Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12 / 239. szám
SZOMBAT, 1996. OKT. 12. HETVENÖT ÉVES AZ EGYETEM 7 • A szegedi felsőoktatás 75 éve A Szegedi Egyetemtől a Szegedi Egyetemig Mészáros Rezső rektor ünnepi beszédéből Klebelsberg Kunó kultuszminiszter (balján Tóth Károly rektor) egyetemalapító kalapácsütése 1926. október 5-én, a mai gyermekklinika helyén. (Fotó: a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményéből) Történelmi októberek 1921. október 10. Menyhárth Gáspár rektor megnyitja a Ferenc József Tudományegyetem első szegedi tanévét. 1926. október 5. Elhelyezik az egyetem alapkövét a mai gyermekklinika alatt. 1930. október. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felavatja a Dóm tér egyetemi épületeit. 1937. október 28. Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak ítélik oda az orvosi Nobel-díjat. 1940. október 16. Újra Kolozsvár az egyetem otthona, Szegeden új egyetemet alapítanak. 1956. október 16. Megalakul a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyetemek Szövetsége (MEFESZ) - a szegedi egyetem a forradalom egyik központja. 1964. október 11. Felavatják József Attilának, az egyetem névadójának szobrát. Elnök Úr, Miniszter Úr! Tisztelt Ünneplő Közönség! Hölgyeim és Uraim! „Az otthonától 1919. évi május hó 12-én megfosztott, s Kolozsvárról elüldözött Ferencz József Tudományegyetem a közoktatásügyi kormány rendelkezése értelmében a szintén menekült pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemmel karöltve az 1920. év februárius havától kezdve Budapesten folytatta működését. Az 1921. XXV. törvénycikk a két egyetem fenntartását elhatározván, a pozsonyi egyetem székhelyéül Pécset, a kolozsvárinak új székhelyéül Szegedet jelölte meg." Az idézet a Ferenc József Tudományegyetem szegedi megnyitó ünnepségét megörökítő dokumentumból való. Ha az európai, de akár csak a magyar felsőoktatás történetét szemléljük, az azóta eltelt háromnegyed évszázad nem nevezhető nagy múltnak. Ám ha a város történetét vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy 1921-ben a kolozsvári egyetem befogadásával sikerrel végződött az a másfél évszázados erőfeszítés, amelyet Szeged városa folytatott annak érdekében, hogy egyeteme legyen, hogy az 1790-ben született felterjesztés szavával élve „a filozófiának széket emelhessen". Az egyetem letelepítésével olyan funkciót kapott a város, amely kijelölte a fejlődés új és nagy távlatokba vezető irányát; és olyan olyan új regionális szerepkört jelenített meg, amely az adott történelmi helyzetben, amikor a város a trianoni döntés következtében elvesztette déli vonzásterületeit - késlekedés nélkül segíthette a nagyvárosi fejlődést. Ahhoz azonban, hogy az egyetem a feladatait a teljes strukturális és szellemi mivoltában elláthassa, nélkülözhetetlen volt az a nagyívű koncepció, alkotássorozat és - az ebből következő - az oktatást és kutatást támogató légkör, amely az 1922-ben kultuszminiszterséget vállaló Klebelsberg Kunó személyéhez és tevékenységéhez kötődött. Klebelsbergnek a hazai vidéki felsőoktatás súlypontjainak kialakítását célzó szemléletvilágában az egész részeként volt jelen a szegedi felsőoktatás sorsa. Személyesen vett részt az egyetem intézményeinek megfelelő elhelyezésében, az építkezések szorgalmazásában - szoros együttműködéssel a város egyházi és helyhatósági vezetőivel - a rendkívül nehéz gazdasági körülmények között is, mert azt vallotta, hogy „olyan ország még nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert kulturális célokra áldozott". Támadások érték ezért a felfogásáért, de a költségvetési vitákban éppen Szeged áldozatvállalásának példájával