Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

10 HETVENÖT ÉVES AZ EGYETEM SZOMBAT, 1996. OKT. 12. sJ miről irt a DM? Horthy Miklós Kormányzó urunk beszédével, országraszóló fényes ünnepség keretében nyílt meg a Horthy Miklós-egyetem. Szeged kultúrtörténetében új fejezet nyílt meg hétfőn délelőtt: vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója jelenlétében megnyitották a szegedi Horthy Miklós-tudományegyetemet. (..,) A fóméltóságú úr beszéde a kővetkezőképpen hangzott: - A kolozsvári magyar királyi Ferenc József-tudoniátjyegyetem hazatért régi otthonába, hogy húszévi száműzetése után újra Erdély fővároséban folytassa művelődftsfiuket gazdagító érdemes n,mnkpsxágát. (...) A nevemet viselő szegedi tudományegyetem megnyitásának löfömünnepén megelégedéssel gondolok vissza a nemzeti újjáépítés itt átélt első sorsdöntő napjaira. (DM 1940. november 12.) • József Attila . -U ' .Vl< Méltónak kell lennünk a nagy proletárköltő nevéhez. (...) Az új tanév feladatairól szólott ezután a rektor, majd köszöntötte az új elsőéveseket. Az ünnepélyes tanévnyitó felemelő pillanata volt, amikor bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken tartott ülésén elfogadta a felsőoktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletet és deklarálta, hogy a Szegedi Tudományegyetem ezentúl József Attila nevét viseli. A nagy tapssal fogadott bejelentés után Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes méltatta a tudományegyetem névadásának jelentőségét. - Igyekeznünk kÖl inéltőaknak lenni József Attila nevéhez, magunkévá kell tenni azokat az eszméket, amelyeket ő hirdetett, s amelyeket ma büszkén vallunk. József Attila hirdette és vallotta az ember nagyságát. Hitt abban, hogy megvalósul az új emberi rend. Egész élete és művészete példa erre. Feladataink ma nu£ygk és szépek. Ezeknek megvalósításáról álmodott József Attila is. (DM 1962. szeptember 16.) .uyni:.. Szentlízá Györgyi 1 Albert Aszegedi orvosegyetem névfelvételi ünnepsége. Tegnap délelőtt, az eseményhez és a tudomány rangjához illő, ünnepélyes keretek között,, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa ezgn a néven utolsó ízben rendkívüli ülést rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Az egyetemi tanács 1986, december 19-én megtartott ülésén előterjesztést tett arra nézve, hogy az intézmény fölvehesse egykori Nobel-dijas tanárának, Szent-Györgyi Albertnek a nevét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kérelmet jóváhagyta és engedélyezte. (...) Szilárd professzor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az egyetem névfelvételi kérelmét sem magyarázni, sem indokolni nem kell. Elegendő érv Szent-Györgyi Albert munkássága. (DM 1987. december 11.) • A Pick vezetője szerint: Az egyetem reklámhordozó - Az egyetem olyan szellemi erőforrást jelent, amelyből a város gazdálkodó szervezetei is meríthetnek - véli a Pick Rt. vezérigazgatója. Bihari Vilmossal arról beszélgettünk, mit jelent az egyetem jelenléte a városnak, a 127 éves szalámigyárnak. - A tudomány jelenléte, a pezsgő kulturális élet feltétlenül növeli a térség vonzerejét, hiszen a gazdaság mindig ott virágzik, ahol megfelelő a szellemi közeg. Az egyetem reklámhordozó is, hiszen - a vendégprofesszorok mellett - a nagy létszámú diákság messzire viszi a város jó hírét. Az egyetem tudományos kapacitása kitörési pontot jelenthet a város jelenlegi helyzetéből, és segíthet abban, hogy Szeged bekerüljön az ország és Európa gazdasági vérkeringésébe. A vállalkozók, a tőke, a szakemberek is szívesebben jönnek egy olyan térségbe, ahol