Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 1. BELFÖLD 3 jegyzet • Takarékpénztári törvényjavaslat A lakáshoz vezető út Milyen úton jutunk lakáshoz? (Fotó: Gyenes Kálmán) Varázsolt tetők? A mi a világ gazdagabb felén természetes, nálunk a társadalom jelentős részének elérhetetlen: eladó­sodás nélkül saját lakásban kezdeni a pályát, házassá­got. Azok a huszonévesek, akik nem a versenyszférában keresik a boldogulást, hanem diplomával a kezükben, mondjuk közalkalmazottként próbálnak tetőt varázsolni a fejük felé, legfeljebb párszázezer forintos hitellel szá­molhatnak, melynek törlesztőrészlete elviszi az amúgy sem magas fizetés harmadát. Akiknél nincs szülői se­gítség, marad az albérlet, legalább a második gyerme­kig, az állam ugyanis csak ekkor enged el jelentős összeget a hiteltartozásból. Pedig egymillió alatt még tetőszinti panelt sem lehet kapni. Változtatni látszik a helyzeten a lakástakarékpénztárakról szóló törvényja­vaslat, melyet a kormány már elfogadott, szeptember­ben pedig a parlament elé kerül. Eszerint öt éven át tar­tó előtakarékoskodással, havi tízezer forint befizetésé­vel, valamint az ehhez kapcsolódó állami támogatással, hitellel és kamatokkal 1,7 millió forinthoz lehetne jutni. A törvényjavaslatnak máris vannak bírálói, akik azt mondják, kevés a havonta befizetett tízezer forint, s még kevesebb az alig több, mint másfél milliós vég­összeg. (Lehet ugyan többet fizetni havi tízezernél, de az állami támogatás ekkor sem haladhatja meg az évi 36 ezer forintot.) Úgy tűnik, az elképzelés valóban in­kább a fizetésekhez, mint a lakásárakhoz igazodik. 1,7 millióért legfeljebb lakásnak csak kis jóindulattal ne­vezhető tetőt s négy falat lehet majd vásárolni. Ha vi­szont húsz-huszonötezer forint lenne a saját befizetés határa, feltehetően éppen azok nem tudnának belépni a hitelkonstrukcióba, akiknek kitalálták: a kisfizetésű, önerővel nem rendelkező rétegek. » UjlcIS-* aXr Vú ÉJXJ^, • A nyugdíjasok helyzete Százból 28-an rokkantak „Szanazugi buli" • Szanazug (MTI) Tíz-egynéhány könnyű­zenei együttes szórakoztatja a kétéves szünet után újra megrendezendő „Szanazugi buli" közönségét; a három­napos, augusztus 2-án, pén­teken kezdődő rendezvény­nek a Kettős-Körös kezdeté­nél, a Fekete- és a Fehér­Körös összefolyásánál lévő üdülőfalu ad helyet. A ko­rábban a békéscsabai, béké­si és gyulai KISZ-esek által rendezett nyári vízparti ifjú­sági szórakoztató programot ezúttal a szanazugi Nádas Kemping szervezi. A péntektől vasárnapig tartó hangversenysorozat szüneteiben gyermekműsor, tűzoltó, karate és lovas be­mutató, néptánc és sporttánc szórakoztatja majd a közön­séget. A Körös menti hétvé­ge érdekességének ígérke­zik Szanazug legerősebb emberének a megválasztása is. Felszámolt lövészdandár • Nyíregyháza (MTI) Befejeződött a nyíregy­házi Damjanich János Gé­pesített Lövészdandár fel­számolása, melyet a haderő­csökkentés jegyében rendelt el még március elsején a honvédelmi miniszter. A jogutód nélkül meg­szüntetett katonai alakulatot szerdán törölték a honvédel­mi egységek nyilvántartásá­ból, s csapatzászlóját a bu­dapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban helyezték el. A dandár Szabolcs-Szat­már-Bereg megye legna­gyobb katonai alakulata volt. Oszlopos Piéta • Gyár (MTI) Restaurálják és a történel­mi belvárosban állítják fel az oszlopos Piétát Mosonma­gyaróváron. A késő rene­szánsz kőemléket Mey Já­nos, a magyaróvári grófság ítélőszékének vezetője állít­tatta 1653-ban az elítéltek lelki üdvéért. Erről tanúsko­dik az oszlop német nyelvű szövege. Az oszlopot pajzs díszíti, rajta két oroszlán ábrája, mancsukban kalásszal. A Piétát mészkőből faragták, alkotója ismeretlen; restau­rálását Szűcs László szob­rászművész vállalta. úi mentőállomás • Rákoskeresztúr (MTI) Új mentőállomást adtak át Rákoskeresztúron, az