Délmagyarország, 1996. október (86. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-10 / 237. szám

6 A HELYZET CSÜTÖRTÖK, 1996. OKT. 10. • A Százszorszép határ menti vetélkedője Itthon és külföldön... A szegedi Százszor­szép Gyermekház vetél­kedősorozatot indított 10-16 éves gyerekek ré­szére. A csapatok hat föböl állnak, öt gyerek és egy felnőtt. A versen­gés egyszerre kezdődik Csongrád megyében, valamint a szomszédos országok magyarlakta részein (Erdély, Kárpát­alja, Vajdaság, Burger­land és Felvidék). Nevezni az első feladat leadásáig - október 2l-e ­lehet. A nevezési lapon a csapatnevet, a tagok neveit, valamint az iskola levelezési címét és telefonszámát kell feltüntetni és a gyermekház első emeleti irodájába kell leadni. A csapatok mindenhol azonos feladatokat hajtanak végre, közösen összeállított feladatcsomag alapján. A különböző területek elsó hat helyezettje indul majd az 1997 júniusában a Burgen­landban sorra kerülő döntőn. Az első három Csongrád megyei csapat egyhetes nyá­ri táborozási lehetőséget nyer, a határainkon túl élő magyar gyerekekkel közös táborban. Az elsó feladat október 7­én (hétfőn) lesz, a csapatok­nak össze kell állítani egy maximum tizenhat oldalas fényképes, rajzos, tájékozta­tó leírású, Csongrád megyét bemutató katalógust. Ezért száz pont kapható, a verseny során összesen ezer pont szerezhető a tizennégy fel­adatból. A vetélkedő 1997. május 9-én fejeződik be az elkészített feladatok kiállítá­sával. A vetélkedés mellett még egyéb programok is szórakoztatják majd a részt­vevőket. Bővebb információ: Or­bán Hedvig vagy Győző Molnár Ágnes, Százszorszép ^Gyermekház, Szeged, Kál­vin tér 6., tel: 312-647 és 313-278. K. T. Kiárusítás Taszáron • Taszár (MTI) Elkészült az amerikai bé­kefenntartók taszári bázisán feleslegessé vált felszerelé­sek listája, amely azokat az eszközöket, berendezéseket, katonai ruhaneműket és hasznosítható acél-, alumíni­um- és ponyvahulladékok té­teleit tartalmazza, amelyből magánszemélyek és vállal­kozók egyaránt vásárolhat­nak. Mesztegnyei Imre alezre­des, a központ magyar sajtó­tisztje elmondta: a vásárlás feltételeiről az amerikai had­sereg eszközeinek újrafel­használásával és marketing tevékenységével foglalkozó cég kaposvári ügynökségé­nél, a DRMO-nál, valamint a Magyar Honvédség Lo­gisztikai Igazgatóságánál je­lentkezhetnek az érdeklő­dók. Ezen egyebek mellett fénymásolókra, nyomtatók­ra, asztali lámpákra, számí­tógépfelszerelésekre, iroda­szerekre, tábori ágyakra, ka­tonai ingekre és nadrágokra lehet licitálni. Az amerikai hadseregnél már bevett gyakorlat az évenkénti árverés. bauMaaÉs építéshez - szépítés he z • Kerner Lőrinc a magyarországi németekről mm •• •• • •• vr Kozos|ovo október 11-én pénteken minden termek arabol Nyitva tartás: 8.30 -19.00 Tudmányos tanácsko­zást tartottak a minap Budapesten a magyaror­szági németek kitelepíté­sének 50. évfordulóján. A magyarországi néme­tek hozzájárulása a kö­zös haza építéséhez el­nevezésű konferencián honi és külföldi történé­szek beszéltek arról a tragikus cselekményről, amely a közelmúltig ta­butémának számított. Az összejövetelen beszélget­tünk Kerner Lőrinccel, a német kisebbségi önkor­mányzatok országos el­nökével. 9 Elnök úr, ön a beveze­tőjében történelminek ne­vezte a mai napot. Rögös út vezetett idáig— - Mindenképpen. A ma­gyarországi németek közel 300 éves történelmének leg­sötétebb pontja volt az 50 év­vel ezelőtti esemény: csak­nem 60 ezer magyarországi német lányt és fiút hurcoltak el már 1944 karácsonyának másnapján, a borzalmas há­ború befejezése előtt néhány hónappal. Ezt követte az itt­hon rekedt németek vagyo­nelkobzása, jogfosztása, diszkriminációja, majd kite­lepítése is. Ez két évig tartott. Most - a demokratikus válto­zások után - anélkül, hogy az eseményeket ifteg nem tör­téntekké nyilvánítjuk, anél­kül, hogy elfeledjük, a ma parancsára elköszönünk ettől a borzalmas időszaktól. Ez a feladatunk. A magyarországi németek pedig feladataikat a jövőre összpontosítják. 