Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

n&vyna* ieálQYBe^s^O sA a-jUSiöt lódftvnérrioUé 2 KÜLFÖLD KEDD, 1996. AUG. 13. kommentár Kétszer négy M

ennyi kétszer négy? Nyolc! - vágná rá bármelyik alsó tagozatos kisdiák. A politikusok egyszeregye viszont másként szól. Ezt bizonyttja a napokban Komániában fellángolt vita is: jelölhető-e ismét Iliescu elnök? A számok makacs dolgok, de a politika még ezeket is képes megkérdőjelezni. A lényeg persze nem is abban van, hogy hat vagy nyolc évig tölti-e be az államelnöki tisztséget Iliescu. A kérdés ennél sokkal bonyolultabb. Európa, s főleg Kelet-Európa államfői változatlanul tovább öregszenek. Éppen csak ismét megválasztották a hatvankét esztendős Jelcint, s máris ismét jelentkeztek egészségügyi problémái. A hetven felé járó vagy azt elkerülő elnököket nemcsak országaik gondja, de betegségük is gyötri. A gazdasági életben az elmúlt években alapos fiatalodás ment végbe Európa-szerte, s idehaza is. A harmincasok-negyvenesek bebizonyították: semmivel sem rosszabbak az idősebbeknél. Sőt, a fiatalos lendület olykor inkább mellettük szól. Ahogyan az iileti világban, a politikában is fiatalításra lenne szükség. Alkotmányossági vita ide vagy oda, a kétciklusos megkötés mellett egyszer talán az is bekerül valamelyik ország alaptörvényébe, hány éves korig tölthető be az államelnöki szék. rslképzelhető, a gyakorlatban még ennyit sem kell th várnunk: előbb-utóbb feltűnik majd a tévé képernyőjén egy jól szituált negyvenes elnök úr. S a vén Európa elkezd vele együtt fiatalodni. • Lebegy, Maszhadov és a csecsenek Kész a rendezési terv? Ukrán tankok Pakisztánnak • Kijev (MTI) Ukrajna 320 darab T-80 UD típusú harckocsit ad el Pakisztánnak. A 600 millió dollár értékű exportüzlet nagy távlatokat nyit az ukrajnai fegyvergyártás és - kivitel számára - nyilatkozta Anatolij Kinah ipari ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes az Intelnews hírszolgálat hétfái jelentése szerint. A július végén Iszlámábádban aláirt szerződés értelmében Ukrajna biztosítja a harckocsik kiszolgálását és a pakisztáni műszaki szakemberek kiképzését is. A tankok szállítója a FAK-tagállamok egyik vezető üzeme az iparágban, a harkovi Malisev gyár. A pakisztáni fél a szerződés alapján előre fizet Ukrajnának a megrendelt harckocsikért. Kinah elmondta, hogy Pakisztán tavaly hirdetett nemzetközi versenytárgyalást, amelyen az ukrán gyárfhiányú harckocsi minden tekintetben felülmúlta kinai versenytársát. Ukrajna, a rendelkezésre álló kapacitásokkal, a jelenleginél tízszerte több fegyvert lenne képes előállítani. Az ukrán kormány a termelés fokozása érdekében mindent megtesz annak érdekében, hogy az iparágban minél hamarabb teret nyerjen a piacorientált szemlélet. Bizonyos becslések szerint Ukrajna évente 4 milliárd amerikai dollár körüli értékben exportál fegyvert és védelmi technikai cikkeket, beleértve a különböző szolgáltatásokat is. Javier Solana Szarajevóban • Zágráb (MTI) Javier Solana NATO-főtitkár Szarajevóban hétfőn kijelentette, hogy a boszniai NATO-erők mindent megtesznek a szeptemberi választásokhoz szükséges biztonság megteremtése érdekében, de egyedül nem képesek erre, s minden boszniai félre nagy felelősség hárul ezel kapcsolatban. Solana Kresimir Zubakkaí, a föderáció elnökével és Ejup Gapics boszniai alelnökkel tárgyalt. • Moszkva (MTI) Alekszandr Lebegy, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára, Borisz Jelcin elnök csecsenföldi megbízottja hétfőre virradóra találkozott Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari főnökkel. Hírek szerint a felek „95 százalékban megegyeztek" a független csecsen köztársaság