Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

KEDD, 1996. OKT. 29. SZEGED 5 Nagy egy élet Tja valaki garantáltan meg akar „kottyanni", an­M~1 nak garantáltan ajánlom az úgynevezett tévésopos műsorokat, amelyekben garantáltan azt súgják nekünk, hogy az élet lényege, hogy elégessük a kalóriánkat, hogy a műanyagból tudományosan fabrikált házi kin­zóeszköz sokkal jobb, mintha a szabadban, ősileg bevált módon rohangálnánk, mert ezek az eszközök - hallom, mondom - száz százalékkal jobb hatásfokúak, nosza, de ez azJ jelenti, hogy ha másként mozgunk, akkor egyál­talán nem mozgunk. Megtudhatjuk, hogy az a mi el­sődleges bajunk, hogy nagy a hajunk vagy a pocakunk, egyébként minden rendben, és azért is jobbak ezek, mert ha a szabadban sétálunk, akkor ott elüthet egy au­tó, ellenben a szobában semmi bajunk nem lehet (de­hogynem, fólrobbanhat bármikor a gáz!), és nem is bi­rizgálna ez, ha tudnám, csak legyintünk rá, de olyan alattomosan csinálják, hogy a hideg nyolc alatt futja a százat a hátamon, és akkor még mindenki mosolyg' is hozzá, hogy mióta ezt meg azt használja, megváltozott az élete, hát ha csak ennyi kellett hozzá, nagy egy élet lehetett, ha egy darab műanyag már a menyország, mondják, csak hívjon (ha már teljesen megkottyant!), tárcsázzon, ha nem bírja máshogy, mert csak háton fekhet a hasa miatt, de ha rángatózik naponta a mű­anyag körül, olyan izmos lesz, mint egy libacomb, majd szétdurran majd az egészségtől, és a gyerekek is végig­nézhetik, hogy anya vagy apa milyen abszurd, az összes természetes mozgásformától mily eltérő bohóctréfába keverte magát, mert ne mondja azt nekem senki, hogy ez a civilizáció. Mert ha mégis ez: kalap, kabát! Podmaniczky Szilérd • Decemberben jön a „póttelefonkönyv" A Déltáv a panaszokról • Algyő, agyő! Figyel-e Szeged a város A korrekt viszony, remélik, megmarad. (Fotó: Karnok Csaba) A Déltáv Rt. 1996-ban 36 ezer új telefonvonal bekapcsolását tervezte, s minden remény megvan arra, hogy sikerül teljesí­teni a kitűzött célt. A sze­gediek örömmel fogad­ják a fejlesztéseket, azonban olyan telefonhí­vásokat is kaptunk, amelyekből kiderült, hogy nem mindenki elé­gedett a kivitelezők munkájával. Dr. Led­nitzky Pétert, a Déltáv Rt. marketingigazgatóját arról kérdeztük, hogyan segítenek a hozzájuk forduló ügyfelek problé­máin. • Móra- és Alsóvárosról többen is kifogásolták, hogy a kivitelezők az egyes munkafázisok el­végzése után nem az ere­deti állapotban hagyják maguk mögött a területet. Mire számíthatunk, rend­behozzák-e az utcákat, ár­kokat, kocsibejárókat? - Természetesen. Mun­kánk alapszabálya, hogy minden munkaterületet a fej­lesztések megkezdése előtti állapot szerint kell helyreállí­tani. Munkakezdés előtt vi­deófölvételt készítettünk az összes „terepen", s a fejlesz­tések befejezésekor ezt a föl­vételt tekintjük mérvadónak. Alvállalkozóinktól csak ak­kor vesszük át a munkát, ha teljesen helyreállították ma­guk után a területet. • Egy vízvezeték-elzáró­csap azonban a föld alatt helyezkedik el, s nem lát­szik a videón. Mit lehet tenni, ha ilyen berende­zésben esik kár? - Pótlólagos helyreállítás is kérhető. Alvállalkozóink munkáját „területi menedzse­reink" ellenőrzik. Tíz munka­társunk járja a fejlesztés alatt álló területeket. Ha ügyfele­ink úgy látják, valami baj van, akkor arra kérem őket, jelentkezzenek a 084-es ügy­félszolgálati telefonszámon, vagy a Déltáv Rt. központi telefonszámán (400-333). Fontos, hogy gyorsan jelent­sék