replikázott. Az egyetem letelepítését követően nagyon hamar már nem csak az egyetem reprezentálta a felsőoktatást városunkban. A csanádi püspökség mellett hittudományi főiskola létesült és helyet kapott a jezsuiták bölcseleti főiskolája is. 1928-tól Szegeden folytatta működését a korábban budapesti polgári iskolai tanárképző főiskola és az ahhoz kapcsolódó Apponyi kollégium is. A '30-as évekre a felsőoktatás integrálódott a város életébe, bizonyossá vált, hogy a város arculatának fő vonása már az értelmiségi jelleg, és egyre inkább érzékelhetővé vált a szellemi kisugárzás. Klebelsberg ezt úgy fogalmazta meg, hogy „Ez a tiszai egyetem itt ebben a nagy alföldi metropoliszban csak akkor fog hivatásának megfelelni, ha az egyetemi gondolat leglényegesebb mozzanatát, a kutatást egyesíteni tudja az alföldi gondolattal, ha kutatásának tárgyát lehetőleg úgy választja meg, hogy a megoldáshoz közelebb hozza az Alföld speciális nagy problémáit". Már 1927-ben az egyetemhez kapcsolódó intézményként jött létre a Szegedi Alföldkutató Bizottság, amelynek 10 szakosztályában számos neves professzor képviselte tudományágát. Vagyis már akkor megjelent annak a szervezeti formának, tevékenységi körnek, küldetésnek a csírája, amelyet ma a Szegedi Akadémiai Bizottság vállal azzal, hogy koordinálni igyekszik a tudomány és a társadalom direkt és hatékony regionális kapcsolatrendszerét. Miközben nőtt a hallgatói és oktatói létszám, a magasra ívelő tudományos teljesítmény egyre gazdagabb nemzetközi kapcsolatrendszert teremtett meg. Ez a magas szellemiségű alkotó légkör méltó környezete volt SzentGyörgyi Albert tevékenységének és az 1937-ben kapott Nobel-díjának. Az 1940. augusztus 30-án kelt bécsi döntés értelmében lehetővé vált, hogy az ideiglenesen Szegeden elhelyezett Ferenc József Tudományegyetem visszatérjen Kolozsvárra. Ezért a magyar országgyűlés az 1940. évi XXVIII. törvénycikkben törvényt alkotott arról, hogy Szegeden vitéz nagybányai Horthy Miklós úrnak, Magyarország kormányzójának nevét viselő tudományegyetemet kell felállítani, amely jog- és államtudományi, orvostudományi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint matematikai és természettudományi karra tagozódik. Továbbá gondoskodni kell a középiskolai tanárképzés és a gyógyszerészképzés megszervezéséről is. Az új egyetem első rektora Szent-Györgyi Albert lett. A háború éveiben azonban nemcsak az egyetem, de az egész szegedi felsőoktatás helyzete egyre súlyosabbá vált. A jogtudományi kar működése időlegesen szünetelni is kényszerült. A felszerelések nagy részét elvitték, mint később kiderült, szerencsére csak Sopronig, ahonnan hamar sikerült visszaszerezni és a már 1944. november 3-án, a háború után az elsőként az országban újra indult szegedi felsőoktatás azonnal használni tudta azokat. Az ezt követő időszak, mától visszatekintve az elmölt fél évszázad a szegedi felsőoktatás és kutatás erőteljes fejlődését hozta. A mai tendenciák alapján minden bizonnyal hibás volt az a koncepció, amely az '50-es évek elején többkarú tudományegyetemeket szétszabdalt és új egyetemeket hozott létre. Nálunk is ez történt, amikor 1951-ben az orvoskarból orvostudományi egyetemet alakítottak, amely egyébként nagy nemzetközi hírű egyetemmé fejlődött. A szegedi felsőoktatás intézményi és ágazati fejlődését reprezentálja az Élelmiszeripari Főiskola, a Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozata, az Egészségügyi Főiskolai Kar, valamint a Felsőfokú Vasútforgalmi Technikum - amit sajnos később elvittek Szegedről. Reméljük, hamarosan megnyithatja kapuját a Közgazdaságtudományi és a Fogorvostudományi Kar is. A szegedi felsőoktatás