Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 29. INFORMÁCIÓ 5 Válni készülnek Agyő, Algyö? Szegediek maradjunk vagy algyőiek legyünk? (Fotó: Somogyi Károlyné) Mig Magyarországon a tanácsrendszer idején alig 1400, addig most körülbelül 3156 település önálló. Algyö lehet mondjuk a 3157. olyan település, ahol önálló önkormányzat intézi a lakosság ügyeit. A Szegedhez 1973-ban csa, tolt egyik község, Algyö 'szabadulni szeretne a nagyvárosi kötelékből. Ennek előzményeit és indokait dr. Piri József független önkormányzati képviselő elmondta lapunknak. A tegnapi számunkban megjelent összeállításból technikai okok miatt kimaradt a Szeged szempontjait megvilágító vezetők véleménye, illetve a „válóper" technikai részleteinek ismertetése. • Hogyan fogadta az algyőiek önállósodási törekvésének hírét? - kérdeztük dr. Szalay Istvánt, Szeged polgármesterét. - Meglepetéssel, de nem megütközéssel. Az algyőiek törvényadta joga, hogy sorsukról döntsenek. • A „csatolt községek" közül Tápé volt az első, mely megpróbált visszatalálni az önálló települési lét jelentette útra. Most Algyőn kezdeményezik, hogy népszavazás döntse el: maradjanak szegediek vagy legyenek algyőiek. De Kiskundorozsma is prüszköl, mert többször úgy érzi: Szeged nem sajátjának, csupán egyik provinciájának tekinti. - - Ha egy központi jogszabály lehetővé tenné mint erről az önkormányzati választások előtt szó volt hogy az egykor a vidéki nagyvárosokhoz csatolt községek kerületekként, vagyis a jelenleginél lényegesen nagyobb önállósággal működjenek, akkor az elszakadás gondolata Algyőn sem született volna meg. • Szeged számára presztízsveszteség, hogy testéről egy városrész leszakad? - Semmiképpen! De ne feledjük: egy nagyváros részének lenni hosszútávon biztonságosabb, mint önállóan gazdálkodni. Lehetővé teszi, hogy egy városrész, talán a többi rovására, a differenciált fejlesztés következtében, hitelfölvétel nélkül megelőzze magát. Bizonyítja ezt Algyő esete, hiszen az utóbbi években a többi városrészhez képest jobban fejlődött, a nagy szegedi kasszából oda több pénz csurgott. Úgy vélem, egy Algyő típusú településnek a „válás" pillanatnyi előnyt hozhat. A MOL és az Algyőhöz tartozó területen megépülő gázerőmű iparűzési adója szép bevételt jelenthet. Ám félbemaradhatnak az Algyő további fejlődését hozó beruházások, például a Sándorfalvával összekötő út megépítése. • Szeged hogyan viszonyul Algyőhöz? - Bennem nincs előítélet! Ha elválnak útjaink, akkor is barátságos szomszédok leszünk. • Egy Algyő nagyságú településnek egy nagyváros részeként vagy önállóan könnyebb gazdálkodni? - kérdeztük Básthy Gábor gazdasági alpolgármestert. - Most készíti a hivatal az előzetes számításokat, hogy az esetleg önálló Algyő költségvetését milyen sarokszámok jellemeznék. Az bizonyos, hogy külön többe kerülne a közigazgatási és egyéb feladatok ellátása, mint Szegeddel közösen. Ez kompenzálni úgy lehet, hogy a lehető legtöbb helyen megmarad az együttműködés, például intézményfenntartó társulás, illetve egyéb formában. Ha arra kerül a sor, Szeged segíteni fog beindítani az új település önkormányzatának működését. Az önkormányzati törvény írja elő, hogy a népszavazást kötelező kiírni, ha a polgárok az úgynevezett községegyesítésről vagy annak megszüntetéséről kívánnak dönteni. Ehhez - a szegedi közgyűlés 1991-ben hozott rendelete értelmében - az ott élő választópolgárok 20 százalékának aláírása