Délmagyarország, 1996. szeptember (86. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám

OTTHONTEREMTŐ 7 mm a« • •w -S7 r*rw wj awsirw'w^ SZOMBAT, 1996. SZEPT. 14. Csak a falak álljanak egyszer... Védőszárnyak a Kálvárián Nekik (is) otthont akarnak teremteni. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az állami pályázati források elapadtak, így a társadalom összefogá­sában bízik az az alapít­vány, amely egyházi működtetésű rehabilitá­ciós védöotthont kíván építeni Szegeden értelmi fogyatékos és halmozot­tan fogyatékos fiatalok számára. Az alapítvány javára szegedi művé­szek alkotásaikat aján­lották fel, amelyeket a Korda utca 18. alatt nyílt kiállításon a támo­gatók megvásárolhat­nak. Az Értelmi Fogyatékos és Halmozottan Fogyatékos Fi­atalok Egyházi Otthonának Alapítványa elérkezettnek látta az időt, hogy a társadal­mi nyilvánossághoz fordul­jon az értelmi fogyatékos fia­talok számára felépítendő száz férőhelyes otthon támo­gatásáért. Kürti János, az ) alapítvány kuratóriumi titká­I ra és Holló István kuratóriu­mi elnök elmondták, hogy az otthon az egyházi szeretet­otthonok módjára működik I majd: á bentlakókkal folya­matosan, családias közösségi légkörben fognak foglalkoz­ni. Az alapítvány 1992 máju­sában jött létre Gyulay End­re megyés püspök és Kürti János nyugalmazott közgaz­dász, a Pro Concordatia Lo­vagrend felavatott lovagja kezdeményezésére, 18 szülő részvételével. Surján László, az akkori népjóléti miniszter támogatásra méltó feladat­nak ítélte a kezdeményezést és mivel szociális közfel­adatról van szó, az építéshez anyagi segítséget helyezett kilátásba. Időközben azon­ban kormányváltás volt és a korábbi pályázatokon nyer­hető összegeket Bokros La­jos visszavonta, így az épít­kezés nem kezdődhetett meg. Az alapítvány támoga­tására egy holland katolikus szerveztet szerződés útján 10 millió forintot biztosított, ennek azonban az a feltétele, hogy a külföldről jövő pénz már csak az építkezés befe­jezését szolgálja. Ahhoz azonban, hogy a falak állja­nak, az alapítványnak saját erőből kell pénzt szereznie. Az alapítvány első próbálko­zása a tegnap nyílt kiállítás, amelyhez hasonlókat később még terveznek. A Kálvária Védóotthon építéséhez már az alapítvány tulajdonában van a Kálvária sugárút 108. alatti 17 ezer 420 négyzet­méter területű parkerdős épí­tési telek, amely részben szülői, részben önkormány­zati adományból származik. Elkészültek az otthon enged­élyezési és kivitelezési tervei is. A létesítmény építésének költsége várhatóan 200 mil­lió forint lesz. Az alapítvány jelenlegi vagyonát a telek árán és az önkormányzati tá­mogatáson kívül magánem­berek adományai alkotják. Az otthonépítésbe a svájci­német-osztrák-magyar tagsá­gú Pro Concordatia nemzet­közi lovagrend is bekapcso­lódott, pénzadománnyal, il­letve felszerelésekkel. A katolikus egyház elvál­lalta, hogy a megépült ott­honházat a Szeged-Csanádi Püspöki Hatóság üzemelteti annak érdekében, hogy az ott lakó fogyatékos emberek életük végéig biztos otthonra leljenek. Az otthon működ­tetésésével az egyház állami szociális feladatot lát majd el, s az ellátási szerződés megkötésére a megyei köz­gyűlés már 1994-ben szán­déknyilatkozatot fogadott el. E szerződés alapján lehet majd a működéshez norma­tív