Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

KEDD, 1996. AUG. 13. BELFÖLD 3 • Minimális feltételek a kórházakban Nyolc négyzetméter - egy égy Háttér is kell a kárháznak! (Fotó: Gyenes Kálmán) jegyzet Ágyak és ágytálak r ombol az „új" kormányzat saját reformja az egész­ségügyben. Az előzőek a háziorvosi szolgálatot re­formálták meg, kis hibával, most következnek a szak­rendelők és a fekvőbeteg-intézetek. Rendeletek, törvé­nyek zuhatagként ömlenek a kórházak, klinikák veze­tőinek nyakába. Közel egyidőben jelent meg egy olyan törény illetve rendelet, ami alaposan megbolygatja a kórházak ed­dig békés életét. Az egyik az egészségügyi ellátási köte­lezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló, magyarán az ágyszámleépítésekről rendelkező tör­vény, a másik - a néhány nappal későbbi - rendelet, az egészségügyi intézmények működésének szakmai minimumfeltételeit rögzítő. Az ágyak megmentéséért folyó harcok kezdetén az egyik törvény azt mondja ki, hogy hány ágyat építsen le a kórház, a másik rendelet meg „rákontráz" azzal, hogy azt mondja ki: hány ágynál nem lehet levesebb egyik vagy másik osztályon. A kóházvezetők még egyelőre menteni próbálják a menethetőt, azaz az ágyaikat, s még nemigen foglal­koznak azzal, hány ruhásszekrényt kell majd egy-egy osztályra beszerezniük, mit és hogyan kell esetleg át­építtetniük ahhoz, hogy nyolc négyzetméterre egy ágy jusson. Osztanak, szoroznak, sakkoznak, lobbiznak a kór­házvezetők. Forr az egész egészségügy, ahol lépten nyomon csak ágyszámokról, s előirt mennyiségű ágy­tálakról lehet hallani. M iközben a vezetők alkudoznak, csatáznak, remeg a beosztott, mert tisztában van azzal a nem tit­kolt ténnyel, hogy az ágyak elvétele, nemcsak a bete­geket érinti, hanem a gyógyító személyzet állását is veszélyezteti. S most még csak a falakat megrengető változások kezdetén vagyunk, a nagyja hátra van. Szeptembertől végképp csak ágyakról, négyzetméterekről, tágítható falakról szól majd a magyar egészségügy, aminek gé­pezetébe ilyen frontos időkben bekerülni nem veszély­telen. <j ÁcJU áJXVl Továbbra is igényelhető előnyugdíj Esély kínálkozik • Budapest (MTI) Somogyi Ferenc címzetes külügyi államtitkár kedden Romániába látogat és hivata­los megbeszélést folytat part­nerével, Marcel Dinu állam­titkárral a román-magyar alapszerződés még nyitott kérdéseiről. Somogyi Ferenc elmondta: azért kezdemé­nyezték a mostani államtit­kári találkozót, mert úgy lát­ják, hogy esély kínálkozik az alapszerződés eddigi legfőbb akadályának leküzdésére. Valószínű, hogy az európa tanácsi 120l-es ajánlás érté­kelésével kapcsolatban sike­rül áthidaló megoldást talál­ni, olyat, amely magyar rész­ről is elfogadható. Románia ezzel kapcsolatban szövegja­vaslatot teijesztett elő, amely megoldást helyez kilátásba. Csaknem egyensúly • Budapest (MTI) Az előzetes adatok szerint júniusban a folyó fizetési mérlegben 110 millió dollá­ros deficit keletkezett és így a féléves összesttett hiány elérte a 936 millió dollárt, ami kevesebb mint fele az időarányos tavalyinak - kö­zölte tegnap a Magyar Nem­zeti Bank. Áprilisban a mér­legben 78 millió, májusban 10 millió dolláros többlet volt. Ez után alakult ki a jú­niusi mérsékelt hiány. így összességében