Délmagyarország, 1996. november (86. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-01 / 255. szám

PÉNTEK 1996. NOV. 1. BELFÖLD 3 ^^^ röviden » Interjú Zoltai Gusztávval, a Mazsihisz igazgatójával A zsidókárpótlás számai ,,Ez a vacsoraest nem hagyományt teremt, hanem egy példás folyamatot, a szegedi zsidók és más vallásúak baráti kapcsolatait eleveníti fel." (Fotó: Karnok Csaba) jegyzet Szegény Rudi nenáta lett Rudiból, panaszkodott a minap egy doMV rozsmai sertéstartó, azaz kiheréltette az ereje teljében lévő, nyolc anyakocát is jól tartó kant, lévén, hogy úgyis felhagy a szaporítással, megszünteti az egészet. Az okok között az állategészségüggyel, a szomszédokkal, a biztosítóval és a bírósággal történt hadakozás mellett talán a magas takarmányár és a csökkenő jövedelmezőség is szerepelt. Az utóbbi most változhat, a kétezer forintos malacár is elindulhat felfelé. Ez az egyik oldal. A másikat, azaz a kukoricatermelőket érintő híreket azzal is kezdhetnénk, hogy van belőlük egy jó és egy rossz. A jó az, hogy az átlagosnál magasabb a terméshozam, a rossz, hogy folyamatosan zuhan a kukorica ára. Végre bejön az a régi mezőgazdasági tapasztalat, miszerint a rossz búzát rendszerint kijavítja a jó kukorica, s erre az árak omlanak össze. Október elsején még bőven huszonháromezer forint felett volt a takarmánykukorica elszámolóára az árutőzsdén, a napokban már tizenkilencezer alá csökkent. És ez még nem a vége, hiszen az érdekvédők már tizenhatezer forint alatti szabadpiaci árat sem tart kizártnak. A kiszámíthatatlanságra jellemző, hogy amíg egy hete az egyik vásárhelyi nagygazdaság huszonkettőezerért is vásárolt kukoricát, Makón a napokban már tizennégy ezres, kombájn alóli árról is szóltak. És ez akár igaz is lehet, ha a kombájn másik végén ott topog a hitelező bank. Az árzuhanást sokan azzal magyarázzák, hogy az agrártárca nyáron úgy megijedt a drága és kevés búzától, a magas takarmányáraktól, hogy exportkorlátozást vezetett be a kukoricára is. Ez a piacgazdaságtól meglehetősen távol eső intézkedés paradox módon azt eredményezte, hogy a zárttá vált rendszerben viszont a tiszta piaci viszonyok kezdtek el érvényesülni. Sok kukorica, kevés állat, kis kereslet, csökkenő árak ahogy azt valamikor a klasszikusok is levezették. Ami jó az állattartóknak, az rossz a kukoricatemelőknek, nem csoda hát, ha az utóbbiak azt követelik, hogy az illetékesek nyissák meg a határokat, lehessen még jó áron kukoricát exportálni. Ellenkezőleg mint a burgonyánál, ahol a hazai ár védelmében éppen a bezárkózás, az importtilalom kimondása az óhaj. x ralahogy semmi sem akar összeállni a mezőgazdaV ságban. Vagy sok van valamiből, vagy kevés, egyszer olcsó a termék, egyszer drága. A kiegyenlítő szerepet játszó agrárrendtartás pedig nem akar működni. Az export- meg importtilalom csak felületi beavatkozás, igazából senkinek sem jó, nem tud tervezni a krumplitermelő, a sertéstartó, a kukoricatermelő. Lassan már csak egyetlen dolog lesz biztos a mezőgazdaságban, nevezetesen, hogy Renátából soha többet nem lesz Rudi. (yt4 oÁ^IC^T) BRAMAC-AKCIÓ ! ^MBp^olj Pannon tetőcserép 25%, Alpesi X^^r IV tetőcserép 15% árengedménnyel! f ^^ ^ Hőszigetelő anyagok nagy választékban! MODUL BAU Szeged. Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311 -092 m/is Kukorica a minimumon Kokainfogás • Budapest (MTI) Gyanúsan viselkedő kolumbiai állampolgárt tartóztattak fel a Ferihegyi repülőtéren a vámosok. A VPOP tájékoztatása szerint a gyanú nem volt alaptalan. Az amszterdami géppel érkező 27 éves kolumbiai elmondása szerint 87 kokainos kapszulát nyelt le. A kapszulákat ilyen módon kívánta átcsempészni. A vámosok - a kórházi körülmények között - az előkerült kapszulákat lefoglalták. Gyengült a Mol és a Richter • Budapest (MTI) Kissé visszaesett a Mol árfolyama csütörtökön a Budapesti Értéktőzsdén. Az olajrészvény a nap elején még 1600-1610 forint között forgott, a kereskedés végén pedig 1585 forintot ért. A Richter 95 forinttal zárt alacsonyabban, 8355 forintra csökkent az árfolyama. Az Égis ellenben több mint 200 forintos árfolyamemelkedést könyvelhetett el, 9585 forinton fejezte be a napot. Az OTP árfolyama 2700 forinton stagnált. A vegyipari részvények közül a BorsodChemnek tovább nőtt az árfolyama, 31003150 forinton kereskedtek a papírral. A kárpótlási jegyek 600 forint felett cseréltek gazdát, a nap végén 607 forintot értek. Elhunyt Gyurkó János • Budapest (MTI) Gyurkó János, a környezetvédelmi tárca korábbi minisztere 44 éves korában szerdán váratlanul elhunyt. Gyurkó János az előző parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja volt, 1993. december 21-e és 1994. július 15-e között vezette a minisztériumot. Haláláig az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnökhelyettese, majd elnöki főtanácsadója volt. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium saját halottjának tekinti, a temetéséről később intézkednek. Húszgyermekes család • Fácánkert (MTI) Az ország legnépesebb családja a Tolna megyei Fácánkerten, illetve a falu közelében lévő tanyán él. Lukács Ernőéknek 20 gyermekük született, s valamennyien jól vannak, a legkisebb ötéves. Lukácsék évtizedek óta a maguk építette és folyamatosan bővített tanyán élnek, saját, valamint bérelt földön gazdálkodnak. Ellátják magukat hússal, tejjel, zöldségfélével, s az eladásra termelt növényekből jutnak pénzhez. A családdal november l-jén a TV Apropó című műsorában ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A szegedi Forrás Szállóban megrendezett kóser vacsoraest szolgált alkalomként arra, hogy Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatóját megkérdezzük a zsidó kárpótlásról. A közismert vezető elmondta, hogy nem egy új rendelkezésről, hanem egy ötvenesztendős, elszabotált törvény végrehajtásáról van szó, aminek következtében a náci népirtást túlélő 1618 ezer nyugdíjas juthat havonként hatezer forint plusz jövedelemhez. Kóser szilvapálinkán, macesz gombóclevesen, libatepertőn és zsidó tojáson, sóleten és töltött libanyakon, végül pedig flodnin keresztül vezetett a vacsora útja a Forrás Szálló zsidó vacsoraestjén, melyet a szegedi hitközség elöljárósága szervezett közel háromszáz polgár tiszteletére. A jó egri borokkal öntözött gasztronómiai turné sem feledtethette, hogy egy sokat szenvedett nép hagyományait őrző hittestvéri közösségében érezhette magát otthon a más vallású vendég. Ezért is tűnt kézenfekvőnek, hogy lapunk interjút kéljen Zoltai Gusztávtól. • Igazgató úr, Csongrád megyében mintegy 5-600 idős zsidó ember vár az őket megillető kárpótlásra. Mit tudhatnak meg ők rajtunk keresztül a Mazsihisz első emberétől? - Mindenek előtt azt, hogy itt nem egy új törvényről van szó, hanem egy régi betartásáról. A második világháborút lezáró párizsi béketárgyalás nyomán született törvény a mai napig él, csak épp nem tartották be. Létezik az az alapvető európai jog, hogy ha valaki örökös vagy végrendelet nélkül hal meg, akkor az államra száll a vagyona. A zsidók ül• Budapest (MTI) A kormány csütörtöki ülésén néhány, az adóés tb-törvényekhez benyújtott módosító indítvány támogatásáról döntött - jelentette be Kiss Elemér államtitkár a kormányülést követő sajtótájékoztatón. Eszerint a gyermekek után