Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

6 HAZAI TŰKOR Marad a taszári NATO-bázis » Megoldatlan a dilemma: haza és haladás 1956: ma is érvényes Belényi Gyula: - A Vörös Hadsereg nyomán ke­let-európai modell nyomult Közép-Kelet-Európába. (Archív fotó: orosz tankok 1956. november 4-én Budapesten) CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 24. • A Sárember és A titkos házasság premierje Szerelmi játékok a színházban • Budapest (MTI) Nincs olyan NATO­előírás, hogy az újon­nan belépő tagállamok­nak közvetlen száraz­földi kapcsolattal kell rendelkezniük a szerve­zet jelenlegi tagorszá­gaival. Ezt George Joul­wan tábornok, a NATO európai erőinek főpa­rancsnoka jelentette ki kedden Budapesten tar­tott tájékoztatóján. Hoz­zátette: az viszont igen lényeges, hogy Magyar­ország jó kapcsolatokat ápoljon szomszédaival. A vendég szólt arról is, hogy tovább kell folytatni és bővíteni a NATO és Ma­gyarország együttműködé­sét. Igen sikeresnek nevezte a magyar műszaki zászlóalj részvételét az IFOR-erők­ben, és köszönetet mondott a közös kockázatvállalásért. Beszámolt arról, hogy láto­gatása során jó benyomáso­kat szerzett Szolnokon, ahol megismerhette a magyar gyors reagálású erők műkö­dését. Kitért arra is, hogy Taszáron addig marad fenn a NATO-bázis, amíg tart a boszniai küldetés, ha csak eközben a magyar kormány nem vonja vissza enged­élyét.. Végh Ferenc altábor­nagy, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke a NATO főparancsnok vendéglátója többek között arról szólt, hogy konzultációt folytatott George Joulwannal a Ma­gyar Honvédség átalakításá­ról, illetve fejlesztéséről. Előzetesen mérlegelték azt, hogy milyen feladatok vár­nak majd a NATO brüsszeli parancsnokságához csatla­kozó tisztekre. Többek kö­zött arról ejtettek szót, hogy miként kell felkészülni az ottani szerepvállalásra. A vendég kétnapos hiva­talos látogatása során ked­den találkozott Göncz Ár­pád államfővel, Horn Gyula kormányfővel, Keleti György honvédelmi és Ko­vács László külügyminisz­terrel, valamint az Ország­gyűlés Honvédelmi Bizott­ságának tagjaival. HIFI-show a hét végén • Munkatársunktól A vájtfülű (nyencek jól tudják, hogy a nem a HIFI jelenti a hangzáshűség csú­csát, hanem a - sokszor meghökkentő külsejű - au­diofil készülékek. Nos, ilyen különleges berendezéseket láthat a nagyérdemű október 26-27-én a Royal Szállóban, az Audioline stúdió ál­tal megrendezendő HIFI­show-n. £ HIRDETÉSFELVÉTEL. o SZEGED. S . 1 STBMHM io L - > 8 SHJTÖHAZ p REGGEL 7-TöL 1 ESTE 7-IGI 9SÁ *' A Pannónia Rt. kiárusítást tart bőr- és szőrmeipari termékeiből 1996. október 25-én, pénteken 10-18 óráig, október 26-án, szombaton 10-12 óráig. Szeged, Attila u. 17-19. A jelenkor töténete ké­nyes kutatási téma. Nem is sokan vállalkoznak arra, hogy életüket a je­lennel érintkező történel­mi idők összefüggései­nek föltárására áldoz­zák. Belényi Gyula jelen­kortörténésszel, a József Attila Tudományegyetem adjunktusával 1956 je­lentéseiről és máig vissz­hangzó üzenetéről be­szélgettünk. • Forradalom és szabad­ságharc. E terminológiá­val élünk az 1848 és 1956 minősítésekor egyaránt. - Mert a két időszak kö­zött nagy a hasonlatosság! Az ország ugyanazon törté­nelmi problémák megoldása előtt állt. Mégis eltérő, bár „rokon" terminológia hasz­nálata lenne indokolt. Nem­zeti függetlenségi küzdelem és társadalmi korszerűsödé­sért folytatott harc volt 1956 tartalma. 