be, ha elégedetlenek va­lamely alvállakozó munkájá­val, mert akkor területi me­nedzsereink azonnal közbe­lépnek, és segíthetünk a ba­jon. • Mit lehet tenni akkor, ha a házakba bevezetett telefonzsinór nem abba a helyiségbe kerül, ahová az ügyfél szeretné? - Ez az eset főként ma­gánházaknál fordul elő. Igye­keztünk - többnyire sikere­sen - minden tulajdonossal időben megbeszélni, hogy a ház mely pontján vigyük be a vezetéket; viszont az is igaz, hogy mindenütt a legkézen­fekvőbb megoldást kell vá­lasztani. Ha ügyfelünk a la­káson belül máshová szeret­né tenni a telefont, akkor a csatlakozó-aljzatot kell átsze­relni. • Akadtak, akik kifogá­solták a vonaláthelyezés több hetes (alkalmanként több hónapos) idejét. E téren mikor lehet javulás­ra számítani? - A tömeges bekapcsolá­sok idején minden erőnket összpontosítanunk kellett. Az áthelyezések határidejét előbb egy hónapra szeret­nénk csökkenteni, majd ­várhatóan 1997 közepére ­legföljebb tíz napot kell csak vonaláthelyezésre várni. • Az idei telefonkönyv adatai részben máris el­avultak. A 09-es tudako­zószolgálat követi-e a vál­tozásokat, illetve mikor vehetjük kézbe az új számjegyzéket? - A telefonos tudakozó­szolgálat a Matávval kötött szerződés szerint működik. Augusztusban és szeptember­ben előfordultak fönnakadá­sok (számítógépes problémák miatt), azóta azonban nincse­nek gondjaink. A Déltáv há­romnaponta küld friss adato­kat a tudakozónak, ezen felül a szeptember l-jétől érvé­nyes változásokról gépi hangbemondással tájékoztat­juk a hívókat. Telefonköny­vet a Déltáv Rt. nem adhat ki, viszont ügyfeleink pontos tájékoztatása céljából tervez­zük, hogy decemberben ki­egészítő számjegyzéket je­lentetünk meg. Nyilas Péter Algyönek „ágyót" int­hetünk. A Szegedtől alig 10 kilométerre nyújtóz­kodó Algyő lakosainak többsége elment „nép­szavazni", s kiderült: a voksolók nagyobb része azt akarja, váljanak le a városról. Az egykor ön­álló község autonómiá­jának visszaszerzéséig azonban még hosszú az út. A népszavazás érté­kelésére, a következmé­nyek vázolására Algyő önkormányzati képvise­lőjét, dr. Piri Józsefet kértük. • Mi a népszavazás mér­lege? - A siker annak köszön­hető, hogy azok is elmentek szavazni, akik az előzetes fórumokon nem jelentek meg. A középkorúak jártak élen a leválás kezdeménye­zésében, s a lakossági fóru­mok közönségét is jórészt e korosztály alkotta. Ezzel szemben a szavazókörökben dolgozók azt tapasztalták: ennyi fiatal, mint most, még soha nem élt választójogá­val, illetve az idős emberek közül is sokkal többen el­mentek voksolni, mint bár­mikor korábban. A számok mutatják: a „nemmel" sza­vazóknak köszönhető, hogy érvényes lett a népszavazás. Az elszakadás ellen voksoló 715 algyői - remélem - az autonóm élet során meggyő­ződik arról, hogy Algyő jö­vője mégiscsak az önálló lét. • Mi az önállósághoz ve­zető következő lépés? - A jogszabályok írják elő, hogy Szeged vezetői és a községegyesítés megszün­tetését előkészítő bizottság folytatja munkáját, egyezteti az algyői önkormányzat va­gyoni és működési feltétele­it. • Vita tárgya lesz-e a va­gyonmegosztás, illetve a település határainak megállapítása? - A vagyonfelmérést még nem kaptuk meg, ezután kell megegyeznünk az önkor­mányzati vagyon megosztá­sáról. Arról, hogy mely eset­ben lesz Algyőé a vagyon­tárgy és a működtetés köte­lezettsége (e körbe tartozhat például a szennyvíztisztító), illetve mi lesz Algyő terüle­tén, de a szegedi önkor­mányzat