járó adókedvezmény helyett 1997-től a családi pótlék emelkedik, differenciált formában. A munkahelyi melegkonyhás étkeztetés továbbra sem lesz adóköteles. Az adójóváírás mértéke az eredeti javaslatban szereplő 18 százalék helyett 20 százalék lesz. A honoráriumok tbkötelezettsége nem terjed ki a szerzői jogdíjak egy szűkebb körére, amelyeket nem piaci tevékenységre fizetnek ki. A munkaadó által fizetendő társadalombiztosítási já• Budapest (MTI) Tocsik Márta csütörtökön nem jelent meg az ügyével foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság előtt, annak ülése ugyanis egybeesett újabb rendőrségi kihallgatásával - közölte Szőgyényi József, a jogásznő ügyvédje. Mint elmondta: védencével döztetése és megsemmisítése nem 1944-ben, a német megszállással, hanem az 1938-as első zsidó törvénnyel kezdődött és a numerus clausus különböző formáival folytatódott. Mindezt azért mondom, mert teljesen egyértelmű, hogy ha kárpótlásról beszélünk, akkor figyelembe kell vennünk, hogy az akkori magyar kormány részt vett a zsidóság üldözésében, következésképp a magyar állam méltatlanná vált az örökös nélkül elhalt zsidóság vagyonára. • Ebből következik, hogy a megmaradt zsidó közösség a vagyon örököse. De hogyan lehet definiálni ezt a kört? - -A hitközség, a magyarországi zsidó kulturális egyesületek, szövetségek, a nácizmus üldözöttéi, a munkaszolgálatosak egyesülete... olykor örömünkre, máskor pedig nagy szomorúságunkra elég hosszú a sor. • Ezek a szervezetek lesznek tehát a kárpótoltak. - Igen. Antall miniszterelnök úr az alkotmánybírósághoz fordult, hogy megbizorulék a jelenlegi 42,5 százalékról 39 százalékra csökken, kiegészítve egy fix összegű, 1800 forintos havi összegű egészségügyi adóval. Ugyanakkor viszont nem vezetnék be azt az eredeti javaslatban szereplő lehetőséget, hogy személyi jövedelemadója 1 százalékának felhasználásáról mindenki szabadon rendelkezzen bizonyos közérdekű célok érdekében. A kormány elfogadta az Igazságügyi Minisztérium és a pénzügyi tárca javaslatát az államháztartási törvény módosításáról. Az előteraz ügyészi szervekhez fordultak annak megállapítását kérve, hogy megalapozott-e az adócsalás, a számviteli nyosodhasson arról, hogy valóban érvényben van-e az 1946. évi XXV. törvény. A válasz igen, csakhogy megalkotása óta egyetlen magyar kormány sem tartotta be, sőt Európában is csak az osztrákok és a görögök rendezték a zsidó kárpótlás ügyét. Az alkotmánybíróság épp a törvény érvényessége miatt kötelezte az Antall-kormányt, hogy 1993. december 31-ig hozza létre a helyreállítási alapot. A tárgyalások elkezdődtek ugyan, több érdekelt fél dolgozott az ügy érdekében, mégsem érhettünk el eredményt. • Ön a zsidó világkongresszus európai végrehajtó bizottságának tagja. Onnan nézve miért nem jött létre egyezség a kormány és a zsidó érdekvédelem között? - Nézze, az előző magyar kormány nem tehetett mást, mint hogy elismerte a helyreállítási alap jogosságát,'de ezt ötven év elteltével már nem lehetett rekonstruálni. A törvény úgy dönt, hogy a kormánynak kötelessége életre hívni egy közalapítványt, amelynek az alapja az az ingatlan és műjesztés célja a Kincstár szerepének további fejlesztése, így a feladatfinanszírozás bővítése, a nettó finanszírozásra való áttérés a központi intézmények körében, valamint az itt dolgozók személyi juttatásainak - készpénzes kifizetés helyett - bankszámlára történő átutalása. A jövőben a tb, az ORTT, az MTA intézményei, valamint a kormányzat és az Országgyűlés által alapított közalapítványok számláit is a Kincstár végezné. Az elképzelések szerint létrehoznák a kincstári biztos