Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12 / 239. szám

SZOMBAT, 1996. OKT. 12. HETVENÖT ÉVES AZ EGYETEM 7 • A szegedi felsőoktatás 75 éve A Szegedi Egyetemtől a Szegedi Egyetemig Mészáros Rezső rektor ünnepi beszédéből Klebelsberg Kunó kultuszminiszter (balján Tóth Károly rektor) egyetemalapító kalapácsütése 1926. október 5-én, a mai gyermekklinika helyén. (Fotó: a Móra Ferenc Múzeum történeti gyűjteményéből) Történelmi októberek 1921. október 10. Menyhárth Gáspár rektor meg­nyitja a Ferenc József Tudományegyetem első szegedi tanévét. 1926. október 5. Elhelyezik az egyetem alapkövét a mai gyermekklinika alatt. 1930. október. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter felavatja a Dóm tér egyetemi épületeit. 1937. október 28. Szent-Györgyi Albert szegedi egyetemi tanárnak ítélik oda az orvosi Nobel-díjat. 1940. október 16. Újra Kolozsvár az egyetem ottho­na, Szegeden új egyetemet alapítanak. 1956. október 16. Megalakul a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyetemek Szövetsége (MEFESZ) - a szege­di egyetem a forradalom egyik központja. 1964. október 11. Felavatják József Attilának, az egyetem névadójának szobrát. Elnök Úr, Miniszter Úr! Tisztelt Ünneplő Közönség! Hölgyeim és Uraim! „Az otthonától 1919. évi május hó 12-én megfosztott, s Kolozsvárról elüldözött Ferencz József Tudománye­gyetem a közoktatásügyi kormány rendelkezése értel­mében a szintén menekült pozsonyi Erzsébet Tudomá­nyegyetemmel karöltve az 1920. év februárius havától kezdve Budapesten folytatta működését. Az 1921. XXV. törvénycikk a két egyetem fenntartását elhatározván, a pozsonyi egyetem székhe­lyéül Pécset, a kolozsvárinak új székhelyéül Szegedet je­lölte meg." Az idézet a Fe­renc József Tudományegye­tem szegedi megnyitó ün­nepségét megörökítő doku­mentumból való. Ha az európai, de akár csak a magyar felsőoktatás történetét szemléljük, az az­óta eltelt háromnegyed év­század nem nevezhető nagy múltnak. Ám ha a város tör­ténetét vizsgáljuk, akkor azt kell látnunk, hogy 1921-ben a kolozsvári egyetem befog­adásával sikerrel végződött az a másfél évszázados erő­feszítés, amelyet Szeged vá­rosa folytatott annak érdeké­ben, hogy egyeteme legyen, hogy az 1790-ben született felterjesztés szavával élve „a filozófiának széket emelhessen". Az egyetem letelepítésé­vel olyan funkciót kapott a város, amely kijelölte a fej­lődés új és nagy távlatokba vezető irányát; és olyan olyan új regionális szerep­kört jelenített meg, amely ­az adott történelmi helyzet­ben, amikor a város a triano­ni döntés következtében el­vesztette déli vonzásterülete­it - késlekedés nélkül segít­hette a nagyvárosi fejlődést. Ahhoz azonban, hogy az egyetem a feladatait a teljes strukturális és szellemi mi­voltában elláthassa, nélkü­lözhetetlen volt az a nagyívű koncepció, alkotássorozat és - az ebből következő - az oktatást és kutatást támogató légkör, amely az 1922-ben kultuszminiszterséget vállaló Klebelsberg Kunó személyé­hez és tevékenységéhez kö­tődött. Klebelsbergnek a ha­zai vidéki felsőoktatás súly­pontjainak kialakítását célzó szemléletvilágában az egész részeként volt jelen a szegedi felsőoktatás sorsa. Szem­élyesen vett részt az egyetem intézményeinek megfelelő elhelyezésében, az építkezé­sek szorgalmazásában - szo­ros együttműködéssel a vá­ros egyházi és helyhatósági vezetőivel - a rendkívül ne­héz gazdasági körülmények között is, mert azt vallotta, hogy „olyan ország még nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert kulturális célok­ra áldozott". Támadások ér­ték ezért a felfogásáért, de a költségvetési vitákban éppen Szeged áldozatvállalásának példájával replikázott. Az egyetem letelepítését követően nagyon