Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-03 / 181. szám

—t" 1 1 1 II. STEFÁNIA > • • i' . li - • ' • !' ' ; ; ~ SZOMBAT, 1996. AUG. 3. Kövér László 1959-ben született Pápán. Édesapja lakatos volt, édes­anyja adminisztrá­tor. A budapesti EL­TE jogi karán szer­zett diplomát. A Fi­desz országgyűlési képviselője, vala­mint tagja az Or­szággyűlés nemzet­biztonsági bizottsá­gának is. Emléke­zetes beszédben bí­rálta Csurka István nevezetes dolgoza­tát, a Horn-kor­mány programját és legutóbb a Nagy Imre-törvényt. Nős, felesége történe­lem-néprajz szakos bölcsész, három gyermekük van: Vajk (8), Botond (7) és Csenge (2). • Kövér László KDNP-MDF-Fidesz-együttmüködést jósol A pápai szürke eminenciás • Mi sarkall egy fiatal jogászi arra, hogy politi­záljon, amikor a szakmá­jában többször annyit is kereshetne? Becsvágy, családi indíttatás... - Nem hosszas vívóvás utáni, nagy elhatározás fo­lyománya, hogy végül is po­litikus lettem — és talán ma már ezt (gy ki lehet jelenteni -, hanem sok apró történés szinte láthatatlanul előálló végeredménye. Másfelől: véletlenszerűen kerültem a jogi karra, középiskolai tör­ténelem és magyar iránti ér­deklődésem következménye­ként és a jogi egyetemi éve­im alatt nem is igazán nőtt hozzám. A politikusi moti­vációról: 18 éven át Pápán éltem, hatott a család, apai nagyapám, aki 1922-től ­amikortól 1919 után szak­szervezetet lehetett szervez­ni -, szakszervezeti tag volt és szociáldemokrata, ami­kortól vidéken szocdem pár­tot lehetett szervezni. De a volt bencés gimnáziumban, a Türr-ben osztályfőnököm és magyartanárom. Szabó István is olyan habitusú em­ber volt, aki elmélyítette a társadalom problémái, moz­gásai iránti érzékenysége­met. Ez az érdeklődés vitt aztán a szakkollégiumba és innen, mint közismert, néhá­nyunk számára egyenes út vezetett a Fideszbe. Minde­zeken tűi és mindezek mel­lett ma az a fontos, hogy va­lamilyen módon részese le­gyek azoknak a döntések­nek, erőknek, amelyek befo­lyásolják Magyarország sor­sát, tehát a valami fontosban való részvétel sarkall. • Osztályfőnökét említet­te, de hogyan éli meg, hogy huszonévesként a mostani MSZP-sek, SZDSZ-esek tanították? - Ez fgy igaz. A ma MSZP-s Bihari Mihály az egyetemen tanított, a mai SZDSZ-esek szamizdatai, félig legális, félig illegális előadásai iránt pedig nagyon sokat érdeklődtünk akkor. Ez utóbbiakra nézve kicsit sajnálom, hogy az útjaink szétváltak, de természetsze­rűnek tartom, ami történt. Nem tagadom, ma is fontos számomra, hogy annak ide­jén találkozhattam velük és a szürke és lapos felsőoktatás mellett akkor fontosat és ér­vényeset tudtak mondani. Az egyetemen szívesen hall­gattam az említett Bihari Mihályon kívül Kéri Lász­lót, a jelenleg alkotmánybíró Schmidt Pétert, az azóta el­hunyt Magyar Györgyöt, akik ahhoz az értelmiségi körhöz tartoznak, illetve tar­toztak, akik ma az MSZP­hez kötődnek. Nem kérdez­te, de voltak azért a mai koa­lícióhoz semmiképp nem köthető kiváló oktatók is, mint az azóta szintén el­hunyt Széli János politika­történész, vagy a jelenleg al­kotmánybíró Sólyom László. 9 A mestereknél marad­va, kiket olvasott akkor? - Bibó Istvánt, különösen a 45-48 közötti írásait. Jászi Oszkár dunai konföderáció­ról szóló szövegeit, szépiro­dalomban Spirót, de szinte mindent, ami akkor, a nyolc­vanas évek közepén a sztáli­nizmusról, koalíciós kor­mányzásról megjelent. 9 Míg bele nem vágunk a politikába, milyen gye­rek volt? - Olyan, mint a többi. Szalvétát, műanyagkatonát, bélyeget gyűjtöttem. Aztán elég hamar könyveket, egye­temistaként rengeteget jár­tam antikváriumba, ami most különben hiányzik. 