Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-26 / 250. szám

SZOMBAT, 1996. OKT. 26. KEDVENCEK 5 • Konferencia a Forrásban Túlélésre játszanak az autósok Kétnapos konferenci­át rendezett Szegeden, a Forrás Szállóban az AJAKSZ, az Autójavítók és Autókereskedők Szakszövetsége. A ki­lencedik vándorgyűlés helyszínéül most első alkalommal választot­ták Szegedet, de nem véletlenül. A héttagú országos el­nökségnek ugyanis két sze­gedi vállalkozó is tagja: Orcsik Sándor és Szénási Róbert. A tegnap kezdődött kétnapos konferencia az autósszakma gondjaira, igyekszik választ keresni. Az első napon Pintér Im­rét, az AJAKSZ ügyveze­tőjét kérdeztük, milyennek látja az autósvilág helyze­tét, amikor „fejőstehénnek" nézi a kormány azokat, akik négykeréken közle­kednek. - A mi szakmánk a szolgáltatásra lett kihe­gyezve, ezért a piac minden apró rezdülését megérez­zük. Ma pedig inkább föld­rengésról beszélhetünk az autóforgalmazásban, mint rezdülésről. Az idén el­őször érezzük mi is, egyre több ember vonja meg au­tójától a pénzt. G Miben nyilvánul ez meg? - Ma 2 millió 200 ezer személygépkocsit tartanak nyilván idehaza. Ebből 600 ezer kétütemű, vagyis Tra­bant és Wartburg. • így minden negyedik szembejövő kocsi füstöl­ne az orrunk alá. De ez nem igaz! - Éppen ez az, a legsze­gényebb réteg járt ezeken az autókon, csak éppen már ezt sem engedhetik meg maguknak: leadták a rend­számot. Ez a többszázezer négykerű azonban az autó­javítók számára meghalt. A lakosság nagyrésze ma már egyáltalán nem tud autót fenntartani. • Ilyen helyzetben ho­gyan élnek meg a for­galmazók és a javítók? - Nagyon nehezen. Az elmúlt években többszáze­zer használt nyugati kocsit hoztak be az országba. Ki­derült, szinte mindet azon­nal javítani kellene, de eh­hez nincs megfelelő mű­szer, szerszám és munka­kultúra. Ez ma az egyik gondja az autósszakmának. A másik a szegénység, a szerelőműhelyek a saját munkadíjukból kénytelenek engedni, ha életben szeret­nének maradni. • Az új kocsit forgal­mazóknak sem rózsá­sabb a helyzetük! - Egy jóslat szerint az idén az autószalonok negy­ven százalékának tönre kel­lett volna mennie. Ez meg is történt, csak éppen nem látványosan. A cég maradt, a tulajdonos viszont sok esetben változott. Egyetlen esélye az autósszakmának, hogy ez a réteg a vállalko­zók legszívósabb része. Sajnos, egyelőre csak eb­ben bízhatunk. R. G. Arday Lajos kitüntetése • Munkatársunktól Az 1956-os forradalom 40. évfordulója alkalmából Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az '56­os forradalom és szabadság szellemének ápolásában ki­fejtett áldozatos munkája el­ismeréseként Köztársasági Elnöki Emlékérmet adott át október 23-án az Országház Munkácsy-termében Arday Lajos nyugalmazott ezredes­nek, a TIB országos elnöksé­ge tagjának, a dél-alföldi szervezet elnökének. IflllMIrnii "... A• élv*Ml. Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten ügye­letes újságíró munkatársunkkal, Panek Józseffel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap 14 és 15 óra között vár­juk hívásaikat a 06-20-432-663­as számon. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy Sze­":eíl. * t targyc ' ben tehetik közzé mondanivalójukat. gedröl is valamennyi számot tárcsázni kell. Elve­szett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetés­Sár. E. Z. olvasónk Eu­rópa egyik legszebb belvá­rosának tartja Szeged köz­pontját, ezért bosszantja, hogy esós időben a Horváth Mihály utcában a lebontott mozi telkéről rendszerint annyi sarat hordanak ki a környékre, hogy nem lehet arra eljárni. Hívónk kérdé­se: ki fog takarítani és mi­kor? Riadó. A Gábor Dénes Szakközépiskola egyik di­ákja azért telefonált, mert most már diáknak és tanár­nak egyaránt elege van ab­ból, hogy két hónap alatt kedden a negyedik bomba­riadót kellett elszenvedniük. Túlórázniuk és szombaton