0 Ma már nyíltan lehet arról beszélni, ami akkor a tudat legmélyére szo­rult: Magyarország függő állam. De mi vezetett 1956-hoz? - A Vörös Hadsereg nyo­mán a kelet-európai gazdasá­gi-társadalmi modell nyomult Közép-Kelet-Európába. Nem volt korszerű az a rendszer, kapitalizmus kor előtti jel­lemvonásokkal az egész pol­gári szabadságjog rendszert tagadta. Hasonlóképp a parla­mentáris demokráciát, az ön­kormányzatiságot, az állam­hatalmi ágak elválasztását. A népszuverenitás helyett köz­vetlen, fegyveres elnyomást vezettek be. A hatékony gaz­dasági rendszerek alapfeltéte­leit, a magántulajdont és a pi­acgazdaságot is tagadta és felszámolására törekedett. A piac helyett a gazdasági tevé­kenységet óriási bürokrácia koordinálta: két és félszeresé­re nőtt az állami hivatalnokok száma 1938-hoz képest. A gazdasági tradíciókat és adottságokat Figyelmen ktvül hagyta. A szellem, a kultúra és a művelődés terén, akár­csak a politikai életben elen­gedhetetlen sokszínűséget, a vélemények és törekvések szabad áramlását teljesen le­hetetlenné tette. Tagadta a nemzeti eszmét. Félrevezető ideológia nyomán a magyar nemzeti probléma legalapve­tőbb eleméről, az országhat­árokon ktvül rekedt magyar kisebbségről évtizedeken ke­resztül beszélni se lehetett. Folytonosan és kitartóan a nacionalizmus, a sovinizmus és a fasizmus vádjával illették a magyar társadalmat. A 900 ezer hadifogolyról se lehetett beszélni. Mindez társadalmi méretben a vélemények elfoj­tásához vezetett. 0 Az ötvenes évek köze­pére szavahihetőségi vál­ságba került a rendszer? - A közélet időszerű er­kölcsi és etikai kérdéseit Nagy Imre vitairatokban ve­tette föl. Többek között kije­lentette: a magyar néptől ide­gen vezetők szerint a szocia­lizmushoz az elnemzetlenftés útján vezet az út. holott a szocializmus sokszínű, nem uniformizált világ. Mindez a társadalmon belüli feszült­ségre utalt. A „Lobogónk, Petőfi"-féle jelszavakkal, a Habsburg és németellenes célokat szolgáló propagandá­val a kuruckodás, a kossuthi hagyományok felszíne mö­gött a közellátás problémái­nál súlyosabb volt a rendszer szavahihetőségi válsága. Nem volt még egy annyira munkásellenes rendszer, mint a Rákosi-féle, holott a mun­kásosztály hatalmáról zen­gett! Megdöbbentő nyomor­ról tanúskodnak a dokumen­tumok: 1953-ban a vidékről Pestre ingázó munkások hét­köznap az utcán háltak, felük keresete havi 600 forint, mi­közben a fogyasztói árak 1948-hoz képest több mint kétszeresére nőttek; a mun­kafeltételek olyan rosszak voltak, hogy mindennapos­nak tekinthetők a munkahelyi balesetek, melyeknek fele ha­lálos volt... E tapasztalatokat szembesítették az emberek a sikerpropaganával, s kiala­kult és elmélyült a rendszer szavahihetőségi válsága. 