Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 1996. Nov. L kommentár Akták és ísavarok T TSy látszik, mindenütt kísért bennünket belénk ívóC_/ dolt kelet-európaiságunk. A vasesztergályos csavarokat, a tikárnfí papírt, a miniszterelnök pedig titkos iratokat visz haza - persze szigorúan keresetkiegészítés céljából. Érdekes, senkinek sem jut eszébe, hogy egy vegyi üzemből méreggel teli vödörrel távozzon a napszak végén. Az orvos is a klinikán operál. Pedig micsoda szenzenció lenne, ha másodállásban hazavihetné a műtétre váró beteget! Ilyen ágyszámcsökkentős világban lehet, hogy ez lenne a megoldás? Mint minden mögött, a Walesa-dossziék hátterében is a politákát ketl(ene) keresnünk. A lengyel exminiszterelnök egyébként is mindig szívesen kéredzkedett a nemzetközi sajtó címoldalára az elmúlt jó pár évben. A körülötte kialakult botrányokhoz ő maga is hozzájárult nyilatkozataival, amelyeket később vagy visszavont, vagy maga cáfolt meg. Ráadásul micsoda póz volt, sokmilliós Mercedesszel beállítani egy volt miniszterelnöknek régi munkahelyére, a hajógyárba. Ennek a Walesa-nak stílusa van, mondhatnánk. Mi több, nyugati kollégái is megirigyelhetnék találékonyságát, amivel még ma is folytonosan magára irányítja a köz figyelmét. L

ehet, nem egészen pontos a párhuzam, de idehaza Torgyán képviselő úr tanulhatta eddig a legtöbbet Lech-től. Egy dologban mégis akad kis eltérés: 6 nem volt még miniszterelnök. S azért ez nem elhanyagolható különbség! C=l' • Lech Walesa szerint Az egész cirkuszt előre megtervezték • Varsó (MTI) A lengyel fővárosban továbbra is a Lech Walesa elleni keddi feljelentés kínálja a szenzációt a média számára. A volt elnököt az Államvédelmi Hivatal (UOP) azzal vádolta meg, hogy hivatali ideje lejárta után elmulasztott visszaszolgáltatni államtitkot tartalmazó dokumentumokat. Walesa határozottan tagadja, hogy bármiféle titkos dokumentum birtokában lenne, s az ellene szóló ügyészségi beadványt nyilvánvaló provokációnak tartja. - Az egész cirkuszt előre megtervezték, hogy eltereljék a figyelmet a „Fehér könyv" megjelentetése kapcsán újra reflektorfénybe került Oleksy-ügyről - jelentette ki csütörtökön Gdanskban a volt köztársasági elnök. (A könyvesboltokban a héten kezdték el árusítani a KGB-nek való kémkedéssel megvádolt volt miniszterelnök ügyét tartalmazó dokumentumgyűjteményt, amely az eddigi kommentárok szerint nem tisztázza egyértelműen Oleksyt.) Az exállamfő eddig megszólalt valamennyi közeli munkatársa leszögezte, hogy az elnöki kancellária rendesen elszámolt mindenfajta anyaggal, s erról valamennyi érintett hivataltól meg is kapta a tanúsítványt. Többen rámutattak arra is, hogy a varsói ügyészség tavasszal egyszer már kijelentette, hogy nincs Walesa birtokában semmiféle titkosszolgálati akta. Az ügyészség akkor egy állampolgári bejelentés alapján nyomozott, aminek alapja Walesa egyik utóbb visszavont rádiónyilatkozata volt, melyben az exállamfő azzal büszkélkedett, hogy élete minden percét dokumentálni tudja, mivel az UOP-tól megvásárolta a róla szóló vaskos aktákat. Andrzej Kapkowski, az UOP vezetője csütörtökön újságírók előtt határozottan cáfolta, hogy a „Fehér könyv" megjelenése és az ügyészségi beadvány időpontja között bármiféle összefüggés lenne, majd államtitokra hivatkozva minden további felvilágosítástól elzárkózott. Az ügyészségnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a vizsgálat megindításáról. Amennyiben beigazolódna, hogy Walesa illegálisan tart magánál titkos iratokat, úgy akár három évig terjedő szabadságvesztést is kiróhatnak rá. A volt államfő ellen adóügyi eljárás is folyik, mivel az adóhivatal azzal vádolja, hogy nem fizette meg az adót egy amerikai