felsőfokú képzés, színvonalas kutatás folyik. A tudomány lehet az egyik kapcsolódási pont a szomszédos országok felé is, hiszen a regionális kapcsolatok sehol a világon sem csak gazdaságiak, hanem mindig kiegészülnek kulturális, oktatási, kutatási együttműködésekkel. Nagyon jó, hogy az egyetem felvette a kapcsolatot a határon túli társintézményekkel - ez csak erősítheti az alakuló gazdasági együttműködést. • A Pick sikerében mekkora szerepet játszik, hogy jól képzett szakemberei vannak? - Százötven felsőfokú végzettségű dolgozónk van. Azt hiszem, ez a szám elárulja, hogy a Pick igen Korabeli életkép a Pick-üzemböl. (Fotó: a Pick archívumából) nagy hangsúlyt fektet a szakemberek megfelelő képzettségére. A cégstratégia előírja, hogy a vezető beosztásokban és a kreatív posztokon csak felsőfokú végzettségűek dolgozhatnak. 9 Milyen a Pick kapcsolata a város felsőoktatási intézményeivel? - Tevékenységünkből adódóan a legszorosabb az együttműködésünk az élelmiszeripari főiskolával, de ismerve az oktatás anyagi körülményeit - a cég lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni az intézményeket. Hozzájárultunk a közgazdászképzés beindításához a József Attila Tudományegyetemen, és a Szegedért Alapítványon keresztül is támogatjuk a kultúrát és az oktatást. Az élelmiszeripari főiskola nyelvoktatás fejlesztését célzó Kapu a Világra Alapítványa szintén segítségünkkel jött létre. Rendszeresen támogatjuk az orvosegyetem rendezvényeit, konferenciáit. A kapcsolatok másik típusát jelenti, hogy a szalámigyár képzési feladatokkal bízza meg az oktatási intézményeket. A Pick, mint a térség egyik jelentős munkáltatója örömmel tapasztalja, hogy a felsőoktatási intézmények felismerték a posztgraduális, kiegészítő képzés jelentőségét. • Nyugaton a gazdasági szféra nemcsak képzéssel bízza meg az egyetemeket, hanem kutatást is „rendel". Ez nálunk mintha kevésbé működne. - Volt már példa arra, hogy a Pick megrendelt bizonyos viszgálatokat, kutatásokat. Úgy gondolom, van lehetőség az ilyen együttműködések bővítésére, de ahhoz olyan projektekre van szükség, amelyek megfelelnek a gazdaság követelményeinek: rövid időn belül biztos haszonnal járnak. A kutatók általában hosszútávú terveket tűznek maguk elé, a gazdasági élet szereplői pedig egyik napról a másikra élnek; nem engedhetik meg maguknak, hogy olyan tervekbe, kutatásokba szálljanak be, amelyek bizonytalan, távoli eredményt hoznak. Nyugaton ez a rendszer azért működik jól, mert a kutatás és a gazdaság együttműködésének régi hagyományai vannak. Idő kell ahhoz, hogy e két szféra megismerje egymás igényeit, és megtanulja kielégíteni azokat. • Az Ön életében mit jelentettek az iskolái? - Utólag érzem igazán, milyen jó volt iskolába járni. A közgazdasági szakközépiskolában nagyon jó volt a csapat; most lesz a harminckettedik érettségi találkozónk, ugyanis minden évben összejövünk. A közgazdasági egyetem pénzügy szakán pedig kiváló tanáraim voltak (például Hagelmayer István), akiktől nemcsak lexikális tudást kaptunk. Azt is megtanultuk, hova forduL junk, ha gond van. Ez legalább olyan fontos, mint a pénzügyi folyamatok alapos ismerete. Az egyetem időszaka egyébként a legfogékonyabb kor az ember életében. Ha valaki jól hasznosítja, később is megállja a helyét. Keczer Gabriella Honoris Causa Doctor: Jean Perrot, Ladik János • Munkatársunktól A szegedi felsőoktatás jubileuma alkalmából két nemzetközi tekintélynek örvendő tudóst tüntetett ki a József Attila Tudományegyetem a Honoris Causa Doctor címmel: Jean Perrot francia nyelvészt és Ladik János természettudóst. Az Egyetemi Tanács október 12-i ünnepi ülésén avatott díszdoktorok rövid életrajzát az alábbiakban közöljük. Jean Perrot a párizsi Keleti Nyelvek Főiskoláján Auélien Sauvageot tanítványa volt, 1948-ban szerzett diplomát magyar nyelvből. Tanulmányai befejezése után a Sorbonne-on lett tanársegéd, majd egyetemi tanár. 