Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-03 / 181. szám

SZOMBAT, 1996. AUG. 3. STEFÁNIAIII. • Annus József országgyűlési képviselő: Országos érdekekben kell gondolkodni! Annus József egyéni választókerületből ke­rült - immár másodszor - az Országgyűlés pad­soraiba. A Tiszatáj volt főszerkesztője és a Sza­bad Föld - néhány hó­nappal ezelőtt megvá­lasztott - „friss" főszer­kesztője. A szegedi honatyákkal folytatott interjúsorozatunkban most ót szólaltattuk meg. 0 Az imént egy „kilesett" beszélgetésből hallottam, hogy elfoglaltsága miatt alig tartózkodik Szege­den. Pontosabban, a hét­ből egy-két napot tölt a Napfény Városában. Úgy tudom nem is tősgyöke­res szögedL Mégis, ha azt mondom Szeged, mi jut az eszébe? - Igaz, hogy „gyüttmönt­nek" is számíthatok, de való­jában én ősszegedinek tar­tom magam, ebben az egy­kori néprajzos professzo­runk, Bálint Sándor erősített meg. Szerinte a lánynevű családok, tehát a Mari, az Annus, - ahogyan az „Öreg" mondta - szögedi migráció, tudniillik a török után men­tek ki, betelepíteni az elha­gyott családi területeket. így az én apai őseim például Bé­késsámson, Pusztaföldvár környékén éltek. Majd az apai nagypám került Püs­pökidére, a csanádi püspök birtokára, tehát így kerül­tünk közel Szegedhez. Én 1954-ben fiatal kollégista­ként kerültem vissza Sze­gedre, legalábbis így szok­tam ezt mondani. Azóta, azt a néhány évet leszámítva, amelyet a makói járásban ta­nítottam, végig Szegeden él­tem, és azt hiszem, hogy itt is fognak eltemetni. Én Sze­gedtől nem tudnék megvál­ni, akkor sem, ha mint most például, két hivatásom is Budapesthez köt. • Egyéni választókerü­letben megválasztott or­szággyűlési képviselőként milyen a kapcsolata a vá­rossal? - Nos, itt egy picit tudunk ahhoz az interjúsorozathoz kapcsolódni, amelyet a Dél­magyarország kezdeménye­zett: tágítsuk egy kicsit a kört! Tudniillik az a magán­megfigyelésem, de olvastam ide vonatkozó szakirodalmat is, meg az a tapasztalatom, hogy a volt szocialista orszá­gok, tehát a Kelet-Közép­Európának ezek a bizony le­maradott országai, Adyval szólva: az a bizonyos szé­gyenkaloda, amelybe ezek a kis népek zárva vannak, oly­módon jutottak át a demok­ráciába, hogy mindegyik magán viseli a közös jegye­ket, meg az egyéni jegyeket is. Rövidebben, azt lehetne mondani, hogy ahol kemé­nyebb volt a diktatúra, ott nehezebben működnek a de­mokrácia játékszabályai. Ahol pedig puhább, enyhébb volt a diktatúra, korábban kezdődött az oldódás, ott vi­szonylag hamarabb megta­nultuk a demokráciát. Meg­tanultuk, műveljük is, de nem tudunk igazán élni vele! 0 Miért nem? - Abból adódnak a zava­rok, hogy az emberek sok­szor nem értik: ha valaki egyéni országgyűlési képvi­selő, akkor miért nem a sze­gedi városházát képviseli?! Azért nem, mert az a hatvan­valahányezer ember, aki őt megválasztotta választókerü­0 Szeged térségi szerepe - kiváltképpen a délszláv válság csitulásával - egy­re jelentősebb. Vagy azzá válhatna. A szocialista országgyűlési képviselők erőteljesen lobbyznak az úgynevezett eurorégió ér­dekében. A szegedi köz­gyűlésben tapasztalható belső villongások miatt egy esetleges vezető sze­repet kockáztathatunk? - Nagyon sajnálom, hogy az elmúlt két évben nem si­került nagyobbakat lépni eb­ben az ügyben. Próbálkozá­sok voltak, sőt egyes terüle­tek - mint például Csongrád és Temes megye - közötti kapcsolatok mintaszerűnek tűnnek. Ezt a célt szolgálta az úgynevezett térségi euro­régiós nemzetközi tanácsko­zás is. Ezen jómagam is azt szorgalmaztam, hogy egy­más közelségét kihasználva most mindenekelőtt a gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­re kell törekednünk. Ha ugyanis ezek fejlődnek, ak­kor kulturális együttműkö­désünket is bővíthetjük, ami­re nyilvánvalóan szükségünk van. 0 Ön szerint van-e Sze­ged-lobby? - Úgy tapasztaltam, hogy nagy ügyekben, mint például az említett eurorégiós prog­ram, egységesek a képvise­lők. Ha ebben a ciklusban nem is, de a tervek szintjén a felszínen kell tartani, hogy Szegednek szüksége van egy új hídra, meg arra is, hogy az 5-ös út elélje és kikerülje a várost. Apró dolgokban azt tapasztalom: nem biztos, hogy a csapatmunka jó a lobbyzásban! 