a második ne­gyedévben csaknem egyen­súlyban volt a mérleg. Aláírásgyűjtés • Pécs (MTI) Aláírásgyűjtésbe kezdett a Baranyai Eszperantó Egye­sület annak érdekében, hogy hazánk is szorgalmazza az eszperantó hivatalos nyelvvé nyilvánítását az Európai Unióban. Ismerősen csenghet az idősebbek fülében az Ítélőtábla elnevezés. A régi igazságszolgáltatási rendszerben, egészen '49-ig létezett, Szegeden a jelenlegi jogi kar épü­letében székelt. A foga­lom ismét előkerült, fel­vetődött az ítélőtáblák létrehozásának gondo­lata. - Az Igazságügyi Minisz­tériumban alakult egy bizott­ság. amely kidolgozta a bíró­sági szervezet reformjának tervezetét - tájékoztatott dr. Kasza Ferenc, a megyei bí­róság elnökhelyettese. - Ezt az anyagot mi is megkaptuk, áttanulmányozás után véle­ményeztük. Bizonyára ez a dokumentum szolgál majd a bírósági törvény módosításá­nak alapjául. • Milyen főbb részekre tagolódik? - Az egyik fontos fejezet az Ítélőtáblák felállítása. A másik a bírósági igazgatás megváltoztatása. Nevezete­sen, a minisztérium helyett az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács venné át a fel­ügyeletet. A harmadik feje­zet a bfrók jogállásának megváltoztatásával foglalko­zik. Szigorítani akarják a bí­róvá válás feltételeit. Jelen­leg 2 év fogalmazóság és si­keres szakvizsga után lesz a jogvégzettből bíró. A terve­Az év végiéig vala­mennyi egészségügyi in­tézménynek működési engedélyt kell kérnie az Állami Népegészségügyi Szolgálattól. A működési engedélyt azok az intéz­mények kaphatják meg, s az OEP csak azokkal köt szerződést, amelyek megfelelnek a betegellá­tás minimális feltéteteleit előíró, a közelmúltban megszületett népjóléti miniszteri rendeletnek. Az egészségügyi szolgál­tatást nyújtó intézmények működésének szakmai mini­mumfeltételeiről szóló ren­delet szerint kórháznak mi­nősül az az intézmény, ahol belgyógyászati, sebészeti, szülészet-nőgyógyászati osz­tály van, továbbá vagy gyer­mekgyógyászati, vagy ápolá­si, vagy fül-orr-gégészeti, vagy ideggyógyászati, vagy pszichiátriai, vagy szemésze­ti szolgáltatást nyújtanak. A rendelet előírja, hogy egy kórháznak legalább 130 be­tegággyal kell rendelkeznie, s köteles biztosítania a labo­ratóriumi, a diagnosztikai valamint az aneszteziológiai ellátást. A rendeletben meg­határozták a kórházak tárgyi és személyi feltételeit, a töb­• Budapest (MTI) A Gazdasági kabinet hétfői ülésén elfogadta és a kormánynak is el­fogadásra javasolja a a Pénzügyminisztérium ál­tal kezdeményezett 1997. évre vonatkozó személyi jövedelemadó­táblát - mondta újság­íróknak Kocsis Imre, a PM miniszteri biztosa az ülést kővetően. Eszerint az adótábla leg­alacsonyabb kulcsa 20 szá­zalék lenne, amelyet 250 ezer forint éves jövedelem után kell fizetni, mfg a leg­magasabb kulcs a 44 száza­zet szerint 3 évig lenne fo­galmazó a fiatal kolléga, majd 2 évig titkár és csak ezután lehetne belőle btró. • Akkor beszéljünk rész­letesen az ítélőtábláról. Létrehozásával a Legfel­sőbb Bíróságot kívánják tehermentesíteni. Mi­ként? bi között egyes osztályok mi­nimális ágyszámát. így pél­dául a belgyógyászati osztá­lyok 40, a gyermekgyógyá­szat 30, a sebészet 40, a szü­lészet 30, a fül-orr-gégészet 20, a pszichiátria 30, az uro­lógia 