Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 1996. AUG. 1. ajánló MA ZÁRVA TART augusz­tus 31-ig a béketelepi, a gyálai, a Klebelsbergtelepi, a kecskéstelepi fiókkönyv­tár. NEMZETKÖZI NÉP­MŰVÉSZETI FESZTIVÁL: a megyeházán 10-12-ig An­na és Marc Crampton - ko­sárfonás, Arnie Klein - to­jásfestés, 14-16-ig Alexandr Isutyin - szövés, Hidi Endre - korongozás; az Alkotóház­ban 10-12 és 14-16 óráig szövés - Rostás Zoltánné, fazekasság - Tóth Sándor népi iparművész. VARGA MÁTYÁS Szín­háztörténeti Kiállítóháza (Bécsi krt. 1 l/A) mindennap 14-18 óráig tart nyitva. Hét­fő szünnap. CSONGRÁD MEGYE NÉPMŰVÉSZETE - a kiál­lítás a Juhász Gyula Műve­lődési Központban tekinthe­tő meg hétköznap 10-17 óráig. GYŰJTEMÉNYES BA­BAKIÁLLÍTÁS látható a Bartók Béla Művelődési Központban, naponta 10-19 óráig. A GYERMEKKÖNYV­TÁRBAN 14 órától pont­gyűjtő sorozat, az inkák négylábú kincse. A DUGONICS MOZI­BAN 15 órakor A Koppányi aga testamentuma cfmű fil­met vetítik. NYÁRI ORGONABE­MUTATÓ A DÓMBAN: 19 órától dr. Bottkáné Égető Mária orgonál. A JATE KLUBBAN 21-3 óráig Student est, nosztalgiabuli újdonságok­kal. Műsorvezető: Mátrai Róbert, Molnár Lajos, Poór Zsolt. IKDOUffiHU GÉPJÁRMŰVEZETŐI TANFOLYAM INDUL SM, Al, A, B kategóriás képzés, gyorsított tanfolyammal! AKCIÓI KRESZ-, műh«ly­elöadás INGYEN I Eü. oktatás holybanl Tanfolyam indul ougusztus 6-án, iá árakor az iroda tanterméban. Szagod, Mikszáth K. u. 18 Hétfőtől péntekig: 9-17 óráig, teiofon 325-083 Milyen az idei szegedi nyár? • Munkatársunktól Ha valaki mindennap az utolsó betűig elolvas­sa a Délmagyart, azt ve­heti észre, hogy gazdag programot kínálnak a szervezők a nyárra. Mind a városlakók, mind a turisták számá­ra. Először is volt a sör­fesztivál, majd a Szegedi Nemzetközi Vásár, nem­régiben elkezdődött a szabadtéri, miközben befejeződött a Városhá­zi Esték, indul a nép­táncfesztivál, kiállítások nyílnak, és a mozikról, meg a diszkókról még csak nem is beszéltünk. Mit szól mindehhez a szegedi nép? Ennek jár­tunk utána. i Hódi Anita (középiskolai tanuló): - Szombaton meg­nézem a Valahol Európá­ban-t a szabdtérin. Egyik es­te elmentem a próbájára is, nagyon tetszett.' Másutt még nem voltam, mert júliusban egész hónapban dolgoztam a Gabonakutató Intézetben, Képeinken balról jobbra: Hódi Anita, Gál Ferenc és dr. Híres Sarolta. (Fotó: Somogyi Károlyné) u a hét kérdése nem maradt időm a szórako­zásra. Különben a Körösi Jó­zsef közgazdasági szakkö­zépiskolába járok, most me­gyek harmadikba. Gál Ferenc (hivatásos katona): - Számomra azért csodálatos ez a szegedi nyár, mert egy hete született meg a harmadik gyermekem, a harmadik fiú a családban. Ennél szebb nyár nekem már nem is kellene. Ebből kifo­lyólag nem voltunk sehol üdülni, csak a gyerekek nya­raltak egy ideig a nagyszü­lőknél1. A rendezvényeket igyekszem figyelemmel kí­sérni, a Sörfesztiválon ugyan - mivel antialkoholista va­gyok - nem voltam, de a nemzetközi vásárt megnéz­tem. A szabadtérire, ha min­den igaz, akkor most szom­baton elmegyünk a gyere­kekkel együtt. Dr. Híres Sarolta (jo­gász): - A szabadtérire me­gyünk a gyerekekkel, a Va­lahol Európában előadására. Remélem, nagyon jó lesz és nem fogjuk megbánni. A ta­valyi élményeim jók voltak, ezért vettünk idén is jegyet. Ez az elkövetkező pár nap meghatározó programja, az­tán majd látjuk még, mit hoz még a nyár. Őrült biciklisek. Hopka Jánosné (321-435) óvodás­korú unokái testi épségét félti a Kárász utcán eszeve­szetten száguldozó bicikli­sektől. Ez sétáló utca, miért nem büntetik meg azokat, akik behajtanak a Korzóra? - kérdezi joggal olvasónk. Hasonló észrevételeket kap­tunk a kerékpárutakon repí­tő biciklisek miatt is. Nekik van elsőbbségük, az autó­sok azonban