvalósítandó gázturbinás erőmű előnyei? - Kibocsátás szempontjából ennél csak az atom- és a vízi erőmű a tisztább, s a világon is növekvő tendencia a földgázfelhasználás. A hagyományos - tüzelőanyag, kazán, gőzturbina - erőmű hatásfoka 35-40 százalék, a kombinált ciklusúé 50. Itt a gázturbina hajtja a villamosgenerátort, ezután a forró gázt beviszik egy kazánba, ahol az gőzt termel, ami majd hajtja a gőzturbinát. Egységnyi beruházási költség szempontjából ez a legolcsóbb, s az ilyen erőmű két év alatt felépíthető, míg bármilyen másikhoz minimum négy esztendő kell. Kovács Aadrái