Egész­ségház utca 3. szám alatt. A volt munkásőr-objektum áta­lakítása és berendezése 42 millió forintba került, amelyből 30 milliót a helyi önkormányzat, 12 milliót pedig az Országos Mentő­szolgálat állt. A beruházás eredményeként négy mentő­autó - ebből egy esetkocsi ­és három betegszállítóautó áll a rászorulók rendelkezé­sére. Az Egészségügyi Köz­pont a rákoskeresztúriak mellett Pécel. Maglód, Ecser és Gyömrő lakosait is ellátja majd. • Budapest (MTI) A lakástakarékpénz­tárakról szóló törvényja­vaslat, melyet a kor­mány júliusban elfoga­dott, és várhatóan szep­temberben kerül a par­lament elé, legalább egymilliárd forint jegy­zett tökével alapítható szakosított hitelintézet­ként nevesíti a lakásta­karékpénztárat. Alapte­vékenységükkel, azaz a lakásra, takarékosko­dással összhangban meghatározott szerződé­ses feltételek teljesülése esetén betétgyűjtést és hitelnyújtást is végezhet­nek. Az ilyen pénztárak alapítására, működésé­re és felügyeletére a la­kástakarékpénztárakról szóló törvényjavaslat mellett érvényes lesz a szintén az ősszel a par­lament elé kerülő hitel­intézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat is. A törvényjavaslat szöve­gezése szerint lakáselőtakaré­kossági szerződést a lakásta­karékpénztárral devizabelföl­di természetes személy, azaz magánszemély saját nevében köthet, saját maga javára vagy az általa megnevezett devizabelföldi természetes személy, mint kedvezménye­zett javára. Az állampolgárok mellett a társadalmi szerve­zetek, illetve eseti gondno­kok, intézeti gyámok, alapít­ványok, valamint helyi ön­kormányzat, esetleg vala­mely egyház is lehetőséget kap arra, hogy lakáselőtaka­rékossági szerződést kössön állami gondozásban élő gyer­mek, mint kedvezményezett javára az állami gondozott életkezdésének elősegítése céljából. Lakásszövetkezetek is köthetnek majd ilyen típu­sú szerződést lakástakarék­pénztárakkal a tulajdonuk­ban, vagy a tagjaik közös tu­lajdonában álló épületrészek felújításához és korszerűsíté­séhez szükséges pénzügyi források előteremtése érdeké­ben. Ezenkívül „előtakaré­• Budapest (MTI) Immár másfél évtize­de apad az ország la­kossága, kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak. Idén az első félévben a születések száma to­vább csökkent, a halan­dóság az év első három hónapjában kiugróan magas volt, az utóbbi hónapokban azonban kissé mérséklődött - tá­jékoztatta szerdán a Központi Statisztikai Hi­vatal a sajtót. Az adatokból kitűnik, hogy ezer lakosra az év első felében 10,3 élve születés ju­tott, ugyanakkor 14,7 halálo­zás. A születésszám az első félévben 2,6 százalékkal, a Augusztus l-jétől egész Csongrád megyében kérhető a „kék" és „zöld" telefon­szám, valamint a részletes havi számla - tudtuk meg a Déltáv Rt-től. A kényelmi szolgáltatások bővítésének szándékát már a szegedi ipa­ri vásáron bejelentette a Dél­táv Rt., ám még saját magu­kat is megelőzték egy kissé: a részletes telefonszámla biztosítását ugyanis csak szeptembertől tervezték. koskodó" lehet bármely tár­sasházi lakás tulajdonosa, vagy a társasház nem lakás céljára szolgáló helyiségének birtokosa is, a közös tulaj­donban álló épületrészek fe­lújításához és korszerűsítésé­hez szükséges pénz össze­gyűjtése céljából. A törvényjavaslat tétele­sen meghatározza, miben áll a lakáselőtakarékossági szer­ződés tartalma. Eszerint a szerződés olyan betét- és hi­telszerződés, amelyben a la­kásra előtakarékoskodó ma­gán vagy jogi személy arra kötelezi magát, hogy a szer­ződéskötéskor egy összeg­ben, vagy a megtakarítási idő alatt előre meghatározott rendszerességgel, egyenlő részletekben történő befizeté­sekkel meghatározott forint­összeget helyez el a lakásta­karékpénztárnál betét formá­jában, és azt hosszabb időre leköti. A lakástakarékpénz­tár pedig a szerződésben meghatározott feltételek tel­jesülése esetén, az üzlet