1985 óta a Sorbonne Egyetemközi Magyar Központjának igazgatója. Tudományos tevékenysége a nyelvészet több területére terjed ki. Ezek: az általános nyelvészet, a kontrasztív, a francia, valamint a magyar és a finnugor nyelvészet. Mindegyik szakterületen jelentős eredményeket ért el. Munkásságának kiemelkedő részét képezik a finnugor - és ezen belül a magyar - nyelvtudományban folytatott kutatásai. Nagy érdemei vannak a tudományszervezésben és az egyetemközi kapcsolatok alakításában is. Nevéhez fűződik a Sorbonne Egyetemközi Magyar Központjának létrehozása, tudományos konferenciák, oktatók és diákok cseréjének megszervezése. A József Attila Tudományegyetem Francia Tanszékéhez évek óta munkakapcsolatok fűzik. A párizsi intézet és a szegedi tanszék együttműködése a lexikográfia terén különösen gyümölcsöző: közösen kidolgozott alapelvek szerint készül Párizsban és Szegeden az új francia-magyar, illetve magyar-francia szótár. Jean Perrot a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az ELTE díszdoktora. Ladik János vegyészmérnöki oklevelét 1952-ben szerezte meg. Pályáját a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdte, ahonnan azonban 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt eltávolították. Jelenleg az Erlangen-Nürnbergi FriedrichAlexander Egyetem Elméleti Kémiai Tanszékének tanszékvezető professzora. Több nemzetközi tudományos szervezet alapítója; a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Európai Tudományos Akadémia tagja. Nemzetközileg kiemelkedő eredményeket ért el a fizikában, a kémiában és a biológiában, hidat épített a biológiai problémák és a fizikai gondolkodás közé. Kutatásainak irányát főként a makromolekulák fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak felderítése szabta meg. Nagy hírnévre tett szert ab inito számításaival. Ezek alapján olyan fizikai folyamatokat kutatott, melyek biológiai kérdések megválaszolására irányultak. Legerősebben a molekulákban végbemenő elektrotranszport foglalkoztatta, Így került szoros kapcsolatba SzentGyörgyi Alberttel. Éveken keresztül vezető szerepet játszott a Szent-Györgyi Alapítványban, melynek célja a rák mechanizmusának tisztázása. Ladik professzor közel 30 éve áll kapcsolatban a szegedi fizikusokkal. Ax egyetem bölcsészettudományi karán tanuló felsőbb éves hallgatókkal arról diskuráltunk, hogyan látják a hetvenötödik születésnapját ünnepelő egyetemet, illetve hogyan érzik magukat, milyen problémákkal küszködnek. Hangulat jelentésünket alább olvashatják. A beszélgetés elejéit elmondták: pontosan nem tudják, hogy évente mennyivel növekszik a hallgatók száma az egyetemen, de azt látják és tapasztalják, hogy az évfolyamok létszáma egyre jobban duzzad. Rigó Róbert ötödéves történelem szakos hallgató számokkal is szolgált, közölte, hogy ők annak idején száztízen kezdtek, idén viszont már, legjobb tudomása szerint, a bölcsészkar történelem szakán kétszázhetvenen kezdték meg tanulmányaikat. Mindeközben csökkent az oktatók és a termek száma. Utóbbiból egyébként már akkor sem volt elég, amikor ők voltak elsősök. A hallgatók véleménye szerint a történelem tanszék folyosója mostanában olyan, mint a metró: hatalmas a tömeg, ismeretlen arcok jönnek-mennek egymás mellett, hosszú