0 A párhuzam 1848 és 1956 között mennyire va­lós? - Több és kevesebb is '56 '48-nál. Hiszen '56 csupán 13 napig tartott, vagyis nem bontakozhatott ki ez a forra­dalom. '56 annyiban több, hogy a magyar történelem ki­emelkedően legnagyobb tö­megtüntetésével indult. Ez az ösztönös felkelés azt igazol­ja, hogy a totális diktatúrával az egész társadalom elége­detlen volt. 0 A diákság kezdte ezt is, azt is. A vidék szerepe mindkét történelmi folya­matban jelentős. Mi, sze­gediek különösen hang­súlyozzuk: '56 Szegeden kezdődött. - Több ponton, többek kö­zött a MEFESZ szegedi újjá­alakításával kezdődött '56. „Mindenki szem a láncban" ­mondja Illyés. De azt is, hogy „Eszmélnél, de eszme csak övé jut eszedbe", vagyis a rendszer ellen érvelők is a hatalmon lévők szókincsét használták. A szegedi diák­ság az első olyan megmozdu­lást szervezte, mely az állam­hatalom engedélye nélkül ho­zott össze tömeget. Az itteni szembeszegülés ellenére mégis a budapesti műszaki egyetemistákhoz köthető '56 októbere. Ennek oka egysze­rű: az ország oly Budapest­centrikus, hogy a fontos ese­ményeknek is ott kell történ­niük. 0 A hatalom hogyan vi­szonyult a fergeteges, néptömegeket megmozga­tó '56-hoz? - Farkasszemet nézett a társadalommal a hatalom ok­tóber 28-ig. Nagy Imre is azt mondta, hogy ellenforrada­lom zajlik. A szovjetek és a Nagy Imréék közötti megbe­szélések eredményeként vál­tozik a történtek megítélése: akkor hangzik el részéről, hogy ez „ezeréves történel­münk kiemelkedő eseménye, nagy, demokratikus mozgal­ma". A társadalmi összefogás függetlenségi és korszerűsö­dési mozgalom volt. De nem fejlődhetett ki. 0 Hogyan hatott '56 a le­verését követő szocialista rendszerre? - A hatás a felszínen nem­igen mutatkozott. De a mély­ben megragadható. A durva megtorlás korszaka zajlott, de mellőzni igyekeztek a po­litikai kalandorságot, a dokt­rinerséget. A hatalom nem ingerelte, nem hívta ki maga ellen oly mértékben az embe­reket, mint a Rákosi-rendszer idején. Bizonyos ,,'56-os vív­mányokat", például a begyűj­tési rendszer megszüntetését is átvette. A polgári parla­mentáris demokrácia vissza­állítására is kísérletet tettek. De meg kell jegyezni: az 1848-as forradalom vívmá­nyaiból a Habsburgok az ab­szolutizmus korában sokkal többet megvalósítottak, mint 1956 után Magyarországon a Szovjetunió támogatta rend­szer. Ez egyrészt a szovjet tí­pusú diktatúra természetével is magyarázható, illetve az­zal, hogy '56 nem pörgött ki, igazi természete és törekvé­sei sem derültek ki. Óriási esélyt kinált 1956 a nyugat­európai, az észak-atlanti centrumhoz való felzárkózás­ra, az Ausztria vagy Finnor­szág képviselte módon. Vi­szont a birodalmi szemlélet döntött, s Magyarország ab­ban az érdekszférában ragadt, ahonnan 1956-ban kitömi ké­szült. 0 A szovjet csapatok ki­vonása Magyarországról, az általános és titkos vá­lasztójog alapján történő választás olyan követelése volt 1956-nak, mely poli­tikai program csak a '89­es '90-es fordulat eredmé­nyeként kapott szabad utat. De a rendszerválto­zásnak nevezett átalaku­lás megvalósította-e '56 követeléseit? - Erre hivatkoztak, az '56­os ideológiára alapozva te­remtették meg azt a megvál­tozott rendszert, mely 1990 körül kialakult. De emögött nagy népmozgalom nem volt. Az 1990 körüli váltás - s ezt ki kell mondani - a Szovjet­unió összeomlásának követ­kezménye! Hogy előzetesen milyen egyeztetések, a hata­lomátrendeződésnek milyen finom játékai voltak, legfel­jebb sejteni lehet. Például egy ameFÍkai diplomata visszaemlékezéseire utalok, aki elmondja: a 70-es évek­ben Göncz Árpád már rend­szeres