filmtársaságtól szerzői honoráriumként kapott egymillió dolláros összeg után. Kohl Japánban • Tokió (MTI) Háromnapos látogatásra Tokióba érkezett Helmut Kohl kancellár, aki a németjapán kapcsolatok szorosabbá tételéről és nemzetközi kérdésekről tárgyal pénteken Hasimoto Rjutaro kormányfővel. A világ második és harmadik legerősebb gazdasági hatalma - együttes részesedésük a világkereskedelemből 25 százalékos -- a jövőben rendszeres évi csúcstalálkozót tart és egyezteti véleményét világpolitikai és világgazdasági kérdésekről közölték illetékesek. • Jugoszlávia, választások előtt Az állami televíziót baloldali részrehajlással vádolják • MTI Panoráma November 3-án rendezik meg Jugoszláviában a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetség elleni ENSZ-embargó feloldása utáni első választásokat, s az utóbbi napokban közzétett közvélemény-kutatások eredményei azt sugallják, hogy a jelenleg is hatalmon lévő baloldali pártok számíthatnak a legtöbb szavazatra. Az elemzők ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a Slobodan Milosevics szerb elnök vezette Szerbiai Szocialista Pártból (SPS), valamint a Jugoszláv Egyesült Baloldalból (JUL) és az Új Demokráciából (ND) álló választási szövetség valószínűleg nem szerzi meg a korábban óhajtott kétharmados parlamenti többséget. Belgrádi vélemények szerint a kétharmados többség ahhoz kellene, hogy az alkotmány módosításával kellőképpen megnöveljék a jugoszláv elnöki jogkört, hogy azután Slobodan Milosevicset válasszák meg a tisztségre. A váltásra azért is szükség lenne, mert a szerbiai alkotmány értelmében egy személy csak két cikluson keresztül töltheti be a szerb államfői tisztséget, s Milosevics elnök második mandátuma jövőre jár majd le. A szocialisták legfőbb ellenfelének a magukat demokratikusnak nevező szerbiai ellenzéki pártokból - a Szerb Megújhodási Mozgalomból (SPO), a Demokrata Pártból (DS), a Szerbiai Demokrata Pártból (DSS) a Demokratikus Központból (DC) és a Szerbiai Állampolgári Szövetségből (GSS), valamint a Ellenzéki aktivisták a Zajedno („Együtt") elnevezésű választási koalíció plakátjaival árasztották el Belgrádot. (MTI Telefotó) Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségéből álló „Együtt" (Zajedno) pártszövetség tekinhető: a közvélemény-kutatási eredmények szerint az „Együtt" 30 százalékos szavazati arányra számíthat, míg a baloldali blokkot várhatóan a választók 45 százaléka támogatja majd. A Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) 10 százalékra számíthat. A mintegy 300 ezres vajdasági magyarság egy-két szövetségi parlamenti helyre számíthat, s ez annak erdménye, hogy a két legerősebb szervezetnek, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) nem sikerült egyezségre jutni a közös jelöltállításról, s így valószínűnek tűnik, hogy az egymással szemben álló magyar jelöltek harca több körzetben végül a szerb induló győzelmét hozza majd. A választási harc legfőbb színtere az állami kézben lévő televízió, amely az utóbbi hetekben teljesen a baloldali propagandagépezet eszközévé vált. Míg a legnézettebb első csatorna esti híradójában október 16-a és 22-e között a baloldali blokkról 71 tudósítás hangzott el, 99 perces összterjedelemben, addig az „Együttről" csak hatszor tudósítottak. A beszámolók jellege is egészen más volt: míg a szocialista gyűlésekről készült tudósítások pozitív benyomást igyekeztek kelteni a nézőkban, addig az ellenzéki megmozdulásokról készített hírek azt sugallták, hogy az „Együtt" célja a rendbontás és az eddig elért hatalmas sikerek kétségbe vonása. A választási kampányról szóló hírek mellett szinte egymást érték a gyár- és útátadásokról szóló beszámolók, s ezekben is azok az emberek jutottak szóhoz, akik a SPS jelöltjeiként indulnak a választásokon. Az ellenzékiek véleménye szerint a mostani „médiablokád" sokkal teljesebb, mint a négy évvel ezelőtti volt. A kampány hangneme a választások közeledtével egyre durvábbá válik: a nyilatkozatokban mind nagyobb teret kapnak a másik fél lejáratását célzó mondatok, az ellenzékiek kezén lévő Srpka Rec című hetilapban például olyan fotómontázsok jelentek meg, amelyek szerint Szerbia legjobb esetben is csak a kőkorszakba jutna, ha a szocialisták még egyszer győzedelmeskednének a választásokon. A kampány hevében úgy tűnik, mintha két Szerbia, illetve két Jugoszlávia létezne: az egyik az újságok és televízió Szerbiája, amelyben mindenki számára hamarosan eljön a kánaán, s a másik, a valós Szerbia, ahol egy évvel a szankciók feloldása után sem indult be a tényleges gazdasági fejlődés, ahol a lakosság egyötöde a szegénységi küszöb alatt él, s ahol az utóbbi években egyetlen olyan nap sem volt, amikor valamelyik nagyobb vállalatnál ne lett volna sztrájk. A kampányban részt vevő pártok elsősorban a szövetségi választásokra összpontosítják figyelmüket, azonban a vajdasági magyarság számára az ugyancsak november 3án megrendezésre kerülő helyhatósági és tartományi választások az igazán lényegesek. A két magyar párt a helyhatósági választásokon is külön-külön indul, s így nem biztos, hogy a mostani választások után is hét önkormányzatban lesznek többségben a magyar képviselők. Németh András Fokozzák a nyomást a zsidóvagyon ügyében • New York (MTI) Annak ellenére, hogy Svájc igyekszik tisztázni a náci időkből származó, zsidóktól elrabolt vagyonok ügyét, az Egyesült Államok fokozza nyomását az államszövetségre a kérdéssel kapcsolatban - írta csütörtökön az SDA svájci hírügynökség. Az amerikai szenátus után a képviselőház is meghallgatásokat akar tartani az ügyben. James Leach, a képviselőház bankokkal foglalkozó bizottságának elnöke azzal magyarázta a további meghallgatások szükségességét, hogy az eddigi szenátusi meghallgatások során „zavaró kérdések" merültek fel a svájci bankokban elhelyezett vagyonokkal kapcsolatban. Mint Andrew Biggs bizottsági szóvivő az SDA svájci hírügynökségnek elmondta, az új meghallgatásokra novemberben, az amerikai elnökválasztások után kerül sor. t Leach nem nevezte meg ama személyeket, akiket be akarnak vonni a meghallgatásokba. Lebegy Afganisztánba „bukott bele"? • MTI Panoráma Hivatalosan meg nem erősített feltételezések szerint Alekszandr Lebegy tábornok leváltása összefüggött az afganisztáni belső helyzet alakulásával is. Közelebbről annak a fergeteges szóbeli támadásnak a rossz időzítésével, amelyet az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára intézett a Kabult uralmuk alá hajtó tálibok, az Egyesült Államok, Pakisztán és Szaúd-Arábia által támogatott pastu néptörzsű fanatikus iszlám harcosok ellen. Lebegy - harcias állásfoglalásával - első hallásra elemi orosz nemzetbiztonsági érdekeket szolgált. Kabul eleste után megbélyegezte e pastu hadak vallási megszállottságát, és javasolta: országa nyújtson erkölcsi és anyagi segítséget a tálibokkal dacoló összes erőknek. így Rasid Dosztum északnyugat-afganisztáni üzbég vezérnek éppúgy, mint az elűzött tádzsik Rabbani elnöknek és a szintén tádzsik nemzetiségű hadvezérének, Ahmad Sah Maszudnak. Sőt, még a pastu Gulbuddin Hekmatjart sem hagyta ki, aki Moszkva szemében a mohamedán elvakultság egyik legvisszataszítóbb megtestesítőjének számított. A tábornok szerint a tálib martalócok lerohanhatják az orosz határőrállomásokat, és legközelebb már Szibéria síkságain bukkanhatnak fel. Ezzel olyan konfliktust robbantva ki, amelyhez mérten a csecsenföldi háború