9 A munkán kívül jut ideje valamire? Vidéken él, kertészkedik? - 1979 óta játszom ugyanabban a kispályás foci­csapatban, a neve: Fojikasör, egybeírva és poénból pontos „j"-vel. Itt rúgjuk a bőrt, meg a fiaimmal, akik egyre inkább igénylik, hogy ne csak a képernyőn lássanak. Szigetszentmiklóson lakunk - ami 10 kilométerre van Budapesttől - ugyan kertes családi házban, de a kert épp csak akkora, amekkorát a fe­leségem meg tud művelni. 9 A feleségével kollégiu­mi, szakkollégiumi kör­nyezetben futottak össze. Ma, amikor mély csönd van ezen a területen, kü­lönösen fontos, hogy a nyolcvanas években mi­lyen tartalommal sikerült megtölteni ezt az akkor szinte forradalmi for­mát? - Egyrészt nem volt annyira forradalmi, másrészt ma már mások a körülmé­nyek: lényegesen javult az oktatás szellemi színvonala, viszont sokat romlott a diá­kok egy részének anyagi helyzete. Az első egyébként a közgazdászok Rajk László Szakkollégiuma volt, ami 1970-ben alakult. A szakkol­légiumi mozgalom azonban '83-ban a Ménesi úti jogász szakkollégium megalakulá­sával kezdődött. Ezután ala­kultak csak más egyeteme­ken és vidéken is szakkollé­giumok. - Három pillére volt az elgondolásunknak: az egyik, hogy a diákszállás ne csak diákszállás, hanem a szó ere­deti értelmében kollégium is legyen, önkormányzó közös­ség, amelynek van közös te­vékenysége, vannak közös ügyei. Fontosnak tartottuk azt is, hogy az alacsony színvonalú és a pártállami ideológia által befolyásolt társadalomtudományi okta­táson kívül meg lehessen szerezni olyan információkat is, amelyek a társadalom tényleges megismerését eredményezik, tehát egyfajta önképzőkör is voltunk. Har­madsorban a kollégium fala­in kívüli, egyelem utáni köz­életi tevékenységre való fel­készítés terepe volt a szak­kollégium. Vagyis nagyon fontos iskola volt ez annak a tott stratégia miatt nem tud, de nem is kíván velünk együttműködni. Ő egyszerre támadja a kormánykoalíciót és olykor még erősebben bennünket, ellenzéket. Min­denesetre, mint számtalan­szor elmondtuk, mi a békés egymás mellett élés elvét valljuk és sok helyi önkor­mányzatban közös platfor­mon vagyunk. Ugyanakkor, ha az ellenzéki pártok komo­lyan veszik a koalíció levál­tását, akkor minimum egy második fordulós együttmű­ködésre készen kell állniuk a kisgazdapárttal, illetve a kis­gazdapártnak is el kell gon­dolkodnia ezen. 9 Nem arról folyik a hu­zavona, hogy a Fidesz vagy az FKgP marad-e ki az ellenzéki szövetség­ből? - Nem zárom ki, hogy a jelenlegi tendenciák megfor­dulnak és az MDF, valamint a KDNP a kisgazdáknál ke­resi a szövetségest. De en­nek az esélyét olyan mini­málisnak tartom, hogy ezzel különösebben nem látom ér­telmét foglalkozni. Torgyán József többször tett olyan ki­jelentést, ami szinte kizárja az MDF és a kisgazdapárt közötti együttműködést. Nem hiszem, hogy a kisgaz­dapárt olyan ajánlattal tudna előállni, ami elfogadható. Hiszen az, hogy mindenki csatlakozzék Torgyán József zászlaja alá, nyilvánvalóan nem tekinthető egyenrangú felek közötti együttműködé­si ajánlatnak. 9 Országos ügyekről he­lyi ügyekre áttérve, van-e a Fidesz-nek elképzelése arról, hogy a dél-alföldi tanyai gyerekekből mi­ként lesz képzett farmer? - Ebben a kérdésben ép­pen nem lehet elszakadni az országos tendenciáktól, amelyek affelé mutatnak, hogy a mobilitás a nyolcva­nas évek óta lényegesen le­lassult és csak azok tudnak bejutni a felsőoktatási intéz­ményekbe, akiknek a családi háttere képes ezt biztosítani. Egyfajta kasztosodás indult el a magyar társadalomban, különösen az elmúlt két év­ben. Ebből a nehezen kezel­hető problémából azért van kiút, bár világos, hogy a hát­rányokat előnyökre váltani lehetetlenség. A hátrányokat viszont lehet csökkenteni. Amikor a tandíjrendeletről