Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

6 HETVENÖT ÉVES Az EGYETEM SZOMBAT, 1996. OKT. 12. • Dr. Molnár Zoltán (SZDSZ) Hol a politikai felelősség? Vitaindítónak elfogad­ható, de jogi szempont­ból nem megalapozott szöveg a Fidesz-MPP nyi­latkozata - állítja dr. Molnár Zoltán, a Szabad­demokraták Szövetsége < önkormányzati képvise­lője, a jogi- és ügyrendi bizottság alelnöke. A képviselő véleményére azért is kíváncsiak vol­tunk, mert az SZDSZ már a márciusi közgyűlésen érvekkel körülbástyázott előterjesztésben jelezte: több ponton is hibádzik az ÁPV Rt. és a szegedi önkormányzat között közvetítő Vektor Rt. eljá­rása, törvénysértések kí­sérik a szegedi üzletet. - Ellenzéki párt számára népszerű dolog megnyilvá­nulni egy „botrányos ügy­ben", de a szakszerűség nem nélkülözhető. Márpedig jogi szempontból a Fidesz-MPP megközelítése inog. Semmis­nek nem tekinthető a két fél között született megbízási szerződés. Már csak azért sem, mert a bíróság nem ke­rülhető ki. Ha semmisnek nyilvánítanak egy szerződést, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Itt ez nem lehetsé­ges. Szolgáltatás esetén ugyanis a bíróság az adott, a döntéssel lezáruló idősza­kaszra érvényesnek nyilvánít­ja a szerződést, a jövőre néz­ve szünteti meg. Zuglrászatra sem hivatkozhatunk. Ugyanis ez azt jelenti, hogy valaki üzeletszerűen beadványokat és okiratokat szerkeszt, ami bűncselekmény. A kontár szerződésnek sincs ehhez az ügylethez köze. Mert kontár szerződés az, ha valaki ipar­jogosttvány, azaz engedély nélkül végez vállalkozói tevé­kenységet. Az ügyvédkedés nem sorolható e körbe, az ügyvédi tevékenységhez nem engedély, hanem feltételek és kamarai nyilvántartásba vétel szükségeltetik. A megbízási szerződés vitatható pontja in­kább az ügyvédi törvény ren­delkezésével ütközik, ezért tekinthető érvénytelennek. A szerződés érvénytelensége esetén azt mondja a btk., hogy megdől az egész szerző­dés, kivéve ha a felek enélkül is megkötötték volna. \'Ha e negatív jogügyletből a városnak pénzt kívánunk visszaszerezni, akkor az ön­kormányzat és a Vektor Rt. közötti megbízási szerződés megtámadása a járható út. Indokolt a szolgáltatás-ellen­szolgáltatás aránytalanságára hivatkozni. Meg lehet támad­ni uzsorás szerződést is, mi­kor valaki a másik fél kihasz­nálásával köt szerződést. Az­tán: a szerződés szerint nem készpénz, hanem üzletrész, il­letve részvény növekmény il­leti meg a Vektort. De a meg­bízási szerződés jogszabá­lyokba - például a közbeszer­zési törvénybe - is ütközik. Támadható, visszakövetelhető a 8 százalék „sikerdíj" felett visszatartott „áfa". Azt is hangsúlyozzuk, hog az eljárás során az „eszemeszt" és az önkormányzati törvényt is megszegték. Az SZDSZ álláspontja kezdettől fogva: a Vektor Rt. ellen jogi úton föl kell lépni, de a szerződések megtámadá­sa esetén is fönnáll, hogy az azokat aláírókat politikai fe­lelősség terheli, e személyek­nek a történtekből le kell von­niuk a politikai konzekvenci­át. Ú. I. Dr. Rapcsák András véleménye a privatizációs botrányról Kuncze márpedig felelős < J 0 üttrm • Dr. Rapcsák: lényegében olyan politikai alku látszata keletkezett, amelyben a belügyminiszter megalkudott az önkormányzatok vagyonára. (Fotó: Tésik Attila) Az állami vállalatok privatizációja következ­tében az önkormányza­tokat - a belterületi föl­dek után - megillető já­randóság megszerzése kapcsán kirobbant bot­rányról dr. Rapcsák And­rás (KDNP) országgyűlési képviselő, Hódmezővá­sárhely megyei jogú vá­ros polgármesterének vé­leményét e kettős funkci­ója apropóján kérdeztük: • A polgármesterek, illet­ve a települési képviselők egy részének - a helyi el­lenzék támadásától tartva - ma leginkább a sikerdí­jak kifizetése okoz problé­mát. Mi erről az Ön