vendég volt az ameri­kai nagykövetségen... Az 1994-es reagálás a társada­lom részéről arra utal, hogy a rendszerváltozás mögött valóban nincs tömegmozga­lom. 0 A negyvenedik évfor­dulón '56-ot a politikusok hivatalosan mint ideoló­giájukat meghatározó tör­ténelmi eseményt ünnep­lik; az egykori 56-osok elégedetlenül, csalódottan emlékeznek a történtekre, mondván: az akkori köve­telések jó része ma is ér­vényes. - Valóban! Különösen, ha azt vizsgáljuk, a világfejlódés centrumához való felzárkó­zás útján mennyit mentünk elóre! Magyarország pénz­ügyi helyzete kételyeket tá­maszt szuverenitásunkat ille­tően. A gazdasági és privati­zációs stratégia ezek lénye­gén nem változtat. 0 A legutóbbi magyar forradalom, 1956 történe­lem vagy a jelent magya­rázó közelmúlt az egyete­mi diákok számára? - Tananyag, s nem átvett családi élmény 1956. Olyan hosszú volt az elfojtás idő­szaka, hogy akik eleven él­ményként beszélhetnének ró­la, azok számára az emléke­zés nem hat relevációként. 0 Ön Szabadkán és Deb­recenben is beszédet mon­dott a 40. évforduló alkal­mából. Mi az, ami ne­künk ma a legfontosabb, mikor '56-ra emléke­zünk? - A nemzeti szuverenitás. Hogy magunk gondolkod­junk magunkról, a dolgainkat a magunk felelősségére in­tézzük, mert a következmé­nyeket is csak mi viseljük. Lehetséges az Európai Unió­hoz és a NATO-hoz való csatlakozás, de ez nem evi­dencia, érvek és ellenérvek felsorakoztatása után kellene dönteni. Aztán az is fontos, hogy korszerű társadalmi és gazdasági berendezkedési pá­lyára állítsuk az országot. Mert az az út, melyen most járunk, a latin-amerikai or­szágok nemkívánatos mo­delljét eredményezheti: a vé­kony és gazdag elit alatt na­gyon szegény, manipulált tö­meg húzódik, a köztes kö­zéposztály nélkül. 0 Tehát azért is fontos '56 követeléseit újra és újra fölidéznünk, hogy korrigáljuk magunkat? - Minden keletkező és lé­tező politikai mozgalom a múltban keres eszmei táma­szokat. Ezek között egy lehet 1956. De a mai konkrét kér­dések megoldásához '56 sem ad közvetlen kulcsot! Ellen­ben ráirányíthatja a figyelmet azokra a tartós tendenciákra, melyek meghatározzák múl­tunkat és jelenünket. Ilyen például - Kölcsey szavaival - a haza és haladás dilemmá­ja, amit '56 ismételt, de ma is érvényes. Újszászi Ilona A Szegedi Nemzeti Színház következő két bemutatójáról tájékoz­tatták az újságírókat kedden. Juronics Tamás: Sárember című balettjét október 25-én láthatjuk először, Cimarosa: A tit­kos házasság című vígo­peráját pedig november 8-án. Mindkét premier a Kamaraszínházban lesz. Az alapításának 10. évfor­dulóját az idén ünneplő Sze­gedi Kortárs Balett ezúttal szakit a saját hagyományai­val: nem kamaraművekból szerkesztett programot mutat be, hanem egyetlen nagyobb lélegzetű művet. A Sárember egyúttal az együttes művé­szeti vezetőjének, Juronics Tamásnak az elsó egész estét betöltő koreográfiája. A más­fél órás művet szünet beikta­tása nélkül mutatja be az együttes. Mint a tájékoztatón Juro­nics elmondta, új balettjének témája a szerelem, ihletője Polner Zoltán szegedi költő népi eredetmondákat tartal­mazó gyűjteményes kötete. A Szeged környékén gyűjtött, Ádám és Éva teremtéséről, a férfi-nő viszony örök témájá­ról „népmesélő" könyvet a koreográfus