Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1996. AUG. 17. • Szentesi fenyegetősdi Majdnem robbant a gázpalack Kis híján tizenöt em­berben tett kárt egy asszony Szentesen, aki fel akarta robbantani azt a házat, ahol rajta kívül öt család volt még. R. Z.-né L. Katalin, 35 éves hölgy tegnap dél körül bement távol lévő édesanyja lakásába, mely a Koszta József ut­ca 4. udvarából nyílik. Elbarikádozta magát, s elkezdett kiabálni, hogy amennyiben nem elégí­tik ki lakásigényét, úgy felrobbantja az egész házat. L. Katalin követelése nyomatékául egy gázpalac­kot cipelt a lakás közepébe, s készenlétbe helyezett egy doboz gyufát is. Hallván a fenyegetéseket, a megrémült lakók értesítették a rendőrsé­get. Egyenruhások és nyo­mozók szálltak ki a hely­színre, közben értesítették a tűzoltókat és a mentőket is. Szép lassan kiderült, hogy Katalin asszonynak a szom­szédaival támadt gondja, ezért kérte azt, hogy cserélje el a lakását az önkormány­zat. Azonban a polgármeste­ri hivatal Szentesen sincs ab­ban a helyzetben, hogy ilyen igényeknek eleget tudjon tenni. A hölgy azonban nm várta be a hivatali utat, s a zsarolást választotta megol­dásul. A hatóság kiérkezése után sem változtatott álláspont­ján: továbbra is fenyegetőleg lépett fel. A lakásban tört­zúzott, minden keze ügyébe akadó tárgyat földhöz vá­gott. A ház többi részét kiü­rítették, s biztonságba he­lyezték a lakókat. Ekkor az akciót vezető Sebestyénné Laurik Ágnes főhadnagy utasítására néhány civil ru­hás nyomozó önkormányzati előadónak adta ki magát, s tárgyalásokba bocsátkozott L. Katalinnal. Az elterelő művelet közben egy hátsó ablakon keresztül a rendőrök behatoltak a lakásba, s elfog­ták a fenyegetőző hölgyet. L. Katalint a szentesi kórház idegosztályára szállították, s amennyiben nem állapítanak meg nála cselekvőképessé­get kizáró betegséget, őrizet­be vétel mellett eljárást indí­tanak ellene. A vád ilyen esetben közveszéllyel fenye­getés bűntette. A. L. Vissza Istenhez, vissza az egyénhez, vissza a szülőkhöz vissza az alapokhoz Kedves szülők! Iskola-előkészítő csoportot (nagycsoportot) indít Szegeden a HOI.NAP ISKOIÁJA AIAl'ÍTVANY 1996. szeptemberében. Keresztény szellemű, személyes foglalkozást biztosító oktatást, angoltanítást kínálunk 12 fős csoportban További információk: 62494-815, 20249-794-es telefonszámokon. SZEGED. STEFftMIfl 10.. SHJTOHrtZ ITT FELflDHflTJfl HIRDETÉSÉT. REGGEL 7-Töl ESTE 7-IQ! f' DÉLMAQYARORSZÁQ WT. ^ • Gyékény szőve, szalma fanva jó Népi iparművészek Ósi tápai mesterség a gyékényszövés. Gyé­kényből szatyrot, párnát és szőnyeget sző, szal­mából aratási koszorút és falidíszeket fon, csu­héból babáknak ad éle­tet Kiss Lászlóné népi iparművész, a Dél-alföl­di Népművészeti Egye­sület Alkotóházának egyik oktatója. Gránát alma díjas. Mint nagyanyja és anyja, Kissné Marika néni is kék­festő kötény ölt, ha „szűni" kezd. Mikor beszélgetünk, akkor is jár a keze, „ijant" sodor. Egyik ujján szalmá­ból font gyiirü aranylik. - Az „ijanra" „szűjjük" az előre fölhasogott gyékény­szálakat - magyaráz, mert szemem villanásából látja, ennek az új szónak számom­ra nincs jelentése. - A belső szálakról leszedjük a „ sely­met", ebből készül az „ijan". Apáról fiúra szállt Tápén az ősi mesterség, a gyékény­szövés. A készárut a kofák vették meg, a megrendelés is hozzájuk futott be. - Gyékényt „szűttek" a szüleim és a nagyszüleim is. Még hat éves sem voltam, mikor először oda lopóztam édesanyám mögé, s lestem, mint „szú". Az asztal lábára „fölőtötték" a gyékényt, én ott „szúttem" a kicsi lábtör­lőket, hetente kettőt-hármat. Mikor azokat a „szülém" el­adta a fürdő előtti piacon, vett nekem öt deka selyem­cukorkát. Az volt a fizetség. Fura alakú tárgyak veszik körül Marika néni műhelyé­nek falát az Alkotóházban. - A gyékényből „szútt" párnát „szögény" helyeken a kemencepadka belső feléhez rakták. Édesapám arra „töl­te" a kabátját, vagyis a „ka­cabáját", aztán lepihent. A kanalas a „pitar" falán füg­gött, abba csúsztattuk a faka­nalakat, evőeszközöket. A második világháború idején a frontra gyártottuk azt az őrcsizmát - mutat egy ór­mótlan cipőfélére -, később .,Réggebben a fődön, nem fakereten szűttek." (Fotó: Miskolczi Róbert) a vágóhidakon használták, a csizmára ezt húzták, hogy ne fázzon annyira az emberfia lába. A pántlikás szatyor a tápai népviselet tartozéka. A fal mellett szövőszékek sorakoznak. Ezeken tanulják az ősi mesterség fogásait a pedagógusok, akik óvodá­soknak és iskolásoknak ad­ják tovább a természetes anyagból való alkotás örö­mét. A munkanélküliek a gyékényszövést megismerve megélhetési forrást remél­hetnek. így a Dél-alföldi Népművészeti Egyesületnek, az Alkotóháznak és vezetőjé­nek, Jelűnek Mártának kö­szönhetően lett jelene és lesz jövője egy régi mesterség­nek. - Apámék még a földön „szűttek". A „házban", vagyis a szoba közepén le­vertek négy karót, mögötte két „átalfa", erre „őtötték fő" az „ijant". A gyékény vízinövény, minél nagyobb a víz rajta, annál jobb a minősége. Por­gány, Pajor: a század elején jófajta gyékényszedő helyek voltak Tápé körül. Mostaná­ban a legjobb gyékényszedő hely: a Fehér-tó. DÉLMAQYARORSZÁQ szombat 12-től éjfélig 1996. augusztus 17. SZEGED, EKO-PARK, Fürj u. 92/B ekot park Csúcsok 12 orof férfi egyéni: Oyárí Psíwk 161,693 km 12 órás nói egyéni: ráfiór tniká 132,557 km 24 órás férfi egyéni: Bogár János 263,172 km 24 órás nói egyéni: Sigríd Lomtky 231,482 km 12 órás váltófutás férfi: Szabadka 193,040 km nón Palit! 147,016 km váltó­verseny JÖJJÖN EL, ÉS BUZDÍTSA A FUTÓKAT! CSALÁDI HÉTVÉGE AZEKO­PARKBAN, ah.1 a Stefánia Dixieland, Gold lovasklub, Nemtelen Erotika, Várkonyi Tibor és zenekara, valamint Ördögh Ottó szórakoztatja a közönséget. Ezt nem lehet kihagyni! IAU INTERNATIONAL ASS0CIAT10N Of ULTRARUNNERS GYERMELY Rt. - „Szent István hetibe" a férfiak fölkerekedtek. A gyé­kényvágás szeptember „utó­jáig" tartott. „Darunyakas" gyékényszedő kaszával vág­ták a gyékényt. A ház elé te­rigették szét száradni, aztán összekötötték és a padláson vagy más szellős helyen tá­rolták. Oly ízes és jellegzetes szavak alkothatnák Marika néni „Gyékényszövő kisle­xikonát"! - „Mogyorógyékény": vékonyszálú és sudár, szőni való. „Kádárgyékény": szé­leslevelű és puha, régen a kádárok használtak tömítő­anyagnak, de szatyor fülinek is kiváló. „Bőrgyékény": szorosra vert szövetű sző­nyeg, mely „leveti a vizet". „Bolondos": a legnagyobb méretű, 200X300 centiméte­res gyékényszőnyeg, melyet két személy szőtt. A „tek­nyőkaparó" cigányok és a vándor cirkuszosok ezzel fedték be a szekeret, ha letá­boroztak, akkor a „bolon­dosból" sátor lett. De a há­zaknál erre a szőnyegre terí­tették száradni a tarhonyát, a szabadban ezen ettek. „Hen­tesszatyor": béléses gyé­kényszatyor, amiben a húst szállították a vágóhidakról az üzletekbe. „Nagymónár­szatyor, kismónárszatyor": háromrészes, egymásba rak­ható bevásárlószatyor, melynek legkisebb része, a „diákszatyor" szolgált isko­latáskaként, s egy szezont kibírt, pedig püföltük vele egymást. - Abból dolgoztunk, amit a természet adott. Ahol nagy volt a gyermekáldás, látástól vakulásik „szűttek". Mint ahogy a gyékény is sokféle, az sem mindegy, milyen szalmával fogunk az aratókoszorú fonásához. - Az aratókoszorúnak a rozsszalma az istene, mert hosszúszálú és puha. Fonni öt szállal kezdünk, s körkö­rösen hajtjuk egymásra a szálakat. így alakul ki a csi­ga. Mert aratáskor, ha esett az eső vagy ha más okból pi­hentek az emberek, akkor vagy kártyázással töltötték az időt vagy szalmacsigát és szalmaboronát fontak - mu­tat szövőszéke fölé Marika néni, ahol a