Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

SZOMBAT, 1996. OKT. 12. - HETVENÖT EVES AZ EGYETEM 9 • Hétszer menesztettek egyetemszerző küldöttséget A város történelmi áldozatot hozott A korabeli városi vezetés történeti teljesítménye, hogy Szeged városa nem riadt vissza az áldozatoktól sem, amikor 75 esztendeje a Kolozsvárról elűzött egyetem befogadásáról volt szó - véli interjúnkban dr. Lengyel András történész. A művelődéstörténet kutatója szerint ebben a kérdésben a kezdetektől konszenzus uralkodott a szegedi politikai elitben, amely már a dualizmus ideje alatt is többször próbálkozott egyetemalapítási kérelemmel. - Szegeden a XIX. század harmadik harmada óta folyamatosan létezett egy egyetemalapítási törekvés, ez a szándék szinte az egész dualizmus korán végighúzódik. A mindenkori városi vezetés különböző társadalmi egyesületekkel ismételten és ismételten megpróbálta az úgynevezett harmadik egyetemet Szegedre telepíttetni. Tudni kell, hogy akkoriban létezett a budapesti és a kolozsvári egyetem, de a dualizmus prosperálása, a modern funkciók országos kiépülése lényegében szükségessé tettek egy harmadik egyetemet is. Hogy ez az egyetem hol legyen, ekörül részben lobbyérdekek, részben valóságos érdekek ütköztek. Zajlott a versengés a városok között és a politikusi gárdának is megvolt a maga rokon- vagy ellenszenve a városok felé. 9 Melyek voltak a szegedi érvek a telepítés mellett? - Szeged, amelyik a Nagy Árvíz után dinamikusan fejlődött, úgy ítélte meg, speciális helyzetben van, lévén egyszerre magyar centrum és magyarosítási hatással bíró régióközpont is. Ez volt az ideológiai érv. Emögött persze ott állott, hogy egy A szegedi polgárság és politikai elit lényegében a dualizmus megszületése óta egyetemalapításra törekedett. A konszenzus és az áldozatvállalás eredménye volt, hogy a polgárok végül megtekinthették az alapító okiratot. (Fotó: a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményéből) egyetem létesítése a város pozícióit is erősítené, s ezt az erősítést a szegediek akarták. Sok szempontból okuk és joguk is volt erre, hiszen Szeged hagyományosan iskolaváros. A városnak ekkor van egy széles paraszti része és egy modern, európaias belvárosa, amelyben jelentős súlyt alkotnak a hivatalnokok és az értelmiségiek. Ennek a rétegnek az egyetem plusz megerősítést jelentett volna. 9 Mi volt a mindenkori városvezetés véleménye? A közélet ekkor sem volt mentes a politikai csatáktól. - Nyugodtan mondható, hogy a mindenkori politikai garnitúrában konszenzus volt afelől, hogy az egyetemet meg kell szerezni. Persze a kérvényezésnek megvoltak a maga külsőségei. Delegációkat vezettek, esetenként akár több száz fős delegáció is beözönlött a miniszterhez és indokolták Szeged igazát. Ilyen nagy felhajtású szegedi egyetemszerzési akciót hetet ismerünk: 1879-ben, 1882-ben, 1893-ban, 1901-ben, 1905ben, 1906-ban és 1911-ben. 9 Nem adták fel egykönnyen... - Ha például új minisztert neveztek ki, a város kipróbálta, hátha az új minisztert könnyebben meg lehet győzni. Vagy ha felröppent a hír, hogy talán mégis lesz új egyetem valahol, akkor szintén megindult az ügyködés. Ebben a szegedi politikai elit, a hivatalos városvezetés messzemenően egyetértett. Tehát ekkoriban sok minden megosztja a városi közéletet, de hogy egyetemet kell szerezni, az nem. - Következett az első világháború, a területi veszteségek, s persze a kolozsvári és a pozsonyi egyetemek elveszítése. Mikor merült fel újra az egyetem-kérdés? - A vesztes világháború végén Szeged sajátos helyzetbe került: az 1918-1919es évekre lényegében francia ellenőrzés alatti városállammá vált. Hogy ez a helyzet hogyan oldódik fel, hol lesznek a határok, ki kerül hatalomra, milyen viszonyok lesznek, mindez 1919-ben még képlékeny volt. Jellemző viszont, hogy amint nyilvánvalóvá válik, hogy a kolozsvári egyetem nem marad meg magyar egyetemként, a szegedi városvezetés már 1919 májusában „ringbe száll" érte. Ennek és a korábbi erőfeszítések következményeként hozza majd meg a magyar kormány az ismert döntést: Szegeden egyetemet alapítanak. 