hamar már nem csak az egyetem repre­zentálta a felsőoktatást váro­sunkban. A csanádi püspök­ség mellett hittudományi fő­iskola létesült és helyet ka­pott a jezsuiták bölcseleti fő­iskolája is. 1928-tól Szege­den folytatta működését a korábban budapesti polgári iskolai tanárképző főiskola és az ahhoz kapcsolódó Ap­ponyi kollégium is. A '30-as évekre a felsőoktatás integ­rálódott a város életébe, bi­zonyossá vált, hogy a város arculatának fő vonása már az értelmiségi jelleg, és egy­re inkább érzékelhetővé vált a szellemi kisugárzás. Klebelsberg ezt úgy fo­galmazta meg, hogy „Ez a tiszai egyetem itt ebben a nagy alföldi metropoliszban csak akkor fog hivatásának megfelelni, ha az egyetemi gondolat leglényegesebb mozzanatát, a kutatást egye­síteni tudja az alföldi gondo­lattal, ha kutatásának tárgyát lehetőleg úgy választja meg, hogy a megoldáshoz köze­lebb hozza az Alföld speciá­lis nagy problémáit". Már 1927-ben az egyetemhez kapcsolódó intézményként jött létre a Szegedi Alföld­kutató Bizottság, amelynek 10 szakosztályában számos neves professzor képviselte tudományágát. Vagyis már akkor megjelent annak a szervezeti formának, tevé­kenységi körnek, küldetés­nek a csírája, amelyet ma a Szegedi Akadémiai Bizott­ság vállal azzal, hogy koor­dinálni igyekszik a tudo­mány és a társadalom direkt és hatékony regionális kap­csolatrendszerét. Miközben nőtt a hallgatói és oktatói létszám, a magas­ra ívelő tudományos teljesít­mény egyre gazdagabb nem­zetközi kapcsolatrendszert teremtett meg. Ez a magas szellemiségű alkotó légkör méltó környezete volt Szent­Györgyi Albert tevékenysé­gének és az 1937-ben kapott Nobel-díjának. Az 1940. augusztus 30-án kelt bécsi döntés értelmében lehetővé vált, hogy az ideig­lenesen Szegeden elhelye­zett Ferenc József Tudomá­nyegyetem visszatérjen Ko­lozsvárra. Ezért a magyar or­szággyűlés az 1940. évi XXVIII. törvénycikkben tör­vényt alkotott arról, hogy Szegeden vitéz nagybányai Horthy Miklós úrnak, Ma­gyarország kormányzójának nevét viselő tudományegye­temet kell felállítani, amely jog- és államtudományi, or­vostudományi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, valamint matematikai és ter­mészettudományi karra ta­gozódik. Továbbá gondos­kodni kell a középiskolai ta­nárképzés és a gyógysze­részképzés megszervezésé­ről is. Az új egyetem első rektora Szent-Györgyi Al­bert lett. A háború éveiben azon­ban nemcsak az egyetem, de az egész szegedi felsőoktatás helyzete egyre súlyosabbá vált. A jogtudományi kar működése időlegesen szüne­telni is kényszerült. A fel­szerelések nagy részét elvit­ték, mint később kiderült, szerencsére csak Sopronig, ahonnan hamar sikerült visszaszerezni és a már 1944. november 3-án, a há­ború után az elsőként az or­szágban újra indult szegedi felsőoktatás azonnal hasz­nálni tudta azokat. Az ezt követő időszak, mától visszatekintve az el­mölt fél évszázad a szegedi felsőoktatás és kutatás erő­teljes fejlődését hozta. A mai tendenciák alapján minden bizonnyal hibás volt az a koncepció, amely az '50-es évek elején többkarú tudomány­egyetemeket szétszabdalt és új egyetemeket hozott lét­re. Nálunk is ez történt, ami­kor 1951-ben az orvoskarból orvostudományi egyetemet alakítottak, amely egyébként nagy nemzetközi hírű egye­temmé fejlődött. A szegedi felsőoktatás intézményi és ágazati fejlődését reprezen­tálja az Élelmiszeripari Főis­kola, a Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozata, az Egészségügyi Főiskolai Kar, valamint a Felsőfokú Vasút­forgalmi Technikum - amit sajnos később elvittek Sze­gedről. Reméljük, hamaro­san megnyithatja kapuját a Közgazdaságtudományi és a Fogorvostudományi Kar is. A szegedi felsőoktatás szá­mos