Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-17 / 243. szám

6 KÖRKÉP CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 17. Majd' félmillió a cigány • Budapest (MTI) A legutóbbi népszámlá­lás óta háromszorosára emelkedett a cigányság lét­száma az országban, ehhez az etnikumhoz jelenleg 400 ezernél is többen tartoznak - állapttja meg a KSH fel­mérése. E népesség-cso­port több mint egyharmada az ország gazdaságilag leg­kevésbé fejlett északkeleti megyéiben él. A magas termékeny­ségből és a magas halandó­ságból adódóan a népesség összetétele fiatal. A gyer­mekkorúak aránya az or­szágos átlag több mint másfélszerese. Negyven évesnél fiatalabb a teljes etnikum csaknem három­negyede. A cigány népes­ségben a férfi-nó arány vi­szonylag kiegyenlített: 1000 férfira 1002 nő jut. Ez a mutató a lakosság más csoportjaiban 1101 a nők javára. A statisztikusok megál­lapítása szerint a cigányság az etnikumok között a leg­zártabb. A házasságban élők aránya alacsony, és a megkötött frigyek mintegy 90 százalékában mindkét fél cigány. Az élettársi kapcsolatok aránya megle­hetősen magas, 12,6 száza­lék. A cigány családok többsége népes, a cigány­asszonyok 63 százaléká­nak 4 vagy több gyermeke van. A népességcsoporton belül a munkanélküliség háromszorosa az országos átlagnak. Lakáskörülmé­nyeik rendkívül kedvezőt­lenek, 59 százalékuk kon­fort nélküli otthonokban la­kik. 100 lakásból 37-38­ban nincs víz és csatorna. A felmérés során a lakások mindössze 27 százalékában volt WC. • Qumran és az őskereszténység A Holt-tenger levegője Vermes Géza professzor, a holt-tengeri tekercsek kutatója. (Fotó: Miskolczi Róbert) A közelmúltban Szege­den tartott előadást Ver­mes Géza ókortörténész, az oxfordi egyetem pro­fesszora, a század köze­pén megtalált, s több szenzációval övezett holt-tengeri tekercsek nemzetközi tekintélyű kutatója. A makói zsidó családból származó tu­dós 1946-ban hagyta el az országot, s Louvain, Párizs és Newcastle egyetemei után jelenleg az oxfordi egyetemen ta-> nít. A zsidó Jézus című könyve a tavalyi év egyik könyvsikere volt Magyarországon. 0 Professzor úr, hamaro­san ötven éve lesz, hogy megtalálták az első holt­tengeri tekercseket; ön szerint mi az, amit a kuta­tások nyomán biztosan le­het állítani ezekről az ira­tokról? - Röviden annyit, hogy a Qumránban előkerült kézira­tok egy zsidó vallásos közös­ség életében keletkeztek. Fontos utalásokat tartalmaz­nak a közösség vallását, élet­módját, nyelvét illetően. Az írások legnagyobb része a ke­reszténység előtti első szá­zadban keletkezett, de van­nak Krisztus utáni tekercsek is. A helyszínen folytatott ré­gészeti kutatás feltárta a kö­zösség épületeit is: életüket jobban ismeijük, mint az ős­keresztényekét. Valószínű, hogy a qumráni közösség a Josephus Flavius által emlí­tett esszénus szektával azo­nos. 0 Az elmúlt évtizedekben azok a feltételezések jelen­tettek sajtószenzációt, amelyek szerint a teker­csek olyasmit rejtenek, ami megváltoztatná a ke­reszténység kialakulásáról alkotott képet. Ön szerint van-e alapja ilyesminek? - Valóban kísérleteztek azzal, hogy bebizonyítsák, Qumrán és az őskeresztény­ség azonos forrású. Ez azon­ban hajmeresztő hipotézisek­hez is vezetett. Egy cambrid­ge-i zsidó professzor az öt­venes években azt feltételez­te, hogy Qumrán alapítója, a tekercsekben szereplő „igaz­ság tanítója" maga