Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-05 / 258. szám

KEDD, 1996. Nov. 5. A HELYZET 7 • Vajdasági választások Magyar sikerek Az előzetes aggodalmakkal ellentétben a magyar kisebbség meg tudta ismételni a három évvel ezelőtti eredményeit a jugoszláviai választásokon, az egyelőre nem hivatalos eredmények szerint ugyanis ismét három képviselőjük jutott be a szövetségi parlamentbe. A jugoszláviai parlamenti és önkormányzati választásokról számolt be tegnap sajtótájékoztatóján Balogh László városatya, aki Mécs László képviselőtársával a hét végén nem hivatalos megfigyelőként Szabadkán tartózkodott. A többségében magyarlakta választókerületeket járták végig, s itt nem tapasztaltak olyan visszaéléseket, melyek az eredmények hitelességét megkérdőjeleznék. Akadtak azonban furcsaságok, így a választási listákban több helyütt elhunytak nevei szerepeltek, miközben idős magyar emberek nem kaptak kopogtatócédulát. A választással kapcsolatos rossz hír, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség egymás ellen korteskedett, s ez rontotta a magyarság esélyeit. A választópolgárok közül többen is jelezték, egységet szeretnének, így vállalták az érvénytelen voks veszélyét: a szavazólapon mindkét pártot bejelölték. A hatalmon lévő szocialista párt megtévesztéssel is próbálkozott, a magyarok által lakott településeken magyar nevű jelölteket állított, ám a furfang nem tévesztette meg a választókat. A kedvezőtlen tapasztalatok mellett azonban jó hírek is voltak Balogh László képviselő tarsolyában, a nemhivatalos végeredmények szerint ugyanis a szövetségi parlamentbe három magyar képviselő is bejutott, a szabadkai járásból Józsa László és Pásztó István, a nagybecskerekiből Balla Lajos, Szabadkát pedig a remények szerint a második forduló után is magyar többségű vezetés irányítja majd. A szabadkai 67 körzetből negyvenben indult magyar jelölt, akikből öt az első fordulóban bejutott a képviselő-testületbe, 35 a második fordulóban is indulhat, harmincuk ráadásul az első helyen szerepelhet majd. A tapasztalatok szerint egyébként a VMSZ nagyarányú győzelmet aratott a VMDK fölött, s ha a két párt meg tudna egyezni a második forduló előtt, akkor még jobb eredményeket érhetnének el a magyar jelöltek. T. V. Lánc nélküli kerékpár • Nürnberg (MTI) Jelentős magyar sikerrel zárult Nürnbergben az október 30. és november 3. között megrendezett nemzetközi találmányi kiállítás, amelyen 25 országból közel 500 újdonságot mutattak be. Az IENA '96 nemzetközi zsűrije, melyben a Magyar Szabadalmi Hivatal is képviseltette magát, a Magyar Feltalálók Egyesülete által bemutatott 11 találmány közül 9 találmánynak ítélt oda díjat. A Magyar Feltalálók Egyesülete elnyerte a délkoreai testvérszervezet nagydíját is. Sólyom László új asztaloskészletével kiérdemelte a Nürnbergi Tartományi Kézműves Kamara különdíját. A legnagyobb feltűnést Rácz Gábor és társai találmánya, a lánc nélküli kerékpár aratta, amely iránt számos befektető mutatott érdeklődést. • Vidéki turizmus Gazdák és „zöld" falusiak ii • Budapest (MTI) Együttműködési megállapodást kötött a Közép-európai Gazdatanács, valamint a Szövetség a Közép-kelet-európai Zöld Falusi Vendégfogadásért elnevezésű szervezet. A kooperáció célja a minőségi falusi zöld turizmus kiépítése a régiónkban. Ezt hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatójukon jelentették be a két szervezet vezetői. A két érdekképviseleti szervezet központja a magyar fővárosban működik. Mint Kozma Huba és Csáky Csaba, a két elnök elmondta: az együttműködés fő céljai közé tartozik az is, hogy a közép-kelet-európai régióban a farmereket, a gazdákat és tágabb értelemben a falusi lakosságot tovább bátorítsák a falusi vendégfogadásra. Ennek érdekében kezdeményezik, hogy azokban az országokban, ahol mőködnek ilyen szervezetek alkossanak olyan törvényeket. amelyek a fejlődésüket, tevékenységüket előmozdítják. A Szövetség a Középkelet-európai Zöld Falusi Vendégfogadásért nevet viselő szervezetnek jelenleg 15 országban vannak tagjai térségünkben. A Közép-európai Gazdatanács pedig