sza­bályzatában rögzített mód­szer szerint a szerződésben meghatározott lakáscélú köl­csönt forintban nyújtja majd ügyfelének minimális futam­idő lejárta után. Ez a minimá­lis idő a jelenlegi elképzelé­sek szerint négy év lehet, ma­halandóság 0,2 százalékkal csökkent. A népesség fogyá­sa 4,4 ezrelék volt a statiszti­ka szerint. Június végén az ország területén 10,19 milli­óan éltek, 22 ezerrel keve­sebben, mint félévvel koráb­ban. A halandósági ráta a legrosszabb Bács-Kiskun, Békés, Heves, Nógrád és Somogy megyében volt, ahol ezer lakos közül 15-16­an haltak meg. A halandósá­gi arány a legalacsonyabb Fejér és Veszprém megyé­ben A halál elsősorban a kö­zépkorú férfiak köréből, és főként a falvakban szedte ál­dozatait. Mindössze az or­Az augusztusban kézbesí­tett számlákról tehát részle­tezést kérhet az, aki ellen­őrizni szeretné saját telefo­nálási szokásait, vagy eset­leg bármilyen oknál fogva túl magasnak találja a vég­összeget. A kék és zöld számokat ximálisan viszont nyolc évre lehet majd a lakástakarék­pénztáraknál betétet elhe­lyezni. E szerződések meghatáro­zott összegre szólnak majd, és ez az összeg magában fog­lalja a takarékoskodó által vállalt összes betételhelye­zést, a betétre jóváírt kama­tot, az állami támogatás mér­tékével, a támogatásra jóváírt kamattal és a lakástakarék­pénztár által folyósítandó la­káskölcsön együttes össze­gét. A szerződésben megha­tározott betéti- és hitelkamat mértékét, illetve a lakásköl­csön teljes hiteldíjának nagy­ságát a szerződés időtartama alatt nem lehet módosítani. A szerződés alapjárt a lakásta­karékpénztárnál elhelyezett betétből részösszeget nem le­het majd kivenni. Ha a kormány által elfoga­dott lakástakarékpénztári tör­vényjavaslat szerint az állam­polgár kihasználja összes le­hetőségét, akkor öt évig tartó, havi 10 ezer forintos megta­karítása, az állami támogatás, valamint a hozzákapcsolódó hitel együttes összege meg­közelíti majd az 1,7 millió forintot. Ez a PM számításai szerint egy 60 négyzetméte­res átlagos lakás árának mint­egy 40 százalékát fedezheti szág két megyéjében, Hajdú­Biharban és Szabolcs-Szat­már-Beregben gyarapodott a népesség lélekszáma. A szü­letéskor várható átlagos élet­tartam a korábbiakhoz ké­pest kismértékben növeke­dett: férfiaknál 65,3 év, nők­nél 74,5 év. A várható átla­gos élettartam az országon belül területenként is diffe­renciált, számítások szerint a férfiak 66,8 évet élnek Bu­dapesten, a falvakban vi­szont csak 62,4 évet. Az or­szág északkeleti területén rö­videbb életre számíthatnak a férfiak. Az elmúlt évben a halálesetek több mint 50 eddig csak a Matávtól lehe­tett kérni. Augusztustól vi­szont már a Déltáv Rt. is biztosítja azt a lehetőséget, hogy a hívott fél kontójára folytassák a beszélgetést ­persze csak akkor, ha ezt maga az előfizető is így akarja. mai árakon. Az állami támo­gatással kapcsolatban kidol­gozott konstrukció lényege a következő: az állampolgár saját betétjéhez kapcsolódó állami támogatás mértéke az adott évben elhelyezett pénz­összeg 30 százaléka, de ma­ximum évi 36 ezer forint le­het. Az állami támogatást éves rendszerességgel betét­számlán írják jóvá. Az állami támogatás azonban csak nyolc évig igényelhető, és csak az állami támogatással növelt betét lakáscélú fel­használás esetén, minimum négyéves megtakarítást köve­tően vehető igénybe. A havi rendszerességei történő betét­befizetés esetén - három szá­zalékos betéti kamatot felté­telezve - a támogatással együtt a lakástakarékbetét át­lagos éves hozama, négyévi megtakarítást figyelembevé­ve 16 százalék lesz. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy a pénzinté­zetek által nyújtott hitel ma­ximális kamata 10 százalék lehet. Ez a kamatszint azon­ban csak a felső határ, valójá­ban az egyes hitelintézetek határozzák majd meg a lakás­betétek után a kamatot úgy, hogy az még az illető pénzin­tézetek számára is kedvező legyen. százalékát szívkoszorú- és agyérbetegségek, valamint a rák okozta. Sok a májzsugo­rodás az alkoholizmus miatt. Ez a betegség a férfiak köré­ben a hatvanas évektől nap­jainkig tízszeresére, a nőknél nyolcszorosára emelkedett. A statisztika arról is szá­mot ad, hogy Európában az elmúlt években 1000 lakosra átlagosan 12 születés és 11 halálozás jutott. Ezen belül számos országban a születési ráta hasonló, vagy alacso­nyabb volt, mint Magyaror­szágon, a halandóság ugyan­akkor 8-10 ezrelék körül mozgott. A Magyarországon kialakult halálozási arányok - bár korcsoportonként vala­melyest javultak az elmúlt években - Európában igen magas. A „zöld vonal" hatjegyű hívószáma minden esetben 06-80-nal kezdődik, s a be­szélgetés teljes díját a hívott fél fizeti. A „kék vonal" kezdőszámai 06-40, s hasz­nálata esetén a hívó fél állja a helyi tarifát, a hívott pedig az összes többi költséget. A két vonal természetesen helyi és távolsági beszélge­tések lebonyolítására is al­kalmas. Ny. P. • Budapest (MTI) Magyarországon 35 év alatt 16,8 százalékról 22,5 százalékra növeke­dett az 55 évesnél idő­sebb nők, illetve a 60 évesnél öregebb férfiak, azaz a nyugdíjas korú­ak aránya a népesség­ben. A tényleges nyug­díjasok hányada még ennél is lényegesen na­gyobb mértékben - 6,4 százalékról 30,1 száza­lékra - emelkedett ugyanezen idő alatt. Je­lenleg mintegy 3,1 millió ember részesül nyugdíj­ban, járadékban, vagy egyéb nyugdíjszerű ellá­tásban. Minderről a Köz­ponti Statisztikai Hivatal tájékoztatta a sajtót. Az adatok szerint Ma­gyarországon a nyugdíjakra a GDP 10-11 százalékát for­dítják, hasonlóképpen mint Olaszországban és Francia­országban. Németországban és az Egyesült Királyságban ez az arány 6-7 százalék, az • DM-információ Az elmúlt időben lapunk is több alkalommal foglalko­zott a kenyér árának emelé­sével. Most több helyen olyan információ látott nap­világot, miszerint mától emelkedik a liszt termelői és természetesen fogyasztót ára is. A hírek szerint augusztus l-jétől átlag 7-9 forinttal fi­zethet többet a fogyasztó egy kiló lisztért. A Délgabona Rt. kerese­kedelmi igazgató-helyettese. Kecskeméti Gábor kérdé­sünkre elmondta, valóban emelkedik a liszt ára, de ez malmonként, vállalkozáson­USA-ban 5, Kanadában 4 százalék. Magyarországon a társadalombiztosítási ala­pokból származik a nyugdí­jasok 86 százalékának ellátá­sa. E forrásból idén az év elején nyugdíjat és járadékot 2,6 millióan kaptak. A nyug­díjasok aránya a legmaga­sabb Budapesten. Békés, Heves és Nógrád megyében. A társadalombiztosítás or­szágos adatai szerint 100 nyugellátásban részesülő kö­zül 61-en öregségi nyugdí­jat, 28-an rokkantsági nyu­gellátást, a többiek özvegyi nyugdíjat, illetve baleseti já­radékot kapnak. A nyugdíjban és járadék­ban részesülők havi átlagos jövedelme jelenleg 18 ezer 216 forint. A nyugellátások havi összege a múlt év janu­árjától mintegy 29 százalék­kal nőtt, miközben a fo­gyasztói árak körülbelül 40 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjak és járadékok összege a foglalkoztatottak nettó átlagkeresetének 67 százalékát teszi ki. ként eltérő időben fog bekö­vetkezni. Ők mától még nem emelnek, erre valószínűleg két hét múlva kerül majd sor. Az indok? Egyrészt bú­zahiány várható, másrészt idehaza magasba szöktek a búzaárak. A 38-40 forintos nagyfogyasztói lisztár a 17­18 forintos kilónkénti búza­árra lett kiszámolva. Márpe­dig lassan 24-25 forintba ke­rül az alapanyag kilója. Az már egészen más kérdés, hogy ha a világpiacon folya­matosan csökken a gabona­tőzsdéken az árindex, vajon nálunk miért a folyamat for­dítottja játszódik most le? • Népesedési helyzet Apadó magyarság • Új Déltáv-szolgáltatások Kék-zöld szám • A megyében csak két hét múlva? Ingatag lisztárak

Next

/
Thumbnails
Contents