oktatási, klinikai, kollé­giumi épülettel gyarapodott. Különösen az elmúlt öt év­ben - alapvetően az intéz­mények közös pályázata eredményeként - új minősé­gi szintre emelkedett a könyvtári, laboratóriumi, in­formatikai szakinfrastruktú­ra. Szintén az elmúlt 5-6 év­ben jelentősen nőtt a hallga­tói létszám, az oktatói állo­mány gyarapodása azonban már kprántsem követte a hallgatói létszámnövekedés dinamizmusát. A városban mégis kiemel­kedő szellemi kapacitás össz­pontosul. Ez elősegítheti, hogy a szegedi felsőoktatás a nemzetközi régióformálásnak aktív résztvevője is legyen. Messze előremutató jelentősége van annak, hogy felhasználva a földrajzi hely­zetünkből, fejlettségi szin­tünkből és tradíciónkból adódó előnyöket és lehetősé­geket, erőfeszítést teszünk annak érdekében, hogy az egymástól szinte azonos tá­volságra, alig másfélszáz ki­lométerre lévő, ma ugyan el­térő társadalmi, gazdasági körülmények között létező három egyetem, a temesvári, a novi sadi és a szegedi együttműködése új fejlődési pályára jusson. Ha a három egyetem egymást segítve, néhány területen együtt ha­ladva integrálódik az európai folyamatokba, akkor ez ger­jesztő hatású lehet magának a régiónak európai színvona­lúvá válásában is. Évfordulós megemlékezé­sünk olyan időszakra esik, amikor ismét sorskérdések merülnek fel, amikor ismét válságos gazdasági időket élünk át, és amikor ismét elő­térbe kerül a felsőoktatás jö­vője. Az a véleményünk, hogy azt a tudományági sok­színűséget, amit a felsőokta­tás magába foglal, nem lenne szabad kitenni bizonyos mu­tatóknak. Kívánatos lenne, hogy a pillanatnyi pénzügyi racionalitás ne üthessen rése­ket a tudományok egyetemi rendszerén. A jelen bonyolult világában akkor járunk el he­lyesen, ha a végtermék minő­ségére összpontosítunk, ha a diploma, a kutatási eredmény piacképességét, világpiac ké­pességét erősítjük. Reméljük, hogy éppen a minőség növelését fogja szolgálni az előttünk álló in­tegráció, ami egyben majd a pénzfelhasználást is racioná­lisabbá teszi. Szükséges, hogy az Universitas elsősor­ban a tudásvágy kielégítésé­nek szervezeti kerete lehes­sen. Jöjjön létre a hallgatók universitasa, az a multidiszciplináris is­meretszerzési lehetőség, amit legjobban az egy város­ban lévő többféle felsőokta­tási intézmény nyújthat. Az integráció egy új típusú fel­sőoktatási jelenlétet formál a város számára is. A város nemcsak az induláskor, 75 évvel ezelőtt, hanem most is nagyvonalú gesztust tett. Az elmúlt évben elfogadott vá­rosrendezési terv, amelyben most először jelent meg ön­álló kategóriaként a felsőok­tatás, kijelölte a város azon részeit, amelyek fenntartan­dók a felsőoktatás területi fejlesztése számára és meg­határozta azokat az épülete­ket, amelyek perspektiviku­san felsőoktatási célokat szolgálhatnak. Tisztelt Ünneplő Közön­ség! Ha áttekintjük az elmúlt 75 évet, akkor észre kell vennünk, hogy ez az idő nem volt más, mint a szegedi fel­sőoktatás nagyívű fejlődési folyamata: a lokalitástöl a vi­lághírig, az Alföldtől az eu­rorégióig, szervezetileg pe­dig a Szegedi Egyetemtől a Szegedi Egyetemig. Nekünk az a dolgunk most, hogy fel­használva eddigi eredménye­inket, történelmi és térbeli sajátosságainkat, megtaláljuk azt a struktúrát, működési mechanizmust és tartalmat, ami megőrzi a felhalmozott értékeket és leginkább segíti belső fejlődésünket. Tevé­kenységünk célja továbbra sem lehet más, mint a tudo­mány és a társadalom fejlő­désének segítése magas szín­vonalú oktatás és kutatás ré­vén. Olyan szakembereket kell képezni, akik a társada­lom hatékony és alkotó, de ugyanakkor önálló és kriti­kus tagjaivá képesek válni és ezáltal biztosítják az ország versenyképességét, elősegí­tik a nemzetközi folyamatok­ba