támogatást igényelni a Népjóléti Minisztériumtól. Egy rendelkezés szerint a szociális bentlakóknak bizo­nyos összegű hozzájárulást kell fizetni, a Kálvária Vé­dőotthon azonban nem kíván a törvényi előíráson kívül belépőt szedni. A létesít­mény nem csak a régió, de a város szociális rendszerében is akut problémát old meg, így a szegedi önkormányzat is támogatja a rehabilitációs otthon megépítését. Az alapítvány kuratóriu­ma kéri a nemeslelkű ado­mányozni szándékozókat, hogy lehetőségeik szerint tá­mogassák az otthon megépí­tésének célját. Az adomá­nyozott összeg befizethető a 10300002-28512301­70073285-ös számú számlá­ra. Az alapítvány számlájára befizetett összeg 30 százalé­ka az adóból leírható. S. P. s. Tegnap délután nyilt meg a Korda utca 18­ban az a jótékonysági kiállítás és vásár, amelynek bevétele az értelmi fogyatékosok­nak létesítendő otthon építési költségeinek elő­teremtését szolgálja. Az otthon a Kálvária sugárút 108-ban vásárolt telken épülne, az előzetes szá­mítások szerint 200 mil­lió forintos költséggel. Az otthon létrehozását szorgalmazó és támo­gató alapítvány az Ér­telmi Fogyatékos és Halmozottan Fogyaté­kos Fiatalok Egyházi Otthonának Alapítvá­nya a beruházási költ­ségeket pályázatok út; ján és adományokból szeretné előteremteni. A szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától dél­után 18 óráig nyitva tartó kiállításon a sze­gedi és szeged környéki képzőművészek közel 50 alkotása tektinthetö illetve vásárolható meg. A kiállítás kapcsán kér­deztük a fogyatékosok ott­honának felépítését szorgal­mazó alapítvány kuratóriu­mának titkárát. Kürti Jánost A tizenegy kiállító szobrászművészből ha­tot kérdeztünk meg ar­ról, hogy ki miért tartja fontosnak a betegek, elesettek, sérültek meg­segítésére szerveződött jótékony célú tárlatot. Volt, aki személyes él­ményéről, volt, aki a tár­lat többrétegűségéről beszélt. Kiss Jenő véle­ményével mindenki egyetértett: „a segítség­adásnál nincs természe­tesebb dolog a világon". Bánvölgyi László: - Né­hány évvel ezelőtt egy inté­zetben találkoztam értelmi­leg sérült fiatalokkal. A munkám során nap mint nap láttam őket, s az élmény megrázott, elgondolkodta­tott. Sajnos, ebben a rohanó világban hajlamosak va­gyunk megfeledkezni a bete­gekről, azokról a fiatalokról, akiket én is láttam. Ezek az emberek ránk vannak utalva, tőlünk várják a segítséget, s azt hiszem, a mostani kiállí­tás megfelelő alkalom arra, hogy segítsünk életükön. Beliczay Mária: - Itt és most nem arról van szó* hogy a tévéképernyőn meg­arról, miért is vált sürgőssé a védőotthon felépítése? - Elöljáróban fontos el­mondani, hogy a Kálvária Otthon nem azoknak léte­sülne, akiket igen súlyos szellemi fogyatékossággal vert meg a sors, mert szá­mukra vannak otthonok, ahol az állapotuknak megfe­lelő szakszerű ápolásuk biz­tosított. A „Kálvária" azok­nak az enyhén szellemi fo­gyatékos embereknek az otthona lesz, akik képesek önmaguk ellátására, tehát önállóan esznek, tisztálkod­nak, egyszerű munkákra al­kalmasak. Ők azok, akik ki­kerülvén a fogyatékosok is­kolájából, az idősek számá­ra létesült szociális ottho­nokba kényszerülnek,, nem pedig olyan szociális/intéz­ményekben kapnak helyet, ahol a foglalkoztatásuk megfelelő gondoskodás mellett megoldható. Létezik