a fák, bokrok takarása miatt nem észlel­hetik őket, hiszen a másod­perc tört része alatt a jármű­vek előtt teremnek. Por és gáz. Tegnapi „po­ros" cikkünkre reagált B. T. (329-197), aki a pornál is nagyobb veszélyt lát a kipu­fogógázban. A város e szempontból legveszélye­sebb csomópontja a régi híd, amely mellé sajnos, mindkét oldalon strandok és játszóterek települtek. Köszönet. A Deák Fe­renc utcai óvoda (312-723) a nyári felújításban való aktív közreműködést köszö­ni meg a Haraszti, a Ko­vács, a Török és a Bojin szülőknek, Aigner Jenő Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal. Fekete Klárával oszthatják meg. Munkana­pokon reggel 8-10, vasárnap 14-15 óráig várjuk hívásaikat a 06-20­432-663-as telefonszámon. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgya­kat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. szobafestő nagypapának, valamint a névtelenségbe burkolózó parkettásnak. Találtak. Bodó András­nénál (320-011) átvehető egy SZOTE „című" kulcs­csomó, amit az alsóvárosi játszótéren talált. A Szeged Touristban (312-928) pedig egy olyan arany gyermek­karkötő, amelyen felirat ol­vasható. Aki a telefonba bemondja a szöveget, már­is mehet jogos tulajdonáért. Tb-kártya. Az Egész­ségbiztosítási Pénztár je­lezte, hogy tegnapi pana­szosunk gyermekének tb­kártyáját rajtuk kívülálló okok miatt nem küldték el. A gyermek ugyanis egyet­len nyilvántartásban és szá­mítógépben sem szerepel. Vértó és Algyő. A Vér­tóval tenni kéne valamit ­javasolja makkosházi tele­fonálónk (név és cím a szerkesztőségben) az illeté­keseknek. Olyan bűz árad ugyanis a tó felől, hogy már ablakot sem lehet nyit­ni a környéken. Hasonló­képpen inkognitóban sze­retne maradni B.-né, aki az algyői gázturbinás erőmű esetleges környezetszeny­nyező hatása miatt aggódik. Ezúton kéri a Petőfi-telepie­ket és a baktóiakat, hogy sa­ját érdekükben menjenek el a pénteken este 6 órai kez­dettel az algyői faluházba szervezett közmeghallgatás­ra. Volán-válasz. A múlt heti Csörögben Kovács Já­nos kérte, hogy az autóbu­szok hátulján is olvasható legyen a járat száma. A Ti­sza Volán Rt.-tői azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy ed­dig 30 autóbuszra szerelte föl a komplett jelzőrend­szert, s a program folytató­dik. A tegnapi Csörögben pedig B. A. panaszolta: az ellenőröktől - mivel a bér­letre nem írta rá igazolvá­nya számát - nemcsak csek­ket kapott, hanem bérletétől is megfosztották. A Volán szerint az utas bérletigazol­ványa olyannyira megron­gálódott, hogy rajta az el­lenőrzéshez szükséges ada­tok felismerhetetlenné vál­tak. A hölgy a helyszíni bír­ságot nem fizette ki, sőt a csekket sem vette át! miről írt a DM? • 75 éve A szerbek által megszállt területek kiüresítése Az Új Nemzedék írja: Elsőrendű ántánt-forrás­ból arról értesülünk, hogy a budapeti ántánt-misszió, az ántánt főtanácsának döntése alapján a legutób­bi napokban foglalkozik és pedig végleges formá­ban Baranya, Pécs, Baja, valamint a szegedi há­romszög kiürítésével, úgy hogy most már tisztán a kiürítés határidejének • 50 éve megállapításáról van szó. A szerbek kivonulásának első katonai művelete a Somogy-Tolna megszál­lott részeiből Baja város és vidékéről és a szegedi háromszögből való kivo­nulás. A második kiüresl­tési terület Pécs város és egész vidéke. A harmadik a végleges határig fog tör­ténni. (1921) A forint születésnapján Nagyon is emlékezete­sek az elmúlt heti piacok, amikor a Marx tér és Ti­sza Lajos körút a Szahará­hoz volt hasonló, vagy ha mégis akadt egy helyen áru, az megfizethetetlen volt, vagy életveszélyes annak megközelítése, megszerzése. A stabilizá­ció megkezdésével elő­idézett pénzszűke a rossz mellett meghozta az ör­vendetes jót