Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 1996. Nov. 5. • Koncertlevél Requiem, bérletre A Fricsay-bérlet nyitó hangversenyét minden eddiginél nagyobb ér­deklődés kísérte. Csütör­tök este Izaki Masahiro (a tavalyi MTV-karmes­terverseny győztese) ve­zényletével hangzott el Bartók I. hegedűverse­nye és Mozart Requiem­je. A ritkán hullható hegedű­versenyt vagy „fantáziát" ­így nevezte Geyer Stefi, aki­nek Bartók ezt a művet aján­lotta - formai merészségei mellett (két tételes verseny­mű!) a szenvedélyes hang­nem jellemzi. A szerelmes vágyai jelennek meg benne: előbb érzelmeit árnyalja, bontogatja, majd annak bete­tőzését énekli meg. Ehhez Bartók egy négy hangból ál­ló szimbólumot használ, a darab első négy hangját, amely bűvös névként játékra csábítja saját variációit. A két tétel egy-egy portré: „Az első a fiatal lányé, akit szere­teti. A második a hegedűmű­vészé, akit csodált". És aki a hozzá írt versenymű játszá­sával egyúttal betetőzi a da­rabot. A hegedűverseny ne­héz, virtuóz részeit, a két té­tel közötti éles átmenetet a kiváló karmester és Szecsődi Ferenc magabiztosan oldotta meg. Mozart Requiemjével ­annak ellenére, hogy a köz­tudatba úgy ment át, mint külön fejezet a zenetörténet­ben - ritkán találkozhatunk élő előadásban. Ennek talán éppen az az oka, hogy bár­mennyire hálás játszani, ne­héz olyan színvonalon visszaadni, ahogyan az is­mert hangfelvételek szólnak. Csodálatos volt hallani (Frankó Tünde, Szonda Éva, Ionel Pantea és a Vaszy-kó­rus előadásában), milyen is élőben a Requiem, melynek harmóniái a túlvilágra zenge­nek, mégis dühöngő, evilági zene (Kyrie). Hitében rette­gő, megrendítő és szomorú (Lacrimosa). Ilyenkor szerel­nénk valamennyien hegedű­sök, karmesterek, legalább énekkarosok lenni, hogy be­lülről is átélhessük Mozart utolsó élményét a világról. Plugor Magor Cziffra­emléknap • Budafok (MTI) Cziffra György zongora­művész születésének 75. év­fordulója alkalmából emlék­napot tartottak Budafokon, a művész utolsó magyarorszá­gi lakhelyén. A Bálvány utca 25. sz. ház falán emléktáblát állított és koszorúi helyezett el a kerületi polgármesteri hivatal. Koszorúzott a Ma­gyar Zenei Kamara, a Ma­gyar Zenei Tanács, az Örké­nyi Cziffra György Zeneis­kola és a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola. Rendkívüli akció! Vénusz étolaj: 148,- Ft + áfától, Floriol étolaj: 161,- Ft + áfától. Érdeklődni: 117-0001 • Baross Gábor alapította 1896-ban Százéves a MÁV-kollégium Tanulni közösen is lehet. (Fotó: Karnok Csaba) Idén 100 esztendős a MÁV-kollégium: az egy­koron a vasútnál dolgo­zó szülők gyerekei szá­mára alapított iskola és diákotthon az elmúlt év­század során sok válto­záson ment át, ám nö­vendékei számára min­dig a második otthont jelentette. A kollégium­ba ma az ország egész területéről - és nemcsak a vasút köréből - érkez­nek diákok, mégpedig az idei tanévtől felújított körülmények közé. Száz esztendővel ezelőtt Baross Gábor közlekedési miniszter kezdeményezésére kezdte el a magyar vasút lét­rehozni első oktatási intéz­ményeit. Az első nevelő és tápinté­zet, azaz az első internátus­sal összekötött iskola Szege­den alakult meg, s utóda, a mai MÁV-kollégium immár az intézmény centenáriumát ünnepli. A vasút célja az volt, hogy a sokszor mostoha kö­rülmények között élő vas­utasszülők gyerekeit nevelje, illetve egyáltalán magyarul oktassa őket, lévén a múlt század végén a Monarchia területén hivatalos vasúti nyelv a német volt. Sok gye­rek árván, félárván vagy na­gyon távolról érkezett az in­ternátusba, így az igazi ott­honná is lett számukra. Kez­detben oktatás, szállás, éle­lem, ruha