Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

6 UNIVERSITAS SZERDA, 1996. SZEPT. 25. • Pungor Ernő szerint Tönkreteszik az országot - Az innováció hiánya technológiai rabszolgasághoz vezet - véli Pungor Ernő akadémikus. (Fotó: Gyenes Kálmán) Cyber-banditák Híreinket az Interneten megjelenő Internetto Hírlevélből válogattuk (címe: http://www.idg. hu/internetto). Digitális fényképész Hong Kongbun digitális fényképész-üzletlánc nyílik. Lawrence Chan, a Kodak franchise partnere által működtetett hálózat boltjaiban Macintosh PowerPC-hez csatlakoztatott Kodak digitális kamerával készülnek a képek, Photoshoppal retusálják és színes lézernyomtatóval nyomtatják ki őket, a hagyományosnál jobb minőségben. Ez az eljárás ma már olcsóbb, mint a hagyományos fényképfelvételek legalábbis Hong Kongban. Gondolatvezérlés Az Other 90% Technologies olyan eljárást fejlesztett ki, amelynek segítségével a felhasználó gondolataival irányíthatja a számítógépet. A MindDrive lelke egy ujjra erősíthető elektronikus érzékelő, amely a bőrön át észleli az idegrendszernek a gondolatok változásaival összefüggő elektromos impulzusait. A szenzor olyan készülékkel van összekötve, amely speciális filterekkel szűri és erősíti az impulzusokat, és továbbítja azokat a számítógépnek. A készülékhez kifejlesztett játékprogramok egyikében például tisztán gondolatokkal végigvezethetünk egy síelőt a szlalompályán. Az Albert Einstein híres mondása (az emberek csupán 10 százalékát használják agykapacitásuknak) nyomán elnevezett cég (a másik 90 %) hét év alatt fejlesztette ki új technológiáját, a készülék az első 10 játékprogrammal 150 dollárba kerül és IBM PC kompatibilis gépeken futtatható. A cég közös vállalkozásba fogott a Walt Disneyvel olyan interaktív rövidfilmek elkészítésére, amelyekben a végkifejletet a nézők gondolatai vezérlik. Bit-veszély Könnyen megjárhatják azok, akik kíváncsiságból kipróbálják a Windows NT 4.0 CD-jén található rollback.exe nevű programot. A lemezre tévedésből került anyag ugyanis minden kérdésre azonnal kitakarítja a Registry nagy részét, többek között a személyi azonosítókat, jelszavakat is, lezárja az operációs rendszert - s azt eredeti formájában lehetetlen visszaállítani, hacsak nincs lementve az előző állapot. A programot eredetileg számítógépgyártóknak szánták, hogy könnyen alaphelyzetbe hozhassák az előzőleg letesztelt gépeket. A második Amíg Magyarországon sokan az első telefonjukra várnak, addig Amerikában a kétkocsis garázsokhoz hasonlóan rövidesen alapfelszereléseknek számít a tengerentúli háztartásokban a második, hálózati hozzáférésre szánt telefonvonal is, mondta egy beszédében Ray Smith, a Bell Atlantic telefontársaság egyik vezetője. A Bell a tervek szerint a következő öt évben felhasználóinak 50 százalékát kívánja második vonallal ellátni (idén várhatóan 800 ezer ilyen vonalat kötnek be). Pungor Ernő akadémikus, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke, 1990-94 között állt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) élén. Egyike azoknak, akik úgy tűnik, - hiába emelik fel a szavukat minden lehetséges fórumon a műszaki fejlesztés, a kutatás támogatásának csökkentése ellen. A szegedi Bay-szobor avatásán arról beszélt lapunknak, hova vezet az innováció elsorvadása. • 1990-ben az Ön vezetésével elkezdődött a kutatás-fejlesztés támogatásának új alapokra helyezése. Mi volt ennek a lényege? - 1990 végén született egy döntés, mely szerint a műszaki fejlesztésre szánt pénz a korábbi gyakorlattal ellentétben nem osztódik szét a különböző minisztériumok között, hanem az OMFB-hez kerül. Ugyanekkor hajtottunk végre egy - a rendelkezésre álló forrásokhoz képest jelentős mértékű - 14 milliárd forintos kutatási infrastruktúrafejlesztést. Az egyetemeken, kutatóintézetekben kevés volt a műszer, a számítógép, ezt a hiányt pótolni kellett. Létrehoztunk egy alulról jövő pályázati rendszert, az Országos