szinte említést sem érdemel. Oroszországnak tehát semmilyen módon sem szabad kapcsolatba lépnie a tálibokkal. És itt hibázott a nemzetbiztonsági tanács titkára. Megkötötte volna az orosz diplomácia kezét. Márpedig Oroszország több fontos partnerének és szomszédjának, közöttük némely volt szovjet köztársaságnak végképp elege van az afganisztáni permanens belviszályból, a reá háramló legsúlyosabb gazdasági-kereskedelmi következményekből. Ezért követve az ÉNSZ és főleg az Egyesült Államok példáját - egyáltalán nem kényeskednek, és a tálibokkal is hajlandók alkuba bocsátkozni az afganisztáni fegyvernyugvás érdekében. Kiterjedt nemzetközi politikai játszma van kibontakozóban, regionális hatalmi és nagyhatalmi gazdasági-politikai érdekek forognak kockán, és - a hajlíthatatlan Lebegytől eltérően - Moszkvának ebben rugalmasságot kell tanúsítania. Iszlámábád, Washington régi és szoros szövetségese, a tálib mozgalom életre hívásával már eleve arra törekedett, hogy a polgárháborús szabad rablás viszonyai közepette szavatolja a volt szovjet Belső-Ázsiába vezető kereskedelmi útvonalakat. Ezek az országok, például Üzbegisztán és Türkmenisztán szintén szeretnének délen bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelembe. Gyorssegély a kurdoknak • Washington (MTI) Az Egyesült Államok szerdán több mint hétmillió dolláros gyorssegélyt ajánlott fel az ENSZ-tilalmak miatt ínségben szenvedő iraki lakosság megsegítésére, de azzal a feltétellel, hogy a támogatásból csak az ország északi részében élő kurdok részesülhetnek. Nicholas Burns külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján ismételten leszögezte, hogy az iraki nép nyomoráért kizárólag Szaddám Húszéin elnököt teheli a felelősség. Marihuánacsempészet • Kismarton (MTI) Az osztrák hatóságok csütörtökön a rattersdorfi (rőtfalvai) határátkelőhelyen alaposan átvizsgáltak egy Magyarország felől beutazó 31 éves mödlingi illetőségű nőt, s mint kiderült, gyanújuk nem volt alaptalan: az osztrák hírügynökség szerint az illetőnél kisebb mennyiségű marihuánát találtak, amelyet a beutazó „nagyon intim helyen rejtett el". A rajtakapott kábttószer-csempész társaságában utazott be Ausztriába egy Magyarországon élő amerikai állampolgár, de neki nem volt tudomása arról, hogy mit rejteget útitársnője. Arafat borúlátó • Madrid (MTI) Jasszer Arafat borúlátóan ítéli meg az izraeli-arab konfliktus megoldásának esélyét és attól tart, hogy az izraeli hadsereg a közeljövőben fegyveres csapást hajt végre. A palesztinok elnöke erről szerdán Madridban, az arab országok nagyköveteivel tartott találkozóján beszélt. Az AFP jelentése szerint a palesztin vezetőtől eltérően Izrael madridi nagykövete, Ehud Gol viszont azt hangsúlyozta szerdán tartott sajtótájékoztatóján, hogy nagyon közel járnak a konfliktus megoldásához, és éppen ezért szükség van Arafat és az izraeli kormányfő találkozójának megszervezésére. Plavsics Szalonikiben • Szaloniki (MTI) A boszniai „Szerb Köztársaság" újjáépítésének kérdéseiről tárgyalt szerdán Szalonikiben Biljana Plavsics elnökasszony a Görögország északi részében tevékenykedő üzletemberekkel. A megbeszélésen a görög üzletemberek ígéretet tettek arra, hogy szakértői bizottságot hoznak létre, amely rövidesen ellátogat Paléba, a boszniai szerbek fellegvárába. Toylor sértetlen • Monrovia (MTI) Terepjáró gépkocsin utazó ismeretlen fegyveresek megtámadták csütörtökön a libériai elnöki palotát. A lövöldözés miatt pánik tört ki a fővárosban, Monroviában. A palotában székelő legerősebb hadúr, Charles Taylor aki kíséretével éppen megérkezett az épületegyütteshez - néhány másodperccel a támadás után az ellenőrzése alatt álló rádióban közölte, hogy sértetlen.