járt a nagy szigor­ral képzett diákok számára, általános iskolás fiúkat ne­veltek, majd középiskolás diákotthon is lett a bentlakó iskolából. A 100 éves intézmény ma alapítványi kollégiumként működik, és természetesen nemcsak a vasúti dolgozók gyerekei lakják. Révész Gá­bor igazgató szerint 1994-től azért kellett az alapítványi formát választani, mert a va­súti diákotthon így kaphatta meg az állami fejkvótát, me­lyet a MÁV Rt. egészít ki. A kollégium biztosabb háttér­rel jobb anyagi helyzetben van, mint a városi diákottho­nok. Erre vall az is, hogy a kollégium komplex szolgál­tatásai közül nem egyet a szűkös városi finanszírozás­sal nehezen lehetne fenntar­tani. A kollégiumot idén kívül­belül felújították, festettek, és a hálótermekben felszá­molták a vaságyrendszert, heverőket helyeztek el, űj lámpákat, egyszóval egészen új környezetet, s ahogyan Révész Gábor igazgató stíl­szerűen fogalmaz, „ez még csak az állomás eleje", mert jövőre folytatódnak a felújí­tási munkák a fiúk hálóter­meiben is. A MÁV-kollégium idén egy szegedi számítástechni­kai céggel kötött megállapo­dást, ami azt jelenti, hogy a diákotthon lakóinak számí­tástechnikát is oktatnak majd, de van idegennyelvi előkészítés angolból és né­metből, valamint nagy vonz­erőnek találják a sportlehető­ségeket is. Nyáron eddig minden évben megrendezték a nyelvi szaktábort, jövőre ez számítástechnikai szaktá­borral is bővül. A MÁV-intézmény idén megünnepelte a századik születésnapot és a találkozó­ra több mint háromszázan jöttek el az öregdiákok kö­zül. Az egykori iskolához való kötődést jelzi, hogy voltak, akik az Egyesült Ál­lamokból vagy Kanadából csak ezért az eseményért utaztak Szegedre. Újra találkozni a régi is­kolatársakkal és ismét meg­tekinteni azt az intézményt, mely egykor a második ott­honuk volt. P. J. • A közútkezelők készen állnak Hol van még a hó? Csongrád megyében 1346 kilométernyi álla­mi közlekedési út rend­ben tartásáért felelnek a közútkezelők. Bár az idei tél még nem kö­szöntött ránk, a Csong­rád Megyei Állami Kö­zútkezelő Közhasznú Társaság tegnapi „hóér­tekezletén" elmondták, hogy raktáraikban több mint két és félezer tonna sá várja a telet, s gépeik is készen állnak a havas utak tisztítására. A közúti igazgatóság jú­nius l-jén megszűnt, s a he­lyébe lépő jogutód a Csong­rád Megyei Állami Közútke­zelő Közhasznú Társaság el­nevezést kapta. Az új intéz­mény feladatai változatla­nok: az állami kezelésben lé­>vö közlekedési utakat kell rendben tartania, télen s nyá­ron egyaránt. A közhasznú társasággá alakult közútke­zelők maradtak a régen meg­szokott székházban: címük változatlanul Szeged. Juhász Gyula utca 9. A közútkeze­lőknél tegnap délelőtt meg­tartott „hóértekezleten" arról beszéltek, hogy a társaság miképpen készült föl az idei télre. Kovács István üzem­mérnök elmondta, hogy Csongrád megyében össze­sen 1346 kilométer utat tar­tanak rendben. Az utakat - a szabályzat szerint - hat osz­tályba sorolják, az autópá­lyától az első- és másodren­dű utakop át egészen az összekötő, illetve földutakig. A szabálykönyv világo­san megmondja azt is, hogy a különféle rendű-rangú uta­kon mikor kell megkezdeni, illetve befejezni a hóeltaka­rítást. így: az elsőrendű uta­kon „az észleléstől számít­va" másfél-két órán belül neki kell fogni a munkának, s legkésőbb 4-6 óra múlva befejezni; a másodrendű uta­kon 2-3 órán belül kezdeni, s 4-8 óra múlva végezni. Az összes többi csoportba tarto­zó utakon a havazástól szá­mítva 4-5 órán belül kell megkezdeni a munkát, s 6­24 óra leteltével befejezni. A hóértekezlet előadója azt is elmondta, hogy