falat egy nemze­tiszínű szalaggal ékesített aratókoszorú uralja. Újszászi Ilona Zf — y Augusztus 19-26-ig a Tisza parti Diszkontban, a Joker ABC-ben (Tisza Lajos és Teleki u. sarok) és a Belvárosi ABC-ben (a Napsugár étterem helyén) 2000 Ft feletti vásárlás esetén a kedvező fogyasztói árból +5% engedményt kap. Hogy, jól kezdődjön a hete! /swBmém iip könyvajánlat :z Családi Ház Otthont építőknek és szépítőknek szólnak Kószó József könyvei. A Zrínyi Kiadó gondozásában meg­jelenő Családi Ház sorozat 4. kötete az épületek belső burkolatával foglalkozik. A belső burkolatokat érő ké­miai és fizikai hatásoktól kezdve, a padló-, fal- és menyezetburkolatok fajtái­nak ismertetésén keresztül egészen az elvégzendő munkákkal kapcsolatos ta­nácsokig mindent megtalál­hatunk itt. A szerző a tőle megszokott alapossággal tárgyal minden problémát a fejezetekben, s mivel nem fordított könyvről van szó, így az itt szereplő és aján­lott termékek mind besze­rezhetőek a hazai kereske­delmben. Ugyanez a kité­tel igaz a Szűkíts Kiadó gondozásában megjelent Ajtókra, valamint a Műsza­kinál kiadott Kerítésekre ­utóbbi társzerzője Klausz Csaba. A sokszor mellékes­nek tűnő problémák mellett nem szabad egy kézlegyin­téssel elmenni, hiszen a könyvekből kiderül, hogy a házunkat körülvevő keríté­sek - no és persze kerítés­kapuk -, valamint a bejára­ti és belső ajtók is igen ala­pos döntést igényelnek. Kószó József: Családi Ház 4. - Az épület belső burkolata (Zrínyi Kiadó); Kószó József: Ajtók (Szű­kíts Könyvek); Kószó Jó­zsef-Klausz Csaba: Keríté­sek (Múszaki Könyvkiadó) Róbert Merle: Üvegfal mögött Színhely a nanterre-i egyetem „üvegfallal" kö­rülvett, zárt világa. Az egyetemet és az egyetemi lakótelep négy épületét egy nyolcemeletes to­ronyház uralja: az egye­tem vezetőségének a he­lyiségei, tanácstermei. A torony a diákság szemé­ben a hatalom jelképe. A regény cselekmé­nyének időpontja: 1968. március 22. Ez a nap ugyanúgy kezdődik, mint a többi: a kollégium lakói felkelnek, készülnek az előadásokra, reggeliznek, veszekszenek, szeretkez­nek, szakítanak, órára mennek, vitatkoznak, gyűléseznek, hangoskod­nak és egyre hevesebben tiltakoznak az egyetem ósdi, elviselhetetlen rend­szere ellen, végül száz­negyven diák - a forrófe­jű, forradalmi „kemény" mag - elfoglalja a tor­nyot. Róbert Merle, aki eb­ben az időben tanára volt a nanterre-i egyetemnek óráról órára feleleveníti a nap eseményeit, s a „Mesterségem a halál" vagy „A sziget" című re­gényből megismert rész­letességgel, fordulatos­sággal meséli a történe­lemmé lett diáklázadás történetét. Róbert Merle: Az üvegfal mögött (Euró­pa Könyvkiadó) 456 oldal ®ölkten tómttjttefljw Szeged, Kossutfi L. sgt. 1. s 312-457 Délalföldi Gázszolgáltató Részvénytársasás pályázatot hirdet központi anyaggazdálkodási és értékesítési osztályán megüresedett munkahelyre, készletgazdálkodói munkakörbe. Pályázati feltételek: - minimum középiskolai végzettség, - 3 éves szakmai tapasztalat, széles műszaki ismeretek - erkölcsi bizonyítvány Előnyt jelent: középfokú vagy felsőfokú anyaggazdálkodási tanfolyam és francia vagy angol társalgási szintű nyelvtudás. Bérezés megállapodás szerint. Pályázni lehet részletes önéletrajzzal 1996. augusztus 25-ig „REGIONÁLIS 3296" jeligére történő beküldéssel a Sajtóházba. Panasonic zártláncú videorendszerek és biztonságtechnikai eszközök hivatalos importőre, forgalmazója a K\V Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kereskedelmi Cég Megbízhatóság - minőség 6726 Szeged, Szent-Györgyi Albert 31. 6701 Szeged, Pf.: 635. Telefon: 62430-511. Telefonfax: 62431-511. Rádiótelefon: 30380-911. Tűzvédelem, behatolásvédelem, biztonsági videorendszer, szaktanácsadás, telepítés, üzemeltetés, karbantartás. Nagykereskedelmi forgalmazás.

Next

/
Thumbnails
Contents