Jézus, el­lenfele, a „gonosz pap" pe­dig Pál. A tekercsek másik, később agnosztikussá vált kutatója viszont a keresz­ténység eredetét egy érzék­csalódást okozó gombával magyarázta, s írt egy köny­vet „A szent gomba és a ke­reszt" címmel. Egy ausztrál professzornő pedig egyene­sen arra jutott, hogy az igaz tanító Keresztelő Szent Já­nos, míg a gonosz pap Jézus volt, aki mellesleg kétszer megnősült, egyszer elvált, s Mária Magdolnától és egy görög diakonisszától négy gyermeke született. Azt hi­• Már árulják a kábelgyár irodaházát Szeged: haladék márciusig Tegnap délután 2 órá­ra munlcásgyúlésre hív­ták a szegedi kábelgyár délelőttös és délutános dolgozóit. A sajtót ugyan nem engedték be az ígért harminc perc alatt befeje­ződött - minden valószí­nűség szerint bejelenté­sekre korlátozott - ese­ményre, utána azonban valamennyi kérdésre vá­laszoltak a gyár vezetői. A legfontosabb hír, hogy szervezetileg összevonják a szegedi és a kisteleki kábelgyárat, s ez várha­tóan hetven ember mun­kahelyébe kerül. Laczkó Mihály, a Magyar Kábel Művek vezérigazgatója azzal kezdte a sajtó tájékozta­tását, hogy hétfőn Bécsben a legfelső szakmai fórumon született meg a döntés a sze­gedi profilról. Három verzió' került szóba, az első a bezá­rás, a második a megfelelő profil melletti a továbbélés volt. Végül a harmadik mel­lett döntöttek, azaz racionali­zálásképpen összevonták a szegedi és a kisteleki kábel­gyárat. Mégpedig visszame­nőleg, október elsejétől szá­mítva. A fő probléma a töltött te­rű, vazelines telefonkábelek gyártása körül alakult ki. A Matáv 3,5 millió érkilométert jósolt, s ebből végül még 1,2 millió sem lett teljesen biztos. Szegeden négyszázmillió fo­rint értékben ruháztak be erre a tervezett megrendelére, de mire az utolsó gép megérke­zett, azt már nem is volt érde­mes kicsomagolni. A Matáv igénye, mint egy álom, szerte­foszlott, ez okozta a traumát ­mondta elöljáróban Laczkó úr. Az igazsághoz tartozik, hogy az igényeket kétszeresen meghaladó kábelkapacitás van ma Európában, és min­denki ott racionalizál, ahol tud. Az osztrák és német urakkal megbeszélve a ma­gyar szakemberek elkészttet­tek egy anyagot, mely szerint Szeged 3 milliárd forintos ter­melési értékre áll be, tehát a legutóbbi 4,5 milliárd forintos éves árbevétel kétharmadára (DM okt. 15.). A két gyár összevonása egyébként több mint hetven embert érint, kö­zülük húszat nyugdíjaznak, öt­venet azonban kénytelenek el­bocsátani. A gyár laufot ka­pott március végéig, s ha ad­dig meg tudják őrizni a műkö­dőképességet, akkor van létjo­gosultsága a szegedi telep­helynek. Ha nem, a vezetők felülvizsgálják korábbi dönté­seiket. Az összevont gyár igazga­tója a kisteleki főnök, Kánitz Zoltán lesz, s helyén marad a kisteleki gazdasági igazgató is, mfg a műszaki részt Sze­ged eddigi felelőse viszi to­vább. Zoltánfi Zoltán, a ko­rábbi szegedi igazgató a Du­nakábel termelési vezetője lesz, mint ahogy korábban is, párhuzamosan szegedi felada­tával. Az elszámított Matáv-ren­delésbe a szakemberek szerint a több lépcsőben végrehajtott privatizáción túl az is beleját­szott, hogy minden egyes rá­diótelefon négy érkilométer telefonkábel-rendelést hiúsí­tott meg, valamint a cég ott is vezeték nélküli technikai megoldást alkalmaz - lásd Pe­tőfitelep -, ahol az gazdaságo­sabb. A Matáv 1995 májusá­ban olyan prognózist jelentett a Siemens felé, amely