mind­ezek az időhatárok csak „át* lagos téli időjárás" esetén kérhetők számon a közútke­zelőktől. „Átlagos téli időjá­rásnak" pedig az számít (a szabályzat szerint), ha nincs hidegebb, mint mínusz 8 Celsius fok, s a szél sebessé­ge nem haladja meg a 30 km/órát. Ha mínusz 8 Celsi­usnál hidegebbre fordul az idő, akkor a kiszórt só ol­vasztó hatása jelentősen csökken, ezért ilyenkor csak érdesítő anyagokat célszerű az utakra teríteni. Ha 30 km/órásnál erősebb szél fúj, a közútkezelők már csak „élet- és vagyonbiztosí­tás" esetén lennének kötele­sek az utakon dolgozni, Ko­vács István üzemmérnök vi­szont arról biztosította a hal­lagatóságot, hogy a társaság ezen a télen is megtesz min­dent, ami az adott időjárási és útviszonyok mellett lehet­séges. A közútkezelési szabály­zat úgy szól, hogy „hóekéz­ni" első rendű utakon 5-10 centiméteres hó lehullása esetén kell, másod- és har­madrendű utakon 15-20 cen­timéter a határérték. Sózni ezen a télen is fog­nak: a só és homok keverési aránya 1:3. A közútkezelő közhasznú társaság raktárait megtöltötték szórósóval: összesen 2633 tonna só áll készenlétben. Saját gépeiket már fölkészítették a télre, ezen felül hat céggel kötöt­tek szerződést, így összesen 34 gépet vehetnek még igénybe, ha a szükség úgy hozza. A Csongrád megyei útvi­szonyokról 24 órás ügyeleti rendszer ad híreket. A me­gyehatáron kívüli helyzetről az Útinform adhat fölvilágo­sítást. A közútkezelő társas­ág központi telefonszáma (471-271) gyakran foglalt, ezért november 15-étől a 06­60-452-501-es telefonszá­mon is hívhatók. A Csong­rád megyében működő üzemmérnökségek ugyan­csak készséggel tájékoztat­ják a hozzájuk fordulókat. Kovács István végül arra hívta föl a közlekedők fi­gyelmét, hogy a hideg bekö­szöntével számolni kell az autósokra leselkedő csúszás­veszéllyel is: különösen hi­dakon, illetve dombmélye­désekben, árnyékos helye­ken marad jeges az űt. Ny. P. Hol érdeklődjünk a A közutak pillanatnyi állapotáról a kö­vetkező telefonszámokon kérhetünk föl­világosítást: Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság köz­ponti száma: 471-271 (telefax: 324-691). A telefonközpont gyakran túlterhelt, és akkor is kicsöng, ha a közben beérkezett hívásokat „osztja szét." Éppen ezért 1996. november 15-től a 06-60-452-501­es telefonszám is hívható. A közútkezelők Csongrád megyei üzemmérnökségei: • Szeged: 361-274; • Hódmezővásárhely: 346-822; • Makó: 213-330; • Szentes: 63/313-422. Útinform: • belföld: 1-3227-643; 1-3227-052; • külföld: 1-2120-300. Őszinteség M egyek át a szegedi Széchenyi téren, velem szem­ben a távolban egy önmaga súlyát alig bíró férfi jön, látni, már kiszúrt magának. Amint ugrótávolságra ér, meg is szólal: - Jónapot! - Jónapot! - mondom. - Nézze el, ha már így megszólítottam, talán nem fog agyonütni. - Nem fogom. - Én teljesen őszinte leszek magához: most jöttem ki a detoxikálóból, és szeretnék tovább inni. Pénz kellene. - Nézze, én is teljesen őszinte leszek magához: nincs nálam egy fillér se. - Köszönöm, hogy őszinte volt. Viszlát, további jó utat! - Viszlát, magának is. Ahogy néhány lépést teszek, a dzsekim zsebében mégis találok egy kóbor húszast. Utánaszólnék, de szin­te teljességgel eldönthetetlen, hogy miben hagyjam, melyik érne neki többet: az őszinteség vagy a húszas. Podmaniczlcy Szilárd • 150 éves a TIT A népszerűsítéstől a felnőttképzésig A tudomány népszerű­sítése, a nyelvoktatás és a felnőttképzés szolgála­ta, a tehetséggondozás. E célokat 150 éve tűzte zászlajára a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat, s a nehéz „rá­kosista" és „kádárista" időszakban is ezt szem