9 Melyek ezek a felada­tok? - Az 1994-es helyhatósági választásokon a nagyváro­sokban a magyarság jelentős hányada voksolt a svábok je­löltjeire. Véleményem sze­rint, s ezt most mondom ki először, a magyarságnak első alkalommal adatott meg az a lehetőség, hogy kollektiven nyilvánítsa ki: nem a magyar nép telepítette ki a némete­ket, nem ő a hibás a tragikus eseményekért! Eddig nem ta­pasztalt szimpátia megnyil­vánulása volt ez, s egyben köszönet is azért, amit a ma­gyarországi németség tett eb­ben az országban a fejlődé­sért, a közös haza építéséért. Ebből eredően következnek a feladatok is: még magasabb szintre kell fejleszteni az óvodai, általános iskolai és a középiskolai német nyelvok­tatást. A kötelező orosz nyel­voktatás eltörlése óta ugyanis a mi gyerekeink is a németet tanulják választott idegen nyelvként. Ma Magyarorszá­gon a gyermekek többsége a németet tanulja, s ez felérté­keli a mi anyanyelvünket még akkor is, ha az itteni sváb gyerekek is már csak­nem idegen nyelvként tanul­ják. • Új szerveződési forma­ként, hogyan értékeli a ki­sebbségi önkormányzatok munkáját az országban? - Az önkormányzatiság a kisebbségek számára a mai magyarországi belpolitikában valóban példaértékű. A ki­sebbségi önkormányzatban, ebben az első alulról építkező legitim érdekképviseleti rendszerben látjuk mi a ma­gyarországi németségnek, mint nemzetiségnek a túlélési lehetőségét. Természetesen ezt a formát, ezt a modellt még tanulnunk kell. Minden­ki attól félt, hogy párhuza­mos közigazgatási szint jön létre a települési önkormány­zattal. Nem, a kisebbségi ön­kormányzat feladata a ki­sebbség s'ajátos érdekeinek megfogalmazása és a repre­zentálása, mépedig az ok­tatásban, a testvérvárosi együttműködésben, a szociá­lis gondoskodásban, a kultu­rális tevékenység megszerve­zésében. 9 Hazánk és Németor­szág kapcsolatában jelen­tős szerepet töltenek be ai úgynevezett testvérvárosi és -települési kapcsolatok. A honi németség komoly szerepet vállal ebben. - Ha minden községnek, településnek, ahol németek laknak, lesz ilyen partnerkap­csolata, az előrelépést ered­ményez majd. Az Európa fe­lé igyekvő Magyarország szempontjából ez igen-igen fontos, különösképpen pedig - ilyen vonatkozásban - a németországi gazdasági kap­csolatok felvétele és fejlesz­tése ott élő honfitársainkkal. • A történelem vihara a második világháborút kö­vetően szétszórta a néme­teket is. Hogyan értékeli az 1980 utáni „olvadás" időszakának és a mai át­alakulás eredményének változásait e téren? - Az a véleményem, hogy ez az amputált német nemzet 1980 után, önelhatározásából és békésen újra egymásra ta­lált. A Magyarországról kite­lepített és az itt maradt néme­tek együtt teljesítik minden nemzetiség óriási történelmi küldetését, amit közvetítés-1 nek nevezünk. S erre fölöt-1 tébb büszkék vagyunk. Kisimre Ferenc Festékek, Csempék Szaniter Szer­lakkok áruk számok Tapéták Elektromos Faáruk cikkek BUDAPEST XVII. Pesti út 2. Tel.: 1-256-2768 KECSKEMÉT Kurucz krt. 8. Tel.: 76-481-499 BUDAPEST XVIII. Üllői út 661. Tel.: 1-294-3064 PÉCS Siklósi út 47. Tel.: 72-439-361 BUDAPEST XXI. Rákóczi Ferenc u. 277. Tel.: 1-277-4111 SZEGED Dorozsmai 13-17. Tel.: 62-313-727 ERD Velencei út 29. Tel.: 23-365-205 SZÉKESFEHÉRVÁR Budai út 171. Tel.: 22-302-484 Minden jövedelem járulékköteles lesz • Budapest (MTI) A jövőre bevezetendő járulékreform egyik leg­lényegesebb vonása, hogy a járulék alapját képezi a munkáltatók és a munkavállalók