és Oroszország között a jövőben létesítendő kapcsolatokról, a tűzszünet feltételeiről, és a csecsen harcosok Groznijból történő kivonásáról. Moszkvában a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője „igen konstruktívnak" értékelte a párbeszédet. A függetlenségért harcoló csecsenek szóvivője a közeli jövőben lehetségesnek nevezte a tűzszünetet, mint a rendezés első lépését. Jelcin elnök jóváhagyta a rendezési tervet. A grozniji utcai harcok szüneteiben a lakosság igyekszik élelemhez jutni, mint a képen látható asszony is, aki kenyérrel igyekszik hazafelé egy kilőtt orosz páncélozott harci jármű mellett. (MTI Telefotó) • Alkotmányjogi vita Jelöltetheti-e magát Iliescu? • MTI Panoráma A román lapok - elsősorban az ellenzékiek vezető helyen foglalkoznak az ászi választási kampány egyik kulcskérdésével: azzal, hogy az alkotmány értelmében jelöltetheti-e magát újból az államfői posztra Ion Iliescu, a hivatalban lévá elnök. Miután ezt a nyilvánosság előtt is vitatta az Alkotmánybíróság volt elnöke, a héten a Társadalmi Dialógus Csoport (GDS) nevű nemkormányzati szervezet, a román ellenzék talán legjelentősebb független szellemi műhelye rendezett ismert jogászok és ellenzéki politikusok bevonásával nyílt vitát a kérdésről, áttekintve a jogi-politikai adottságokat és érveket. Az 1991 évi román alkotmány 81. szakaszának 4. bekezdése kimondja: „Románia elnökének tisztségét csak legfeljebb két mandátum időszakára töltheti be ugyanaz a személy". Iliescu elnök kezdettől fogva az 1989 decemberi fordulat után alakult, különböző elnevezésű közhatalmi testületek vezetője volt, majd 1990-ben választásokon nyerte el az államfői tisztséget, 1992-ben pedig már az új alkotmány előírásai szerint rendezett választásokon került ismét a Cotroceni palotába. Az államelnökség álláspontja szerint az alkotmányt nem lehet visszamenőleges hatállyal érvényesíteni, az elnökség ennek megfelelően természetesnek tekinti, hogy az 1996 évi jelöltség szól az alkotmányban említett második mandátumra. Ennek megfelelően megkezdődött az aláírások gyűjtése Iliescu elnök újrajelölésének támogatására és az államfő augusztus 28-án jelenti be hivatalosan az újabb jelöltségre vonatkozó döntését. Az ennek jogszerűsége örül kialakult polémia tétje nem kisebb, mint Románia politikai jövője, mivel a közvéleménykutatások azt mutatják, hogy amennyiben indul az elnökválasztáson, Iliescunak van a legnagyobb támogatottsága, noha a parlamenti versengésben az ellenzéki Konvenció áll az élen. A román politikai élet megfigyelői kevéssé tartják valószínűnek, hogy a jogi jellegű óvások eredménnyel járhatnak és kiüthetik Iliescut a választási küzdelemből - a politikai világ és a sajtó egyaránt arra számít, hogy a második fordulóban Iliescu vív majd párviadalt az ellenzék legjobbjával, várhatólag, akárcsak 1992-ben, Emil Constantinescuval, a Román Demokratikus Konvenció elnökével. Az alkotmányjogi vita azonban mindenképpen eleme magának a választási küzdelemnek, és a várható jogi óvás akadályát - akárcsak 1992-ben - Iliescunak előreláthatólag „vennie kell" a hivatalos kampány kezdete előtt. A GDS vitáján minden felszólaló jogász azt hangoztatta, hogy Iliescu idén a harmadik mandátumra kíván pályázni. Az alkotmány szövege kifejezetten azt tartalmazza, érveltek, hogy az elnöki tisztet két mandátum idejére lehet betölteni. Az eredeti tervezetben az szerepelt, hogy elnökké kétszer lehet megválasztani ugyanazt a személyt, ez változott az alkotmányozás során a végül elfogadott, egyértelműbb formulára - hangoztatta Radu Berceanu demokrata párti képviselő. Paul Florea, a Legfelsőb Bíróság bírája, aki 1992-ben a központi választási bizottság elnöke volt, és jogi szakértőként vett részt a vitában, azzal érvelt, hogy Iliescu elnök éppen egyik választott mandátumát töltötte 1991-ben, amikor az alkotmány életbe lépett, és ezt követte az 1992-96-os második mandátum. 