Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

R E O R G Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság REORO 1116 Budapest, Hengermalom u. 1. mint a Csongrád Megyei Bíróság által kijelölt felszámoló a HÓDGÉP Vállalat f. a. Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 5. alatti vagyonát és a Noszvaj-Sikfőkút, Debreceni út 14. alatti üdülőingatlant értékesíteni kívánja. Az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztató, az ingatlant bemutató ismertető és az ajánlattételre vonatkozó felhívás feltételei 1996. szeptember 30-tól 5000 Ft + áfa vételáron megvásárolhatók a HÓDGÉP Vállalat f. a.-nál [dr. Lázár Jenőnél a felszámoló helyi megbízottjánál, telefon: 06(62)342-471] munkanapokon 8 és 14 óra között. A vagyonról további információkat is dr. Lázár Jenő ad. Az ingatlan a helyszínen is megtekinthető előzetes bejelentés alapján. A vételi ajánlatokat zárt borítékban dr. Lázár Jenő úrnak kell leadni 1996. október 30-ig. Az ajánlatok értékelésére: 1996. november 5-én 10 órakor kerül sor a REORG Rt.-nél, amelyre az ajánjattevőket ezúton is meghívjuk. A felszámoló fenntartja magának a jogot, hogy a nyilvános értékesítést indoklás nélkül érvénytelennek nyilvánítsa. ILt-CV-r aXrW*JUj^ Leírás /

smerősöm vállalkozóvá lett. No nem igazivá, hiszen továbbra is főállású tanárnőként dolgozik egy iskolában, ám havi fixéből leróva személyi jövedelemadó, tébé és egyéb kötelezettségeit oly kevés maradt a borítékban, hogy délutánonként kénytelen volt melléktevékenységbe fogni. Először óvatos volt, csupán adószámmal rendelkező magánszemély lett belőle. Mellékes jövedelméből ekkor még csak kisebb tételeket számolhatott el költségként, szorgalmasan gyűjtögette az irodafelszerelésről és szakkönyv-vásárlásról szóló áfásokat. Ez is több volt a semminél, hiszen - mint mondja - korábban már-már szégyellte magát, ha a papírboltban nem kért számlát. Úgy néztek rá ilyankor, mint valami furcsa szerzetre, aki már pusztán attól gyanús, hogy semmit nem tud leírni semmihői. - Az ilyen még tán lopni is képes - érezte a hátán a többiek tekintetét. Ismerősöm egyre jobban belejött az üzletbe. Hamarosan kinőtte a puszta adószám kereteit, és egyéni vállalkozóvá alakult. Otthon pezsgővel ünnepelték, hogy a családanya belépett az áfa-körbe. A számlák tárolására már szűkösnek bizonyult a régi boríték, helyébe vaskos dossziLkerült az íróasztalra, a család pedig szépen gyarapodott a „vállalkozói tevékenységhez közvetlenül szükséges" felszerelések megvásárlásával. Nem volt olyan üzlet, melynek ajtaján ismerősöm Párizsi kiállítás „áfás" nélkül lépett volna ki. Kívülről fújta az összes jogszabályt, ismerte a kiskapukat csakúgy, mint a nagyokat. Az üzlet meg csak virágzott. Az egyéni vállalkozásból bété lett, a bétéből káefté. Kültag lett a férjből, könyvelő a sógornőből. Terveztetett arculat, készíttetett reklámkiadvány. A havi tanári fixet pedig egyszerűen - leírták. Támogatás • DM/DV információ A földművelésügyi minisztérium változatlanul kitart amellett, hogy jövőre az agrártámogatásokra 101 milliárd forintot kell fordítania a kormányzatnak - közölte a szaktárca politikai államtitkára. Kis Zoltán leszögezte, hogy a pénzügyminisztérium által javasolt jövő évi 88 milliárd forintos támogatás kevés, ebből nem lehet fedezni az agrártermékek előállítási költségeinek csökkentését segítő támogatásokat. A mezőgazdaság által igényelt minimális támogatás szükséges ahhoz, hogy az ágazat megtarthassa nettó befizetői képességét a költségvetéssel szemben. • A jó terméket azonnal hamisítják Szegedi Gyufagyár - feltették a Koronát Kamatok • DM/DV információ A Magyar Nemzeti Bank október l-jétől a jelenlegi, évi 24,50 százalékról évi 23 százalékra csökkenti a jegybanki alapkamatot. Az intézkedés alapján a jelenlegi, évi 24,50 százalékról évi 23 százalékra változik a pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hiteleinek kamatlába. A Start- és a japán-hitel refinanszírozására nyújtott hitelek kamatlába a jelenlegi, évi 18,375 százalékról évi 17,25 százalékra mérséklődik. Csalódott GM • DM/DV információ A kormány és a General Motors beszerzésért felelős vezetői a jövőben kapcsolattartó csoportot állítanak fel, amely majd megvizsgálja, hogy milyen befektetéseket, beszállítói kapacitásokat lehet Magyarországra hozni a jövőben - közölte Richárd M. Donnelly, a GM Europe elnöke, aki Budapesten folytatott megbeszélést Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel. Donnelly megerősítette: a GM csalódott és méltánytalannak tartja azt, hogy kizárták a Miniszterelnöki Hivatal gépjárműbeszerzési tenderéből. A vállalat Magyarország legnagyobb külföldi befektetője, befektetéseinek nagysága már meghaladta a 700 millió német márkát. Legújabb, 460 ezer hengerfej előállítására alkalmas gyárát pénteken adják át Szentgotthárdon. Mestervizsga • Munkatársunktól 1995 július elsejétől bizonyos szakmák műveléséhez feltételül szabták a mestervizsgát, a vizsgáztatás jogát pedig a kamarák kezébe adták. A Szegedi Ipartestület (jelenlegi és leendő) tagjai számára segítséget kíván nyújtani azzal, hogy bizonyos szakmákban a mestervizsgára felkészítő tanfolyamot indít. Az Ipartestületnek - több évtizedes tapasztalata és kapcsolatai révén - mind a tematikája, mind az oktatógárdája készen áll a képzés beindítására. Gázvezeték és -készülékszerelő, villanyszerelő, szobafestő-mázoló-tapétázó, kőműves, asztalos, víz- és központifűtés-szerelő szakmákban indítanak ősszel mestervizsgára történő felkészítést. Megfelelő számú, azaz szakmánként legalább tíz jelentkező esetén a részvételi dlj a tanfolyam önköltségi ára lesz. • Szegedi szerzőktől: Nívódíjas tankönyv Szegedi szerzők is közreműködtek az Élelmiszer-ipari eljárások és berendezések cimú OMÉK Nívádíjas tankönyv megírásában. Az agráregyetemeken és főiskolákon használható kiadvány sikere egy viszonylag új kezdeményezés, az 1993-ban megalakult Földművelésügyi Minisztérium Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértő Bizottság munkáját dicséri. Szabó Gábor, a szegedi élelmiszeripari főiskola főigazgatója, a könyv egyik szerzője szerint a bizottság felállítása azért üdvözlendő, mert így olyan tankönyvek születhetnek, amelyek az adott szakterülettel foglalkozó minden intézményben használhatók. Az egységes alap-irodalom pedig alapfeltétele az intézmények közötti átjárhatóság, a kerditrendszer kialakításának. A tankönyv jó példa arra, hogyan lehet egyszerre több területen is jól használható tudást adni a hallgatóknak. A kiadvány az összes élelmiszeripari eljárást bemutatja, így aki ennek a tudásnak a birtokában van, bármilyen élelmiszeripari ágazatban felhasználhatja ismereteit. A bizottság tevékenysége nyomán már számos magas színvonalú, tudományos igénysségű, időtálló tankönyv született, amelyek átdolgozott kiadásokkal sokáig használhatók. A tankönyvkiadást a művelődési és a földművelési minisztérium közösen finanszírozza. Az OMÉK történetében hagyomány, hogy díjjal tüntetik ki a színvonalas kiadványokat - ezzel azt kívánják hangsúlyozni, hogy fontosnak tartják a szakmai képzést. A nívódíjat egy hallgatókból és szakértőkből álló bizottság ítélte oda a kiadványnak. A szakértők szerint a könyv jelentősége egyebek mellett abban áll, hogy számos új kiadványhoz hasonlóan - hiányt pótol, hiszen a hazai élelmiszer-gépészeti irodalom nem bővelkedik jó szakkönyvekben. A Fábry György szerkesztette kiadvány bevezet az élelmiszeripari művelettanba, és bemutatja a legfontosabb élelmiszeripari gépeket. A technológiák részletes, egyenkénti leírása helyett a könyv művelettani rendszerezés szerint fija le az egyes eljárásokat és berendezéseket. K. G. Más szelek fújnak a privatizáció óta a Gyufaipari Kft. szegedi gyáregységében is. Három évvel ezelőtt vásárolt többségi tulajdont a cégben a