9 Valójában mennyire volt erre a város felkészülve? - A készültséget meghatározóan érinti, hogy a kolozsvári egyetem, ha az épületeket, intézményi kiépültséget, könyvtárat, eszközkészletet tekintjük, akkor tulajdonképpen nem került át Szegedre, mert mindaz ott maradt Kolozsváron. A kolozsvári egyetemi könyvtár a kor színvonalán az egyik legjobb magyar könyvtár volt, és az egyetlen abból a szempontból, hogy eleve könyvtárnak építették. Szegeden mindez eleinte hiányzott. Az első időkben például a bölcsészhallgatók Dézsi Lajos és Márki Sándor magánkönyvtárából tanultak... 9 A professzori kar nagyobb része viszont átjött. - A professzori garnitúra nagy része átkerült Magyarországra, de nem nagyon vonzódtak Szegedhez. Ők Pesten szerettek volna maradni, ami nem volt lehetséges. Végül persze ők is elfogadták az új egyetemet, s többen közülük nagyobb lokálpatriótákká váltak, mint a helyiek. 9 Egy vesztes világháború után egyetemet alapítani, és azt életben is tartani, nem kis feladat volt. Bejött a város számítása? - Nyilván az épületek átadása, a finanszírozás, stb. komoly gondot jelentettek, de ezt elfogadhatóan meg tudták oldani. Nem történt meg minden úgy, ahogyan eltervezték, néhány ideiglenesnek szánt terv tartós maradt, mégis sok minden létrejött. Részben épületeket, részben bizonyos intézményeket átengedtek, s emellett a város jelentékeny pénzt is áldozott. A professzorok számára például 40 lakást adományoztak; ennek az értékét úgy értjük meg, ha arra gondolunk, hogy Szeged tele van menekülttel, s ez az az idő, amikor József Attila a makói gimnáziumban olyan címmel ír dolgozatot, hogy „A vagonlakók", mert az erdélyi menekült családoknak évekig kell vagonokban lakniuk. Vagy a város azt is vállalta, hogy évente 24 vagon meghatározott fajtájú búza értékét az egyetemre fordítja, ez a városi bérföldek terméséből származik. Vagyis egyetértek a megállapítással, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és a magyar kormányzat hozzájárult az egyetem fejlesztéséhez, ezt azonban a város nem kapta ingyen, hanem komoly áldozatokat kellett hoznia. A korabeli városvezetés történeti teljesítménye, hogy ezt az áldozatot meghozta. Pansk József A szegedi felsőoktatás teljes integrációjának átmeneti formájaként előreláthatólag jövö szeptemberben létrejön a város felsőoktatási intézményeit tömörítő Szegedi Felsőoktatási Szövetség. Az egyetemi integrációt előkészítő szövetség nyomában, amenynyiben a pénzügyi remények nem hiúsulnak meg, esély van rá, hogy az ezredforduló környékén megalakulhat az egységes Szegedi Egyetem. Amióta a rendszerváltás végbement, tudni lehet, hogy a hazai felsőoktatásnak át kell alakulnia. Ahhoz, hogy az új életet élő társadalom és a szabadon működő gazdaság igényeinek megfeleljen, az új kihívásokhoz alkalmazkodó diplomarendszert, ehhez pedig új egyetemi szerkezetet kell kialakítania. Az előző rendszer merev felsőoktatási építményét a képzések jobb kombinációját nyújtó, ésszerűbben működő szerkezetűvé kell átalakítani, úgy hogy eközben össze ne dőljön az épület. Az átalakulás egyben új tanulási modelleket jelent majd a* hallgatók számára. Kiszélesíti a hallgatói átjárhatóságot, és a kreditrendszernek nevezett • Az ezredfordulón ismét Szegedi Egyetem? A „nagy pénzre" várva pontrendszerrel, amelynek alapján a hallgató korábbi vizsgaeredményeit egy másik diploma megszerzéséhez felhasználhatja, megkönnyíti a tanulás közbeni pályaváltást. A diploma, amelyet a megújított egyetemi képzésben szerezni lehet, sokkal közelebb áll majd a piaci valósághoz, mit az eddigi, s ezzel megkönnyíti az elhelyezkedést is. Az átalakuláshoz pénzre van szükség: jelentős külső támogatásra, amellyel átszervezhető és mozgásba hozható a magyar felsőoktatás. A szükséges „nagy pénz" a kilencvenes évek eleje óta exlaktanya, pénzügyminiszteri ígéret és világbanki pályázat alakjában többször felkelt a láthatáron. Egy feltétel azonban mindig járt vele, bár ezzel a felsőoktatás vezetői is egyetértettek: az átalakítást az adott város felsőoktatási intézményéiben egyszerre, valamilyen egyesített szervezeti formában kell végrehajtani. Az integrációval egybekötött átalakulás anyagi fedezésére jelenleg komoly esélyt Ígér egy pályázat, A Dóm téri egyetemépület, az egykori egységes Szegedi Egyetem jelképe. Kéményseprők céhe a tér felavatásán 1930-ban. (Fotó: az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből) amelynek