véle­ménye, miután a hírek szerint Vásárhely ügyesen „letornázta" az ilyen jel­legű kiadásait? - Valóban, mi a megszo­kottnál lényegesen kisebb si­kerdíjat - 2, illetve 2,5 száza­lékot - fizettünk ki. Ennek el­lenére azt kell mondanom, hogy a kérdést esetenként kell vizsgálni. Az viszont tény: az önkormányzatokat csapdába kényszerttették, nemigen volt választásuk. A hazai inflációs helyzet, a hosszú bírósági procedúra, nem szólva az önkormányza­tok anyagi kondícióiról, mind abba az irányba hatottak, hogy elfogadják a Vektor ajánlatát. Azt sem lehetett fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az ÁPV Rt., mint gazdálkodó szervezet, bármikor fizetés­képtelenné is válhat, vagy kérheti tartozásai átütemezé­sét. • Vásárhely is igénybe vette a Vektor Rt. köz­reműködését? - Igen. Első lépésként ugyan - miután a dunaújváro­si önkormányzat ezen ügyben indított pere a Legfelsőbb Bí­rósághoz került - 1995. no­vemberében megbíztunk egy szakértői társaságot, hogy mérje fel mennyi lehet a vá­rost jogosan megillető belte­rületi vagyonrész. Az ÁPV Rt. azonban nem rendezte tő­ketartozását, hanem megbí­zottunkat dr. Tocsik Mártá­hoz irányította. Erre ez év elején került sor, de Tocsik válaszra sem méltatta levél­ben jelzett igényünket és ké­sőbb sem kerültünk kapcso­latba vele. Ezután bíztuk meg a Vektor Rt., ugyanis váro­sunknak mintegy 220 millió forint tőketartozás járt, ame­lyet sikerült is elfogadtatnia az ÁPV Rt.-vel. Ebből mint­egy 180 milliót - közel 80 százalékát készpénzben ­meg is kaptunk. Egy dolgot azonban nem szabad figyel­men kívül hagyni: itt sokkal mélyebb összefüggésekről van szó, mint az ÁPV, Such­man, vagy a Vektor felelőssé­géről. • Kifejtené ezt részlete­sebben? - Én már márciusban gya­nakodni kezdtem, hogy rend­kívüli harc folyik a kulisszák mögött. Annak tétje pedig ko­rántsem az ország gazdasági, társadalmi gondjainak mi­előbbi leküzdése volt, sokkal inkább a koalíciós partnerek osztozkodása állt az előtér­ben. A .játék" lényegében az önkormányzatok vagyonára ment. O Mire alapozta ezen sej­tését? • - Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a települések mi­lyen módon juthatnak csak hozzá az őket megillető va­gyonhoz, az önkormányzatok működését felügyelő Kuncze Gábor belügyminiszternek azonnal - és nem most, a botrány kapcsán - meg kel­lett volna tennie észrevétele­it. De nem így történt. Sőt: óriási vehemenciával „ke­resztül verte", hogy a Parla­ment elfogadja az önkor­mányzati csődtörvényt, a szóban forgó járandóságok, valamint az energiarészvé­nyek kiadása előtt. A logika törvényei alapján pedig ezek után feltételezhető: a késlel­tetett, különböző feltételek­hez kötött kifizetésésekre an­nak reményében kerülhetett sor, hogy anyagilag „elszáll­nak" majd a nagyobb váro­sok, a kirendelt csődbiztos pedig - a testület megkérde­zése nélkül - dönthet az adott település vagyonának értéke­sítéséről. Ha ugyanis téves lenne ez az okfejtés, akkor a belügyminiszter legalább a Legfelsőbb Bíróság ítélete után követelte volna, hogy az ÁPV Rt. maradéktalanul fi­zesse ki az önkormányzatok törvényes járandóságait. A történtek alapján az sem vi­tatható, hogy más politikai, kormányzati feltételek között az ÁPV Rt.