Tudományos Kutatási Alapot (OTKA) a korábbi központi elosztás helyett. Akinek jó elképzelése volt, és rendelkezett a megvalósítás feltételeivel, az megkapta Felelősen gondolkodók aligha vitathatják: az innováció, a kutatásfejlesztés elengedhetetlen a gazdasági talpon maradáshoz, felemelkedéshez. Ezt a tényt nemzetközi felmérések egész sora igazolja; az innováció, a kutatás hazai támogatottsága viszont azt mutatja, a döntéshozók nemigen vesznek tudomást a tényekről. Az innováció olyan kifejezés, melyet jóval többen használnak, mint ahányan pontosan tudják, mit jelent. Az OECD által kiadott Frascati kézikönyv szerint „az innováció mindazon tudományos, műszaki, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységek együttese, amelyek új feldolgozóipari termékek sikeres kifejlesztéséhez és értékesítéséhez, új termelési eljárások vagy berendezések hasznosításához, a társadalmi szolgáltatás új megközelítésének bevezetéséhez szükséges". Az innovációhoz vezető kutatási-fejlesztési programokat még a fejlett országokban is döntően állami támogatásból, és csak részben saját erőből teremtik elő. A magyar kutatás-fejlesztés, vagyis K + F anyagi alapjainak megteremtésével kettős probléma van: sem az ipar, sem az állami szféra nem fordít kellő pénzösszeget finanszírozására. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Innovációs folyamatok a magyar gazdaságban című tanulmánya szerint a magyarországi iparvállalatok kétharmada a köazt a pénzösszeget, amire szüksége volt. Három év után már fel lehetett mérni a rövidtávú projektek hatását; kiderült, hogy a befektetett pénz háromszorosa térült meg. • Ennek ellenére a K + Fre történő ráfordUás 1987 óta folymatosan csökken. - Véleményem szerint a 80-as évek adatai erősen kozmetikázottak. Abban az időben a vállalatok egy része csinált valamit innováció címen, azután vagy használták, vagy nem, a másik részük meg erdészházat épített a fejlesztésre szánt pénzből. A statisztikát 1990-től lehet komolyan venni, akkora GDP 1,5 százalékát fordítottuk K + F-re Még 1990-ben is sikerült elérni az 1,3 százalézeljövőben nem tervez kutatási-fejlesztési tevékenységet. Emellett a nagy kereskedelmi bankok és az intézményi befektetők is távol tartják magukat az innovációtól. Bár a szakemberek régóta hangsúlyozzák szükségességét, a mai napig hiányzik az az adó-, vám- és beruházási kedvezmény-rendszer, mely a külföldi tőkét arra öztönözné, hogy segítsen az iparvállalatoknak a saját K + F bázis megteremtésében. Az utóbbi években az állam szerepvállalása is folyamatosan csökken az innováció anyagi feltételeinek megteremtésében. A jelenlegi kormány első intézkedései közé tartozott a hazai műszaki fejlesztésért felelős egyetlen intézmény, az OMFB önállóságának megszüntetése és alárendelése az ipari miniszternek. Ezzel párhuzamosan a műszaki fejlesztési keretet is jelentősen csökkentette csökkentette. Bár a kormány 1993-ban kot, sőt, 1994 első felében is ki tudtunk harcolni 0,06-0,08 százalékot az első félévre. Azóta viszont 0,2-0,3 százalék körülire csökkent a K + Fre fordított összeg. Az OTKA-t annak idején 2,5 milliárd forinttal hoztuk létre, most - a folyamatosan magas infláció ellenére - mindössze 1,3 milliárddal gazdálkodik. • A hivatkozás az, hogy nincs pénz... - Ez nem igaz, hiszen más célokra milliárdok mennek el. Itt az ország tönkretétele folyik, hogy tudatosan-e, nem tudom megmondani. • Van-e az országnak, az országot vezető kormányzatnak innovációs stratégiája? - Nincs. Még a rendelkezésre álló pénzek szétosztása elfogadta, hogy a GDP 1,5 százalékát műszaki fejlesztésre fordltja, ez a szám mára 0,2-0,3 százalékra csökkent. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint további aggodalomra ad okot, hogy az 1996. évi költségvetési előterjesztés alapján 19 elkülönített alapot kívánnak megszüntetni. Ennek részeként a versenyképességet és műszaki fejlesztést meghatározó és támogató elkülönített állami alapok - Központi Műszai Fejlesztési Alap, a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap, az Országos Tudományos Kutatási Alap - lényegében megszüntetésre, illetve garanciák nélkül minisztériumi hatáskörbe kerülnének. Miközben az új felsőoktatási finanszírozási rendszer nem biztosít forrásokat az egyetemi alapkutatásnak (annak ellenére, hogy az egyetemeken az alapkutatások súlyát növelni kellene), az akadémiai kutatóhálózat komoly veszteséés felhasználása is teljesen laikus módon történik. Nem véletlen, hogy a korábban függetlenül működő OMFB-t alárendelték az ipari miniszternek. Most az egyes minisztériumok maguk döntenek a fejlesztési alapok felhasználásáról - teljes összevisszaságban. Az OMFB egyébként is csak akkor lehet önálló, ha rendelkezésre áll a megfelelő anyagi keret, amivel működni tud. Ehelyett most a költségvetés faragásánál megmaradó pénzekből adnak valamit. • Mi az oka annak, hogy az ipar sem vállal kellő szerepet az innovációban? - Az ország gazdasági fejlődésének sebességét többféleképpen lehet növelni. Az egyik lehetőség - nálunk most ez dominál hogy olyan külföldi vállalatok jönnek létre, amelyek saját licenszeik, know-how-juk alapján termelnek, és a magyar munkaerőt veszik csak igénybe. Ennek az lesz a következménye, hogy a haszon kimegy az országból, nem lesz innováció. Ez a folyamat szép lassan technológiai rabszolgaságba sodoija az országot. Nemzetközi felmérések bizonyítják, hogy ha egy ország az oktatásra, a kutatásra és az ehhez kapcsolódó infrastruktúrára a GDP 20 százalékánál kevesebbet fordít, a GDP csökkenni fog. Nálunk most éppen ez történik, ráadásul maga a GDP is évi 3-4 százalékkal csökken. K. G. geket szenvedett, az ipari kutatóintézeteknek pedig csak maradványai vannak, míg az átalakuló ipar még nem képes a kutatás-fejlesztést finanszírozni. Mindezen folyamatok azért aggasztóak, mert köztudott, hogy a közepesen fejlett és a fejlett országokban a nemzeti össztermék 1,5-2,5 százalékát fordítják kutatásfejlesztésre, mely összeghez hozzá kell adni az ipar - a hazainál jóval jelentősebb hozzájárulását. Ezek az országok állami eszközökből finanszírozzák az olyan hosszú távú stratégiai tevékenységeket, mint az oktatás, alapkutatás, prekompetív műszaki fejlesztés stb. Közismert adat, hogy amennyiben egy ország nem fordítja K + F-re, valamint infrastruktúra-fejlesztésre GDP-jének legalább 20 százalékát, akkor a GDP csökkenni fog, az ország pedig fokozatosan lecsúszik. K. G. Hackernek hívják a számítógépes bűnözőket. Néhány évvel ezelőtt csupán néhány egyetemista programozózseniről beszélhettünk, akiknek kihívást jelentettek a hálózatokon a kódok, tűzfalak és más biztonsági berendezések. Ma azonban már sokkal népesebb a hackerek tábora, ráadásul akadnak közöttük hivatásos cyberbanditák is. Magyarországon sem ismeretlenek ezek a rombolóművészek, július első hetében a budapesti ELTE freeside.elte.hu gépére tört be egy amerikai hacker. Először csak a levélforgalmat figyelte, később visszatért és a teljes file-rendszert törölte. A betörő személyét és gépét természetesen nem sikerült azonosítani. Angliában a Scotland Yardnak főhetett a feje az elmúlt hónapokban, ugyanis az ő rendszerükbe törtek be, s így a rendőrség költségén folytattak nemzetközi hívásokat. A rendőrség szóvivője szerint a központi számítógépes hálózat sértetlen maradt, így a betörők nem jutottak rendőrségi anyagokhoz. A hackerek a rendőrség PABX központjának azt a tulajdonságát használták ki, mellyel a rendőrök otthonról, vagy utcai telefonról is kezdeményezhettek hivatalos beszélgetéseket a cég költségén. Amerikában, a Clinton kormányzat több esetben is felhívta a figyelmet a cyberterrorizmus veszélyeire, az amerikai főügyészhelyettes szerint a második világháborúban az atombomba kifejlesztésére létrehozott Manhattan tervhez hasonló projektre lenne szükség a kulcsfontosságú információtechnológiai