keretében a Világbank mintegy 50 millió dollár hitelt helyezett kilátásba* a magyar felsőoktatásnak, amihez a hazai költségvetésből 7 milliárd forint adódik még. Ezt a pénzt épületfejlesztési beruházásokra lehet megkapni - amennyiben a nemzetközi pénzintézet szakemberei megfelelőnek ítélik az illető egyetemi egyesülés, integrációs fejlesztési tervét. Szegeden az integrációnak jelenleg az 1991-ben megalakított Szegedi Universitas Egyesülés ad keretet. Ez az egyesülés, bár az öthalmi laktanyára alapozott kezdeti campus elképzelése öt év múlva egy belvárosban megvalósítandó „Latin negyed" tervre cserélődött, betöltötte feladatát: laza szövetsége alkalmas a majdani működéshez szükséges infrastruktúra (telefonhálózat, számítógépes és informatikai rendszer, könyvtár) pályázatok útján való megteremtésére. A Szegedi Universitas Egyesülés volt a kerete annak a szándéknyilatkozatnak is, amelyet idén nyáron a szegedi felsőoktatás résztvevői írtak alá a leghamarabb 1997 őszén megalakuló Szegedi Felsőoktatási Szövetségről. A szövetség a teljes integráció előtti átmeneti stádium lesz, amelyben megtervezik és kivitelezik a várható beruházásokat. A gondolatot a jelek szerint a város közgyűlése is támogatja, hiszen a testület beillesztette belvárosi rendezési elképzelései közé azt a tervet, amely szerint az universitas az öthalmi laktanyáért cserébe a belvárosi térségben fejlődhet. E vízió, valamint távolabbi tervként az egységes gazdasági irányítású, előreláthatóan 13 kart számláló, közös könyvtárral rendelkező Szegedi Egyetem áll a világbanki pályázati tanulmány központjában. Amenynyiben a magyar felsőoktatás megkapja ezt a pénzt, az integráció révén új fejezet nyílhat történetében. Panak Sándor miről írt a DM? Az állam kívánsága Az egyetem, az állam és a város. Dr. Szily Kálmán kultuszminiszteri államtitkár hétfőn délelőtt meglátogatta Somogyi polgármestert, akivel különböző egyetemi kérdésekről folytatott megbeszéléseket. A megbeszélésekről a polgármester érdeklődésünkre a következőket mondotta: - Az államtitkár úr közölte velünk, hogy a kultuszminisztérium számvevőségének megállapítása szerint Szeged város még 264.000 pengővel tartozik az államnak az egyetemi építkezésekhez megszavazott városi hozzájárulás utolsó részlete címén. A minisztériumnak az a kívánsága, hogy a város ezt az összeget most fizesse meg. Közöltem az államtitkár úrral, hogy a város kész örömmel kifizeti ezt a 264.000 pengőt, de csak akkor, ha az állam is teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeknek teljesítéséhez szavazta meg a közgyűlés a hozzájárulást. Az állam tartozik még a szemkórháznak klinikává való átalakításával, a Templom-téri „D"-épület felépítésével, az elmeklinika elhelyezésével. (DM 1932. szeptember 27.) A gyakornokok kívánsága Havi 2000 pengő koldusdíjat kap az egyetem 26 díjtalan gyakornoka, akkor, amikor a fizikai munkás órabére 2000 pengőn felül van. A szegedi egyetem matematikai és természettudományi karának 26 díjtalan gyakornoka aláírással beadványt juttattak el dr. Purjesz Béla rektorhoz. „Magnifice Rector! Tisztelettel alulírottak kínosan hosszú töprengés után a következő nehéz elhatározásra jutottunk: Közölni akaijuk és közölni is fogjuk Magnificentiáddal tűrhetetlen helyzetünket és kérjük mégegyszer hathatós atyai segítségét. (...) Az alulírottak között nős, családos ember is akad, aki havi 2000 pengőből a mindennapi kenyérfalatot sem tudja előteremteni. Már többször, mindenféle formában kértük e fájdalmas kérdés megoldását, el sepi tudjuk képzelni, hol és kinél akad el az ügy." (DM 1945. december 6.) A hallgatók kívánsága Mit kívánnak a szegedi gyógyszerész hallgatók? Az orvoshallgatókkal közösen azt kérik, hogy a lehető legrövidebb időn belül állítsák vissza az egyetem autonómiáját. (...) Tegyék lehetővé, hogy az egyetem elvégzése után hathónapi gyakorlat elteltével államvizsga és approbációs vizsga nélkül megkapják a hallgatók a gyógyszerészi oklevelet, ha a gyakorlati idő alatt elfogadhatóan dolgoztak. Emeljék fel a gyógyszerészek fizetését és a gyakorlati időt töltő hallgató is kapjon teljes fizetést. A falusi gyógyszerészeknek fizetésükön felül külön pótdíjat állapítsanak meg. Rendezzék a gyógyszerészek nyugdíját. (DM 1956. október 21.)