1991. november l-jétől, mutatott rá, Iliescu már az új alkotmányban előírt jogkörrel gyakorolta elnöki funkcióját. Corneliu Turianu, aki korábban a Legfelsőbb Bíróság bírája volt, majd több konfliktusa volt a hatalommal, úgy értékelte, hogy az 1992. évi választások előtt hozott 18. számú döntésével az alkotmánybíróság az akkori óvásokat elvetve egyben megerősítette, hogy Iliescu 1990-92-ben töltötte be első mandátumát. Turianu emlékeztetett arra, hogy a testület kilenc bírája közül ötnek személye ma is ugyanaz. Renate Weber, a romániai Helsinki Bizottság társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az államfő újrajelölését két fórumon lehet vitatni. Egyrészt a központi választási bizottság is szabálytalannak minősítheti: ezt Iliescu megfellebbezheti. Ha a bizottság elfogadja jelöltségét, a politikai pártok és az állampolgárok joga, hogy az alkotmánybírósághoz forduljanak óvással. A vitában szó esett az elnökség várható jogi ellenérveiről is. így például hangsúlyozhatja, hogy az alkotmánybíróság tagjait 1992 előtt nem törvényes keretek között nevezték ki, ezért a testület Iliescu első elnökségére vonatkozó 1992 évi minősítése érvényteleníthető. Az is felmerülhet, hogy amennyiben az új alkotmányt akarták volna kezdettől érvényesíteni, akkor rögtön 1991-ben elnökválasztást kellett volna szervezni az alkotmányos mandátum biztosítására. A jogi viszontválasz a vitán az volt, hogy az alkotmány maga nem „alkotmányos mandátumról" szól, hanem egyszerűen mandátumról - igaz, annak időtartmát négy évben határozza meg... Több politikus is nyilatkozott a kérdésről az elmúlt időszakban: az új Iliescu-jelöltséget támogató vagy elvető álláspontjuktól függetlenül általában egyetértettek abban, hogy a vitára az Alkotmánybíróságnak kell majd pontot tennie - amihez persze az szükséges, hogy előbb hivatalosan sor kerüljön Iliescu elnök újbóli jelöltségének beterjesztésére. Baracs Dénes • London (MTI) A monarchia elleni támadásként értékeli a brit konzervatív sajtó a Munkáspárthoz közel álló szervezet javaslatait, amelyek többek között az uralkodó jogkörének megnyirbálását és új nemzeti himnusz komponálását sürgetik. A Fubiánus Társaság (Fábián Society) átfogó tanulmányt készített a királyság intézményének jövőjéről, s a dokumentumot hétfőn terjesztette a Munkáspárt elnöke elé. A szóban forgó társaság független „agytröszt". Vihar a brit monarchia körül amelyet laza szálak fűznek a Munkáspárthoz; Tony Blair pártelnök például a fabiánusok egyik patrónusa, s 90 munkáspárti honatya is tagja a társaságnak. A Meddig uralkodnak még felettünk? című tanulmány nytltan felszóittja a Munkáspárt vezérét: törje meg a párt „utolsó tabuját", és nézzen szembe a királyság reformjának szükségességével. A fabiánusok szerint az uralkodót (jelen esetben II. Erzsébet királynőt) megfosztanák minden politikai hatalmától csakúgy, mint a Nemzetközösség fejeként betöltött szerepétől. Az uralkodó felségjogait az alsóház elnökére ruháznák át, míg a Nemzetközösség élén rotációs elnöki posztot vezetnének be. A további javaslatok között szerepel a Civil List, vagyis a kormány által adópénzekből fizetett királyi családtagok névsorának eltörlése (azaz éljenek a királyi vagyon hozadékából); tízévenként népszavazás rendezése a monarchia fenntartásáról vagy eltörléséről; új nemzeti himnusz íratása a nemzet Koszorús Költőjével, illetve új zene komponáltatása Andrew Lloyd