a „visegrádi négyeket" tömöríti. Csáky Csaba elmondta: jelenleg hazánkban mintegy 200 ezer falusi vendégfogadásra alkalmas férőhely van. Ennek azonban csupán tizedét használják ki. Ez 1520 ezer ágyat jelent. Az elnök utalt még arra is, hogy hazánk a közép-kelet-európai térség egyetlen olyan országa, ahol a falusi vendéglátást nyugat-európai normák szerint támogatják. A falusi vendéglátás tíz ágyig, illetve 300 ezer forintos árbevételig adómentességet élvez. Ez 1990-től van érvéynben, és jövőre se változik. Emellett különböző pénzügyi alapokból - például a területlfejlesztési alapból kaphatnak támogatást a falusi gazdák e tevékenységre. Ez elsősorban kamatpreferenciákat jelent nem pedig tőkejuttatást. Ugyanakkor különböző mikrohitel-konstrukciókat is igénybe vehetnek a falusi vendéglátás fejlesztése érdekében. • Zsurnaliszták bámészkodtak a rács mögött A Csillag is Európába készül(ne) Mai helyzetünk hasonlítható a századfordulóhoz. A büntetésvégrehajtásban akkor is európai színvonalú jogszabályokkal rendelkeztünk, de börtönrendszerünk, a technikai feltételek szempontjából, csak jó 15-20 éves késéssel zárkózott föl a jog adta lehetőségekhez. Most szintén adottak a fejlett Európa mércéje szerint is kifogástalan törvények, ám a magyar börtönök állapota és a jogszabályok között hatalmas szakadék tátong. Ismerve hazánk anyagi lehetőségeit, megint kell vagy 20 év ahhoz, hogy ez a különbség megszűnjön. E nem túl bíztató jelenről Csapó József, a Szegedi Fegyház és Börtön, ismert nevén, a „Csillag" parancsnoka szólt tegnap délelőtt a Mars teret uraló, országos hírű intézményben. Ahol ezúttal mi, újságírók lehettünk a vendégei. De ez a sajtóbeszélgetés korántsem nevezhető olvasóink számára érdektelennek, így az ott kapott információkból máris átnyújtunk egy csokrot. Kezdjük mindjárt egy egészen megdöbbentő számmal: a világon egy év alatt éppen 4 milliárd dollárt (!) költenek börtönépítésre. Hogy még érzékletesebben bemutassuk, mit is ér ez az összeg a büntetés-végrehajtásban: ebből a pénzből naponta átadhatnak egy ötszázszemélyes börtönt. Sajnos ez a börtönépítési láz Magyarországot még nem érte el, így hazai börtöneink technikai állapota, mint már Irtuk, közel sem felelne meg azokA kultúrára, sportra, hitgyakorlásra fordítható terület rabonként 0,4 négyzetméter. (Fotó: Gyenes Kálmán) nak az elvárásoknak, amiket az egyesült Európa mindenre odafigyelő jogrendszere elvárna a csatlakozni szándékozó országoktól. S ez a korszerűtlenség sajnos az ország talán leghíresebb börtönére, a „Csillagra" is vonatkozik. Fennállásának 110 éve alatt egyetlen egyszer sem javított helyzetén átfogó korszerűsítés, így, ha most kezdődne egy ilyen beruházás, talán 1 milliárd forintot is fölemésztenének a munkálatok. De nem kezdődik. Maradnak hát a zsúfolt zárkák, s egy ilyen érzékletes statisztikai szám: ma a Csillagban egy-egy rabra 0,4 négyzetméternyi terület esik, ahol kulturálódásra, sportra szánhat időt. Hogy ilyen körülmények között mégis hogyan lehet kibírni mondjuk 20 évet? Nos, erről szombati Stefánia mellékletünkben egészoldalas riportban szólunk majd. Most viszont még két napi információ következzék. Az egyik: a Csillag bútorgyára, amely az elmúlt év végére egészen katasztrofális pénzügyi helyzetbe került, kezd kilábalni válságából. Mint Adok János ügyvezető igazgató elmondta, a hagyományos bútorgyártással fel kellett hagyniuk, mivel nem találtak megfelelő piacokat termékeiknek. Az üzem öt önálló egységre bomlott, s most varrodájuk a konfekcióipart szolgálja ki, emellett pedig a lapszabászat, a székés asztalgyártó üzem, a fémipari részleg és a parkettagyártók reménykednek abban, hogy az itt készült árura vevő is akad. Egyébként a 105 szabad, s 204 rabmunkást foglalkoztató gyárban egyértelműen a bérmunkát preferálják, vagyis olyan feladatokat vállalnak, ahol megkapják az alapanyagot, s a késztermék is azonnal utazhat a piacra. A másik, viszonylag új fejlemény a Csillag életében: bezárták a Dorozsmai úti átmeneti intézetet (Hotel Csillag, mint sokan szólították...), ahol egykoron a szabadulásra készülhettek föl hosszan tartó szabadságvesztésük utolsó két évében a rabok. A lelekatolásra pedig azért volt szükség, mert immáron minden börtön önmaga oldja meg az átmeneti „zsilipelést", a szabad világra nyitva ablakot. Az meg túl nagy luxus lett volna, hogy az egykor 330 rabnak is otthont adó intézmény 4050 elítélt kedvéért is tovább működjön. Hogy mi lesz a nyolcvanas évek elején épült létesítmény jövője? Nos, ez még jónéhány egyeztető tárgyalás után dől el mondta Csapó ezredes, aki hosszabb börtönsétéra invitálta a beszélgetés után lapunk kíváncsi munkatársait. De erről, mint már írtam, majd szombati számunkban olvashatnak bővebben. Bátyi Zoltán Kamarai hírek • Tudósítónktól Tegnap délután Szegeden, a Gabonatermesztési Kutatóintézet tanácstermében kibővített ülést tartott a Csongrád Megyei Agrárkamara Szeged városi mezőgazdasági bizottsága. Dr. Frank József főigazgató és munkatársai ismertették a közhasznú társasággá alakult közel 80 éves kutatóintézet tevékenységét, s egyben vázolták, hogy a mezőgazdasági termelőkkel milyen együttműködési formákat alakítottak ki. A mezőgazdasági bizottságot érintő kérdésekről Futó Tamás, a Csongrád Megyei Agrárkamara ügyvezető alelnöke tájékoztatotta a jelenlévőket. • November 8-án 14 órára Szegeden, a Pick-klubba kerekasztal-beszélgetésre hívja Csongrád megye három gazdasági kamarája az országgyűlési képviselőket. Az immár hagyományosnak tekinthető fórum célja, hogy a kamarák vezetői és az országgyűlési képviselők kölcsönösen tájékozódjanak egymás munkájáról, s kicseréljék információikat. Főleg a kamarai törvény közeli módosításával kapcsolatban várható vita. Kitüntetés • Kaposvár (MTI) A Honvédelemért kitüntető cím III. osztályát adományozta a magyar honvédelmi miniszter George Hoffmannnak, az IFOR-erők tevékenységét segítő, az amerikai katonák és a civil szervezetek közötti kapcsolattartással foglalkozó Cimic Center helyettes vezetőjének az iroda létrehozásában és a katonai és civil kapcsolatok erősítésében végzett munkájának elismeréseként. • MTI Press A közelmúltban fogadta el a Parlament a földmérésről és térképészetről szóló törvényt. Emellett több törvényjavaslat van napirenden, amely érinti a földügyi szakigazgatást, a földhivatali munkát, a többi között a térképkészítést, a földmérést, az ingatlan-nyilvántartást és a földvédelmet. • Melyek ezek a törvények? - érdeklődtünk a Földművelésügyi Minisztériumban. - A Parlament előtt van a tulajdoni lapok illetékének szolgáltatási díjáról szóló törvény. Előkészületben van az ingatlan-nyilvántartásról szóló új törvény kidolgozása, melyet december 31-ig kell benyújtanunk a kormányhoz - mondja dr. Jójárt László, az FM helyettes államtitkára. - Ez a két törvény, valamint a földmérési és térképészeti szoros összefüggést mutat, mivel a földmérési alaptérkép egyben az ingatlan-nyilvántartás alapja. A szolgáltatási díj nem központi költségvetési, hanem földhivatali bevétel lesz, amelyet új térképek készítésére használnának. Nyilvánvaló, ha a természetbeni állapotot és a tulajdoni viszonyokat pontosabban tükröző térképeket adnak ki, az ingatlan-nyilvántartás minősége is javul. Közvetlenül összefügg a földügyi tevékenységgel a termőföldről szóló 1991. évi LV. törvény folyamatban lévő módosítá• Pontosabb lesz az ingatlan-nyilvántartás Törvény a földmérésről sa, melynek irányelveit a kormány szabta meg az elmúlt napokban. Megkezdtük az általános birtokrendezésről szóló törvény koncepciójának kialakítását is. A tulajdonviszonyok átalakításával ugyanis sok apró - a gazdaságos művelésre alkalmatlan - parcella jött létre. Valamilyen eljárás keretében a tulajdonos különböző helyeken lévő földjeit indokolt volna összevonni. • Miért vált szükségessé a földmérési és térképészeti törvény? - A földmérés és térképkészítés sajátos műszaki tevékenység, de a tulajdoni viszonyokon keresztül jogi vetülete van. Ha egy térkép rosszul rögzíti a tulajdoni viszonyokat, a ráépülő nyilvántartás is pontatlan lesz. A törvény lefekteti a térképkészítés szabályait,^a földmérők és ingatlantulajdonosok, jogait és