Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

SZERDA, 1996. SZEPT. 25. UNIVERSITAS 3 Lemondott a Népszava főszerkesztője • Budapest (MTI) Lemondott a Népszava fő­szerkesztői posztjáról Ke­reszty András, aki ezentúl ki­zárólag a Magyar Újságírók Országos Szövetségének el­nökeként kíván tevékeny­kedni. A MÚOSZ keddi el­nökségi ülésén bejelentett döntését Kereszty azzal in­dokolta: főszerkesztői státu­szából adódóan sokan vádol­ták azzal - szerinte igazság­talanul -, hogy a magyar mé­diabirodalmat képviseli a legnagyobb hazai szakmai szervezeten belül is. Kérdés­re válaszolva leszögezte; le­mondása semmilyen össze­függésben nem áll az atlantai olimpia előtti fantom úszó­verseny ügyében kipattant botránnyal. Kereszty András döntését a MÚOSZ elnöksé­ge - a sajtóhoz eljuttatott közlemény szerint - meg­nyugvással vette tudomásul. Németnap • Almáskamarás (MTI) Az idén Almáskamaráson rendezik meg a Békés me­gyei németek anyanyelvi nemzetiségi napját szeptem­ber 28-án, szombaton. Ebből az alkalomból két kiállítás nyílik a művelődési házban: helytörténeti kiállítás, vala­mint Tóth Rozália festőmű­vész tárlata. A Békés megyei német hagyományőrző cso­portok műsoros előadásán színre lépnek Almáskamarás, Elek, Gyula és Mezőberény német műkedvelő művészeti együttesei. A békési kisebb­ségek művelődési napjainak a sorozatát szeptember 21 -én Battonyán a szerbek kezdték, majd a németekek után októ­ber 5-én Gyulán a románok, október 19-én Tótkomlóson a szlovákok folytatják, s ok­tóber 26-án Dobozon a cigá­nyok zátják. Tiltakoznak a betegek • Kékestetö (MTI) A Mátrai Állami Gyógy­intézet részlegeként működő kékestetői szanatórium ter­vezett bezárása elleni tilta­kozásul aláírás-gyűjtési ak­cióba kezdtek az intézmény betegei. Az ez idáig 73 ápolt által aláírt petíciót a népjólé­ti miniszterhez, a parlament egészségügyi bizottságához és a Heves megyei önkor­mányzathoz kívánják eljut­tatni. A dokumentum aláírói szerint a 160 ágyas, évente mintegy 10 ezer embert ke­zelő szanatórium megszün­tetésével a légúti problémák­kal küszködő betegek életére törnek, ezért amennyiben követelésüket nem teljesítik - fogalmaznak a petícióban - az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jo­gok Bíróságához fognak for­dulni. kérésük teljesülése ér­dekében. King's Singers • Békéscsaba (MTI) Október elsején Békés­csabán, az Evangélikus Nagytemplomban lép fel az angol King's Singers együt­tes. A világhírű hattagú kó­rus a Nemzeti Filharmónia vendégeként a zenei világ­nap alkalmából mutatkozik be a békési megyeszékhely zenekedvelő közönségének. • Az új vadászati törvény szerint: A jog a földtulajdonosoké A vad marad az államé. (Fotó: Gyenes Kálmán) Júliusban elfogadta a parlament, jövő márci­usban pedig életbe lép az új vadászati törvény, mely a földtulajdonosok kezébe adja a vadászati jogot. November 31-ig a földtulajdonosoknak ki kell jelölniük a vadász­területeket, és meg kell egyezniük abban, ma­guk gyakorolják-r n va­dászati jogot vagy bér­be adják, kinek, s mennyiért. Több mint egy évtizedes vajúdás után júliusban meg­született a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a va­dászatról szóló törvény. A vadgazdálkodás korszerűbb szabályozását a megválto­zott politikai viszonyik, a kárpótlási törvény és annak következtében a földtulajdo­nosok számának ugrásszerű növekedése tették szüksé­gessé. A leglényegesebb vál­tozás az, hogy a vadászati jog a törvény életbe lépése után a vadászterületnek mi­nősülő földterület tulajdono­sát illeti meg. A vadászati jog gyakorlásáról vagy hasz­nosításáról a füldtulajdóno­soknak határozatot kell hoz­nia, melyet a megyei Föld­művelési Hivatallal el kell fogadtatni. A határozathoza­tal szándékáról legalább har­minc napig hirdetményt kell kifüggeszteni az önkor­mányzat és a vadászati ható­ság hirdetőtábláján. A hatá­'hozatal határideje 1996 i- .inber 30-a, így a hirdet­ményeket legkésőbb október 31-ig ki kell függeszteni. • Jelenleg hogyan érvé­nyesül a vadászati jog? ­kérdeztük Fackelmann Istvánt, a kamara erdő­és vadgazdálkodási osztá­lyának alelnökét. - A vadászati jog az álla­mé, az ország vadászterüle­tének 87 százalékán ezt a jo­got a vadásztársaságoknak adta át. Azok a társaságok, amelyek saját területtel ren­delkeznek, a területes vadá­szok. Azok, akiket ezekbe a társaságokba nem vettek fel (vagy nem kérték felvételü­ket) a bérkilövő vadászok, ők a területesektől vásárol­hatnak kilövésre vadat. A törvény életbe lépése után feltehetően a pénz dönti majd el, ki lesz területes, és ki bérkilövő. • Azzal, hogy alku tár­gya lesz, drágább lesz a vadászati bérlet? - Az apróvadas terület egy hektárjának éves berleti díja jelenleg 10-40 forint, a nagy vadasé 100 "T,0. Számí­tásaink szerint a törvény életbe lépé'', -ián ennek a iiárom-négyszerese lesz a bérleti é A <*s tagdíj így 50-10r. . ionnt lesz éven­te. Aki ez. bírja, területes lesz, aki nem, bérkilövő. A megegyezésnél arra kell tö­rekedni, hogy senki ne ma­radjon ki a rendezésből, mert félő, hogy aki nem jut vadá­szati joghoz, orvvadász lesz. G Többen fognak va­dászni mint jelenleg? - Úgy gondoljuk, a mos­tani 50 ezer vadász helyett 70-80 ezren fognak vadász­ni. Sokkal többen nem is te­hetnék, mert a törvény sze­rint egy vadászra legalább 100 hektár vadászterületnek kell esnie. Márpedig az or­szág nettó vadászterülete kö­rülbelül 8 millió hektár. • Mi számít vadászterü­letnek? - Vadászterület az a föld­terület és vízfelület, amely­nek kiterjedése legalább 3 ezer hektár és ahol a vad táp­lálékát megtalálja, szaporod­ni tud, búvóhelye, mozgáste­re biztosított. Nem számít vadászterületnek a lakóingat­lanul szolgáló bekerített kül­területi ingatlan, tanya, ma­jor és a közutak. Mivel a mi­nimális vadászterületi nagy­ság 3 ezer hektár, ennyivel pedig egyetlen földtulajdo­nos sem rendelkezhet, a tu­lajdonosoknak társulniuk kell a vadászterület kialakítá­sához. Azután el kell dönte­niük, maguk gyakorolják-e a vadászati jogot vagy bérbe­adják azt, ez utóbbi esetben kinek és mennyiért. Dönteni­ük kell képviseletük módjá­ról is. Mindezt a vadgazdál­kodási és vadvédelmi szem­pontok figyelembevételével, hiszen a minisztérium csak ebben az esetben hagyja majd jóvá a határozatot. Áz új törvény ugyanis elsősor­ban vad- és élőhely védelmi, másodsorban vadgazdálko­dási, és csak harmadsorban vadászati törvény. Keczar Gabriella • Csődöt kért a Tisza Füszért A hitelek zsákutcába vezettek Bombaként robbant a hír, a Tisza Füszért Rt. tegnap csődeljárást kért önmaga ellen. Az elmúlt hónapokban már sejthe­tő volt, a nagymúltú ke­reskedőháznál nincs minden rendben. A tulaj­donosok azonban - ért­hetően - igyekeztek „belügyként" kezelni a pénzügyi nehézségeket. Két hete új vezérigazga­tó, Balogh György irá­nyítja a társaságot, im­már válságmenedzser­ként is. - Pályázat útján kerültem a Füszérthez, de nem azért jöttem Budapestről, hogy bejelentsem a csődöt. Most mégis úgy tűnik, ha sikerül megmenteni a céget, akkor kaphatok majd egy vezér­igazgatói állást. G Ilyen hirtelen jött vol­na a csőd? - A problémák nem mai keletűek, de hogy