infrastruktúra védelmére. Ők már csak tudják, hiszen az elmúlt években érdekes módon a CIA sem hadiveteránokra és James Bondokra vadászott a munkaerőpiacon, hanem kiváló eredménnyel végzett programoj'Tint borús, hétvégi délJV után, belül, a villamosban még kevesebb fény, és szintén hétvége, egy kézen a másik kézzel megszámlálható utassal. Sebességünk nem nagy, épp egyenlő az olvasási sebességgel: két megálló között egy oldal. Egy férfi ül előttem, csapzottan és elhasznált ruhákban, szomorkás, egykedvű nyugalmat áraszt, mégis mintha soha nem érezte volna őszi délutánon egy olvasólámpa melegét. Színes vászon dzsekijén alapfehér feliratok, kézírással. Tele van írva az egész dzseki, olvashatatlan kézírással. Ez a mintája. Egy ilyen olvasódzseki. Betűzném, ám mindhiába. Tekintettel átsiklok a férfi válla fölött, szemüvegszára mellett meglátom kezében a könyvet. Amilyen elhasznált a ruhája, annak a könyv többszöröse. Valami húsz évvel ezelőtti évkönyv, kalendárium, szürkés papírján látszanak a fa rostok. A bal oldalon levelekre válaszol a szerkesztő, feltehetően húsz évvel ezelőtzókból épített új hadsereget. Ezzel kapcsolatban már volt is egy kellemetlen afférjuk: az Európa Parlament és az Európa Bizottság munkatársai szerint amerikai hírszerzők titkos anyagokat szereztek meg az Interneten keresztül. Állítólag bizonyítékokat is találtak, hogy a tavalyi GATT tárgyalások során ilyen adatok birtokában tárgyaltak az amerikaiak. A rendőr-pandúr harcban azonban még mindig a civil hackerek vezetnek, az elmúlt hónapban ugyanis két kemény leckét is kaptak az amerikai kormányhivatalok. Augusztus végén, egy szombat éjjel ismeretlen internetes hackerek betörtek az igazságügyi minisztérium webszerverére és alaposan megváltoztatták a minisztérium hálózati kiadványának címlapját. A lap címét igazságtalanságügyi minisztériumra cserélték, Hitler-fényképet, horogkereszteket és obszcén képeket helyeztek el rajta, s a lap tetejére felírták: ez az oldal sérti az illetlenségi törvényt. Az illetékesek a reggeli felfedezés után lekapcsolták a gépet a hálózatról. A CIA múlt szerdán kapcsolta ki webkiadványát, miután szerdán este betörtek a rendszerbe és paródiával helyettesítették az eredeti anyagot. A Central (Un)Intelligence Service nyitólapján az „Üdvözöljük a Központi Butasági Ügynökségnél" felirat köszöntötte a látogatót. A CIA szerint a rendszer semmilyen módon sem volt összekapcsolva a nemzetbiztonságilag kényes információkat tartalmazó számítógépekkel. A kémkedési technológiákban csúcsüzemnek tekinthető CIA külön akciócsoportot állított rá a betörés kivizsgálására. Minden valószínűség szerint egyébként egy svéd hackercsoport áll a tett mögött, legalábbis erre utalnak a lapon elhelyezett feliratok, melyek között szerepel a Stop Lying, Bo Skarinder (Ne hazudj tovább, Bo Skarinder!) felszólítás. T. V. ti levelekre. Olvasható. Most is hasonló levelek érkeznek. Valójában mindegy mikori levelek. Az időszerűség állandósága.A jobb oldalon szomorkás és rövid történetek. Az első címe: Sehová se passzolok. Vélhetően nem egy csatárról szól. Valakiről, aki olyan, mint ez a férfi, aki egy hétvégi, borongós délutánon teleírt dzsekijében, magányosan utazik a villamoson. És nincs is értelme elképzelni, hogy hová. Nézem ezt az egészet, és mintha kikerekednék belőle valami megmagyarázhatatlan, finom szenvedély, meg egy másik világ, amit ez a férfi - ha már a valóságban nem - a könyvekben olvasás közben megél. Meg eszembe jut a szajkózás: nem olvasunk. De kinek szól ez a szajkó? Ennek a férfinak biztosan nem. Nem is tudna vele mit kezdeni. Csak nézné a kérdőíves embert a teleírt ruhájában, és nem értené a kérdést, hogy szokott-e, és ha igen, miért szokott olvasni ? Podntaniczky Szilárd Az innováció - létkérdés! 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 AKtF kiadások alakulása a GDP százalékában (Forrás: Fizikai Szemle 1996/2. p. 46.) Az olvasódzseki