25, a bőrgyógyászat 25, a reumatológia 30, a kar­diológia 36, az ortopédia 20 ágynál kevesebbel nem mű­ködhet. A rendelet értelmé­ben egy-egy kórterem alapte­rületének akkorának kell len­nie, hogy egy ágyra 8 négy­lék, amely 1,5 millió forint vagy ennél magasabb éves jövedelemhez kötődik. A adósávok valorizálása kap­csán az átlagos adóterhelés 1,5 százalékponttal csökken. A gazdasági kabinet támo­gatta azt az elképzelést is, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelmük 18 százalé­kát, de maximum 43 ezer fo­rintot az adóból levonhat­- A jelenlegi fellebbezési rendszerben az első fokon hozott ítéletek ügyében a másodfokon mondják ki a végső szót - tájékoztatott Kasza Ferenc. - Ha ez ellen is kifogással élnek, akkor fe­lülvizsgálati kérelmet nyújt­hatnak be a Legfelsőbb Bí­rósághoz. Az ügyek 95 szá­zetmétemyi hely jusson. Cse­csemőágy esetében 6, speci­ális ágynál 12 négyzetméter a követelmény. Minden osz­tályon biztosítani kell tálalót, külön-külön tárolót a takarf­tóeszözöknek, a tiszta ruhák­nak, a szennyesnek, a fogyó­eszközöknek, a betegek ru­háinak. A rendelet meghatá­rozza a kórtermek és osztá­lyok alapfelszerelését, az ápolási eszközök kötelező számát, és osztályonként az orvosi, ápolói, asszisztensi nak, s javasolják a gyerme­kek utáni ezer forintos adó­kedvezményt is. Draskovics Tibor, a Pénz­ügyminisztérium államtitká­ra elmondta még, hogy a ka­binet a társasági jövedelem­adóról is tárgyalt. Hozzátet­te, hogy a főbb pontokban a kormány már májusban kon­cepcionálisan állást foglalt, így a hétfői ülésen a kabinet zaléka a helyi és a munka­ügyi bíróságokon indul, 5 százaléka pedig a megyein. Utóbbiak közé a súlyosabb büntető perek (emberölés, államellenes cselekmények, emberrablás, stb), és a jelen­tősebb értéket képviselő pol­gári és gazdasági ügyek tar­toznak. Ezek esetében, ha létszámot. A rendeletben nem szereplő szakmák mini­mum feltételeinek meghatá­rozása folyamatban van. A minumumfeltételek tel­jesítését az ÁNTSZ munka­társai ellenőrzik, s amennyi­ben a kórházak, valamint a rendelőintézetek nem felel­nek meg a megadott határ­időkre a rendeletben előír­taknak, a tiszitorvosi szolgá­lat megtagadhatja tőlük a működési engedélyt. K. K. lényegében csak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a PM által kezdeménye­zett adókedvezményekről döntött. A PM javaslatára el­fogadták, hogy új elemmel bővítsék a kedvezmények körét. Eszerint a kutatás-fej­lesztésre fordított tényleges kiadások esetében 20 száza­lékkal több költség lenne el­számolható. Megszavazták az amortizációs kulcsok 1992 előtti és utáni egysége­sítését is. Megállapodás jött létre abban is, hogy a vál­ságtérségekben a sspeciális társasági adókedvezmények változatlanul igénybe vehe­tők. fellebeznek, akkor a Legfel­sőbb Bíróság tölti be a má­sod fok szerepét. És ez nagy feladat, hiszen tavaly 5781 fellebbezési ügy érkezett hozzá, mfg 4611 felülvizsgá­lati kérelem. • Holott, a Legfelsőbb Bíróságnak nem az lenne a dolga, hogy fellebbezé­sekkel foglalkozzon... - Valóban, mert elsődle­ges feladata a jogegység megteremtése, az egységes ítélkezési gyakorlat kialakí­tása lenne. Értelmezési út­mutatásra is szükség van, hogy azonos ügyekben azo­nos súlyú döntés