vitatkozunk, akkor nem csak a 2000 vagy 8000 forint a tét, hanem az is, hogy egyébként hány tehetséges szegénysorsú gyerek záró­dik ki emiatt a többletteher miatt a lehetőségekből. De a jelenlegi koalíció már az alapfokú oktatásban is sike­resen vetette el az esély­egyenlőtlenség magvait. Az gondolom, lehetne például kollégiumokat építeni ­egyébként eddig is lehetett volna -, hiszen az albérletek magas díja szintén a vidéki hallgatók hátrányait növeli. Lehente olyan ösztöndíj­programokat kidolgozni, amelyek a kedvezőtlen hát­térrel érkező fiatalokat segí­tik. Nyilván még számos más módon lehetne segíteni azon, hogy e téren is köze­lebb kerüljünk Európához. S arra sem árt gondolni, hogy az egyetem elvégzése után az adott szakmában elérhető pozíciók terén sincs esély­egyenlőség, ott is meg kell küzdeni a hátrányokkal. Kovács Nándor egész egyszerűen lehetetlen­né teszi, hogy a legfonto­sabb politikai döntések szubjektív politikai benyo­mások, vélemények alapján szülessenek meg. Orbán Viktor a párt elnökeként, te­hát nem egyszemélyben hozza a dötéseket, hiszen az elnöki intézmény egyrészt csak '93 óta létezik, más­részt ez a mozgástér is elég szúk. De nagyon erős ellen­őrzést jelent kezdetektől fogva az az informális kap­csolatrendszer is, ami a Fi­desz régi, alapító generáció­ját összeköti. 9 Várható ellenzéki összefogás, milyen a Fi­desz viszonya a jelenlegi parlamenti pártokhoz? - Két párthoz való viszo­nyunk eléggé egyértelmű és természetes. Az MSZP­SZDSZ kormánykoalíciónak mi az ellenzéke vagyunk, ezen tehát nem is érdemes sokat morfondírozni. Az el­lenzéki táboron belül egy­szerrre zajlanak az integrá­ció és az elkülönülés folya­matai. Valószínűleg sem nemzeti, sem polgári szövet­ség nem lesz, vagy legalább­is nem ilyen néven. Az el­lenzéki összefogásnak más­fajta keretei látszanak kiala­kulni. Itt, mint meghatározó erő, a KDNP-MDF-Fidesz együttműködés fog hatni. Személyes véleményem sze­rint ennek a közös választási programban és az első for­dulóban közös jelöltek állítá­sában kellene megjelennie, mivel csak ebben az esetben látom realitását annak, hogy a jelenlegi koalíciót levált­hassuk. Két párthoz való viszo­nyunk kérdéses. Az egyik a Magyar Demokrata Néppárt. Megalakulásuk és kiválásuk az MDF-ből nem ment konf­liktusok nélkül, emiatt az ő viszonyuk meglehetősen hű­vösnek mondható az MDF­fel. Miközben jó kapcsolat­ban vagyunk mindkettőjük­kel, egyelőre nem tudunk közvetíteni közöttük. Hogy mi lesz az MDNP jövőbeli sorsa, az ma még nehezen mondható meg, szeretnénk azonban, ha megerősödve egy jobbközép ellenzéki együttműködés részévé tud­na válni. A kisgazdapárttal való együttműködés elsősorban Torgyán József pártelnökön múlik, aki úgy tűnik, rész­ben személyiségi jegyei mi­att, részben az általa kialakí­Piknik a gyerekekkel. (Fotó: Kovács Nándor) Vacsora az orosz külügyminiszterrel politikusi generációnak, amelyik végül is a Fidesz­ben szerveződött meg. 9 Azért közben volt egy szarvasi találkozó is, és az sem volt mindennapi, hogy a szakkollégiumok falain belül nyíltan lehe­tett politizálni... - A szarvasi találkozón, ami 1985-ben volt, közel 200 különböző helyről érke­zett egyetemista vitatta meg Magyarország akkori legsú­lyosabb problémáit, és ez a találkozó volt az, amelynek a kapcsolataira, kapcsolat­rendszerére épülve, alakult meg a Fidesz. Mindez akkor, amikor a rendszer már kez­dett felbomlani. Azok, akik már elhagyták, vagy elhagy­ni készültek az egyetemeket és ezzel a szakkollégiumokat is, a maguk számára keres­tek valamiféle cselekvési ke­retet, lehetőséget. Ebből szü­letett meg 1988. március 30­án a Fiatal Demokraták Szö­vetsége. - Menedéket az jelentett