eseté­ben egyaránt mindazon jövedelem, amely után személyi jövedelemadót kell fizetni. Emelkedik az egyéni tb­járulékfizetés felső határa is mégpedig havi 75 ezer forint­ról 99 ezer forintra. Összes­ségében a járulékreform a já­rulékok másfél százalékpon­tos csökkentését eredménye­zi. Reformértékű lépés lesz, hogy bevezetik az egészség­ügyi hozzájárulást, ami a a havi bruttó jövedelem 13 szá­zaléka, de legalább havi 4500 forint. Ezt a munkáltatónak kell fizetnie minden foglal­koztatott után. Minderről Győrfi István, a PM nyugdíj­reformmal megbízott minisz­teri biztosa beszélt egy Buda­pesten tartott sajtótájékozta­tón. A miniszteri biztos el­mondta: jövőre a járulékre­form szellemének megfelelő­en a munkabéren kívül a munkáltatói természetbeni juttatás, a választott tisztség­viselők tiszteletdíja, az oszta­lék 27 százalékos adóval ter­helt része (vagyis a munka­bérként kivett osztalék), vala­mint a szerzői jogdíj mind­mind járulékköteles lesz. A szolgáltatások is bővülnek a járulékalap szélesítésével, így például a jövőben a ho­norárium alapján is jár majd a nyugdíj, illetve igénybe ve­hető lesz az egészségügyi pénzbeli szolgáltatás, Győrfi István szerint a já­rulékreform második legfon­tosabb jellemzője a járulékfi­zetők körének bővítése. Az igazságosabb közteherviselés érdekében a kormány szán­déka, hogy az eddig mintegy félmillióra becsülhető, járulé­kot nem fizető aktív dolgozó­ra is kiterjesszék a fizetési kötelezettséget. A járuléka­lapbővítés és a járulékfizetők körének kiszélesítése is azt a célt szolgálja, hogy a társada­lombiztosítási alapok null­szaldós költségvetéssel tudja­nak gazdálkodni. A változta­tásoktól, a járulékfizetők szá­mának bővítésétől a kor­mányzat mintegy 30-40 mil­liárd forintos többletbevételt vár. Győrfi István részletesen szólt arról, milyen belső szer­kezete lesz a társadalombiz­tosítási járuléknak jövőre. A cél tehát az, hogy az együttes társadalombiztosítási járulék­szint másfél százalékkal csökkenjen, aza? 1997-ben összesen a bruttó jövedelem 51 százaléka legyen a társa­dalombiztosítási fizetési kö­tezettség. Ebből a nyugdíj­biztosítási járulék 30,5 száza­lék lesz, melynek megoszlása szerint 24,5 százalékot a munkáltató, 6 százalékot a munkavállaló egyén fizet be a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Az egészségügyi pénzbeli el­látás járuléka összesen 7,5 százalék lesz, ebből a mun­káltató 3,5 százalékot,, a fog­lalkoztatott személy pedig 4 százalékot áll. A természet­beni egészségügyi hozzájáru­lás 13 százalékát jelenti majd a bruttó jövedelemnek, ezt csak a munkáltatónak kell fi­zetnie. Mivel egyes csopor­toknál a számítások szerint kompenzációra lesz szükség, a Munkaerőpiaci Alapnál je­lentős keretet különítenek el majd a kompenzálásra. A munkanélküli-ellátásban ré­szesülők esetében ez az alap finanszírozza majd az egész­ségügyi hozzájárulási mini- . mumot, vagyis a havi 4 ezer j 500 forintot. A munkanélkú- . liek jövedelempótló-támoga­tásában részesülő személyei esetében a Munkaerőpiaci Alap az egészségügyi hozzá­járulás 75 százalékát biztosit- I ja, 25 százalékát pedig az el-1 látást folyósító települési ön­kormányzat részére a köz­ponti költségvetés teremt' elő. A benyújtott javaslatok ^ között szerepel az is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatas esetén napi minimum 75 fo­rintot kell egészségügyi hoz­zájárulásként a munkáltató-! nak befizetnie, illetve ez a "foglalkoztatási időtől függő-1 en még nőhet. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a betéti társaságok­nál a kültag után, ha a cég3 tevékenységében személye­sen nem működik közre, nem kell a társaságnak tb-járulé­kot fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents