Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

2 KÜLFÖLD SZERDA, 1996. SZEPT. 25. Ti kommentár Hatalmi ür A

világ vezető szívsebészei Jelcin betegágya körül állva lesik egymás szavát és gondolatát. Az orvosok egyike, a hannoveri Hans Borst szerint ha újabb komplikációkra derül fény, akkor akár szívátültetésre is szükség lehet. Borst szerint nyilvánosságra kellene hozni az orvosi vizsgálatok eredményét. Az államfő súlyos egészségügyi állapotáról napvilágot látott közlések fényében elképzelhető, hogy Oroszország veszélyesnek tűnő politikai bizonytalanságnak néz elébe: ha nem is olyan zavaros időknek, mint az 1991-es puccskísérlet idején, de nem kevésbé meghatározó jellegűnek a demokratikus átalakulás szempontjából. Egyre nyilvánvalóbb: leginkább arra volna szükség, hogy az orosz vezetők - mindenekelőtt Viktor Csernomirgyin, Alekszandr Lebegy és Anatolij Csubajsz feladják a hatalmi marakodást, és egységes frontot alakítsanak Oroszország kormányzására a következő hetekben. Nagyon valószínűtlen, hogy az elnök a közeljövőben ismét magához vehetné az irányítást, sőt még az is kétséges, ki tudja-e tölteni második elnöki mandátumát. Egyelőre semmi jele annak, hogy Moszkvában tisztázták-e a hatalmi hatáskörök pontos megosztását; az is elképzelhető, hogy a kormányfő, Csernomirgyin, nem tud élni a rá ruházott jogokkal. Az elemi erővel zajló hatalmi versengés részben Jelcin központosított vezetői stílusának a következménye: mindenekfölöttiségének (lásd: a cári és kommunista idők példája...) biztosítására az elnök nem juttatta igazijogkörökhöz munkatársait, akik most, hogy a hatalom megtestesítője beteg, azonnal egymásnak estek és marakodni kezdtek a koncon. Az erőskezű Lebegy tábornok rögvest tetszelegni próbált népének: „Megtaláljuk a módját annak, hogy miképp csapjunk oda egy jó fájósat a NATO-bővítés fő szószólóinak" - közölte, mint az orosz elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az egyik vezető brit lapnak adott nyilatkozatában, éles ellentétben saját korábbi, mérsékelt hangvételével Tfönnyen borítékolható, hogy a megfontoltabb A Csernomirgyint és a pragmatikus Csubajszt e kijelentésével szinte rá akarja kényszeríteni a nyilatkozatháborúra. S akkor újfent az egyenruhások sorakoZóját szemlélheti a másra váró Európa. A Szolidaritás dollárjai • Varsó (MTI) A keddi Gazeta Wyborcza igazi szenzációként tálalta annak a könyvnek a megjelenését, amely az Egyesült Államok és a Vatikán által a lengyel Szolidaritás szakszervezetnek juttatott dollármilliók ügyéről kísérli meg fellebbentem a fátylat. Az óceán túlpartján a napokban napvilágot könyv szerzői azt állítják, hogy a washingtoni adminisztráció erre a célra 50 millió dollárt fordított, a CIA pedig tonnaszámra biztosította az alapanyagokat a földalatti nyomdák számára. Az információk nagyobb része ugyan meg nem nevezett személyektől származik, ám a szerzők időnként biztos forrásokra, többek között Róbert Gatesre, a CIA nyugalmazott igazgatójára is hivatkoznak. A legnagyobb példányszámú lengyel napilap rámutat arra, hogy az Egyesült Államokban máris sokan cáfolják a könyv információinak hitelességét. Azok közül, akik a 80-as években a Szolidaritás segélyezésével foglalkoztak, többen állítják, hogy a közölt összegek erősen túlzóak. A Gazeta Wyborcza megkereste Gatest is, aki ugyancsak cáfolta a szenzációkat, s a lap munkatársának kijelentette: a lengyel demokratikus ellenzék finanszírozásának valós adatai mindmáig szigorúan titkosak, Így ezeket az információkat egyszerűen lehetetlen megszerezni. A lengyel lap az AFLCIO szakszervezeti központnál is érdeklődött, ahol elmondták, hogy az általuk nyújtott segély nem csupán a Szolidaritásnak szólt, hanem más lengyel ellenzéki csoportoknak és emigráns szervezeteknek is. A szakszervezet képviselője szerint a teljes összeg nem lépte túl a 7 millió dollárt. (y/iag vbi^ )/FIGYELEM! TISZTELT UTASUNK! Kéljük Önt, hogy bérletjegyére még az utazás megkezdése előtt szíveskedjen az arcképes igazolványnak, tanulóbérlet esetén a diákigazolványnak a számát feltüntetni, mert a bérletjegy érvénytelen, ha az igazolvány száma hiányzik. c | TISZA VOLÁN RT. Köszönjük együttműködését. • Találgat Oroszország Elkerülhetetlen a szívműtét Borisz Jelcin elnök kedden a moszkvai Központi Klinikán találkozott a virágcsokorral kedveskedő Viktor Csernomirgyin kormányfővel. A Jelcin szívműtétjéről dönteni hivatott konzílium előtt egy nappal tartott megbeszélésről a tényen kívül semmit sem közöltek. (MTI Telefotó) • Moszkva (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök tervezett szívműtétje elkerülhetetlenül szükséges - jelentette ki Renat Acskurin professzor, a küszöbönálló operáció valószínű vezetősebésze. „Nem lehetséges a műtétről való lemondás" idézte a professzor szavait a francia hírügynökség, amely megjegyzi, hogy az orosz szívspecialista néhány napja még az operáció két hónappal történő elhalasztásának szükségességéről beszélt. Gennagyij Szeleznyev, az orosz parlament alsóházának elnöke követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a moszkvai orvoskonzflium eredményeit Jelcin egészségi állapotáról és a műtét végrehajthatóságáról. ,A társadalomnak joga van ahhoz, hogy megismerje az ország első emberét érintő orvosi diagnózist" - idézte a duma elnökét az AFP. Szívbajos kockázatok • MTI Panoráma Időzített politikai bombaként robbant Moszkvában Borisz Jelcin állítólagos nyári szívrohamának kiszivárogtatása. Óriási feltűnést keltett a Jelcin szívműtétjére kijelölt Renat Akcsurin professzor másik bejelentése is, hogy elhalasztják a műtétet, esetleg le is mondanak a beavatkozásról, ha az elnök állapota túlzottá tenné a műtéti kockázatot. Beigazolódott, amire sokan figyelmeztettek: Jelcin orvosai - akaratukon kívül máris politikacsinálóvá váltak. A vezető orosz szívsebész bejelentése, nemkülönben a Jelcin műtétéről határozó orvosi konzílium döntése súlyos politikai következményekkel terhes. Az, hogy a legutolsó tévéfelvételek alapján is beteg ember benyomását keltő Jelcin műthető-e, s ha igen, mikor, sokkal több mint egyszerű orvosi kérdés. Maga a nagypolitika, amelytől igyekezett szemmel láthatóan elvonatkoztatni Akcsurin. Ez azonban a jelek szerint éppoly nehéz, mint a szovjet gerontokrácia évtizedeiben volt. A Kreml-kórháznak nevezett klinika orvosai ma éppúgy titokként kezelik Jelcin állapotát, mint a néhai pártfőtitkárokét. Aligha véletlen, hogy az orosz vezetés minapi, „információs politikáról" tartott tanácskozása után Akcsurin nyugati nyilatkozatairól, így Jelcin állítólagos szívinfarktusáról jószerével nem, vagy csak a kényes részeket kihagyva számolt be az orosz média vasárnapig, amig az NTV-nek ugyanazt el nem mondta a professzor, aki szemmel láthatóan a páciens és nem a nagypolitika érdekeit tartotta szem előtt. Akcsurin nyilatkozata politikai lavinát indított el. Ha ugyanis Jelcinről kiderül, hogy a túlzott kockázat miatt le kell tenni a beavatkozásról, kérdésessé válhat alkalmassága az elnökségre. Három infarktus után egy negyedik veszélye nehezen cáfolható érvként szolgálna a már most is Jelcin lemondását és ismételt elnökválasztást sürgető kommunista ellenzék számára. Moszkvai parlamenti körökből származó értesülések szerint a duma első lépésként őszi ülésszakán napirendre készül tűzni a korábban többször is elvetett törvénytervezetet a vezetők egészségügyi alkalmasságát elbíráló orvosi bizottság felállításáról. Belpolitikai feszültséget okozhat az elhallgatott elnöki infarktus is, megkérdőjelezve a szavazás eredményét. Lebegy a kővetkező elnök? • Moszkva (MTI) Jelcin elnök volt nagyhatalmú testörfönöke, Alekszandr Korzsakov szerint Alekszandr Lebegy, a nemzetbiztonsági tanács titkára válthatja fel Jelcint az államfői poszton. Korzsakov a Komszomolszkaja Pravdában megjelent nyilatkozatában közölte, hogy nem készül távozni a politikából. A Kremlbe ma is szabad bejárása van és mint elmondta - csak a megfelelő alkalomra vár, hogy napvilágra hozza kompromittáló értesüléseit a menesztésében szerepet játszó Anatolij Csubajszról, az elnöki hivatal vezetőjéről, illetve más politikusokról. Korzsakov, akit Mihail Barszukovval, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjével együtt a nyáron váltott le Jelcin, az államfő egészségi állapotát firtató kérdésre elmondta: egy-másfél éve egyáltalán szóba sem került még az elnök operációja, de nem volt hajlandó Jelcin állapotáról részletesen nyilatkozni. Az elnökválasztás elhalasztására vonatkozó korábbi javaslatát kommentálva elmondta: előre látta, hogy a szavazás után az elnöki intézményt régensi váltja fel, amely funkciót Anatolij Csubajsz, az elnöki hivatal vezetője töltheti be, akit aligha választanának be bárhova is. Korzsakov, noha Jelcin családjával változatlanul egy házban él, személyesen nem találkozott az államfővel és nem is tett kísérletet erre. Utódját, Anatolij Kuznyecov ezredest saját emberének nevezte és közölte: szupermegbízhatónak tartja. Korzsakovot és Barszukovot azután váltotta le Jelcin, hogy az elnöki választási stáb két tagját utasításukra őrizetbe vették, mivel állítólag fél millió dollárt találtak náluk, amelyet megpróbáltak a kormány épületéből kivinni. Az elnöki választási stábot vezető Anatolij Csubajsz, majd Alekszandr Lebegy azt állította, hogy a szavazás második fordulójának meghiúsítását célzó összeesküvést szőttek Korzsakovék. A volt testőrfőnök hangsúlyozta, hogy az esetről az ügyészi vizsgálat végeztéig nem hajlandó nyilatkozni. A hatalmi intrikával kapcsolatban Korzsakov azt állította, hogy Csubajsz kedvezőtlen képet alakított ki róla Jelcin lányában. Koszovó: ENSZ-protektorótus? • Belgrád (MTI) A koszovói albánok azt javasolják, hogy a Szerbiához tartozó, ám túlnyomórészt albánok lakta tartományt 1997 után helyezzék ENSZ-protektorátus alá, s 2006-ban rendezzenek népszavazást a Szerbiától való elszakadás ügyében - jelentette keddi számában a Dnevni Telegraf című belgrádi napilap. A lapnak nyilatkozó albán egyetemi tanár, Muhamed Sadiku, aki tagja annak a hatvan fős koszovói albán szakértői csoportnak, amely kidolgozta az albánok rendezési javaslatait, elmondta: a koszovói szakértők a jugoszláviai választások után ülnek majd asztalhoz a belgrádi kormány képviselőivel. A nagyhatalmak elsősorban az Egyesült Államok és szövetségesei - nagy nyomást fejtenek ki Belgrádra annak érdekében, hogy megoldódjon a koszovói válság. A nemzetközi közösség magas szintű autonómiát szorgalmaz az albán lakosság számára, ám az