előtt tartva tette a dol­gát. A rendszerváltás óta sza­bad a vásár: újabb és újabb „béték" és „káefték" mond­ják magukról ugyanezt. Te­hetik, mert szinte senki sem ellenőrzi, a reklámhadjárat csábító ígéretei beváltódnak­e vagy sem. A piac pedig még nem szabályoz. A kéré­széletű ígérgetők közül nem egy „nagy pénzt" kaszál, majd megszűnik, a tovább­képzésre vállalkozó emberek pedig hoppon maradnak. A tisztességes haszonnal dol­gozó cégek, köztük a TIT, viszont keményen küzd, s egyelőre állja a sarat. A szó legnemesebb értelmében vett tudományos ismeretterjesztés hagyományának hangsúlyo­zását már a névválasztás is kifejezi: a TIT megyei szer­vezete Koch Sándor nevét vette föl. Erre emlékeztek október közepén, a centená­riumi ünnepségen. A Koch Sándor Csongrád Megyei Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat múltjából elég csak a közelmúlt kiemelkedő rendezvényeire, például a Bibó-konferenciára, a JATE különböző tanszékei tudo­mányos tanácskozásainak tá­mogatására, a nyári egyete­mekre emlékeztetnünk. A felnőttképzés területén óriási a verseny: csak Szege­den legalább 40 cég kínál különböző tanfolyamokon ilyen-olyan szakképesítést. Ezek mind a „ TIT köpönye­géből" bújtak ki. Az persze nem lenne baj, ha a tapasz­taltabbtól tanulnának. Gon­dot inkább az okoz, hogy né­mely újonnan alakuló cég nem egyenes és tisztességes úton szerzi meg a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat programját, hanem a pla­kátokat letépve, a tematikát ellopva és rosszul használva félrevezeti a mostanában amúgy sem dagadt pénztár­cájú, átképzésben, azaz új munkahelyben reménykedő pályakezdőket és munkanél­küli felnőtteket. A TIT múltjából és hagyo­mányaiból következően is megbízható színvonalú és végzettségei biztosító tanfo­lyamokat szervez. A nyelvok­tatás területén például a TIT rendelkezik a legrégebbi jo­gosítvánnyal és a legna­gyobb tapasztalattal. Tanára­ik továbbképzésével állandó oktatógárdát kötöttek a TIT­hez. Angolból és németből a nemzetközi rendszerre épülő nyelvtanfolyamokat szervez­nek, itt üzleti angol és német tanulható, de egyetemisták képzésével is foglalkoznak ­tudtuk meg dr. Kanyó Zol­tánnétól, a TIT megyei szer­vezetének vezetőjétől. Az a tapasztalat, hogy a más cégek képzési formái­ban csalódott felnőttek, előbb-utóbb megjelennek a TIT tanfolyamain. „A minő­ségből nem engedünk, ez az alfája és ómegája minden­nek" - hangsúlyozta Kanyo­né, mikor a versenyhelyzet­ről kérdeztük. Az éves bevé­telt (tavaly 24 millió forin­tot) visszaforgatják a TIT ál­tal preferált célok támogatá­sába. Könyvek kiadását, te­hetséges fiatalok fejlődését segítik, fenntartják a népsze­rű közéleti kávéházat. A TIT képviselte célok, a szervezet tapasztalatai, a lé­tező országos hálózat érték. A megyei szervezet öt főállá­sú munkatársa „százkarú Sí­vaként" dolgozik, hogy az egyre nehezebb körülmé­nyek között is életben tartson egy nagy múltú szervezetet. Ú. I. A SZAB hírei • Munkatársunktól Az építéstudományi mun­kabizottság szervezésében november 6-án 10 órakor előadás lesz Az építésterve­zési és kivitelezési tevékeny­ség jogi és etikai problémái címmel. Az orvostudományi szakbizottság és a magyaror­szági patológia korszerűsíté­sét célzó Tempus-projekt rendezésében három brit ku­tató tart előadást november 7-én 15.30 órakor. A SZO­TE Tudományos Ülések Bi­zottsága és a Genetikai Munkabizottság hívta meg dr. Czeizel Endrét, a Nemze­ti Egészségvédelmi Intézet igazgatóját, aki „Új lehető­ségek a genetikai betegségek megelőzésében" címmel tart előadást november 7-én 17 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents