Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

KEDD, 1996. Nov. 5. A HELYZET 7 • Vajdasági választások Magyar sikerek Az előzetes aggodal­makkal ellentétben a magyar kisebbség meg tudta ismételni a három évvel ezelőtti eredmé­nyeit a jugoszláviai vá­lasztásokon, az egye­lőre nem hivatalos ered­mények szerint ugyanis ismét három képviselő­jük jutott be a szövetsé­gi parlamentbe. A jugoszláviai parlamenti és önkormányzati választá­sokról számolt be tegnap sajtótájékoztatóján Balogh László városatya, aki Mécs László képviselőtársával a hét végén nem hivatalos megfigyelőként Szabadkán tartózkodott. A többségében magyar­lakta választókerületeket jár­ták végig, s itt nem tapasz­taltak olyan visszaéléseket, melyek az eredmények hite­lességét megkérdőjeleznék. Akadtak azonban furcsasá­gok, így a választási listák­ban több helyütt elhunytak nevei szerepeltek, miközben idős magyar emberek nem kaptak kopogtatócédulát. A választással kapcsola­tos rossz hír, hogy a Vajda­sági Magyarok Demokrati­kus Közössége és a Vajdasá­gi Magyar Szövetség egymás ellen korteskedett, s ez ron­totta a magyarság esélyeit. A választópolgárok közül töb­ben is jelezték, egységet sze­retnének, így vállalták az ér­vénytelen voks veszélyét: a szavazólapon mindkét pártot bejelölték. A hatalmon lévő szocialista párt megtévesz­téssel is próbálkozott, a ma­gyarok által lakott települé­seken magyar nevű jelölte­ket állított, ám a furfang nem tévesztette meg a vá­lasztókat. A kedvezőtlen tapasztala­tok mellett azonban jó hírek is voltak Balogh László kép­viselő tarsolyában, a nemhi­vatalos végeredmények sze­rint ugyanis a szövetségi parlamentbe három magyar képviselő is bejutott, a sza­badkai járásból Józsa László és Pásztó István, a nagy­becskerekiből Balla Lajos, Szabadkát pedig a remények szerint a második forduló után is magyar többségű ve­zetés irányítja majd. A sza­badkai 67 körzetből negy­venben indult magyar jelölt, akikből öt az első forduló­ban bejutott a képviselő-tes­tületbe, 35 a második fordu­lóban is indulhat, harmincuk ráadásul az első helyen sze­repelhet majd. A tapasztalatok szerint egyébként a VMSZ nagyará­nyú győzelmet aratott a VMDK fölött, s ha a két párt meg tudna egyezni a máso­dik forduló előtt, akkor még jobb eredményeket érhetné­nek el a magyar jelöltek. T. V. Lánc nélküli kerékpár • Nürnberg (MTI) Jelentős magyar sikerrel zárult Nürnbergben az októ­ber 30. és november 3. kö­zött megrendezett nemzetkö­zi találmányi kiállítás, ame­lyen 25 országból közel 500 újdonságot mutattak be. Az IENA '96 nemzetközi zsűrije, melyben a Magyar Szabadalmi Hivatal is képvi­seltette magát, a Magyar Feltalálók Egyesülete által bemutatott 11 találmány kö­zül 9 találmánynak ítélt oda díjat. A Magyar Feltalálók Egyesülete elnyerte a dél­koreai testvérszervezet nagydíját is. Sólyom László új aszta­loskészletével kiérdemelte a Nürnbergi Tartományi Kéz­műves Kamara különdíját. A legnagyobb feltűnést Rácz Gábor és társai találmánya, a lánc nélküli kerékpár aratta, amely iránt számos befekte­tő mutatott érdeklődést. • Vidéki turizmus Gazdák és „zöld" falusiak ii • Budapest (MTI) Együttműködési meg­állapodást kötött a Kö­zép-európai Gazdata­nács, valamint a Szövet­ség a Közép-kelet-euró­pai Zöld Falusi Vendég­fogadásért elnevezésű szervezet. A kooperáció célja a minőségi