több volt, mint a várható magyar kapacitás, majd két hónap múlva nem adott több rende­lést. Nincs más választásuk, eladják a töltött terű réztele­fonkábel-gyártó gépsort, anél­kül, hogy beüzemelték volna. Egy kérdésre válaszolva a vezérigazgató elmondta, igaz a hír, hogy árulják a Huszár utcai nagy irodaépületet, ami tagadhatatlan jele a komoly karcsúsításnak. A Siemens ugyanis kalkulációs kamatot számol, vagyis ha valami há­rom hónap időtávlatban nem hoz annyit, amit a bankba tett pénz fialna, akkor attól szaba­dulni kell. így került eladósor­ba az irodaépület is, meglesz­nek nélküle. szem, nem kell folytatnom. Ezek ostobaságok. 0 A tekercsek mulatnak-e kapcsolatot a keresztény­ség és a qumráni közös­ség között? - Qumrán és az Újszövet­ség között véleményem sze­rint közvetett összefüggés nincs. Vannak hasonló gon­dolatok, eszmék és álláspon­tok, ám ezek úgyszólván a kor levegőjében voltak, s no­ha ugyanazokat az általános reményeket és elvárásokat mutatják, a keresztények is, a zsidó közösségek is másként értelmezték őket. Hasonlóság van például a nyelvi kifejezé­sekben: a tekercsekben is, az evangéliumban is előfordul a „világosság és a sötétség fiai" szókapcsolat. Ezen kívül vannak közös eszmék is, fő­leg ami az Isten országának közeli elérkezését illeti. Igen hasonló az a mód is, ahogyan az Ószövetséget magyaráz­zák: a bibliai jövendöléseket egyforma módszerrel idősze­rűsftik a jelen eseményeire. Vannak szervezési hasonló­ságok is; hogy csak egyet említsek: a zsidó közössége­ket általában tanács irányítot­ta, míg a qumráni csoportot is, az őskeresztény csoporto­kat is egy személy vezette. Lehetséges, hogy a qumráni esszénusok szervezési módja később a keresztény közössé­gek szervezésének inspirálója lett. 0 Mit gondol, várható-e még újdonság a holt-ten­geri tekercsek kutatásá­ban? - Nem hiszem, hogy olyan forradalmi változás követ­kezne be, ami miatt teljesen új nézőpontbői kellene vizs­gálnunk az eddigieket. Vi­szont sok olyan részlet várha­tó még, ami a tekercsek meg­értését elősegítheti. S. P. S. A Munkáspárt nem kezd ideológiai harcot A Munkáspárt a ma­gyar munkásmozgalom történetének legdemok­ratikusabb kongresszusát tarja november végén, december elején - jelen­tette ki Thürmer Gyula, a párt országos elnöke teg­nap, Szegeden. „A Mun­káspárttal a jövőbe" - ez lesz XVII. kongresszusuk üzenete. A tanácskozást előkészítő „országjárás" alkalmából tar­tott sajtótájékoztatón elhang­zott: a Horn-kormány be­csapta az embereket. Az MSZP baloldali jelszavakkal maga mellé állította a szava­zókat, a jelenlegi koalíciós kormány csak „Tocsik­ügyekre" képes. A Munkáspárt a munkáso­kat, a szegényeket, a paraszto­kat képviseli, de a kis- és kö­zépvállalkozókat, a nyugdíja­sokat és a fiatalokat is. A vál­tozások érdekében a Munkás­párt szerint korlátozó helyett intenzív gazdaságpolitika szükségeltetik. Létre kell hoz­ni a Köztársasági Gazdasági Tanácsol és a Nemzeti Beru­házási Alapot. A Munkáspárt vallja: az állam szerepének erősítése nélkül nem me­gyünk előre, a belső és nem a külső piac bővítésére van szükség. Radikális adóre­formmal, az adókulcsok csök­kentésével lehetne megakadá­lyozni, hogy a közterhek túl­nyomó részét a bérből és fize­tésből élők fizessék. Sőt: az APEH-re nincs szükség, mert - a Munkáspárt állítja - az önkormányzatok képesek az adók kivetésére és behajtásá­ra. A