0 Ezt hogyan érti? - Néha az ember úgy in­téz el dolgokat, hogy arról nem is tud senki. És az a jó, mert dobbal nem lehet vere­bet fogni!... Ha például egy céltámogatási kérelmet öten­hatan írunk alá, akkor az le­het, hogy a fiókban végezi. Ha viszont egyedül próbál­kozom, valószínűleg na­gyobb a siker. Magyarán, le­het, hogy néha nem segítjük, hanem akadályozzuk az ügyeket. • Még két év van hátra a parlamenti választásokig. Megpályázza-e ismét a képviselőséget? - Erre most még nem tu­dok határozott választ adni. Néhány hete vállaltam el a Szabad Föld főszerkesztését, amit igen komoly kultúr­missziónak tekintek, hiszen a vidéki emberek kulturális igényeit igyekszik ez a lap kielégíteni. Fel kell majd mérnem, hogy mennyire tu­dok eleget tenni az új hely­zetben a vállalt feladataim­nak, s akkor majd döntök. 0 Játszunk a gondolattal és a képzelettel: milyenek látja Szegedet az ezred­fordulón? - Nagyon közel van ez az időpont. A lehetőségekhez mérten igyekeznünk kell megvalósítani a nagyobb ter­veket: új híd, szennyvíztisz­tító, a Holt-Maros rehabilitá­ciója... Egészében azonban még várnunk kell, hogy Sze­ged a rangjának megfelelő városa legyen ennek a régió­nak. Szeged erre predeszti­nálva van. Ha kis-Jugoszlá­viával és Romániával a vi­szonyok legalább az elvisel­hetőség szintjéig javulnak, akkor Szeged szerepe soha nem látott jelentőségű lehet. Kisimre Ferenc letében (pontosabban: nem ennyi választotta meg, de ennyit képvisel a mandátu­ma révén), az nem pusztán Szeged város lakosságának egy része, mert én például képviselem a kübekháziakat, a tiszaszigetieket stb. Az a lényeg, hogy minden Tisza­szigetet, minden Kübekhá­zát, minden Szegedet kell képviselnem ebben az or­szágban. Ergo: országos ér­dekekben kell gondolkod­nunk, politizálnunk. 0 És a helyi érdekek? - A helyi' érdekek ebbe beágyazva értendők. Semmi­képpen nem kiemelve. • Az említettekkel össze­függésben kívánkozik ide a kérdés: négy évig ellen­zéki képviselő volt. Most kormánypárti. Melyik „minőségében" tud töb­bet tenni Szegedért és a régióért? - Látszólag úgy fest a do­log, hogy az ember kor­mánypárti képviselőként többet tud segíteni. Meg kell mondanom, ellenzéki létem­re is, különösen amikor a Honvédelmi Bizottság tagja voltam, sok mindenhez hoz­zá tudtam szólni, tudtam a szűkebb pátriának is segíte­ni, de egyéni ügyeket ugyan­úgy lehet intézni, lobbyzni, hogy úgy mondjam, mint kormánypártiként. Ennek a kormánypárti létnek persze vannak bizonyos nehézségei is. 0 Például? - Sokkal kényelmesebben érzi magát az ember ellenzé­ki létben... Mert ha lát egy elhibázott törvényt, akkor el­lene szavaz. Ahogyan én el­lene szavaztam a kárpótlási törvénynek, mégpedig azért, mert ebben a formájában előrelátható volt, hogy csak tragédiát okozhat a magyar vidéken és a magyar agrár­gazdaságban. Ez be is követ­kezett. Mert elegendő, ha az ember végigmegy saját szü­Annus József: Nem tudunk igazán élni a demokráciával... (Fotó: Gyenes Kálmán) tert, mert elsősorban neki kell egyensúlyoznia, pedig a kezében nincs olyan bot, ami a légtornászoknak van. Sőt néha kötél híján is kell egyensúlyoznia... Őt rendkí­vül nagyra becsülöm e he­roikus küzdelem miatt, ame­lyet itt folytat. Hogy a dolog szerencsétlen, az nyilvánva­ló, de ez nem csupán Szege­den, hanem az ország több nagyvárosában megfigyelhe­tő. Itt azonban ismét vissza kell térnem az alapvető