falusi zöld turizmus kiépítése a régiónkban. Ezt hétfőn Budapesten tartott sajtó­tájékoztatójukon jelen­tették be a két szervezet vezetői. A két érdekkép­viseleti szervezet köz­pontja a magyar fővá­rosban működik. Mint Kozma Huba és Csáky Csaba, a két elnök el­mondta: az együttműködés fő céljai közé tartozik az is, hogy a közép-kelet-európai régióban a farmereket, a gaz­dákat és tágabb értelemben a falusi lakosságot tovább bá­torítsák a falusi vendégfog­adásra. Ennek érdekében kezdeményezik, hogy azok­ban az országokban, ahol mőködnek ilyen szervezetek alkossanak olyan törvénye­ket. amelyek a fejlődésüket, tevékenységüket előmozdít­ják. A Szövetség a Közép­kelet-európai Zöld Falusi Vendégfogadásért nevet vi­selő szervezetnek jelenleg 15 országban vannak tagjai tér­ségünkben. A Közép-európai Gazdatanács pedig a „viseg­rádi négyeket" tömöríti. Csáky Csaba elmondta: jelenleg hazánkban mintegy 200 ezer falusi vendégfog­adásra alkalmas férőhely van. Ennek azonban csupán tizedét használják ki. Ez 15­20 ezer ágyat jelent. Az el­nök utalt még arra is, hogy hazánk a közép-kelet-euró­pai térség egyetlen olyan or­szága, ahol a falusi vendég­látást nyugat-európai nor­mák szerint támogatják. A falusi vendéglátás tíz ágyig, illetve 300 ezer forintos ár­bevételig adómentességet él­vez. Ez 1990-től van érvéyn­ben, és jövőre se változik. Emellett különböző pénz­ügyi alapokból - például a területlfejlesztési alapból ­kaphatnak támogatást a falu­si gazdák e tevékenységre. Ez elsősorban kamatprefe­renciákat jelent nem pedig tőkejuttatást. Ugyanakkor különböző mikrohitel-konst­rukciókat is igénybe vehet­nek a falusi vendéglátás fej­lesztése érdekében. • Zsurnaliszták bámészkodtak a rács mögött A Csillag is Európába készül(ne) Mai helyzetünk ha­sonlítható a századfor­dulóhoz. A büntetés­végrehajtásban akkor is európai színvonalú jog­szabályokkal rendelkez­tünk, de börtönrendsze­rünk, a technikai feltéte­lek szempontjából, csak jó 15-20 éves késéssel zárkózott föl a jog adta lehetőségekhez. Most szintén adottak a fejlett Európa mércéje szerint is kifogástalan törvények, ám a magyar börtönök állapota és a jogszabá­lyok között hatalmas szakadék tátong. Is­merve hazánk anyagi lehetőségeit, megint kell vagy 20 év ahhoz, hogy ez a különbség meg­szűnjön. E nem túl bíztató jelenről Csapó József, a Szegedi Fegyház és Börtön, ismert nevén, a „Csillag" parancs­noka szólt tegnap délelőtt a Mars teret uraló, országos hírű intézményben. Ahol ezúttal mi, újságírók lehet­tünk a vendégei. De ez a saj­tóbeszélgetés korántsem ne­vezhető olvasóink számára érdektelennek, így az ott ka­pott információkból máris átnyújtunk egy csokrot. Kezdjük mindjárt egy egészen megdöbbentő szám­mal: a világon egy év alatt éppen 4 milliárd dollárt (!) költenek börtönépítésre. Hogy még érzékletesebben bemutassuk, mit is ér ez az összeg a büntetés-végrehaj­tásban: ebből a pénzből na­ponta átadhatnak egy ötszáz­személyes börtönt. Sajnos ez a börtönépítési láz Magyar­országot még nem érte el, így hazai börtöneink techni­kai állapota, mint már Irtuk, közel sem felelne meg azok­A kultúrára, sportra, hitgyakorlásra fordítható terület rabonként 0,4 négyzetméter. (Fotó: Gyenes Kálmán) nak az elvárásoknak, amiket az egyesült Európa mindenre odafigyelő jogrendszere el­várna a csatlakozni szándé­kozó