kell - tudtuk meg dr. Tóth László jegyzőtől. - Algyőn ezen már túl vannak. A szegedi polgármesteri hivatal se húzza az időt: a választási bizottság már összeült, szerdán az aláírások hitelesítésével is végeztek, így a szeptember 5-i közgyűlés elé kerül az ügy. A helyi népszavazás várhatóan októberben lesz. Érvényességéhez a lakosság több mint 50 százalékának, vagyis körülbelül 2400 főnek kell megjelennie. A szavazatok 50 százaléka, plusz egy, vagyis 1201 személy akarata elegendő az önállósághoz. Ha ez összejön, akkor a közgyűlés benyújtja a községalapítási kérelmet a Belügyminisztériumhoz, s a köztársaság elnöke dönt. Aztán kiírják az önkormányzati választást. Algyő 1997-ben már önálló lehet. Ú. I. Mi van a levegőben? Tiszta a levegő? A kérdés leginkább krimikben hangzik el, amikor a bűnözök a nekik „falazóktól" érdeklödnek, nincs-e illetéktelen személy a közelben. A szó szoros értelmében is hiteles választ kaphatunk a kérdésre, mivel Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúton, a Démász Rt. udvarán már üzemel a 20 millió forintos beruházással létrehozott, a levegő tisztaságát folyamatosan vizsgáló (immissziós) automatikus mérőállomás. A környzetvédelmi minisztérium országos programja keretében adták át Dél-Magyarország első ilyen berendezését. A 15 milliós központi apanázs mellett a MOL Rt. helyi kirendeltsége is zsebbe nyúlt, hogy üzembe helyezhessék a berendezést, amelynek a Démász adott helyet és - ami nem elhanyogolható - biztosítja az üzemelés költségeit. Folyamatosan tesztelik a Kossuth Lajos sugárúton a levegő tisztaságát. A konténerben lévő berendezéssel ismerkedett Rakics Róbert, minisztériumi főosztályvezető is. (Fotó: Miskolczi Róbert) A továbbiakat illetően az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen megtudtuk, hogy a fejlesztés következő lépéseként hamarosan egy nagy méretű monitoron, avagy fényújságon keresztül juttatják majd el az információkat, tudnivalókat a lakossághoz, a szegediekhez. A berendezés jóvoltából tudni lehet majd a levegőben lévő szénmonoxid, az ózon, a nitrogénoxid, a kéndioxid mértékének adatait, a fényújságon mgejelennek a meteorológiai jelzések is. A környzetvédelmi tárca évente 100 millió forintot szán a légszennyezést regisztráló műszerek fejlesztésére, azonban az állomások üzemeltetésének költségei jelentik manapság a bizonytalansági tényezőt. A fejlesztéshez azonban olyan partnerekre van szükség, mint Szeged esetében a MOL és a Démász volt. V. F. S. Már legalább két hónap eltelt azóta, hogy az Agroker Rt. nevét utoljára leírtuk lapunkban. Túl nagy a csönd az eladósodott vállalat körül. Szakértők ezt a nyári időszaknak „tudják be", hiszen mindenkire, még az Agroker ügyeivel foglalkozókra is ráfér a szabadság. A nyár elején egyszer már elkezdődött az Agroker Rt. felszámolása, de végül „visszahívták" a kirendelt felszámolót. Még árverést is meghirdettek júniusban, ám az elmaradt. Az ok - nyilatkozta lapunknak a Kvantumbank igazgatója, dr. Boda Gábor -, hogy egy vevő volt, a Kvantumbank, neki pedig jogában áll eldönteni, vesz-e Agrokert vagy nem vesz. (A Kvantumbank valóban csak egymaga maradt a ringben, mint a KHB Rt. tulajdonában lévő, krízisügyek kezelésére szakosodott bank. A KHB-nak pedig akár 400 millió forintos követelése is lehet - ugyanekkora összegű a bejegyzett jelzálogjoga • Az Agroker-ügy Egy helyben topognak -, amennyiben igaz a hír, hogy időközben