gyufagyártó „nagyhatalom", a Swedish Match, mára azonban már száz százalékban övé a cég, tokkal, vonóval. A korábbi, az ország egyetlen gyéfaipari vállalata, és annak két gyára, a budafoki és a szegedi napjainkra fölvette az európai tempót. Sok víz lefolyt az utolsó pár évben úgy a Dunán, mint a Tiszán. A szegedi gyufagyárra rá sem ismerni: automata gépek „köpik" ki a dobozokat, pakolják beléjük a szálakat. A hőskorra már csak egy-két, még a vállalat téemkásai által szerkesztett és elkészített félautomata masina emlékeztet. Hogy nem volt hiábavaló a lakatosok, gépészek munkája, azt bizonyítja, hogy a berendezések még ma is helytállnak. Magam még élénken emlékszem azokra az évekre, amikor egy doboz gyufa 40 fillérbe került. Ma - véletlenségből két nappal azután, hogy a 10-20 filléreseket már nem fogadják el az üzletekben - éppen 5-6 forint a bolti ár. G A külföldi tulajdonlás sok cégnél nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Gyufaipari Kft. hogy élte meg a privatizációt? - Szegeden szerencsésen alakultak a dolgok - válaszolja Ambrus László gyáregységvezető. - Több százmillió forint értékben érkeztek gépek az üzembe, és további fejlesztésekre van kilátás, mivel a nyereség jelentős része az országban marad. Idén mintegy 200 millióért egyrészt automata vonal érkezik Szegedre, másrészt a Sorjáznak a gyufásdobozok. (Fotó: Gyenes Kálmán) munkakörülmények, a szociális helyiségek is megújulnak. Ha egy tulajdonos ekkora összegeket fektet be, akkor mindenkinek az az érzése, hogy hosszabb távon gondolkodik. A cég különben töretlenül fejlődik, az idei termelés 20 százalékkal magasabb az előző évinél. G Mennyi gyufa készül Szegeden? - Ebben az évben több mint 300 millió doboz gyufát gyártunk, vagyis naponta 2 milliót. Az első hat hónapban már elkészült 250 millió - a nehezén tehát túl vagyunk. A második félévben rendszeresen kevesebb a megrendelés, mivel a vevők az év első időszakában vásárolják meg nagy tételekben az árut, s utána már csak akkor jelentkeznek, amikor kifogytak a készletekből. Egy ilyen cikk esetében, mint amilyen a gyufa, meg kell gondolni, hányszor forduljon a kamion. G A korszerűsítésen kívül mi változott a svéd cég megjelenése óta? - Korábban az volt a szokás, hogy a gyufásdoboz reklámhordozóként szerepelt. A svédek viszont ragaszkodtak hozzá, hogy a termékünknek márkaneve legyen, azért, hogy a vevő megismerje. Két éve hívják a magyar gyufát Koronának. Ezt most már megszokta a hazai vásárló is, tehát meg tudja különböztetni az üzletekben a magyar felirattal árusított, ám nagyon rossz minőségű román és bulgár gyufától. Ugyanis, mint minden jó terméket, a gyufát is hamisítják. Hogy azért ebben is legyen valami változatosság, a gázgyújtó gyufa a régi magyar vármegyék címereivel készül, a sarokban azonban ott olvasható a név: Korona. A családi gyufákat pedig népművészeti címkékkel díszítik. G Hogyan osztozik a piacokon a budafoki és a szegedi gyár? - A Budafokon gyártott gyufa 20 százaléka kel el belföldön, a 80 százalék exportra megy. Nálunk fordított az arány: 80 százalékban a hazai fogyasztóknak dolgozunk. A Tisza-parti város tehát az itthon kapható teljes választékot gyártja: ez a hagyományos kisdobozos-, a családi-, a gázgyújtó-, a levél-, a kandalló-, a vihar- és a hosszúszálú gyufa, valamint a fogvájó. Szeged különben a nagyobb gyár, nagyobb gépekkel is rendelkezik, 300 dolgozója van, míg Budafoknak 200. Amiket külföldre szállítunk - a termelési érték 20 százalékában -, azok általában különleges termékek. A Swedich Match Európában 50 százalékos piaci részesedéssel bír. Ennek megfelelően szegedi gyufát használ a német, a belga, a holland, a svéd háztartások zöme, de itteni szálakat gyújt meg az afrikai vadász, a mexikói hegymászó, a nyugat-indiai farmer is. A piaci terítés egyértelműen a svéd tulajdonos dolga. Faltai* Klára Az automata gép mellett is szükség van az emberre