országoktól. S ez a kor­szerűtlenség sajnos az ország talán leghíresebb börtönére, a „Csillagra" is vonatkozik. Fennállásának 110 éve alatt egyetlen egyszer sem javított helyzetén átfogó korszerűsí­tés, így, ha most kezdődne egy ilyen beruházás, talán 1 milliárd forintot is fölemész­tenének a munkálatok. De nem kezdődik. Maradnak hát a zsúfolt zárkák, s egy ilyen érzékletes statisztikai szám: ma a Csillagban egy-egy rabra 0,4 négyzetméternyi te­rület esik, ahol kulturálódás­ra, sportra szánhat időt. Hogy ilyen körülmények között mégis hogyan lehet kibírni mondjuk 20 évet? Nos, erről szombati Stefánia mellékletünkben egészolda­las riportban szólunk majd. Most viszont még két napi információ következzék. Az egyik: a Csillag bútorgyára, amely az elmúlt év végére egészen katasztrofális pénz­ügyi helyzetbe került, kezd kilábalni válságából. Mint Adok János ügyvezető igaz­gató elmondta, a hagyomá­nyos bútorgyártással fel kel­lett hagyniuk, mivel nem ta­láltak megfelelő piacokat termékeiknek. Az üzem öt önálló egységre bomlott, s most varrodájuk a konfekci­óipart szolgálja ki, emellett pedig a lapszabászat, a szék­és asztalgyártó üzem, a fém­ipari részleg és a parketta­gyártók reménykednek ab­ban, hogy az itt készült árura vevő is akad. Egyébként a 105 szabad, s 204 rabmun­kást foglalkoztató gyárban egyértelműen a bérmunkát preferálják, vagyis olyan fel­adatokat vállalnak, ahol megkapják az alapanyagot, s a késztermék is azonnal utazhat a piacra. A másik, viszonylag új fejlemény a Csillag életében: bezárták a Dorozsmai úti át­meneti intézetet (Hotel Csil­lag, mint sokan szólítot­ták...), ahol egykoron a sza­badulásra készülhettek föl hosszan tartó szabadság­vesztésük utolsó két évében a rabok. A lelekatolásra pe­dig azért volt szükség, mert immáron minden börtön ön­maga oldja meg az átmeneti „zsilipelést", a szabad világ­ra nyitva ablakot. Az meg túl nagy luxus lett volna, hogy az egykor 330 rabnak is otthont adó intézmény 40­50 elítélt kedvéért is tovább működjön. Hogy mi lesz a nyolcvanas évek elején épült létesítmény jövője? Nos, ez még jónéhány egyeztető tárgyalás után dől el ­mondta Csapó ezredes, aki hosszabb börtönsétéra invi­tálta a beszélgetés után la­punk kíváncsi munkatársait. De erről, mint már írtam, majd szombati számunkban olvashatnak bővebben. Bátyi Zoltán Kamarai hírek • Tudósítónktól Tegnap délután Szegeden, a Gabonatermesztési Kutató­intézet tanácstermében kibő­vített ülést tartott a Csongrád Megyei Agrárkamara Szeged városi mezőgazdasági bizott­sága. Dr. Frank József fő­igazgató és munkatársai is­mertették a közhasznú társas­ággá alakult közel 80 éves kutatóintézet tevékenységét, s egyben vázolták, hogy a mezőgazdasági termelőkkel milyen együttműködési for­mákat alakítottak ki. A me­zőgazdasági bizottságot érin­tő kérdésekről Futó Tamás, a Csongrád Megyei Agrárka­mara ügyvezető alelnöke tá­jékoztatotta a jelenlévőket. • November 8-án 14 órára Szegeden, a Pick-klubba ke­rekasztal-beszélgetésre hívja Csongrád megye három gaz­dasági kamarája az ország­gyűlési képviselőket. Az im­már hagyományosnak tekint­hető fórum célja, hogy a ka­marák vezetői és az ország­gyűlési képviselők kölcsönö­sen tájékozódjanak egymás munkájáról, s kicseréljék in­formációikat. Főleg a kama­rai törvény közeli módosítá­sával kapcsolatban várható vita. Kitüntetés • Kaposvár (MTI) A Honvédelemért kitünte­tő cím III. osztályát adomá­nyozta a magyar honvédelmi miniszter George Hoffmann­nak, az IFOR-erők tevé­kenységét segítő, az ameri­kai katonák és a civil szerve­zetek közötti kapcsolattar­tással foglalkozó Cimic Cen­ter helyettes vezetőjének az iroda létrehozásában és a ka­tonai és civil kapcsolatok erősítésében végzett munká­jának elismeréseként. • MTI Press A közelmúltban fo­gadta el a Parlament a földmérésről és térképé­szetről szóló törvényt. Emellett több törvényja­vaslat van napirenden, amely érinti a földügyi szakigazgatást, a földhi­vatali munkát, a többi között a térképkészítést, a földmérést, az ingat­lan-nyilvántartást és a földvédelmet. • Melyek ezek a törvé­nyek? - érdeklődtünk a Földművelésügyi Minisz­tériumban. - A Parlament előtt van a tulajdoni lapok illetékének szolgáltatási díjáról szóló törvény. Előkészületben van az ingatlan-nyilvántartásról szóló új törvény kidolgozá­sa, melyet december 31-ig kell benyújtanunk a kor­mányhoz - mondja dr. Jó­járt László, az FM helyettes államtitkára. - Ez a két tör­vény, valamint a földmérési és térképészeti szoros össze­függést mutat, mivel a föld­mérési alaptérkép egyben az ingatlan-nyilvántartás alapja. A szolgáltatási díj nem köz­ponti költségvetési, hanem földhivatali bevétel lesz, amelyet új térképek készíté­sére használnának. Nyilván­való, ha a természetbeni ál­lapotot és a tulajdoni viszo­nyokat pontosabban tükröző térképeket adnak ki, az in­gatlan-nyilvántartás minősé­ge is javul. Közvetlenül összefügg a földügyi tevé­kenységgel a termőföldről szóló 1991. évi LV. törvény folyamatban lévő módosítá­• Pontosabb lesz az ingatlan-nyilvántartás Törvény a földmérésről sa, melynek irányelveit a kormány szabta meg az el­múlt napokban. Megkezdtük az általános birtokrendezés­ről szóló törvény koncepció­jának kialakítását is. A tulaj­donviszonyok átalakításával ugyanis sok apró - a gazda­ságos művelésre alkalmatlan - parcella jött létre. Valami­lyen eljárás keretében a tu­lajdonos különböző helye­ken lévő földjeit indokolt volna összevonni. • Miért vált szükségessé a földmérési és térképé­szeti törvény? - A földmérés és térkép­készítés sajátos műszaki te­vékenység, de a tulajdoni vi­szonyokon keresztül jogi ve­tülete van. Ha egy térkép rosszul rögzíti a tulajdoni vi­szonyokat, a ráépülő nyil­vántartás is pontatlan lesz. A törvény lefekteti a térképké­szítés szabályait,^a földmé­rők és ingatlantulajdonosok, jogait és kötelezettségeit. Az előkészítése során a képvise­lők fölvetették, hogy a tör­vény sok kötelezettséget ró a tulajdonosra. Köteles birto­kába beengedni a földmérőt, jelentenie kell, ha művelési ágat változtat. Ha a földmérő szerv felszólítja, köteles in­gatlanának határpontjait megjelölni. Erről annyit, hogy a tulajdonosnak is ér­deke, hogy ingatlanának tér­képi rögzítése pontos le­gyen. Ezért ttja elő a törvény az együttműködési kötele­zettséget. - Megváltoztak a földmérési tevékenység fel­tételei is - folytatta a helyet­tes államtitkár. - Korábban állami monopólium volt, ma megfelelő szakképzettséggel és vállalkozói jogosít­vánnyal végezhető munka. Óriási a technikai fejlődés is ezen a területen. Már digitá­lis térképek készülnek. A technikai eszközök felhasz­nálását is be kellett illeszteni a törvénybe. Megszűnt a ka­tonai