tulajdonában (ilyen lehet az északi vízmű), to­vábbá mit működtet közösen a két önkormányzat. Értel­mezésünk szerint jogszabály mondja ki, hogy község­egyesítés megszüntetésekor a régi település határait kell visszaállítani. E felfogással ért egyet a Belügyminiszté­rium is. Szeged szerint azon­ban meg kell egyezni a ha­tárokról, enélkül nem jöhet létre az új, önálló algyői ön­kormányzat. Álláspontunk az, hogy bizonyos határmó­dosításokról tárgyalhatunk. • Szegednek fenntartási kötelezettségei vannak, egészen addig el kell lát­nia az önkormányzati feladatokat Algyőn, amíg ott meg nem alakul az új önkormányzati testület. A jogszabállyal ellenkez­het a gyakorlat? - Nem látjuk világosan a költségvetést. De a városve­zetés eddig deklarált, kor­rekt viszonya a válni készü­lő Algyőhöz, reméljük, megmarad. Véleményem szerint fél éven belül ren­dezhetjük azokat a problé­mákat, melyeket tisztázni kell ahhoz, hogy a köztár­sasági elnök kimondhassa: Algyő önálló község. Ez­után következhet az algyői képviselő-testület és a pol­gármester megválasztása. Számításaim szerint a jövő év júliusa körül járulhatnak az algyőiek ismét a szavazó­urnákhoz. • Ön, mint a szegedi közgyűlés jogi- és ügy­rendi bizottságának elnö­ke, a független frakció vezetője, hogyan dolgo­zik ezentúl a szegedi ön­kormányzati testületben? - Lemondok a jogi bizott­ság elnöki tisztéről a no­vemberi közgyűlésen, mert e megbízatásomat nem tar­tom összeegyeztethetőnek pillanatnyi státuszommal, hiszen e tevékenység a vá­ros egészére vonatkozik, én pedig többször hangsúlyoz­tam „algyőiségemet". Kép­viselőként, a szegedi köz­gyűlés tagjaként dolgozom egészen addig a pillanatig, amíg megalakul az algyői önkormányzat. • Szeged számára mi az algyői népszavazás „ta­nulsága"? - Az, hogy jobban kell tö­rődnie az egykor önálló tele­pülésként létező, a hetvenes években Szegedhez csatolt .jészekkel", illetve a körtöl­tésen kívüli területekkel, vagyis a város peremével. • Milyen lesz Algyő és Szeged viszonya? - A városhoz való közel­ség Algyő számára, a megye többi községével szemben, előnyt jelent. Szeged sem veszít sokat, hiszen Algyő előváros, Szeged zöldöveze­te lehet. A két település kö­zött ezernyi, színes kapcso­lat alakul. Újtzászi Ilona Közéleti Kávéház • DM-információ A családon belüli erőszak­ról beszélgetnek a Közéleti Kávéház vendégei holnap, szerdán délután 18 órától a Virág cukrászda zöld szalon­jában. A nők és a gyermekek elleni „otthoni bűnökről" ­az előzetesen kiadott prog­ramtól eltérően - Soltész Krisztinával, a BRFK nyo­mozójával beszélget Timár Judit geográfus. A vendég nemcsak a bűnüldözési fő­osztály nyomozójaként, ha­nem a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület tagjaként is mindennapi ta­pasztalatokkal rendelkezik a családon belül megnyilvánu­ló erőszak formáiról. River a Sajtóházban • Munkatársunktál Ma este 8 órától a River együttes várja a countrymu­zsika rajongóit a Sajtóház Stefánia Klubjába. Osztályvezető • DM-információ Szombati lapszámunkban megjelent Együtt-jobban cí­mű tudósításunkban a MÁV Rt. Szegedi Üzletigazgatósá­gának árufuvarozási osztály­vezetőjét fuvarozási igazga­tónak neveztük ki. Helyesen: Harmati János, az üzletigaz­gatóság árufuvarozási osz­tályvezetője. • Vámosok a végeken Fenyő a sláger A Csongrád és Békés me­gyei fináncok az elmúlt héten harminc esetben derítettek fel bűncselekményt, mintegy öt és félmillió forint értékben. A hét slágere a fenyő-fűrész­áru csempészete volt. A szegedi V. F. betéti tár­sasága sajátos kiegészítő te­vékenységbe kezdett. 