is. A pénz­szűke idézi majd elő, hogy az árak napról napra esnek, a dolgozó be tudja szerezni napi főzelék- és gyümölcsszükségletét. Megváltozott az árus és a vevő társalgási módja is. (1946) • 25 éve Vízellátás a XXI. században Annak érdekében, hogy a vízellátás terén már ma megfigyelhető válság ne növekedjék, és a vízfogyasztást a jövő­ben is biztosítani lehes­sen, számos országban már kidolgozzák azoknak a nagyszabású közmun­káknak a terveit, melyek a XXI. században a lakos­ság vízszükségletének a kielégítését szolgálják. Az egyik legkorszerűbb ilyen terv a Szovjetunióban ké­szül. Kétszáz - egyenként három kilóméter3 köbtar­talmú - nagy víztárolót építenek. (1971) napló MA JOGSEGÉLYSZOLGÁ­LATI FOGADÓÓRÁT tart az MSZOSZ Csongrád Me­gyei Képviselete (Szeged, Eszperantó utca 3-5., I. em. 5.) 14-16 óráig. Dr. Hajdú István ad felvilágosítást a munkavállalók, munkanél­küliek, pályakezdők és nyugdíjasok részére. SZEGCD, Oroszlán u. I. Tol.: 62/471-066 Repüld + apartman - 2 Hát 49 900 Ft/te Repülő t apartman - 1 hit 39 900 Ft/(ő Repülő • szálloda" + Wpanzió 53 500 Ft/fő/hél Repülő + szálloda'" • lélpanziá 59 900 Ft/(ő/hél Repülő + szálloda"" + Wpanzió 75 900 Ft/lő/hét Mallorca: repülő + szálloda" + félpanzió 63 800 Fl/íö/hát Costa de! Sol: repülő + szállodait félpanzió 85 900 Ft/iű/hét Az árak az repülőtéri illetéket nem tartalmazzák! EGYÉB AKCIÓS ÉS LAST MINUTE AJÁNLATOKI • Szeged első olimpikonja Gönczy Lajos emlékezete Az 1927-ben megje­lent Szeged című monog­ráfia kát helyen is írja, hogy Gönczy Lajos, a Szegedi Torna Egylet tag­ja, 1896-ban „pompásan szerepelt a magasugrás­ban" a első újkori olim­pián, Athénban, „nagy dicsőséget szerezve a magyar névnek és az SZTÉ-nek". A Magyar életrajzi lexi­kon első kötete (1967) meg­lehetősen hiányos adatokat közöl Gönczy Lajosról. Ne­vét ipszilonnal írja; nem tud­ja, mikor, hol született; s azt mondja, Galíciában hall hősi halált. Az évszám utolsó számjegye helyén kérdőjel áll: 191?. Foglalkozásául ma­gántisztviselőt ír. A harmadik kötet (1981) a kiegészítések és a helyesbítések közt i-vel adja meg nevét, utána Grőn alakban közli állítólagos ko­rábbi vezetéknevét, születési helyül Szegedet, napul 1882. február 24-ét jelöli meg. Azt kéri, hogy példányunkban a foglakozásul megadott ma­gántisztviselő helyett tör­vényszéki bírót (íjunk. Mező Ferenc Az újkori olimpia Athéntől Rómáig (1959) című munkájában és Havas László A magyar sport aranykönyvében (1969) nem tud arról, hogy Gönczy Lajos Athénban versenyzett volna. Most, hogy születési évét tudjuk, nem is tarthatjuk va­lószínűnek, hogy a 14 éves diák akárcsak nézőként is ott lett volna Athénban. Ennek mind a szegedi lapokban, mind a piarista gimnázium nyomtatott értesttőjében nyo­ma lett volna. Gönczy Lajos (tehát már ekkor sem Grőn; nevét az értesítő is eleinte i-vel, később következetesen y-nal írta) ugyanis 1891-től a kegyes oskolába járt. Ha ezt előbb tudom, őt is fölemlege­tem abban a Piarista sereg­számlában, amelyet az iskola 275. születésnapja alkalmá­ból rendezett ünnepélyen el­mondtam, s amely azóta ol­vasható a Szeged júliusi szá­mában. Első gimnáziumban még csak magaviseletből, hittan­ból és tornából volt jelese, a többi tárgyból jója és elégsé­gese. Negyedikben már csak algebrából és történelemből volt jója, a többi jegye jeles. Az érettségi évében, 1899­ben németből, görögből, tör­ténelemből, mennyiségtanból jó, a többi jeles. Az érettségi eredményeit nem közölte az értesítő. De közölte éppen 1896-tól az év végi tornaver­seny eredményeit. Az ötödi­kes Gönczy Lajos győztes lett magasugrásban és szer­tornázásban. A hatodikos az előbbieken kívül „a távolra, bak- és rúdugrásban" is az is­kola bajnoka