kötelezettségeit. Az előkészítése során a képviselők fölvetették, hogy a törvény sok kötelezettséget ró a tulajdonosra. Köteles birtokába beengedni a földmérőt, jelentenie kell, ha művelési ágat változtat. Ha a földmérő szerv felszólítja, köteles ingatlanának határpontjait megjelölni. Erről annyit, hogy a tulajdonosnak is érdeke, hogy ingatlanának térképi rögzítése pontos legyen. Ezért ttja elő a törvény az együttműködési kötelezettséget. - Megváltoztak a földmérési tevékenység feltételei is - folytatta a helyettes államtitkár. - Korábban állami monopólium volt, ma megfelelő szakképzettséggel és vállalkozói jogosítvánnyal végezhető munka. Óriási a technikai fejlődés is ezen a területen. Már digitális térképek készülnek. A technikai eszközök felhasználását is be kellett illeszteni a törvénybe. Megszűnt a katonai térképek titkosítása. A honvédelmi célú földmérés bevonható a polgári keretek közé. Felhasználói oldalról nézve ez nem egy szűk szakmai törvény, hiszen érinti az ingatlantulajdonosokat, a honvédséget, az új- és vasúthálózatot, a vízügyet, a postát stb. vagyis a felhasználók széles körét. • Milyen változások várhatók az ingatlan-nyilvántartásban? - A jelenlegi rendszer 1973. óta működik és a földhivatalok vezetik. Két korábbi nyilvántartásból jött létre: a bíróságok által vezetett telekkönyvből és az állami földnyilvántartásból (a kataszterből). Tavaly vita tárgya volt a régebbi bírósági telekkönyvek visszaállításának lehetősége. Visszalépés volna ismét szétválasztani a rendszert, beláthatatlan költségeket okozna és a munka színvonala sem javulna. Ezért a kormány januárban úgy döntött, hogy a nyilvántartást továbbra is a földhivatalok vezetik, de szigorúbb garanciális rendszer felállítására van szükség. Számos jogszabályi változás történt ugyanis 1990. óta és ezeket az ingatlan-nyilvántartási eljárás nem követte nyomon. Közvetlenebbé kell tenni a bírói beavatkozás lehetőségét. A nyilvántartás tehát államigazgatási hatáskörben marad, de a bírói beavatkozás lehetősége valószínűleg megnyílik majd közvetlenül az első fokú földhivatali határozat ellen. Új alapokra kell helyezni a nyilvántartás közhitelességét is, tehát a térképi állapot helyességében és a ráépülő nyilvántartásban bízó jóhiszemű tulajdonszerzőket nagyobb védelemben kell részesíteni. A földhivatalok a jövőben csak szigorúan körülhatárolt feltételek fennállása esetén változtathatják meg a nyilvántartás tartalmát, ami ismét a közhitelesség erősítését fogja szolgálni. Rendeződik az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás is. Az ország 2700 településén megtörtént az átállás az elektronikus gépi adatfeldolgozásra. Ezzel lehetővé válik, hogy közjegyzők, bíróságok, bankok, önkormányzatok, ingatlanközvetítők saját adatfeldolgozási eszközeikkel csatlakozzanak a földhivatali nyilvántartási adatbankhoz. A csatlakozás lehetősége miatt a személyi adatok védelmére nagy figyelmet kell fordítani, ami szintén jogszabályi pontosítást igényel. • És a térképészet? - A technikai fejlődés az ingatlan-nyilvántartás alapját szolgáló térképkészítést sem hagyja változatlanul. A német hitelprogram keretében lehetőség nyílik digitális térképek szerkesztésére. Ezek megjeleníthetők a földhivatali számítógépek monitorjain. így a tulajdoni adatok lekérésén túl, az ingatlan ábrája is láthatóvá válik. Összegezve a földhivatali ingatlan-nyilvántartás sokkal inkább felhasználóbarát lesz, mint most. • A kérdés: mikorra? - A gond az, hogy bár nagyon előrehaladott ütemben van a kárpótlás, de az eredmények rögzítése az ingatlan-nyilvántartásban még nem fejeződött be. Az elárverezett ingatlanok 80 százalékát mérték ki a helyszínen, ez csak a 60-70 százalékát jegyezték be a nyilvántartásba. Nem készültek el a szövetkezeti földek kiadásával sem a földkiadó bizottságok. Az ország termőföldjének több mint a felén megváltoztak a tulajdoni viszonyok. A lakosság egynegyede jutott földtulajdonhoz. Amíg a tulajdonviszonyok átalakítása nincs rögzítve a nyilvántartásban, a földhivatali munka színvonala lényegesen nem emelkedhet. Tabák Anna