Ibrahim Rugóvá vezette albánok kevésnek, a belgrádi vezetők pedig túl soknak találják a nyolcvanas évek végéig létező autonóm státus visszaállítását Koszovóban. Ali Agca kegyelmet kért • Róma (MTI) Kegyelmet, vagy életfogytiglani büntetésének enyhítését kérte Ali Agca török terrorista, a pápa elleni merénylet végrehajtója Oscar Luigi Scalfaro olasz államfőtől. Agca ezzel egy időben az olasz igazságügyi minisztertől azt kérte, hogy az 1983-as strasbourgi konvenció alapján tegyék számára lehetővé hátralévő büntetésének törökországi börtönben való letöltését. Agca, a „Szürke Farkasok" nevű török terrorista szervezet tagjaként 1981. május 13-án több pisztolylövéssel életveszélyesen megsebesítette II. János Pál pápát a vatikáni Szent Péter téren. Az elfogott merénylő felett a lateráni egyezmények értelmében olasz bíróság ítélkezett, mely életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a terroristára. Agcát jelenleg Ancona város börtönében tartják fogva. Kegyelmi kérvényében Agca arra hivatkozott, hogy 15 évet már letöltött büntetéséből. őszintén megbánta, amit tett, s mára egészen más ember vált „az akkori szélsőséges nézeteket valló egyetemistából". hírek Korszakos aláírás • Washington (MTI) A világszervezet New York-i központjában megkezdődött a korszakos jelentőségű általános atomcsendszerződés aláírási folyamata. Elsőként Bili Clinton amerikai elnök látta el kézjegyével az atomkísérletek összes fajtáját betiltó, száztíz cikkből álló egyezményt, őt a többi atomhatalom - NagyBritannia, Franciaország, Oroszország és Kína - külügyminisztere követte. Már az első dapra mintegy ötven ország jelezte aláírási szándékát. Kovács László magyar külügyminiszter várhatóan helyi idő szerint szerda délután íija alá az okmányt. India és Pakisztán jelezte, hogy továbbra sem kívánja aláírni az egyezményt, amely jogi értelemben így nem is léphet hatályba. A szerződés mindazonáltal morálisan lehetetlenné teszi a kísérletek esetleges megkezdését vagy felújítását. Bizalmi szavazás • Párizs (MTI) Bizalmi szavazást kér kormánya politikájáról a francia miniszterelnök. Ezt maga Alain Juppé jelentette be, hozzátéve, hogy a voksolásra a jövő héten, a parlamenti ülésszak kezdetén kerül majd sor. Juppé állítólag már egy hónappal ezelőtt elhatározta ezt a lépést. A végleges döntéshez nyilván hozzájárult, hogy az elmúlt hetekben számos neves kormánypárti politikus is bírálni kezdte a kabinet gazdaságpolitikáját, a költségvetési szigor előtérbe állítását. A miniszterelnök - mint ő maga nyilatkozta - azt akarja a bizalmi kérdés felvetésével bizonyítani, hogy e bírálatok ellenére a jobboldali pártok képviselőinek túlnyomó többsége támogatja őt s a kormány politikáját. Fejlövés • Moszkva (MTI) Meggyilkoltak egy orosz származású olasz üzletembert. A 48 éves Dmitrij Naumovval, a Dimex nevű olasz-orosz vegyes vállalat egyik vezetőjével szállodai szobája előtt végzett a bérgyilkos. A Moszkva központjában lévő Tverszkaja szállodában napi ezer dolláros lakást bérelő üzletembert négy fejlövéssel ölte meg a két pisztolyból tüzelő gyilkos, aki elmenekült a helyszínről. Dagesztáni aknarobbanás • Haszavürt (MTI) Életét vesztette az orosz belügyi csapatok hat katonája kedden Dagesztánban, miután páncélozott szállító harcjárművük aknára futott a Csecsenfölddel szomszédos köztársaságban. A robbanás Haszavürt város közelében történt. A csecsenföldi orosz katonai parancsnokságra hivatkozó beszámoló további részleteket nem hozott nyilvánosságra.