rög­eszmémhez, amely szerint nem tudunk élni a demokrá­ciával. Nevezetesen: az or­szággyűlési választások ide­jén a jelölt kiválasztásánál még minden párt, egyesület jól megnézi, hogy kiket indít jelöltként. Az önkormányza­ti választásoknál azt figyel­tem meg, hogy minden párt meglehetősen lezseren ­hogy ezzel a hétköznapi szó­val éljek - állítja össze a ma­ga listáját. Ki merem mon­dani: elsősorban a párthúség, a párthoz való közel állás, nem pedig a majdani város vagy közslg kormányzására alkalmas emberek kiválasz­tása történik. % Ez a helyzet Szegeden is... - Bizony, hány olyan em­bert tudnánk csak mi ketten itt felsorolni, akiről tudjuk, hogy ugyan nem tagja sem ennek, sem annak a pártnak, de ehhez, vagy ahhoz áll olyan közel, hogy ha ez a párt megkeresi azzal, hogy a listája mondjuk második he­lyére teszi, akkor X. pro­fesszor, vagy Y. mérnök, vagy Z. lakatos, azt mondja: Ezer örömmel! Akkor olyan összetételű lenne - esetünk­ben - a szegedi közgyűlés, hogy klasszissal jobban in­tézné a dolgát. És miután nem kötődne szorosan egy párthoz sem, nem kénysze­rülne arra, hogy négy éven át kampányoljon, hanem in­tézné a város ügyeit. Hogy jelöltetei lőfaluján, vagy annak hatá­rában, és látja, hogy előjön­nek olyan gyomnövények, amelyeket utoljára gyermek­korában láttam... Ezekkel van tele a gyönyörű búzatáb­la! Nincs pénz növényvédő szerekre. Ézért hát nyugodt lélekkel szavazhattam a tör­vény ellen, és húztam ki ma­gam, és - következetes lévén - nem adtam be saját kárpót­lási kérelmemet sem. 0 Itt újfent tágítottuk a kört... - Igen, arról van itt szó, hogy úgy tud az ember egy kis régiót képviselni, ha az egészet is képviseli. 0 Mondana erre egy pél­dát? - Ilyen a személyi jövede­lemadó „helyben hagyása", vagy elvonása. Milyen arányban maradjon helyben és milyen arányban vigye el a központi költségvetés és ossza újra? Én készséggel elismerem, hogy ez közpon­tosított államhatalmi törek­vésnek tűnik - első pillan­tásra. De ha azt mondjuk, hogy a térségek esélyegyen­i-e magam? Az még számi lőségének a megteremtése vagy lehetőség szerinti ki­egyenlítése, akkor már egé­szen más a dolog „fekvése". Tudniillik, milyen helyi adó­bevételre számíthat például Újszentiván? Vagy Deszk? És milyennel számolhat Sze­ged? Vagy Veresegyháza? Már régóta köztudott, hogy nem csak az asszonykórusá­ról ismert ez a hely, hanem arról, hogy az ország leggaz­dagabb települése! Két pros­peráló vegyes vállalat tele­pült oda, fizeti az adóját, ugyanúgy, ahogyan például Tiszaűjvárosban a vegyi kombinát, tehát más telepü­lésekhez viszonyítva - dús­gazdag. Hagyjuk, hogy ő gazdagodjék, tőle 25 kilo­méterre pedig be kell zárni az iskolát?.. Nem beszélve a Dunántúl és a Tiszántúl so­kat emlegetett „ország-ketté­szakadás" gondjáról. Ilyen­kor tehát már ambivalens az ember viszonya a dologhoz. Mert persze, hogy jó lenne Szegednek, ha 55 százalék itt maradna a helyi adóból. De, nagyon rossz lenne nra is talány... mondjuk Kübekházának, mert ott viszont, tegyük fel, van 30 autó s azután befizet­nek valamennyi súlyadót... 0 Amikor tehát szavaz a Parlamentben, akkor mindezek figyelembevéte­lével nyomja meg a gom­bot? - Igen, akkor előttem az említett és más hasonló pél­dák lebegnek. Nem pusztán az, hogy a városházi díszte­remben vajon tetszeni fog-e, hogy én milyen gombot nyomtam meg! 0 Miként értékeli a sze­gedi önkormányzat mun­káját, mégpedig annak tükrében, hogy itt sajátos helyzet alakult ki: ellen­tétben a parlamenti felál­lással, ahol működik az MSZP-SZDSZ koalíció, itt a kisebbik kormány­párt úgymond ellenzéki pozícióban van... - A kérdésben valame­lyest már a válasz is benne van: rendkívül szerencsétlen a helyzet, ami Szegeden ki­alakult. Én nem győzöm saj­nálni a szegény polgármes-

Next

/
Thumbnails
Contents