ajándékba kapta a költőtói és nem rejtette a polc mélyére, hanem elolvas­ta. Az eleven történetekben a képzelet szárnyalása és a né­pi humor bőséges buzgása ra­gadta meg alkotói fantáziáját, olyannyira, hogy korábbi módszerével szakítva ezúttal először a koreográfiát készí­tette el és csak azután kereste meg hozzá a zenéket. A sze­gedi költő által összegyűjtött és közrebocsátott szegedi né­pi hiedelmek ihlette koreog­ráfiához élő zene társul: egy szegedi együttes, a Volvox zenészei - Tóth Attila, Tóth Szabolcs és Földes Gábor ­játszanak az előadáson. • Munkatársunktól Relations-klubestet tarta­nak szombaton este 7 órától a szegedi Tantuszházban (József Attila sgt. 43.). Kon­cert- és showjellegű műso­rok váltják egymást, lehet táncolni is, szünetek pedig nem lesznek. A fellépők közt megemlíthető az After Amelynek további érdekessé­ge - alkotói, előadói és be­fogadói szellemi izgalom for­rása -, hogy bizonyos korlá­tok között improvizációs le­hetőségeket nyújt a zené­szeknek és a táncosoknak is. Az élő zene kontrasztjaként a Balanescu Quartett felvétele­iből való válogatás egészíti ki a Sárember zenei anyagát. A díszleteket és jelmezeket ezúttal is Molnár Zsuzsa ter­vezte. A csupa szegedi illetőségű alkotó műve Juronics remé­nyei szerint nem „helyiérde­kű" balett, hanem az egyete­mes táncszínházi művészet része lesz. Hazai és nemzet­közi karriert jósolnak neki. A színház új vezetői ope­rai programjukban a Vaszy­hagyomány ápolását ígérték. Ennek része: előadni a klasszikusok méltatlanul el­feledettnek Ítélt műveit. Részben az újonnan beveze­tett műfajban, a szcenírozott koncertek formájában előa­dott operákat válogatták eb­ben a szellemben, de néhány hagyományos, teljes előadás is szolgálja a célt, mint pél­dául az évad második felére tervezett Boito-mű, a Mefis­tofele. Cimarosa 12 vlgoperája közül a leghíresebbnek, a Titkos házasságnak a bemu­tatóját is a Vaszy-szellemiség újraébresztését bizonyító programba sorolták. Egyúttal annak az újabb keletű hagyo­mánynak a folytatásaként szánják, amelyben a gyere­kek számára tették élvezhető­vé az operairodalom erre al­kalmas darabjait. Az elmúlt évadokban a műfajban gya­korlatot szerzett és sikeres Toronykőy Attila rendezésé­ben és Kardos Gábor zenei irányításával színpadra állí­tott Cimarosa-mű premierje november 8-án lesz a Kama­raszínházban. S. E. Time, Black Sabbath-emlék­műsorral; a Gumimacik ak­robatikus rock-and-roll csö­port; a Ki mit tud?-os szege­diek pedig break show-val vesznek részt a klubesten. A házigazda, a Relations Együttes koncertműsora á 60-70-es évek zenéjének hangulatát idézi meg. E heti ehető disznó- és marhaságok Diófa húsbolt T.: 493-367 Nyitva: H.: 12-18 K.-P.: 7-18 Szo.: 7-12 Sertés karaj - csont nélkül 933 Ft helyett Sertés tarja - csont nélkül 638 Ft helyett Sertés comb egész 638 Ft helyett Sertés oldalas 536 Ft helyett Sertés apróhús 59-41 % 433 Ft helyett Sertés húsoscsont 121 Ft helyett Marha apróhús összevágva 605 Ft helyett Marha vegyes belsőség 250 Ft helyett Bőr nélküli tepertő 245 Ft helyett Pecsenye malac félben, egészben 333 Ft Börös félsertések 299 Ft-tól 345 Ft-ig Amíg a készlet tart. 849 Ft 579 Ft 549 Ft 436 Ft 349 Ft 87 Ft Relations a Tantuszban

Next

/
Thumbnails
Contents