való bekapcsolódását. A történelem bennünket azáltal fog minősíteni, hogy a ránk bízott immár 13 ezer fiatal embert milyen színvonalon emeljük a szellemi kvalifiká­ció magasabb szintjére. Ez a feladatunk, ez a felelőssé­günk, ez az életünk. A bankett Nagy városi bankett az egyetem megnyitásának es­téjén. Szeged város hatósá­ga szombaton este az egye­tem megnyitásának alkalmá­ból és az érkező vendégek tiszteletére százterítékes va­csorát ad. A vacsorán az egyetemi bizottság, katona­ság, társadalmi egyesületek, állami és városi hivatalok és intézmények vezetői és a vá­ros társadalmának számotte­vő tagjai lesznek jelen. (DM 1921. október5.) A sorfal tft (W •»«•»• . ítáv-w* A tanulóifjúság az egye­tem megnyitó ünnepségen. Az- egyetem október 9-i megnyitó ünnepségeinek megbeszélésére dr. Tóth. Ká­roly jogkari dékán ésidcn Szandtner Pál tanár keresték ma fel Somogyi polgármes­tert. Mint sajnálatos körül­ményt állapítják meg, hogy a központi épület dísztermé­ben 120 embernél nem fér több el. Az egyetemi tan­ároknak az a terve, hogy az ünnepségekbe a középisko­lai tanulóifjúságot is bevont: ják. A polgármester is úgy véli, hogy az ünnepi aktus nagy nevelő hatással lesz az ifjúságra. A tanulóifjúság az ünnepségen valószínűleg sorfalat fog állni. (DM 1921. október 5.) A bejelentés Ingyen vacsora egyetemi hallgatóknak. Kenderesi György, a Gambrinus-büffé ismert tulajdonosa ma beje­lentette dr. Somogyi Szil­veszter polgármesternek, hogy Feketesas utcá 16. szám alatti helyiségében tíz egyetemi hallgatónak heten­ként egyszer ingyen vacsorát ad. Ugyancsak közölte Ken­deresi a polgármesterref/ hogy az egyetem tanárainak, az igazolt egyetemi hallga­tóknak, valamint a köztiszt­viselőknek és családtagjaik­nak hentesárukból, csemege és élelmi cikkekből, vala­mint italokból 10, tea-vajból'­5 százalék engedményt-aji/l A polgármester természete­sen köszönettel vette tpüo­másul ezt a bejelentést (JAM 1921. október 9.) aüv t - . V • '•• ' "VSSSIZYI Egy régi végy ^ .Kv^m A szegedi egyetem.ün­nepélyes megnyitása. A kormányzói látogatás miáso­dik napja alatt is talpon volt az egész város. Ez a vasár­nap egyébként Szeged város történelmének egyik jelentős dátuma: ünnepélyes keretek között megnyitották az egye­temet és átadták rendelteté­sének. A szlvet-lelket gyö­nyörködtető aktushoz Buda­pestről Szegedre érkezett dr. Vass József kultuszminisz­ter, dr. Tóth Lajos áHamtit­kár, gróf Teleki Pál, a város nemzetgyűlési képviselője és Zadravecz István tábori püs­pök is. Az ünnepély isten­tisztelettel kezdődött a rókusi templomban. (...) Este 250 terítékes bankettet rendezett a Kass-szállóban az egyetem. A jó hangulatot a meghívott hölgyek és az egyetemi ifjú­ság jelenléte csak növelte. Az egyetem felavató ünnep­sége ezzel befejeződött és teljesedésbe ment egy régi vágy: Szeged egyetemi vá­ros. (1921. október 11.) ' Szellemi erő - számokban A város felsőoktatási intézményeiben közel 13 ezer diák tanul - mintegy másfélezer oktató szellemi köré­ben. Az intézmények alkalmazottaival is számolva Sze­ged lakosai közül közel 22 ezren dolgoznak a felsőokta­tásban. Az oktatás és a kutatás minőségét a tudományos kva­lifikáció garantálja. Az egyeteméken és főiskolákon 13 akadémikus, 123 akadémiai doktor, 459 PhD fokozattal rendelkező tudós dolgozik. A tudományos kutatóhelye­ken, az MTA Szegedi Biológiai Központban és a Gabo­natermesztési Kutatóintézetben további 9 akadémikus, 36 akadémiai doktor és 68 PhD fokozattal rendelkező kutató működik. A jelenlegi PhD hallgatók közel 400­an vannak. Az ország vidéki városai közül Szegeden kiemelkedő­en a legmagasabb az akadémikusok és a tudományos fokozattal rendelkezők száma.

Next

/
Thumbnails
Contents