ezzel a módszerrel oldjuk meg, az valóban az utolsó pillanatok­ban dőlt el. Természetes, hogy minden cég igyekszik kulisszatitokként kezelni ne­hézségeit, néhány hete még én is úgy láttam, csődbeje­lentés nélkül is kezelni tud­juk a pénzügyi válságot. Másként alakult. • Sokakban félelmet kelt, ha csődeljárás alá kerül egy cég! - Pedig ez adott esetben lehet jó megoldás is. Bízom benne, a Tisza Füszértnél ez inkább újrakezdést, mint összeomlást jelent. Tizenöt napon belül le kell ülnünk a hitelezőinkkel, ha megegye­zünk, kilencvennapos mora­tóriumot kapunk, ennyi idő alatt pedig rendezni tudjuk sorainkat, kicsiszolhatjuk a nagy vonalakban már meglé­vő új üzleti tervünket. G Mi vezetette a cégve­zést erre a lépésre? - Az igazi bajok még a privatizáció előtt kezdődtek. A Tisza Füszért Rt., mint oly sok más magyar cég, alultő­késített: közel 640 milliós jegyzett tőkével nem lehet négy-ötszáz milliós nyeresé­get hozni, pedig a privatizá­ciót követően tőkét is emel­tek a tulajdonosok. Maradt a zsákutca: hitelekből kellett finanszírozni a működést. Ez vezetett oda, hogy a társas­ágnak mára több százmilliós banki és szállítói tartozása szaporodott föl. • Hogyan látja, úrrá tudnak lenni ezen a hely­zeten? - Ilyen jó válsághelyzet­ben lévő céget még nem menedzseltem, tehát opti­mista vagyok. Meg kell egyeznünk a hitelezőkkel, hiszen nekik is érdekük, hogy idővel visszakapják tőketartozásaikat, s erre szinte ígéretet tudunk tenni. A Tisza Füszért a forgalma alapján tavaly tizennegye­dik volt a hazai kereskedő­házak rangsorában, az idén is mintegy 7 milliárdos for­galmat bonyolítunk. Ekkora léptékben ez már nem helyi ügy, az egész magyar keres­kedelmet érinti, mi lesz a sorsunk. G Nem ebből adódtak a gondok is? - Ha arra gondol, hogy egy ilyen nagy céget még sokáig visz a tehetetlenségi erő, azt kell válaszoljam, va­lóban. Ez is benne van a pakliban. De az igazi ok a tőkehiány. G A változtatáshoz vi­szont forrás kellene... - Ha elmúlik a csődhely­zet, szakmai-, vagy pénzügyi befektetőket keresünk, hi­szen a kereskedelem hosszú távon is nyereséges vállalko­zás. Ez természetesen újabb tulajdonosi döntést igényel majd. • Mi lesz a vevőikkel és az itt dolgozó ötszáz em­berrel? "-" A vevők - hitem sze­rint - mindebből csak pozití­vumokat láthatnak: bővíteni szeretnénk a választékot és versenyben kívánunk marad­ni, ami elsősorban a vásárló­inknak jó. Az alkalmazottak­nak mindenképpen számolni kell azzal, hogy racionalizál­ni fogjuk a céget. Ez csőd­helyzet nélkül is bekövetke­zett volna, most legfeljebb felgyorsul a folyamat. El kell döntenünk, a megőriz­hető munkahelyeket meg kívánjuk-e tartani, vagy koc­káztatjuk az egész társaság életét. Ezzel párhuzamosan ingatlanvagyonunk egy ré­szétől is meg kell szabadul­nunk, hogy erőre kapjunk. R. G. jegyzet Vadászpassz M árcius 31-ig átrajzolják az ország vadászati térké­pét. A nyáron elfogadott törvényjavaslat ugyanis az államtól a földtulajdonosoknak adja a vadászati jo­got - igaz, a vad marad az államé. A vadgazdálkodás átrendezése igencsak időszerű volt: szükségessé tették a megváltozott politikai viszonyok, a kárpótlási tör­vény és annak következtében a földtulajdonosok szá­mának ugrásszerű növekedése. A hozzáértők szerint az új szabályozás demokratikusabb a réginél, hiszen a vadászati földterületek tulajdonosai szabadon dönte­nek arról, maguk élnek-e a vadászat jogával, vagy bérbeadják azt, s ha igen, kinek, s mennyiért. A demokratikus rendszerek persze nem egyik pilla­natról a másikra jönnek létre. A földtulajdonosoknak