Webberrel. Az utóbbi javaslatot azzal indokolják a szerzők, hogy a jelenlegi szöveg „nem magasztalja a nemzetet, s nem fejez ki büszkeséget. A Britannia vagy Anglia szó egyetlen egyszer sem fordul elő benne". A Sky televízióban megszólaltatott Paul Richards, a tanulmány egyik szerzője kifejtette: javaslataikkal csupán vitát akarnak kezdeményezni annak érdekében, hogy megtalálják a királyi család fennmaradásának, jövőjének legmegfelelőbb módját. A status quo tarthatatlanságát jelzi szerinte az is, hogy a brit bulvárlapok szinte naponta támadják a család tagjait. Ő maga szereti a királynőt és örül annak, hogy királyságban élhet, de ugyanakkor tenni akar az ellen, hogy a sajtó felháborító hangon írhasson az uralkodóról és rokonairól - hangoztatta Richards. Tony Blair pártelnök még nem foglalt állást a tanulmányról, ám a Munkáspárt elnökségének szóvivője máris sietett elhatárolódni a radikálisnak tűnő javaslatoktól. A szóvivő szerint egy munkáspárti kormány számára szóba sem jöhetne a királynő státusának vagy politikai szerepének megváltoztatása. A himnusz átírásának lehetőségét pedig „merő fantazmagórának" minősítette. „E pamflet tartalma semmilyen módon nem fogja befolyásolni a Labour politikáját" - szögezte le a szóvivő. hírek Éjszakai „látogatók" • Dusanbe (MTI) Dusanbei otthonában hétfőre virradóra két lövéssel agyonlőtték Iszmonov Szaidnuridint, a Darvaz vegyes vállalat igazgatóhelyettesét, a tádzsik kormány nemesfém bizottságának illetékesét. A rendőrség tájékoztatása szerint helyi idő szerint 1.30 órakor a harmincnyolc éves vállalkozó ajtaján csöngettek. A házigazda ajtót nyitott a látogatóknak, akik két lövéssel végeztek vele. Arafat Ígérete • Jeruzsálem (MTI) Jasszer Arafat az izraeli televíziónak vasárnap adott interjújában biztosította az izraelieket arról, hogy palesztin részről mindent megtesznek a terrorizmus elleni harcban, de mint mondta, ez nem hozhat 100 százalékos eredményt, mert e feladatnak igen nehéz körülmények között kell eleget tenniük. A PFSZ elnöke cáfolta, hogy le akart volna mondani, miután az izraeli jobboldal jelöltjeként Netanjahu győzőtt a választásokon. Veszélyes Uganda • Kampala (MTI) Az elmúlt két hétben több mint háromszáz embert, főként polgári személyt öltek meg az Uganda északi részén folyó fegyveres lázadásban. A Monitor cfmű, háromhetente megjelenő ugandai lap beszámolója szerint az ország északi részén meggyilkolt 327 személy közül 255 polgári lakos, akik az ugandai kormányhadsereg és az „Isten Ellenállási Hadseregéhez" tartozó lázadók közötti öszecsapások következtében vesztették életüket. A halottak között negyven kormánykatona van, akik harcokban estek el vagy lázadók által telepített aknák ölték meg őket. A lázadók oldalán 32 halottról számoltak be. Török-iráni megállapodás • Teherán (MTI) Necmettin Erbakan török miniszterelnök hétfőn befejezte az Egyesült Államok által erősen helytelenttett iráni látogatását. Elutazása előtt Teheránban Erbakan egy 20 milliár dollár értékű megállapodást (rt alá, amely iráni gázszállttásokat irányoz elő 22 éves időtartamra, valamint a két ország közötti gázvezeték megépítését. Kőtelező kiadatás? • Bécs (MTI) Az Európai Unió olyan egyezményt készít elő, amely kötelezővé tenné a tagállamok számára, hogy kiszolgáltassák a másik tagállam részére az ott bűncselekményt elkövetőket, függetlenül a bűncselekmény politikai jellegétől vagy annak esetleges elévült voltától - írta a hétfői Salzburger Nachrichten. Ez az egyezmény többek között súlyosan érintheti azokat a dél-tiroli aktivistákat, akik például 30 éve követtek el merényleteket Olaszországban, és ezután Ausztriában találtak menedéket.