pótolniuk kell emiatt: kérik az elkövetőt, fejezze be. Köszönet. A Fészek Nagycsaládosok Egyesülete köszönetét fejezi ki az egyesület minden támoga­tójának amiatt, hogy októ­ber 19-én sikerült megren­dezniük a nagycsaládosok bálját. Szemét. Kovács István az Acél utcából hívott és mesélte, hogy az Algyői út és az Acél utca közötti há­romszögben idén egyálta­lán nem vágták le a füvet és a nádat, pedig a terület kezd egy fertőhöz hasonlí­tani, hiszen döglött kutyá­tól szemétig ott már min­den van. • „Népgyűlés" volt Rókuson Taps a Világ Utcájának Estébe nyúlt a tegnap délutáni lakossági fórum, amelyet a szegedi Arany János Altalános Iskolá­ban rendeztek. A Rókus városrészt érintő legége­tőbb problémák után részletes beszámoló szólt a Világ Utcája nevet vise­lő beruházási program­ról. A „népgyűléssé" ala­kult esemény végén né­hányan petíciót fogal­maztak meg a város ve­zetői számára a fórumon elhangzottakról. A kötelező negyedórás vá­rakozás időt betartva, Kővári Árpád, a Polgári Szegedért Egyesület elnöke azzal nyitot­ta meg az eseményt, hogy kis­sé megrótta a távolmaradókat, hiszen .Rókus jövője" a téma, amelyről még egy helyszínen megfogalmazott zárónyilatko­zatot is el kellene juttatni a város vezetőinek. A bevezető után Dobó Já­nos, Északi városrész és Új­Rókus önkormányzati képvi­selő (Fidesz) lépett a mikro­fonhoz, s - bár erős influenzá­val küszködött - röviden ki­fejtette, hogy a szegedi lakóte­lepek fejlődése a nyolcvanas évek közepén megállt, s csak néhány benzinkút, valamint a telefonközpont sorolható a ko­molyabb beruházások közé. Hiányoznak a megfelelő szín­vonalú üzletek, szórakozóhe­lyek is - az önkormányzat pe­dig késlekedik megtenni a szükséges lépéseket. A közönség. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kalmár Ferenc - Rókus másik fertályának önkor­mányzati képviselője - a megvalósult és a tervezett út­és csatornaépítésekről, vala­mint a játszóterek fölújításá­nak folytatásáról beszélt. A képviselő ígérete szerint 1998-ig minden rókusi utcá­ban lefektetik a csatornát. Bár a meghívókon szere­pelt, dr. Tímár László önkor­mányzati képviselő mégsem tartotta meg előadását a To­csik-Vektor-Szeged botrány­ról, sőt: meg sem jelent a nép­gyűlésen. Engi László viszont, a Pol­gári Szegedért Egyesület kép­viselője előadása címéhez hí­ven elmondta, „mi történik a városházán..." A képviselő úgy látja, „csak néhány ember határozza meg a dolgok ala­kulását"; érdekszövetségek működnek, az információ­áramlás gyatra; a képviselők áttekinthetetlen adathalmaz alatt roskadoznak; a Világ Ut­cájának ügye mindig gellert kap valahol, stb. Ezek után Apró Juhász Já­nos, a Világ Utcája Kft. igaz­gatója következett, aki az előtte szólókhoz képest jóval terjedelmesebb előadásában részletesen előadta, hogyan fenekük meg időről-időre az a nagyszabású, 8 milliárd forin­tos program (a tervet lapunk­ban már többször is bemutat­tuk), amely pedig munkahe­lyeket teremtene, s Szegedet bekapcsolhatná az ország, sőt: a gazdasági-földrajzi régió vérkeringésébe. A népgyűlés-fórum végén, Kővári Árpád kérésére, né­hány résztvevő petíciót fogal­mazott az elhangzottakról - a beadványt a város vezetői kapják majd kézhez. A „népgyűlés" közepe tá­ján nyilvánvalóvá vált, hogy a fórum középpontjában iga­zából a Világ Utcája áll. Ez már csak abból is látszott, hogy téma felelőse egymagá­ban annyi ideig beszélt, mint az előtte szólók együttvéve, akik betartották az előre kije­lölt öt-nyolcperces előadás­időt. A Világ Utcájának nagy­vonalú terve ezen az estén le­nyűgözte a gyér számú hall­gatóságot, amelynek soraiból többször is taps hangzott föl A városi közgyűlés azonban nem akar tapsolni a prog­ramnak. A közgyűlésnek va­lami nagyon nem tetszik az ügyben - de hogy pontosan mi, az nem derülhetett ki, mi­vel a városi vezetők közül senki sem jött el a