térképek titkosítása. A honvédelmi célú földmérés bevonható a polgári keretek közé. Felhasználói oldalról nézve ez nem egy szűk szak­mai törvény, hiszen érinti az ingatlantulajdonosokat, a honvédséget, az új- és vasút­hálózatot, a vízügyet, a pos­tát stb. vagyis a felhasználók széles körét. • Milyen változások vár­hatók az ingatlan-nyil­vántartásban? - A jelenlegi rendszer 1973. óta működik és a föld­hivatalok vezetik. Két ko­rábbi nyilvántartásból jött létre: a bíróságok által veze­tett telekkönyvből és az álla­mi földnyilvántartásból (a kataszterből). Tavaly vita tárgya volt a régebbi bírósá­gi telekkönyvek visszaállítá­sának lehetősége. Visszalé­pés volna ismét szétválasz­tani a rendszert, beláthatat­lan költségeket okozna és a munka színvonala sem ja­vulna. Ezért a kormány ja­nuárban úgy döntött, hogy a nyilvántartást továbbra is a földhivatalok vezetik, de szigorúbb garanciális rend­szer felállítására van szük­ség. Számos jogszabályi változás történt ugyanis 1990. óta és ezeket az ingat­lan-nyilvántartási eljárás nem követte nyomon. Köz­vetlenebbé kell tenni a bírói beavatkozás lehetőségét. A nyilvántartás tehát állam­igazgatási hatáskörben ma­rad, de a bírói beavatkozás lehetősége valószínűleg megnyílik majd közvetlenül az első fokú földhivatali ha­tározat ellen. Új alapokra kell helyezni a nyilvántartás közhitelességét is, tehát a térképi állapot helyességé­ben és a ráépülő nyilvántar­tásban bízó jóhiszemű tulaj­donszerzőket nagyobb véde­lemben kell részesíteni. A földhivatalok a jövőben csak szigorúan körülhatárolt fel­tételek fennállása esetén vál­toztathatják meg a nyilván­tartás tartalmát, ami ismét a közhitelesség erősítését fog­ja szolgálni. Rendeződik az ingatlan-nyilvántartási adat­szolgáltatás is. Az ország 2700 településén megtörtént az átállás az elektronikus gépi adatfeldolgozásra. Ez­zel lehetővé válik, hogy közjegyzők, bíróságok, ban­kok, önkormányzatok, in­gatlanközvetítők saját adat­feldolgozási eszközeikkel csatlakozzanak a földhivata­li nyilvántartási adatbank­hoz. A csatlakozás lehetősé­ge miatt a személyi adatok védelmére nagy figyelmet kell fordítani, ami szintén jogszabályi pontosítást igé­nyel. • És a térképészet? - A technikai fejlődés az ingatlan-nyilvántartás alapját szolgáló térképkészítést sem hagyja változatlanul. A né­met hitelprogram keretében lehetőség nyílik digitális tér­képek szerkesztésére. Ezek megjeleníthetők a földhiva­tali számítógépek monitorja­in. így a tulajdoni adatok le­kérésén túl, az ingatlan ábrá­ja is láthatóvá válik. Össze­gezve a földhivatali ingat­lan-nyilvántartás sokkal in­kább felhasználóbarát lesz, mint most. • A kérdés: mikorra? - A gond az, hogy bár na­gyon előrehaladott ütemben van a kárpótlás, de az ered­mények rögzítése az ingat­lan-nyilvántartásban még nem fejeződött be. Az elár­verezett ingatlanok 80 száza­lékát mérték ki a helyszínen, ez csak a 60-70 százalékát jegyezték be a nyilvántartás­ba. Nem készültek el a szö­vetkezeti földek kiadásával sem a földkiadó bizottságok. Az ország termőföldjének több mint a felén megváltoz­tak a tulajdoni viszonyok. A lakosság egynegyede jutott földtulajdonhoz. Amíg a tu­lajdonviszonyok átalakítása nincs rögzítve a nyilvántar­tásban, a földhivatali munka színvonala lényegesen nem emelkedhet. Tabák Anna

Next

/
Thumbnails
Contents