-nek, Tocsik Már­tának, valamint a Vektornak nem állt volna módjában vé­gigvinni ezt a játszmát. Az utóbbi napok botránykróni­kája pedig arra enged követ­keztetni, hogy a két koalíciós partner - a háttérben - össze­veszhetett ezen a komoly „koncon". Ezért, vélemé­nyem szerint, Kuncze Gábor­nak is le kellene vonnia a konzekvenciákat, belátva, hogy az önkormányzatokat érintő felügyeleti munkájá­nak is szerepe volt az esemé­nyek alakulásában. Emellett az szintén nyilvánvalónak tű­nik - már nevek is elhangoz­tak -, hogy az ügyben sze­replő szervezeteknek, szemé­lyeknek lehettek politikai kapcsolataik, és mohóságuk öltött végül olyan méreteket, amelyek meghaladták az or­szág közvéleményének tűrő­képességét. Mindezen kérdé­sek tisztázását a parlamenti vizsgálóbizottságtól remél­hetjük. N. Rácz Judit A Tocsik-ügynek eljött az ideje - véli Nógrádi László politikus, fb-tag Az Állami Privatizáci­ós Vagyonkezelő Rt. Fel­ügyelöbizottsága a To­csik-ügyben -gyakran idézett és hivatkozott szerv. Mi a bizottság KNDP által delegált tag­ját, Nógrádi Lászlót kér­deztük a botrányról. • Ön, mint az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának tagja, hogyan látja a To­csik-ügy politikai vetüle­tét? - A felügyelő bizottság­ban szakemberként vagyok jelen, a gazdaságpolitikai kérdésekkel is ebbéli minő­ségemben foglalkozok, ezért én csak a szakmai részről tu­dok nyilatkozni, a politikai kérdésekről nem. • Ugyanakkor ön a Ke­reszténydemokrata Nép­párt politikusa is. Mint ilyen, hogyan látja a kér­dést? -Ez az ügy nem különbö­zik a többi szabályellenes, nem egyszer törvénysértő el­járástól, melyek az ÁPV Rt.-n belül voltak tapasztalhatók. A különbség abban van, hogy egyrészt kirívóan ma­gas összegű a sikerdíj, más­részt pedig az alku tárgya az önkormányzatok pénze, s ez közvetlenebbül érinti az ál­lampolgárokat. A helyható­ságokat ugyanis lehetetlen helyzetbe kényszerítették: egyrészt az ÁPV Rt. igyeke­zett lefaragni a jussukból, másrészt a velük szerződött közvetítő cég rendkívüli ju­talékkal dolgozott. • A felügyelő bizottság mikor és milyen észrevé­teleket tett az ÁPV Rt. működéséről? - Valamennyi vizsgála­tunk eredményéről előter­jesztést készítettünk, ezt ha­tározatban elfogadtuk, s minden esetben Suchman Tamás miniszternek elküld­tük. Az anyagokban nagyok sok olyan szabálysértésre is rávilágítottunk, melyek egy ilyen színvonalú szervezet­nél elképzelhetetlenek. A miniszerelnöknek július ele­jén írtunk egy összefoglalót az addigi munkánk tapaszta­latairól, s ott részletesen leír­tuk a szabálysértéseket, nem egyszer törvénysértéseket. Leveleinket, javaslatainkat válaszra sem méltatta a mi­niszterfclnök. • Úgy tűnik, hogy a fel­ügyelőbizottságot a kor­mány félre akarja állíta­ni, el akarja söpörni - Magam is így érzem. En­nek egyrészt azt az oka, hogy a kormány nem szeretné, ha a folyamatban lévő vizsgálato­kat befejeznénk. Másrészt a közvélemény megtévesztését szolgálná, ha a vezérkar me­nesztésével összemosnák a felügyelőbizottság elküldését. Az fb ugyanis a döntéshoza­talban nem vett részt, így ezért nem is lehet elmarasz­talni. Úgy látom, a közvéle­mény kizárása, illetve a minél szélesebb rétegek besározása ezzel a cél. • Ön szerint lesz-e még Tocsik-ügy? - Ilyen jellegű szabálysér­tés több is akad. A különb­ség - ismétlem - abban van, hogy egy magánszemély ek­kora összeget vett fel, s min­dez az önkormányzatok ro­vására történt. • Hogyan látja a fel­ügyelőbizottság jövőjét? - Valamennyi delegált mellett kiállt a küldű szerve­zet. Remélem, a kormány nem követi el az a hibát, hogy visszavonja küldötteit, mintegy elismerve ezzel a felelősségét. 0 Lehetséges, hogy ez az ügy egy időzített politikai bomba? - Az ellenzék most nincs abban a helyzetben, hogy ilyenre apelláljon, úgyhogy ez a felvetés szerintem nem helyes. Az viszont biztos, hogy a Tocsik-ügynek ki kellett pattannia. Arató László Csak „vektoros" önkormányzat kapott pénzt - mondotta Munz Károly Munz ügyvéd, a bizottsági szakértője már időben szólt: van keresnivalónk. (Fotó: Miskoíczi Róbert) Már az elmúlt ciklus­ban, s a jelenlegiben is biyttsági külső szakér­tő dr. Munz Károly ügy­véd. Arról kérdeztük, hogyan látta és látja be­lülről a belterületi földek szegedi értékesítését, il­letve ezzel összefüggés­ben saját szerepét. • Hogyan, milyen ponto­kon kapcsolódott a belte­rületi földek ügyébe? - Amikor ügyvéd lettem, bekerültem az önkormányzat vagyonkezelői és tulajdonosi bizottságába, ahol előkerül­tek ezek az ügyek. Felvetet­tem, hogy itt valami problé­ma van, mert az önkormány­zatnak nem annyi jár, mint amennyit az ÁVÜ javasol el­fogadni, hanem más számítá­si mód szerint ennél több. Leírtam a véleményemet, s ez szerepel is a bizottsági anyagokban. Aztán „elaludt" az ügy, nem történt semmi. 