tegnapi „népgyűlésre." Ny. P. • Európai körkép-konferencia Ópusztaszeren - 2000-ben A közelmúltban Innsb­ruckban tartotta soros ülé­sét az Európai Körképszö­vetség. Úgy döntöttek: 2000-ben Ópusztaszeren rendezik meg az európai körkép-konferenciát. Az eseményen hazánkat dr. Trogmayer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igaz­gatója, valamint Nagy Lász­ló, az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyve­zető igazgatója képviselte. G Mi volt az apropója a mostani szakmai konfe­renciának? - kérdeztük Nagy László ügyvezetőt. - Az innsbrucki körkép avatásának 100. évfordulója alkalmából vettünk részt ­többek között a hágai, az alt­tötingi, a luzerni, a wroclawi szakemberekkel együtt - a programon. G A Szegeden megalakult Európai Körképszövetség tagjai hogyan értékelték az akkor kitűzött célok megvalósítását? - Elégedetten, hiszen az annak idején megfogalmazott közös érdeket, azaz egymás reklámozásának fontosságát mindenki szem előtt tartotta, így Svájcban megszületett a közös logó, Szegeden pedig Rozsnyai Aladár operatőr és Trogmayer Ottó forgató­könyvíró közreműködésével elkészült az európai körké­pekről szóló film. Wroclav­ban egy, az európai panorá­maképeket bemutató infor­mációs füzetet adtak ki, ame­lyet a továbbiakban vala­mennyi körkép helyszínén, határállomásokon, szállodák­ban, idegenforgalmi közpon­tokban propagálnak majd. G Az osztrákok milyen feltételek között mutatják be panorámaképüket? - A Feszty-körképhez ha­sonló méretű, Diemer mün­cheni festő közismert alkotá­sát korábban egy faépületben tartották. Sőt: felmerült el­adásának gondolata is, ame­lyet azonban nem követte tett. így napjainkra az olimpi­ai város egyik fontos látvá­nyossága lett a kép, amelyet természetes fénnyel világíta­nak meg. A terem nincs kli­matizálva, ezért a téli hóna­pokban - éveken keresztül ­nem fogadtak látogatókat. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel azonban az idei eszten­dőtől ez a gond is megoldó­dik. Most ugyanis a körkép a reneszánszát éli. N. Rács Judit • Kamarák, üzletemberek Jugoszláv kapcsolat • Munkatársunktól Magyar-jugoszláv üz­letember-találkozót ren­dez a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara Szegeden, október 31-én, 10 orai kezdettel a Hungária Szállóban. En­nek keretében a belgrádi magyar kirendeltség ve­zetőjének, valamint az IKM illetékes főosztályve­zetőjének köszönhetően rövid tájékoztató hangzik el a két ország közti gaz­dasági kapcsolatokról, azok jövőbeni kilátásai­ról. A főszerep természetesen a kétoldalú üzleti megbeszélé­seké lesz. A találkozóra több mint 60 jugoszláv cég jelezte részvételi szándékát, Szabad­káról, Zomborról, Újvidékről, Nis-ből, Jagodinából és Her­zegnoviból. A jugoszláv je­lentkezők tevékenységi köre többek között: felsőruházati konfekciógyártás, bőripari ter­mékek, bútorgyártás, alkoho­los és alkoholmentes italok •gyártása, alapanyag-import, idegenforgalom, élelmiszer­és mezőgazdasági termékek, gyógynövények külkereske­delme, baromfitenyésztés és feldolgozás, gabonafeldolgo­zás, kereskedelem, sütőipar, gépipar, vegyipar, műtrágya­gyártás, műanyag-feldolgo­zás, csomagolóanyagok gyár­tása, vámszabadterületi szol­gáltatások, kenderfeldolgozás, építőanyaggyártás, riasztóbe­rendezések és telefonközpon­tok gyártása, szervizelése, nyomdaipar, kézi szövésű szőnyegek gyártása. A kama­ra várja mindazon vállalkozó­kat, illetve vállalkozások kép­viselőit, akik érdekeltek üzleti kapcsolatok létesítésében a ju­goszláv relációban. Kérik, hogy részvételi szándékukat ­a cég alapadatainak megadá­sával, valamint a tárgyalási té­ma megjelölésével - a 321 ­512-es telefonszámon jelez­zék az érdeklődők. Bővebb információ: Ferencz Csaba Zsolt. Jogi tanácsadás • DM-információ A Bécsi körút 7. szám alat­ti nyugdíjas klubban minden szombaton, 10 és 12 óra kö­zött ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Fügi Réka ügyvéd. Mint olvasóink még bizonyára emlékeznek, lapunk cikksorozatban foglalkozott Szeged el­hanyagolt zöldterületei­nek állapotával. Város­részenként választot­tunk egy-egy „gaz­dzsungelt", s fotókkal il­lusztrálva muttatuk be a gyomokkal benőtt, sok helyütt szeméttel borított parkokat, telkeket. A városi közterületek gon­dozásáért a Szegedi Környezetgazdálkodási Társaság felelős - a kö­vetkezőkben a kht. ve­zetőinek álláspontját kö­zöljük. A kht. nem akarja saját felelősségét másra hárítani, viszont szükségesnek látja annak tisztázását, hogy az elhanyagolt területek tulaj­donosait (kezelőit) megne­vezzék. így ugyanis egyér­telműen kiderülne, kik a fe­lelősek a jelenlegi állapoto­kért. Az önkormányzati tu­lajdonú területek egy részét • Pénzhiány és nemtörődömség A gazdzsungel gazdái a Szegedi Környezetgazdál­kodási Közhasznú Társaság kezeli (ilyen például a soro­zatunkban is említett Hargi­tai utcai terület), de akadnak olyan - ugyancsak városi tu­lajdonú - területek, amelyek kezelésért a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodája felel (mint például a Csaba utcában, vagy Tápai utcában található, elgazosodott terü­letek). Külön csoportba sorolha­tók az önkormányzati tulaj­donú gazdasági társaságok, intézmények (mint pl. a Sze­gedi Közlekedési Kft., az Épületkezelő és Fenntartó Kft., az iskolák, egészség­ügyi intézmények, stb.) használatában lévő területek. E területek tulajdonosai többnyire a környezetgaz­dálkodási kht-t bízzák meg a zöldfelületek térítésmentes gondozásával. Ha a kht. nem tudja vállalni ezt a feladatot, akkor magánvállalkozókat kell keresni (természetesen megfelelő díjazás ellené­ben). A következő területfelelős csoport tagjai a különféle ál­lami vállalkozások és intéz­mények körébe sorolhatók. Ilyen pl. a Tisza Volán Rt., vagy a holtágakért, ártere­kért felelős Alsó-Tisza Vidé­ki Vízügyi Igazgatóság. Ugyancsak külön tulajdo­nosi csoportként kell kezelni a magántársaságokat és -vál­lalkozásokat. A sort a ma­gánszemélyek birtokában lé­vő építési telkek, földterüle­tek zárják. G A környezetgazdálkodási kht. szerint a zöldterületek elhanyagoltsága három fő okra vezethető vissza. Ezek: a pénzhiány, a gondatlanság, és a nemtörődömség... A kht. szigorúan kötött éves program szerint dolgo­zik: a rábízott zöldterülete­ket a külön e célra kapott költségvetési pénzből kell rendben tartaniuk. Elképesz­tőnek tűnik, hogy a költség­vetési támogatás reálértéke 1994-hez képest 54 száza­lékra csökkent. A kht. ennek ellenére igyekszik megtenni, amit lehet, de például a Har­gitai utcában idén csak egy­szeri kaszálásra futotta a pénzükből. Jövőre föltétlet­nül nagyobb támogatást kér­nek az önkormányzattól, mert egyébként még rosszabb lehet a helyzet. Az önkormányzat intéz­ményeinek és vállalkozásai­nak kezelésébe adott terüle­tekről pontos nyilvántartást kellene készíteni, mert enél­kül a vagyonkezelő és vállal­kozási iroda sem tud föllépni az elgazosodott területek rendbehozatala érdekében. A magánkézben lévő te­rületek rendben tartását pe­dig adott esetben ki kell kényszeríteni (ha másképp nem megy). A közterületfel­ügyelet rendszeres és szigo­rú ellenőrzései, valamint a polgármesteri hivatal általá­nos igazgatási irodájának föllépése (felszólítás, bünte­tés, majd - ha ez sem hasz­nál - a terület rendbetétele a tulajdonos költségére) je­lenthetik a megoldást. Hiába a rendeletalkotók jó szándéka, ha a végrehajtás és az ellenőrzés nem kap kellő figyelmet. A nemtörő­dömség ára és következmé­nye pedig a közterületek romló állapota, a lakosság elégedetlensége, s a gaz­dzsungel terjedése - így összegezhető a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Társaság álláspontja a város zöldterü­leteinek állapota ügyében. Ny. P.

Next

/
Thumbnails
Contents