persze ilyen otthon az or­szágban, ahová másfél mil­lió forint a belépődíj. Ez a többség számára irreális összeg. Sürgetővé teszi a szegedi otthon megépítését az is, hogy azokat a munka­helyeket, ahol eddig az eny­hén fogyatékos fiatalokat foglalkoztatták, megszüntet­ték. A szellemi fogyatéko­jelenik egy számlaszám, amin keresztül el lehet juttat­ni a pénzadományokat az ar­ra rászorulóknak. Itt és most úgy lehet segíteni másokon, hogy a tárlatlátogató, ha vá­sárol, saját otthonát is gazda­gíthatja egy értékes és szép kisplasztikával, dombormű­vei. S ne felejtsük el: ez a műalkotás mindig emlékez­tetni fogja a vásárlót nemes cselekedetére! Itt és most nem pusztán csekkről és pénzről van szó, hanem egy többrétegű segítségadásról, amely az egyház, az orvos­társadalom és a képzőművé­szek közös munkájának eredményeképpen jött létre. Természetesen ebben a kons­tellációban a vásárlók is tá­mogatókká válnak. Úgy vé­lem, hogy minden kiállítás felér egy kultúrmisszióval, hiszen szellemi értékekkel gazdagítjuk környezetünket. A mostaninál az jelenti a pluszt, hogy a rászorultakon is segítünk. Ma Magyaror­szágon nagyon sok a beteg és szegény ember, de talán közülük is a legkiszolgálta­tottabbak a sérült gyerme­kek. Remélem, hogy vissz­hangra talál kezdeményezé­sünk, és sokan látogatnak el sok nagy része az utcára ke­rül(t), családjuk viszont nem képes elfoglaltságot ta­lálni számukra. • Milyen nehézségektől kímélné meg az otthon a szülőket, a hozzátartozó­kat? - Manapság az egészsé­ges gyermeket nevelő szülő­nek is nagy gondja, hogy mi lesz a gyerekével, ha vele valami történik. A szellemi fogyatékos gyereket nevelő szülőnek több félnivalója van, hiszen az ó gyermeke segítség, gondoskodás nél­kül jószerével életképtelen, s megannyi veszélynek van kitéve a világban. Ezért el­sősorban biztonságot jelent a szülő számára, ha védőott­honban tudja gyermekét, s biztos lehet abban, hogy gyerekéről az ő halála után is gondoskodni fognak. Olyan otthont szeretnénk létrehozni, ahol a szellemi­leg vagy szellemileg és tes­tileg egyaránt sérültek éle­tük végig megfelelő körül­mények között, megfelelő gondoskodásban részesül­nek és ahol a mentális ké­pességeiknek megfelelően foglalkoztatják őket. • Mi szerepel a szakmai programban? - Logopédiai foglalkoz­a hét végén a Korda utca 18. szám alá. Szathmáry Gyöngyi: ­Huszonnégy évig semmit sem hallottam, s nemrégiben nyertem vissza a hallásomat, hála Ribányi Ottó pro­fesszornak. Éppen ezért tel­jesen együttérzek a sérült gyermekekkel. Én egyébként már korábban is részt vettem jótékony célú kiállításokon, és szívesen ajánlottam fel al­kotásaimat, mert úgy érez­tem és érzem ma is, hogy ezeknek az embereknek se­gítséget kell adni ahhoz, hogy beilleszkedjenek a tár­sadalomba, az életbe. A lé­nyeg: ne érezzék, hogy sérül­tek, mert az bizony sokuknál frusztrációt okoz. Rendkívül fontosnak tartom, hogy mi­nél több támogatást kapjanak azok az intézmények, ahol sérült emberekkel foglalkoz­nak. Kalmár Márton: - Már nem egy karitatív kiállításon vettem részt, s megmondom őszintén, ha felkértek, min­dig gondolkodás nélkül aján­lottam fel alkotásaimat. S hogy ezt miért tettem és te­szem mind a mai napig? Nos,-senki .sem tudja, mikor kerül olyan helyzetbe, hogy tatás, a