lett. Hetedikben magasugrásban, szertorná­ban, rúdugrásban és futásban is első volt. Az 1899. évi ér­tesítőből kimaradt a torna ver­senyről szóló beszámoló. Volt azonban más. Szegeden mind a piarista gimnázium­ban, mind a főreáliskolában népszerű volt a gyorsírás. Gönczy Lajos ebben is jeles­kedett. Nyolcadikosként ő volt a gyorsírókör titkára. Az iskolai versenyen 180 szóta­gos teljesítményéért harma­dik díjat kapott, 150 szótagos eredményével pedig ő lett az első. Ugyancsak 150 szóta­gon budapesti versenyen el­ért sikerével oklevelet kapott. Testnevelő tanára a világi Gönczy Lajos. (Archív fotó) Timina Ödön. Osztálytársai közt később nevessé vált Gombkötő Antal, Ivánkovits Imre, Márki Imre, Mihályffy László, Reök István és Schütz Antal. Ha Athénban nem is, 1900-ban Párizsban már ott volt a tizennyolc éves Gönczy Lajos, és 175 cm-es ugrásával bronzérmet szer­zett. Most vasárnap Atlantá­ban az aranyérmes magasug­ró amerikai Charles Austin 239 cm-rel lett győztes. A 3. helyezett brit Smith is 235 cm-t. Ám Párizsban a Gönczyt megelőző aranyér­mes amerikai is mindössze 181 cm-t ugrott. Egy évszá­zad alatt ennyit fejlődött a sportteljesítmény. Örök vita, hogy meddig mehet ez így, meddig növelhető az átugrott magasság; meddig csökkent­hető a megfutott út ideje. Óriási eredmény volt, amikor a férfiak száz méteres futása tíz másodperc alá csökkent. Atlantában szintén vasárnap új világcsúccsal: 9,84 másod­perccel győzött az aranyér­mes kanadai Donovan Bai­ley. Gönczy részt vett az 1904. évi Saint-Louis-i olimpián is: itt 177,25 cm-es ugrásával is csak negyedik helyezést ért el. Ugyanebben az évben ­már mint a Budapesti Egye­temi Atlétikai Club tagja ­vett részt hazai versenyen, és 182 cm-es teljesítményével a férfi magasugrás országos bajnoka lett. „Háromszor ja­vttja meg a magyar csúcsot" - írja Rózsaligeti László (Magyarok az olimpián, 1992). 1905-ben megint csak 175 cm-t ugrott, de ez is elég volt hazai bajnokságának megőrzéséhez. 1906-ban részt vett Athénban a „soron kívüli pánhellén olimpián". Itt szintén 175 cm-rel máso­dik lett. Gönczy Lajos további éle­tútjáról nem tudok. Még évekkel ezelőtt azonban megtaláltam halálhírét a Sze­gedi Napló 1915. demceber 11-i számában. Már előző nap megjelent a hír, de ott el­írták a keres'ánevét. A 46. gyalogezred 3. századának két tisztjéről, Gönczi Jenő dr. tartalékos főhadnagyról és Bárány Emil dr. tartalékos zászlósról frták, hogy „de­cember 3-án hajnalban a haza hős védelmében az olasz harctéren hősi halált haltak". Gönczyről azt is megírták, hogy csak napokkal előbb ment erre a harctérre. „Mind­kettőjüket Vizintini faluban helyezték örök nyugalomra." A helyesbítő cikkben ezt ol­vassuk: „Akkor már sejtet­tük, hogy a keresztnév hibás, a Gönczi Jenő dr. nem más, mint Gönczy Lajos dr., az is­mert szegedi ügyvéd és sportember." Riesz ezredes azt is közölte Somogyi Szil­veszter polgármesterhez írt levelében, hogy 3-án hajnali 3 órakor „ellenséges gránát által találva" esett el a két szegedi tiszt. A Szegedi Nap­ló azt is megírta, hogy Gönczy Lajos nemrég nősült. „Kiterjedt rokonsága gyá­szolja." Talán oldalági le­származottai még köztünk él­nek. A lexikonok adatait tehát ki kell javítani. Számon kell tartanunk Gönczy Lajost mint az első szegedi olimpi­kont, aki egyéni teljesítmé­nyével szerzett érmet. Ezt az­óta csak most, Czene Attila mutatta föl aranyával. Szá­mos szegedi szerzett ugyan különféle sportágban külön­böző olimpiai érmet, aranyat is, de valamennyi - vívó, úszó - csapatban. Ha valaki eljut Vizintini­be, keresse meg Gönczy La­jos sírját; ha megtalálja, te­gyen rá egy szál virágot. Ennyivel tartozunk Szeged első olimpikonjának. Pétor Lásxlé

Next

/
Thumbnails
Contents