először is társulniuk kell egymással, hiszen egyetlen földtulajdonos sem rendelkezhet a vadászterület kiala­kításához szükséges 3 ezer hektáros területtel. Ezután meg kell szervezniük saját maguk képviseletét, és dön­teniük kell arról, elfogadják-e a hivatal által kijelölt vadászterületek határait. Ezután kell megállapodniuk a vadászokkal a vadászati jog bérbeadásáról. A meg­állapodás persze csak akkor jöhet időben létre, ha mindkét fél keresi a megegyezés lehetőségét. Ha nem sikerül egymással dűlőre jutniuk, a hivatal fogja kije­lölni, kivel és mennyiért végezteti el a vadgazdálkodás­sal kapcsolatos teendőket - ez pedig sem a földtulajdo­nosoknak, sem a vadászoknak nem lehet érdeke. A Z újrarendezés a vadászoknak is lehetőséget teremt soraik rendezésére. Hiszen ezután nem politikai és egyéb szempontok határozzák majd meg, ki jut te­rülethez és ki marad ki. Pusztán a földtulajdonosokkal való alku kérdése az egész - és persze a pénzé, mert a három-négyszeresére emelkedő díjakat nem mindenki tudja majd megfizetni. így elképzelhető, hogy a vadá­szat a politikai elit úri passziójából a gazdasági elit kedvtelésévé válik. UjlcU^T ^aJtr n tUj^ MODUL BAU BRAMAC-AKCIÓ! Pannon tetőcserép 25% Alpesi tetőcserép 1 5% Tel üveggyapot 1 5% árengedménnyel! Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022. Dorozsmai u. 5-7. Tel.: 62/311-092 • A MEF helyett a MEP dönt Kórházak pácban Csongrád megyében a hétfőn megtartott utolsó egyeztető fórumon nem született konszenzus az ágy­számcsökkentésekről. Amint arról tegnapi szá­munkban hírt adtunk, az ágyszámok intézményen­kénti elosztásáról meg­egyezni hivatott Csongrád megyei egyeztető fórum nem tudott megalkudni a megyé­re kirótt 521 ágyról. Konszenzus hiányában a Csongrád Megyei Egészség­biztosítási Pénztár dönt ­több szempont figyelembe­vételével - arról, hógy a megye kórházai, illetve az orvosegyetem hány ágyat kötelesek leépíteni. A me­gyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója, dr. Nóg­rádi Istvánné lapunkat arról tájékoztatta, hogy a kon­szenzus hiányát rögzítő jegyzőkönyv kézhez vétele után 15 napon belül a MEP megteszi - úgynevezett ­árnyékjavaslatát a megye kórházainak a leépítésre ítélt ágyak számáról. Amennyiben az adott intéz­mény azt nem fogadja el, fellebbezhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár­hoz. A megyei egészségbizto­sító 1997. január elsejétől csak az általa meghatározott ágyszámra köt szerződést az adott kórházzal. Nógrádiné részletekről még korainak tartotta a tájékoztatást, de sejtetni engedte, hogy a MEP-nek már kész elképze­lései, számításai vannak a megye fekvőbeteg-intézmé­nyeit külön-külön érintő ágyszámleépítésekről. K. K. • Fennáll az indokolatlan emelés veszélye Energiaárak • Budapest (MTI) Elkészítette és a döntés­hozóknak megküldte jelenté­sét a vezetékes energiahor­dozók költségfelülvizsgála­tára létrehozott társadalmi bizottság, amely kedden saj­tótájékoztatón ismertette főbb megállapításait. A kormányhatározat alap­ján létrejött bizottság több javaslatot is tett az 1997. ja­nuár 1-től érvényes földgáz­és villamosenergia árának megállapítására szolgáló képlet kialakításához és né­hány szempont újragondolá­sát, illetve további társadal­mi egyeztetést tart szüksé­gesnek. Summázott vélemé­nyük, hogy amennyiben az általuk javasolt korrekcióra nem kerül sor, akkor a kö­vetkező öt évben fennáll az indokolatlan áremelés veszé­lye, s beszűkül a törvényes lehetősége a fogyasztói érde­kek hatékony védelmének is.

Next

/
Thumbnails
Contents