intézményét. A biztost azokhoz a szervetörvény megsértése és zugírászat gyanúja miatt folytatott nyomozás. Az ügyészségnek a törtárgy lesz, amit a kárpótlás során megkap a magyar zsidóság. Ezeknek a vagyontárgyaknak a mennyisége, értéke még nem teljesen eldöntött, de előzetes számításaink szerint e vagyonból 16-18 ezer kárpótlásra jogosult zsidó sorstársunk, a holocaust túlélője kaphat hatezer forint havi nyugdíjkiegészítést. • Kikből szerveződik az alapítvány kuratóriuma? - A húsztagú kuratóriumba két főt küld a kormány, a többieket a hazai és nemzetközi zsidó szervezetek delegálják. A félreértések elkerülése végett hangsúlyozom, hogy ennyi idő után nem a hajdan volt zsidó vagyont, hanem az örökös nélkül elhunytak ingatlanjait akarjuk visszakapni, természetesen a kárpótlás általában elfogadott szabályai, és az adott ingatlan tíz százalék körüli értékszintje szerint. De miután 32 ezer hetven év fölötti, a holocaust miatt javarészt egyedül élő zsidóról van szó, számunkra az első rendű feladat a kisnyugdíjak kompenzálása. Dlusztus Imre zetekhez neveznék ki, amelyeknél a 60 napos tartozási állomány meghaladna egy bizonyos szintet. A kabinet ülésén kinevezték az ÁPV Rt. igazgató tanácsának két új tagját: Mészáros János közgazdászt és Szabó Zsoltot, aki jelenleg a borsodi térség kormánybiztosa. Kiss Elemér - annak érdekében, hogy eloszlassa az MNB lemondott alelnökei körüli félreértéseket - felolvasta Surányi György levelét, amelyet október 15-én intézett a kormányfőhöz. Ebben a jegybank első embere arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy az MNB vizsgálata a két alelnök felelősségét állapította meg, ezért a felelősségrevonás elkerülhetetlen. Surányi levelében arra kértf Horn Gyulát, hogy foglaljon állást az alelnökök felelősségrevonásának ügyében. vény értelmében 30 napon belül kell erre választ adnia. Szőgyényi József azt is elmondta, hogy a parlamenti bizottság későn, csütörtökön délelőtt, 10 óra körül faxolta el a meghallgatásra szóló meghívót kliense irodájába. Mindössze néhány százezer tonna a véleménykülönbség az 1996. évi kukoricaexpprt lehetőség megítélésében a termelök képviselői és Lakos László FM miniszter között - nyilatkozta Horváth Gábor MOSZ főtitkár az országos szövetség vezetői és az FM miniszter között folytatott egyeztetésről. A miniszter elfogadta a termelők azon véleményét, hogy a kukorica fizikai piaci ára elérte azt a lélektani minimumot, amelyet tovább állami korlátozó intézkedésekkel lefelé szorítani már rendkívüli felelősséggel jár. A kukorica jelentős árzuhanásának a tefmelők képviselői szerint az exportkorlátozás az oka, amellyel a kormány nem engedi külpiacon értékesülni azt a többletet, amelyre hazai szükséglet már bizonyosan nem jelentkezik. A novemberi piaci árak 16 ezer forint, esetenként ez alatti szintje már a termelői újraelőállítási költségek összege. Megtévesztők azok az önköltségszámítások, amelyek az idei jó termésre alapozódnak azt feltételezve, hogy ekkora hozamszintre rendszeresen lehet számítani. Ez merő tévedés, hisz az általában számítható hektáronkénti hozam 5 tonna körül van. Az 1996. évi kukoricatermés mennyiségét a MOSZ információs rendszer a betakarítás utolsó felében már jól becsülhetően 5,6 tonna/hektáros termésátlag mellett 6 millió tonna feletti összes termést jelez. A miniszter és a MOSZ vezetői között teljes az egyetértés, hogy sürgősen fel kell oldani a kukorica export tilalmát. Véleménykülönbség abban van, hogy 700 ezer tonna vagy 1 millió tonna export lenne kívánatos. H. G. • Adókedvezmény helyett Emelt családi pótlék Tocsik Márta az ügyészséghez fordult