mentális képessé­geknek megfelelő munka, például könyvkötés, egyházi kegytárgyak összeállítása, konyhakerti munka, állat­gondozás az otthon háztáji­jában. A lényeg az, hogy az ott lakók hasznossá tehessék és elfoglalhassák magukat. • Felmérték már, hány embernek lenne szüksé­ge arra, hogy a Kálvária Otthon befogadja? - Nem lehet tudni, hogy hány enyhén fogyatékos ember él a dél-magyarorszá­gi régióban. Ám alighogy elterjedt a híre a védőotthon létesítési tervének, már 54­en jelezték, hogy szeretnék gyermeküket, hozzátartozó­jukat itt elhelyezni. Az ala­pítvány orvosi bizottsága dönt annak idején arról, hogy kik vehetők fel el az otthon közösségébe. • Hány embernek tud­nak majd helyet adni? - Száz férőhelyesre ter­vezzük az otthont, kétágyas szobákkal, foglalkoztató és kulturális helyiségekkel, fe­dett szabadtéri színpaddal, hiszen az értelmi fogyatékos emberkék nagyon szeretnek szerepelni. Számukra ez az egyik legnagyobb öröm. K. K. ilyen és ehhez hasonló segít­ségre, támogatásra lesz szük­sége. Ha a felajánlásommal tudok valakin segíteni, akkor örömmel teszem. A másik: szerintem ez a kiállítás lendí­tőkerék lehet a művész-kö­zönség kapcsolatban, hiszen itt és most az alkotás(ok) megvásárlásával a műértők nemes célt is szolgálnak. Ez a támogatási rendszer egyéb­ként a polgári demokráciák­ban nagyon jól működik, s csak remélni tudom, hogy ez a gyakorlat - az adóügyi problémák rendezése után ­nálunk is elterjed. Fritz Mihály és Barta András: - Nem az első jóté­kony célú kiállításon ve­szünk részt. Alkotásinkat úgy válogattuk, hogy azok egyrészt tartalmilag is meg­feleljenek a tárlat eszméjé­nek, másrészt a műértőt is vásárlásra késztessék, hiszen csak így tudunk segíteni az elesetteken. Kiss Jenő: - Úgy érzem, hogy a beteg, sérült gyer­meknél nincs szívszorítóbb látvány. Segíteni kell rajtuk, önzetlenül, hiszen a segítség­adásnál nincs természetesebb dolog a világon. Sz. C. Sz. A szabad ég alatt • Munkatársunktól A Dr. Szemerédi Orvosi Kft. Korda utca 18. alatti szakrendelőjének kertjében tekinthetik meg az érdeklő­dők ma és holnap délelőtt tíztói este hat óráig a tizen­egy szobrászművész közel negyven alkotását. A kiállító művészek: Albert Ildikó, Barta András, Bánvölgyi László, Beliczay Mária, Fritz Mihály, Fűz Vera, Kalmár Márton, Kiss Jenő, Makk Jó­zsef, Popovics Lórincz és Szathmáry Gyöngyi. Céljuk: lehetőséget adni az Értelmi Fogyatékos Fiatalok Alapít­ványának támogatására, a Szegeden és a megyében élő és dolgozó művészek alkotá­sainak bemutatása, valamint hagyományteremtés az ele­settek, betegek megsegítésé­re évenkénti jótékonysági rendezvényeik által. Alább néhány kiállított és megvásá­rolható műalkotást láthatnak. Barta András: Párbeszéd - szobor (terrakotta) Bánvölgyi László: Szent István - szobor (bronz) Albert Ildikó: Salome ­kisplasztika (bronz) Makk József: Nyaur macska - szobor (kö). (Fotó: Miskolczi Róbert) Vevő volt a Délmagyar • DM-információ A jótékony célú ki­állításon a Délma­gyarország Kft. meg­vásárolta Kalmár Márton szobrászmű­vész Gyermekek című ötrészes sorozatát. Kürti János kuratóriumi titkár és Holló István móravárosi plébános. (Fotó: Miskolczi Róbert) e Jótékony célú kiállítás a Korda utcában Ne érezzék, hogy sérültek" n

Next

/
Thumbnails
Contents