sorok kígyóznak a termek előtt, mivel nem lehet beférni. Hol van már a meghittség? Hol vannak azok az idők, amikor a barátok békésen leálltak a folyosón egymással beszél• Új stratégia kell a tudáshoz Hol van a régi meghittség...? getni? A felsőoktatás tömegesedésével, mondták, egyre nehezebb a kapcsolatteremtés az oktatókkal, hiszen lassan már a szemináriumokra is alig lehet beférni. Ebben a helyzetben nemcsak a bensőséges oktató-hallgató viszony romolhat meg, de a tömegesedés az oktatás szakmai színvonalára, illetve minőségére is kihathat, hiszen a hallgató egyre kevésbé tud a közel kerülni tanárához, hogy elmondja, mi érdekli, mi foglalkoztatja, miben kér segítséget. A csatornák beszűkülésével a tehetségek sem futhatják ki magukat. Az egyetemen 1990 után vezették be az egyszakos rendszert. Sokan éltek és élnek ma is ezzel a lehetőséggel. Igen ám, de időközben rájöttek a hallgatók, hogy egyetlen szakkal nem nagyon lehet mit kezdeni, nem lehet igazán elhelyezkedni. Főleg mostanában, amikor sorra küldik el az iskolákból a tanárokat, még a kétszakosokat is. Hogy hogyan és mivel lehet a piacorientált társadalomba beilleszkedni, azt keresik az egyetemisták is. Beszélgetőpartnereim elmondták: vannak, akik gazdasági vonalon mozgolódnak, azaz üzletelnek; vanAz Egyetemi Könyvtár olvasóterme 1954-ben. (Fotó: az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből) nak, akik politikai karrieijüket építgetik a hallgatói önkormányzatokban; míg mások szaktudásuk gyarapításával az egyetem falain belül szeretnének maradni. A doktorandusz képzésre azonban, mint mondták, egyre nehezebb bekerülni. Két-három esztendővel ezelőttig nagyon nehezen lehetett bekerülni az egyetemre, hangsúlyozta Tornai István harmadéves filozófiaszociológia szakos hallgató. A „kimenetnél" azonban már akkor ismert volt, hogy a megszerzett tudás nem iga,zán teljes értékű, s az a piacorientált társadalomban már nem elég. Most ez a dolog még inkább érvényes. A hallgatók sajnálják, hogy az egyetem mint kultúrahordozó, a felsőoktatás tömegesedésével veszített fényéből. A tudásfelhalmozásra külön stratégiákat kell kidolgozniuk az egyetemistáknak. Az egyik ilyen, hogy minél több szakot vesznek fel, aminek következtében megpróbálnak minél tovább az egyetem falain belül maradni. A bölcsészek véleménye szerint nem biztos, hogy mindenki tudja, hogy itt és most mi zajlik; azt, hogy itt hajtás van, azt, hogy a verseny bekerült az egyetemre, s emberek úgy kerülnek ki az egyetemről diplomával a zsebükben, hogy annak tulajdonképpen nincs piaci értéke. A hallgatók szent meggyőződése, hogy a tömeggel szemben a kisebb csoportok jelentik a megoldást. Véleményük szerint igazából csak a kisebb csoportokban lehet megszerezni a többlettudást, hiszen a mikroközösségek tagjai szakmailag is képesek doppingolni egymást. Beszélgető partnereim ezért szervezték meg nemrégiben szakkollégiumukat. Állították: a csoportrendszernek közösségformáló ereje van. A bölcsészettudományi karon régebben működött ez a rendszer, de megszűnt. Ma van egy évfolyam, és kész; mindenki olyan szemináriumot vesz fel a meghirdetett készletből, amilyet akar. Többek között ezért sincs ma már az egyetemen olyan meghitt hangulat, mint amilyen régebben volt. A másik ok: a rendszerváltás után individualizálódott a társadalom. Előtte léteztek ellenállási pontok Erdélybe jártak a fiatalok, szamizdatot terjesztettek, olvastak stb. Ma másról szól az élet; arról, hogy a hallgatók fogvicsorgatva küzdenek azért, hogy az egyetem élvégzése után biztos egzisztenciát teremtsenek. Szabó C. Szilárd