magyar kormánynak az államadósság törlesztésének átütemezését, a kamatterhek elengedését kellene kérnie. így teremthető forrás például a fejlődést biztosító beruházá­sokhoz. Az oktatás, az egészségügy kiemelt ágazat, ahonnan nem elvenni, hanem ahova adni kellene a pénzt. A Munkás­párt mindenki számára bizto­síttatná az ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást. Nem kezdünk ideológiai harcot a magántulajdon ellen -jelentette ki Thürmer Gyula. Ez azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonba került stratégiai ágazatokat vissza kell államo­sítani, a magyar vállalkozókat pedig meg kell védeni. A kor­mány a feketegazdaság elleni küzdelemben rossz úton jár! ­hallottuk. A Tocsik-ügyről a Munkáspárt álláspontja: ami jár, az jár az önkormányza­toknak! A korrupció, a vissza­élések megelőzésének eszkö­ze lehetne a Köztársasági El­lenőrző Tanács, melyet köz­vetlen választással kéne létre­hozni. Külpolitikánkban a jó­szomszédi kapcsolatok, Ma­gyarország semlegességének híve a Munkáspárt. Álláspont­juk szerint ennek megfelelően kicsi, vagyis 30-40 ezer fős fegyveres erőre van szüksé-' günk. Kérdésekre válaszolva el­hangzott: a Munkáspárt orszá­gos elnöki posztjáért harcoló 62 éves Wirth Ádám filozófus és a 43 esztendős Thürmer Gyula politikus eltérő kon­cepciót és jövőképet képvisel. Ennek részeként a párt jelen­legi elnöke szerint a jövő év elejétől fel kell rúgni az MSZP-vel mindenfajta együtt­működést. A Munkáspárt kor­szerűsítésre és fiatalításra vár, hogy az új problémákra új vá­laszokat adhasson. Thürmer állítja: a kárpótlási folyamatot le kell zárni, mert az a nagy­bani spekuláció eszközévé vált. Választási esélyeikről szólva elhangzott: a nyugat­európai baloídali pártok 5-8 százalékos támogatottságát itthon a Munkáspárt is produ­kálhatja. A munkásgyűlésen, amelyre a sajtó képviselőit nem engedték be, állítólag csak egy hozzászólás hang­zott el. Az érdekképviselet bátorkodott olyan megvilá­gításba helyezni a történte­ket, hogy Szeged szálka a budapesti vezetés szemében. Hiszen a 80-as években, amikor a Tisza-parti város üzeme az MKM legnyeresé­gesebb gyára volt, zokon vették a szegediek elszaka­dási kísérletét. De annak sem tapsoltak, amikor ­már a privatizációs törté­netben - az MRP-szervezet próbálta leszakítani a gyá­rat, „érett gyümölcsként", a pesti központról. A kábelgyári dolgozók nem „dobódtak fel" vezérük ígéreteitől. Szerintük kibújt a szög a zsákból: a Siemens jórészt piacot vett, termelő­egységeit pedig csak azok­ban a térségekben fejleszti, ahol olcsó a munkaerő: Kis­teleken, Balassagyarmaton. A dolgozók úgy látják, a tu­lajdonos játszhat a számok­kal. Amikor a a szegedi dol­gozók nagy része már rég­óta „központi állomány­ban" van, a számokat abba az oszlopba írhatják, ahová akarják. Így márciusig még azt is kimutathatják, hogy a szegedi kábelgyártás veszte­séges. F» K.-K. ÁV* A MOL Rt. és a MAGYAR AUTÓKLUB INGYENES szolgáltatásokkal várja az alábbi töltőállomáson a Tisztelt Autósokat: I fékfolyadék­I hűtőfolyadék ­I akkumulátor­| olajszint­| szélvédőmosó folyadék ­ELLENŐRZÉS fényszóró beállítás gumiprofil-mélység mérés műszaki tanácsadás közlekedéstechnikai vizsgálatok SZEGED, KÁLVÁRIA SUGÁRÚT 1996. október 14-20. 7 naponta 10-18 óra között MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK! í -*r V

Next

/
Thumbnails
Contents