szülessen Szegeden, Miskolcon, vagy Budapesten. Az ítélőtáblák kizárólag fellebbezési bíró­ságok lennének. A megyi bí­róságokon született első fo­kú ítéletet bírálnák el. A Legfelsőbb Bíróság terhelé­se ezáltal csökkenne. A szakmai irányító szerepen túl megmaradna neki a felül­vizsgálati kérelmek elbírálá­sa. • Szegeden is állítanak fel ítélőtáblát? - Ezt egyelőre még nem lehet tudni. A tervezet há­rommal számol az ország­ban. Elképzelhető, hogy Szegeden is lesz ismét ítélő­tábla - mondta befejezésül a megyei bíróság elnökhelyet­tese. V. Fekete Sándor e Budapest (MTI) Még csaknem másfél évig, 1997. december 31-ig igényelhetik a nyugdíj előtt álló mun­kanélküliek az előnyug­díjat. Bizonytalanságot okozott, hogy az elmúlt egy év alatt többször is szóba került e gyakran igényelt ellátási forma megszüntetése, átalakí­tása nyugdij előtti mun­kanélküliségi-segélyre. A foglalkoztatási törvény múlt év nyári módosítása nem jelölt ki pontos határ­időt arra, hogy meddig ma­radjon érvényben az elő­nyugdíj. Ezt a feladatot egy későbbi jogszabályra hárítot­ta. Akkor a foglalkoztatási törvény módosítása csak annyit határozott meg, hogy legalább 1995. december 31­ig hatályban marad az elő­nyugdíj intézménye. A kö­zelmúltban a Magyar Köz­löny 56. számában jelent meg a nyugdíjkorhatár eme­léséről szóló törvény. Ez a jogszabály rendelkezik az előnyugdíjról is, meghatá­rozva, hogy azt 1997. de­cember 31-ig igényelhetik az érdekeltek. Ezek szerint jogosultságot szerezhetnek a hároméves előnyugdíjra azok, akik az előírt feltételeknek megfelel­nek, és kérelmüket jövő év december 31-ig beadják. A teljesítendő feltételek között található, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három év hiá­nyozhat. Az előnyugdíjat csak az kérelmezheti, aki legalább hat hónapig munka­nélküli-járadékban részesült, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szol­gálati idővel. Az előnyugdí­jat csak akkor.kaphatja meg a munkanélküli, ha számára nincs megfelelő munkahely. Az előnyugdíj megfelel a szokásos nyugdíjnak, össze­gét a Munkaerőpiaci Alap utalja át a társadalombiztosí­tásnak. Nőknél, amennyiben 1996. december 31-ig jogo­sultságot szereznek az elő­nyugdíjra, az öregségi nyug­díjkorhatár 55 év. Amennyi­ben 1997. január 1. és de­cember 31. közötti időszak­ban, akkor az 57 év. A férfi­aknál az előnyugdíj szem­pontjából az öregségi nyug­díjkorhatár 60 év. Előnyugdíj helyett 1998. január l-jét követően nyug­díj előtti munkanélküli-se­gélyt igényelhetnek az érin­tetek. Ennél az ellátásnál már nem a társadalombizto­sítási szabályok alapján járó öregségi nyugdíjat számítják ki a munkanélkülinek, csu­pán az öregségi nyugdfj-mi­nimum 80 százalékára tart­hatnak igényt. A nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre akkor adható be kérelem, ha legfeljebb öt év hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár­hoz, és ehhez is feltétel a fél­éves munkanélküli-járadék igénybe vétele, illetve a megfelelő munkahely hiá­nya. • Tehermentesítik a Legfelsőbb Bíróságot Jön az ítélőtábla Dr. Kasza Ferenc: Még nem tudni, Szegeden lesz-e. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Gazdasági Kabinet Javaslat a jövő évi szja-táblára

Next

/
Thumbnails
Contents