1994­től folyamatosan egy másik bt. részére különféle árukért és szolgáltatásokért számlá­kat állított ki, ezek után azon­ban sem áfát nem fizetett, sem az adóbevalláson nem szerepeltette a - tb-csalással együtt - majd kétmillió forin­tos bvételt. A szentesi vámhivatal munkatársai rendőri feljelen­tés után indítottak eljárást L. L. szentesi lakos ellen, akinél 440 liter román eredetű ben­zint és 270 liter gázolajat ta­láltak. Az üzemanyagot Bat­tonya térségében vásárolta 80, illetve 86 forintért. Gyulánál, egy autóbusz­ban 514 darab réz pecsétgyű­rű akadt fenn az ellenőrzé­sen, melyeket egy román ál­lampolgár kísérelt meg be­csempészni. A gyűrűk értéke csak 26 ezer forint volt, azonban a vevőket becsapva, aranyként árulva sokkal na­gyobb hasznot hozhatott vol­na. Több valótlan árunyilatko­zatot lepleztek le a fináncok, melyeken fenyő-fűrészárut tüntettek fel a szállítók, azon­ban a hozott mennyiségnél lényegesen kevesebbet (rtak a szállítólevélre, avagy fa­házként jelölték meg az érté­kes faárut. A négy esetben összesen 2,3 millió forintos kár keletkezett - volna. A. L. Teszt. Libor Antané nevű olvasónk egy hirde­tésre jelentkezett, ahol munkát kínáltak. A káefté termékteszteléshez kere­sett embereket. Az otthon is végezhető munkából azonban nem lett semmi. Telefonálónk több mint kétezer forintot küldött postán a megadott címre. Azóta válaszra sem mél­tatták, sőt, a cég címére küldött három levele is visszajött a „címzett isme­retlen" jelzéssel. Úgy tű­nik, őt sikerült átverni. Most másokat szeretne megóvni a tanulságos tör­ténettel. Sztracsatella. Pintér Ferenc felháborodva hívta fel rovatunkat: a Sztracsa­tella című, vasárnap este vetített magyar film kész­tette erre. Pontosabban az abban használt hangnem. csorog a ISKHMII »»!' llélftMl. Kedves olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Rafai Gáborral oszt­hatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap 14 és 15 óra között várjuk hívásaikat a 06-20-432-663-as számon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Sze­gedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasó­ink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondanivalójukat Miért tanítják még a tévében is káromkodni az embere­ket? - kérdezi olvasónk. Hajrá, Algyő! Vígh Gyu­láné Baktóból az algyőiek­nek szurkol, mondván, nekik is jobb lenne a függetlenség, a saját önkormányzat. A pe­remkerületeknek ugyanis ­legalábbis szerinte - semmi sem jut a közös kasszából. Hiába kérik, hogy javítsák meg az utat, süket fülekre találnak évek óta. Télen nem tudnak közlekedni, nyáron a gaz veri fel a környéket. Temető. A hetvenéves Sz. Lászlóné Sándorfalvárói telefonált felháborodva. Nemcsak Szegeden, hanem az ő településükön is egy­re több a temetői vandál. Nemrégiben félje és szülei síremlékét döntötték le. Szigorúbban kellene fel­lépni a sírgyalázókkal szemben - állítja. Mennyi? Harminc! Nem az ismert kabaréra hívta fel figyelmünket Ricza József, hanem a szegedi önkományzat ügyintézési rendjét kifo­gásolta. Több mint 60 napja adta be kérelmét be­iskolázási segélyre. Azóta nemhogy segítséget, de választ sem kapott. Úgy tudja, harminc nap az ügy­intézési határidő az önkor­mányzatnál. Vagy még­sem? Kulcsok. Vasárnap este 8 óra tájt kulcsomót talál­tak a Széchenyi téren. Akinek hiányzik, hívja a 329-107-es telefonszámot.

Next

/
Thumbnails
Contents