1995 tavaszán olvastam a dunaújvárosi próbaper ered­ményét, amikor az ottani ön­kormányzat pert nyert az ÁVÜ ellen. Jeleztem Básthy Gábor alpolgármesternek: nekünk is van keresnivalónk. Ekkor kapta azt a feladatot az iroda, hogy készítsen erről egy összeállítást. Ez öt hóna­pig készült. A bizottság előtt is felvetettem a belterületi földekkel kapcsolatban, hogy kérdezzük meg az irodát: tör­tént-e ezügyben valamiféle joglemondó nyilatkozat a vá­ros részéről, illetve eseten­ként mennyi részvényt kap­tunk. Végül kaptunk egy táb­lázatot, ugyanakkor arról is felvilágosítottak, hogy egy szakértő cég - ez a Vektor lehetett - megbízást kapott az ügyintézésre. • Tehát a bizottságot kész tények elé állítot­ták. - Mondhatja így is, de úgy is, hogy a bizottság megkérdezte, milyen intéz­kedések történtek, s ez a vá­lasz érkezett. Nem sokkal ez­után a város megkapta a pénzt, s jött a sajtó... • Ha jól tudom, önnek is volt egy ajánlata. -Igen, 1995 júliusában. • Mi szerepelt ebben, a Vektoréval összevetve? - Nem ismerem a Vektor ajánlatát. A sajátomat 1995 októberében - az időmúlásra tekintettel - visszavontam, de nem azért, hogy ezzel utat engedjek a Vektornak, s ne akadályozzam a sikerdíjának felvételét az én kedvezőbb ajánlatom előnyére. Arról nem is beszélve, hogy az élet azt bizonyítja, ha velem köt­,nek szerződést, abból Szeged az életben egy vasat sem lát. Eddig ugyanis - a sajtó alap­ján - csak „vektoros" önkor­mányzat kapott pénzt. • Ugyanakkor van olyan vélemény, miszerint a Vektor által elvégzett munka ügyvédi tevékeny­ség, melynek folytatására a Vektor nem jogosult, így a szerződés semmis. Egyetért ezzel? - Nem. Átolvastam a szerződéseket, s szerintem ezek nem ügyvédi tevékeny­ségekre irányultak. • Utólag mi a véleménye az ügyről? - Az önkormányzat 1995 közepéig semmi érdemlege­set nem lépett, s addig nem is volt meg a szükséges adat­bázis. Ha az adott helyzetben azt mondják egy önkormány­zatnak, hogy esély van arra, hogy megkapja a pénzét, egyébként pedig mehet pe­reskedni, ez a normális vá­lasztás. A sikerdíj nyolc szá­zalék, az infláció pedig en­nek a háromszorosa. Ha itt csúnya dolog történt, akkor az nem az önkormányzatok­nál esett meg. A. L Lelemény Bizony, döbbent csend ült a városháza dísztermére, amikor Szalay polgármester csütörtökön lezárta az ülést, mivel határozatképtelenné vált a testület. A folyosói hí­rek arról szóltak, hogy a fi­deszesek borítanak, vagyis Vektor-ügyben vizsgálatot kémek a várostól, mert még­is a mi pénzünkről van szó. Mindez elmaradt, s a tudósí­tó úgy látta, hogy a felszó­lalni vágyók túl sokáig vár­tak szándékuk megvalósítá­sával. Szalay István - az ered­mény szempontjából - na­gyon jól döntött. Frakcióbeli képviselőtársai nem hiá­nyoztak, a megelőző szava­záskor éppen a „nem szocia­listák" nem nyomtak meg semmiféle - jelenlétet jelző ­gombot. A polgármester fel­pillantott a kiértékelő táblá­ra, s látta, hogy éppen ab­ban a pillantban, amikor ké­szülődött az ellenzék „ vekto­rozni", hirtelen határozat­képtelenné vált a testület. Holott az ügy fontos, leg­alábbis annak véli a képvise­lők jelentős csoportja is. A Matematikus viszont lecsa­pott a magas labdára, a „ tervezgetők " pedig - idéző­jel nélkül - hoppon marad­tak. A. L.

Next

/
Thumbnails
Contents