a falakon belül, hogy az öt­venhatos tapasztalatok miatt az egyetemistáktól az akkori rendszer urai még mindig féltek, illetve nem tudták, hogy egy erőteljesebb retor­ziónak milyen kiszámíthatat­lan következményei lehet­nek. De nyíltan hangoztatták azt is, hogy az egyetemista évek elmúlnak és a fiatal szakembernek úgyis be kell illeszkednie, úgyis leszokik majd arról, hogy ellenzéki­eskedjen, ha nem akarja margóra szorítni magát. Eh­hez hozzájött még, hogy né­mely egyetem és némely kollégium valóban egyfajta üvegbúrát jelentett. Nyolc­vanötről szólva szimboliku­san is fontos, hogy ezen a nyáron volt a monori talál­kozó, amelynek a hullámve­rése - utólag úgy tűnik -, épp elég volt az akkori párt­vezetés számára. 9 Pozsgayhoz erős szá­lak fűzték önöket? - Egyáltalán nem. Kívül­ről szimpatizáltunk Pozsgay Imrével és körével, termé­szetesen örültünk az ő sike­reiknek, ugyanakkor nem akartunk vele szervezetszerű együttműködést. Például a szakkollégiumi mozgalmat a Pozsgay Imre által vezetett népfront megpróbálta integ­rálni, mint ahogy azt a klub­mozgalomnál tette, akkor elég határozott és elutasító választ kapott. 9 Az ellentéteknél ma­radva, hogyan értékeli az Orbán-Fodor ellentétet, mi vezetett a kenyértörés­hez? Mit lehet tudni ket­tejük személyiségéről? - Viktort ismertem meg előbb, amikor még a Buda­örsi úton voltunk. A szak­kollégium ügyeinek intézése révén elég hamar és elég szoros barátsággá fejlődött a munkakapcsolatunk, Gábor­ral ilyen jellegű viszony nem alakult ki, sem munkatársi, sem baráti értelemben. Vele igazából csak a Fidesz me­galakulásakor kerültem kö­zelebbi kapcsolatba. Gábor elment, ő a Fidesz számára egy másfajta politikai straté­giát tartott volna követhető­nek. Az ő útja egyenesen a miniszteri bársonyszékbe vezetett, ezért ez talán utólag sokak számára megvilágosít­ja ennek a másfajta útnak és a vitának a mélyebb tartal­mát. Kettejük személyiségé­ről elég nehéz itt beszélni, azt azonban őszintén szólva, el kell mondjam, hogy én jobban kedvelem azokat az embereket - és nyilván azért is vagyunk barátok Viktorral -, akik igent és nemet vilá­gosan képesek mondani, mint azokat, akik azt kere­sik, hogy hogyan lehetne mindenkinek a kedvére ten­ni, ami végeredményben le­hetetlen és egy nagy hazug­sággá válik. - A különbségek egyéb­ként a Fidesz elnökségében és frakciójának körében leg­később '90-ben világosak és nyilvánvalóak voltak. Az azonban nem volt előre lát­ható, hogy e különbségek ekkorák lesznek. Utólag az is rossz politikai stratégiának minősült, hogy ezeket a pár­ton belüli vitákat megpróbál­tuk az elnökségi szoba ajta­ján belül tartani. 9 Vélekedések szerint ön sokkal jobban befolyásol­ja Orbán Viktort, mint egy átlagos munkatárs, magyarán, vannak, akik Kövér Lászlót a Fidesz szürke eminenciásának tartják. Sértő ez a kitétel? - Nem feltétlenül sértő, bár nem mindenki jó szán­dékkal és jóhiszeműen szok­ta ezt rámaggatni. Annyi igaz ebből, hogy a Fidesz el­nökségéből és frakciójából talán emberileg is én állok legközelebb Viktorhoz, mint mondtam, kifejezetten a leg­jobb barátaim közé sorolom őt. Ez nyilvánvalóan együtt jár azzal is, hogy az én véle­ményem másokhoz képest nagyobb hatást gyakorol az ő döntéseire. Ugyanakkor ­mivel barátságunk azon is alapszik, hogy nagyon sok mindent hasonlóképpen lá­tunk a világból - egyáltalán nem biztos, hogy az én tevé­keny szerepvállalásom nél­kül más döntések születnek, mint ezekkel együtt. Fontos­nak tartom leszögezni, hogy a Fidesz egy intézményesült politikai párt, annak kollek­tív döntéshozatali mechaniz­musaival együtt. Sót, van egy olyan szakértői, taná­csadói rendszer, amely

Next

/
Thumbnails
Contents