kivásárolta az Agrobank-utód Mezőbank Rt. 100 milliós hitelcsomagját.) Hivatalos források szerint a Kvantumbank - amely azonnal értékesítené az ingatlant és az épületeket - kész a szegedi önkormányzattal való tárgyalásra. Kíváncsian várja a szeptember 5-i közgyűlést, amelyen újra napirendre kerül a téma. „Együtt kell működnünk, hiszen ők vannak Szegeden, mi meg Pesten." A várost valóban nem lehet kihagyni az ügyből, mivel 14,7 százalék erejéig tulajdonosa az Agroker Rt.nek. A többségi részvénycsomag azé az Excom Kft.-é, amelynek Bogdándi Győző az egyik tulajdonosa, s amelyet - akárcsak az Agroker Rt.-t - Bogdándi Győző igazgat. Bogdándi neve ismerősen cseng az újságolvasók előtt. Tevékenységéhez fűződik az Agroker csődje, valamint az a hosszú vita- és persorozat, amelyet a szegedi közgyűléssel kezdeményezett, mivel az nem tette magáévá a gondolatot: a dorozsmai nagybani piac áthelyezését az Agroker telephelyére. Nagy kérdés, hogy áll hozzá az új helyzethez a város, hiszen mára az Agroker Rt. „döglött oroszlán". Miután a város részéről oly sokan annyi mindent mondtak az eltelt években, és hivatalosan leginkább nemet, vajh, ki meri ezúttal az ellenkezőjét állítani? Szeptember 5-én tehát újra tárgyalja a városi közgyűlés a piacok, közvetve az Agroker ügyét is. Ezúttal azért, mert a főépítészi iroda előterjesztést készített, amelyben a dorozsmai nagybani piac lehetséges utódjául több helyszínt, köztük az Agroker-telepet is megvizsgáltatta szakértőkkel. Közülük mindenféle számítás szerint (a piac megközelítése, bővíthetősége, építési költségei, közművekkel, egyéb infrastuktűrával való ellátottság) három terület kapott maximális pontszámot: a jelenlegi dorozsmai, az Agroker Kakas piaca, valamint az E75-ös és a leendő 43-as bekötőút csomópontja. Városházi berkekből hallani, hogy a korábban a Kakas-piacot támogató képviselők úgy érzik, az élet őket igazolta. Más képviselők viszont még mindig nincsenek meggyőzve, és azt mondják, a terület nem piacnak, sokkal inkább előremutatóbb feladatok ellátására alkalmas. És hogy mindenképpen meg kell egyezni a Kvantumbankkal. Ma még semmi sem biztos. Legfeljebb az valószínű, hogy az Agroker nem kerüli el a felszámolást. Valamint a legnagyobb vesztesek a bankok, amelyek meghitelezték az Agroker megalomán célkitűzéseit. Kihelyezett 400 milliójukból - amennyiben a cég csak telekáron kel el legfeljebb 150 milliót láthatnak viszont. Fekete Klára Hogyan bírja a beiskoláztatást? Az átlagszülö ilyentájt nyakába veszi a várost, s megpróbálja a lehető legolcsóbb áron beszerezni csemetéjének az évkezdéshez szükséges tanszereket. Ha végignéz öt üzletet, s még mindig nem kap olyan ceruzát, zsírkrétát, füzetet, ami árban és minőségben is megfelel, akkor másnap újra kezdi vándorlását. Az utca emberét arról kérdeztük: hogyan bírja anyagilag és idegileg a tanévkezdést. Agócsi Sándorné (rokkantnyugdíjas, volt asszisztensnő): Nagyon nehezen bírja a családunk a beiskoláztatást mind anyagilag, mind idegileg. Három iskoláskorú gyermekem van; a legkisebb most lesz harmadik osztályos, a legnagyobb pedig másodikos középiskolás. A középső gyermekem szeptembertől megy középiskolába, s annyiba kerül majd neki a tankönyv, mint ahány Agócsi Sándorné, Geráné Matos Mária és Illés István. (Fotó: Somogyi Károlyné) u a hét kérdése esztendős, azaz tizenötezer forintba. Mindehhez hozzátartozik, hogy öt éve vagyok rokkant nyugdíjas, s havonta tizenháromezer forintot kapok. A család egyébként a beiskoláztatás során teljes egészében felélte az összes megtakarított pénzét. Geráné Matos Mária (tanár): Véleményem szerint a tankönyvek rendkívül drágák. Hála Istennek nekünk nem kellett új iskolatáskát venni, mert még a régi is megteszi, de a hozzátartozó felszereléseket, tolltartót, ceruzákat, füzeteket és a többit mind meg kellett vásárolnunk. Jelenleg tízezer forintnál tártunk, de még ruhaneműt - tornacipőt, tornadresszt stb. - nem vásároltunk. Úgy gondolom, még négy-ötezer forintot biztosan költünk a tanévkezdésre. Illés István (vállalkozó): Idegileg már a tűréshatáron vagyunk, hiszen minden rendkívül sokba kerül. A fiam most kezdi az általános iskola negyedik osztályát. A tanszerekre, könyvekre és ruhákra eddig körülbelül húsz-huszonötezer forintot költöttünk. Azt hiszem, mi már teljes egészében felkészültünk a tanévkezdésre. Azért mondom, hogy azt hiszem, mert szerintem később úgyis kitalálnak még dolgokat az iskolában, hogy mi kell a gyermeknek. Sz. C. Sz. Ú| Pannon GSMszolgáltatás • DM-információ A Pannon GSM Távközlési Rt. egyik legjelentősebb tulajdonosa, a Telecom Finland (TF) a finn IFOR-NATO szolgálat számára a boszniai Dubojban felállított egy GSM-bázisállomást. A Pannon GSM előfizetői 1996. december 20-ig, a bázisállomás tervezett ideiglenes működéséig „vándorolhatnak" mobilkészülékükkel, azaz használhatják mobiltelefonjaikat a besugárzott területen. • Az EKO-Park díszei Csemeték a Mimóza napköziben Ki mer manapság tanítói oklevéllel a zsebében tanügyi vállalkozásba (már maga a fogalom is újdonság!) kezdeni? A szegedi próbálkozások közül az újszegedi EKO-Parkba települt Mimóza napközi mindenesét, Fodor Béláné Török Irmát kérdeztük: 9 Milyen szakmai háttérrel vágott neki a tájunkon nem mindennapi, de a jelek szerint azzá váló vállalkozásnak? - Szegeden tizenegy éven át tanítottam a Madách Imre Általános Iskolában. Meg vagyok győződve, hogy a kezeim alól kikerült gyermekek és szüleik értékelik ottani munkámat. A kitűnő adottságokkal rendelkező EKO-Parkban - nem újdonság: itt ideálisak a körülmények - megvalósíthatom a komplex, összetett nevelésről szóló elképzeléseimet. • Mit értsünk ezen? - Kétdiplomás nevelő vagyok. Ökológus szakképesítéssel is rendelkezem. Mindemellett tagja vagyok a drámapedagógiai társaságnak, s a Madáchban Kazinczy-díjas színjátszó szakkört vezettem. A Magyar Nyelvápolók Szövetsége egyik alapítójaként pedig 1990-ben, Péchy Blanka és dr. Deme László jelenlétében országos bemutatót tarthattam... • Ezek szerint kétirányú elkötelezettségét próbálja kamatoztatni? - A legfontosabb nyilvánvalóan a napi feladatok megoldása lesz, tehát a felkészülés a-másnapi órákra - ökológusként viszont ki fogom használni az EKO-Park adottságait természetvédelmi napok szervezésével, tartalmas Tisza- és Maros-parti sétákkal; másrészt nevelői tapasztalatom azt diktálja, hogy a nyelvi igényesség rögzítése a 6-10 éves gyermekeknél a legeredményesebb. Hitvallásom szerint az ekkor kapott, bővített útravalóval gazdálkodnak felnőtt korban is. Az anyanyelv tisztelete és szeretete visszahathat a lélek esetleges durvaságaira is... Mindemellett biztosítjuk az angol nyelv tanulását az ezt óhajtóknak, egyúttal bevezetjük a testtartást javító tornát, valamint a kézműves foglalkozást és képességfejlesztő játékokkal szórakozhatnak a gyermekek. Minden értük történik. P. S.