számos oktatási, klinikai, kollégiumi épülettel gyarapodott. Különösen az elmúlt öt évben - alapvetően az intézmények közös pályázata eredményeként - új minőségi szintre emelkedett a könyvtári, laboratóriumi, informatikai szakinfrastruktúra. Szintén az elmúlt 5-6 évben jelentősen nőtt a hallgatói létszám, az oktatói állomány gyarapodása azonban már kprántsem követte a hallgatói létszámnövekedés dinamizmusát. A városban mégis kiemelkedő szellemi kapacitás összpontosul. Ez elősegítheti, hogy a szegedi felsőoktatás a nemzetközi régióformálásnak aktív résztvevője is legyen. Messze előremutató jelentősége van annak, hogy felhasználva a földrajzi helyzetünkből, fejlettségi szintünkből és tradíciónkból adódó előnyöket és lehetőségeket, erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy az egymástól szinte azonos távolságra, alig másfélszáz kilométerre lévő, ma ugyan eltérő társadalmi, gazdasági körülmények között létező három egyetem, a temesvári, a novi sadi és a szegedi együttműködése új fejlődési pályára jusson. Ha a három egyetem egymást segítve, néhány területen együtt haladva integrálódik az európai folyamatokba, akkor ez gerjesztő hatású lehet magának a régiónak európai színvonalúvá válásában is. Évfordulós megemlékezésünk olyan időszakra esik, amikor ismét sorskérdések merülnek fel, amikor ismét válságos gazdasági időket élünk át, és amikor ismét előtérbe kerül a felsőoktatás jövője. Az a véleményünk, hogy azt a tudományági sokszínűséget, amit a felsőoktatás magába foglal, nem lenne szabad kitenni bizonyos mutatóknak. Kívánatos lenne, hogy a pillanatnyi pénzügyi racionalitás ne üthessen réseket a tudományok egyetemi rendszerén. A jelen bonyolult világában akkor járunk el helyesen, ha a végtermék minőségére összpontosítunk, ha a diploma, a kutatási eredmény piacképességét, világpiac képességét erősítjük. Reméljük, hogy éppen a minőség növelését fogja szolgálni az előttünk álló integráció, ami egyben majd a pénzfelhasználást is racionálisabbá teszi. Szükséges, hogy az Universitas elsősorban a tudásvágy kielégítésének szervezeti kerete lehessen. Jöjjön létre a hallgatók universitasa, az a multidiszciplináris ismeretszerzési lehetőség, amit legjobban az egy városban lévő többféle felsőoktatási intézmény nyújthat. Az integráció egy új típusú felsőoktatási jelenlétet formál a város számára is. A város nemcsak az induláskor, 75 évvel ezelőtt, hanem most is nagyvonalú gesztust tett. Az elmúlt évben elfogadott városrendezési terv, amelyben most először jelent meg önálló kategóriaként a felsőoktatás, kijelölte a város azon részeit, amelyek fenntartandók a felsőoktatás területi fejlesztése számára és meghatározta azokat az épületeket, amelyek perspektivikusan felsőoktatási célokat szolgálhatnak. Tisztelt Ünneplő Közönség! Ha áttekintjük az elmúlt 75 évet, akkor észre kell vennünk, hogy ez az idő nem volt más, mint a szegedi felsőoktatás nagyívű fejlődési folyamata: a lokalitástöl a világhírig, az Alföldtől az eurorégióig, szervezetileg pedig a Szegedi Egyetemtől a Szegedi Egyetemig. Nekünk az a dolgunk most, hogy felhasználva eddigi eredményeinket, történelmi és térbeli sajátosságainkat, megtaláljuk azt a struktúrát, működési mechanizmust és tartalmat, ami megőrzi a felhalmozott értékeket és leginkább segíti belső fejlődésünket. Tevékenységünk célja továbbra sem lehet más, mint a tudomány és a társadalom fejlődésének segítése magas színvonalú oktatás és kutatás révén. Olyan szakembereket kell képezni, akik a társadalom hatékony és alkotó, de ugyanakkor önálló és kritikus tagjaivá képesek válni és ezáltal biztosítják az ország versenyképességét, elősegítik a nemzetközi folyamatokba való bekapcsolódását. A történelem bennünket azáltal fog minősíteni, hogy a ránk bízott immár 13 ezer fiatal embert milyen színvonalon emeljük a szellemi kvalifikáció magasabb szintjére. Ez a feladatunk, ez a felelősségünk, ez az életünk. A bankett Nagy városi bankett az egyetem megnyitásának estéjén. Szeged város hatósága szombaton este az egyetem megnyitásának alkalmából és az érkező vendégek tiszteletére százterítékes vacsorát ad. A vacsorán az egyetemi bizottság, katonaság, társadalmi egyesületek, állami és városi hivatalok és intézmények vezetői és a város társadalmának számottevő tagjai lesznek jelen. (DM 1921. október5.) A sorfal tft (W •»«•»• . ítáv-w* A tanulóifjúság az egyetem megnyitó ünnepségen. Az- egyetem október 9-i megnyitó ünnepségeinek megbeszélésére dr. Tóth. Károly jogkari dékán ésidcn Szandtner Pál tanár keresték ma fel Somogyi polgármestert. Mint sajnálatos körülményt állapítják meg, hogy a központi épület dísztermében 120 embernél nem fér több el. Az egyetemi tanároknak az a terve, hogy az ünnepségekbe a középiskolai tanulóifjúságot is bevont: ják. A polgármester is úgy véli, hogy az ünnepi aktus nagy nevelő hatással lesz az ifjúságra. A tanulóifjúság az ünnepségen valószínűleg sorfalat fog állni. (DM 1921. október 5.) A bejelentés Ingyen vacsora egyetemi hallgatóknak. Kenderesi György, a Gambrinus-büffé ismert tulajdonosa ma bejelentette dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek, hogy Feketesas utcá 16. szám alatti helyiségében tíz egyetemi hallgatónak hetenként egyszer ingyen vacsorát ad. Ugyancsak közölte Kenderesi a polgármesterref/ hogy az egyetem tanárainak, az igazolt egyetemi hallgatóknak, valamint a köztisztviselőknek és családtagjaiknak hentesárukból, csemege és élelmi cikkekből, valamint italokból 10, tea-vajból'5 százalék engedményt-aji/l A polgármester természetesen köszönettel vette tpüomásul ezt a bejelentést (JAM 1921. október 9.) aüv t - . V • '•• ' "VSSSIZYI Egy régi végy ^ .Kv^m A szegedi egyetem.ünnepélyes megnyitása. A kormányzói látogatás miásodik napja alatt is talpon volt az egész város. Ez a vasárnap egyébként Szeged város történelmének egyik jelentős dátuma: ünnepélyes keretek között megnyitották az egyetemet és átadták rendeltetésének. A szlvet-lelket gyönyörködtető aktushoz Budapestről Szegedre érkezett dr. Vass József kultuszminiszter, dr. Tóth Lajos áHamtitkár, gróf Teleki Pál, a város nemzetgyűlési képviselője és Zadravecz István tábori püspök is. Az ünnepély istentisztelettel kezdődött a rókusi templomban. (...) Este 250 terítékes bankettet rendezett a Kass-szállóban az egyetem. A jó hangulatot a meghívott hölgyek és az egyetemi ifjúság jelenléte csak növelte. Az egyetem felavató ünnepsége ezzel befejeződött és teljesedésbe ment egy régi vágy: Szeged egyetemi város. (1921. október 11.) ' Szellemi erő - számokban A város felsőoktatási intézményeiben közel 13 ezer diák tanul - mintegy másfélezer oktató szellemi körében. Az intézmények alkalmazottaival is számolva Szeged lakosai közül közel 22 ezren dolgoznak a felsőoktatásban. Az oktatás és a kutatás minőségét a tudományos kvalifikáció garantálja. Az egyeteméken és főiskolákon 13 akadémikus, 123 akadémiai doktor, 459 PhD fokozattal rendelkező tudós dolgozik. A tudományos kutatóhelyeken, az MTA Szegedi Biológiai Központban és a Gabonatermesztési Kutatóintézetben további 9 akadémikus, 36 akadémiai doktor és 68 PhD fokozattal rendelkező kutató működik. A jelenlegi PhD hallgatók közel 400an vannak. Az ország vidéki városai közül Szegeden kiemelkedően a legmagasabb az akadémikusok és a tudományos fokozattal rendelkezők száma.