Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-13 / 189. szám
KEDD, 1996. AUG. 13. BELFÖLD 3 • Minimális feltételek a kórházakban Nyolc négyzetméter - egy égy Háttér is kell a kárháznak! (Fotó: Gyenes Kálmán) jegyzet Ágyak és ágytálak r ombol az „új" kormányzat saját reformja az egészségügyben. Az előzőek a háziorvosi szolgálatot reformálták meg, kis hibával, most következnek a szakrendelők és a fekvőbeteg-intézetek. Rendeletek, törvények zuhatagként ömlenek a kórházak, klinikák vezetőinek nyakába. Közel egyidőben jelent meg egy olyan törény illetve rendelet, ami alaposan megbolygatja a kórházak eddig békés életét. Az egyik az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi ellátási normatívákról szóló, magyarán az ágyszámleépítésekről rendelkező törvény, a másik - a néhány nappal későbbi - rendelet, az egészségügyi intézmények működésének szakmai minimumfeltételeit rögzítő. Az ágyak megmentéséért folyó harcok kezdetén az egyik törvény azt mondja ki, hogy hány ágyat építsen le a kórház, a másik rendelet meg „rákontráz" azzal, hogy azt mondja ki: hány ágynál nem lehet levesebb egyik vagy másik osztályon. A kóházvezetők még egyelőre menteni próbálják a menethetőt, azaz az ágyaikat, s még nemigen foglalkoznak azzal, hány ruhásszekrényt kell majd egy-egy osztályra beszerezniük, mit és hogyan kell esetleg átépíttetniük ahhoz, hogy nyolc négyzetméterre egy ágy jusson. Osztanak, szoroznak, sakkoznak, lobbiznak a kórházvezetők. Forr az egész egészségügy, ahol lépten nyomon csak ágyszámokról, s előirt mennyiségű ágytálakról lehet hallani. M iközben a vezetők alkudoznak, csatáznak, remeg a beosztott, mert tisztában van azzal a nem titkolt ténnyel, hogy az ágyak elvétele, nemcsak a betegeket érinti, hanem a gyógyító személyzet állását is veszélyezteti. S most még csak a falakat megrengető változások kezdetén vagyunk, a nagyja hátra van. Szeptembertől végképp csak ágyakról, négyzetméterekről, tágítható falakról szól majd a magyar egészségügy, aminek gépezetébe ilyen frontos időkben bekerülni nem veszélytelen. <j ÁcJU áJXVl Továbbra is igényelhető előnyugdíj Esély kínálkozik • Budapest (MTI) Somogyi Ferenc címzetes külügyi államtitkár kedden Romániába látogat és hivatalos megbeszélést folytat partnerével, Marcel Dinu államtitkárral a román-magyar alapszerződés még nyitott kérdéseiről. Somogyi Ferenc elmondta: azért kezdeményezték a mostani államtitkári találkozót, mert úgy látják, hogy esély kínálkozik az alapszerződés eddigi legfőbb akadályának leküzdésére. Valószínű, hogy az európa tanácsi 120l-es ajánlás értékelésével kapcsolatban sikerül áthidaló megoldást találni, olyat, amely magyar részről is elfogadható. Románia ezzel kapcsolatban szövegjavaslatot teijesztett elő, amely megoldást helyez kilátásba. Csaknem egyensúly • Budapest (MTI) Az előzetes adatok szerint júniusban a folyó fizetési mérlegben 110 millió dolláros deficit keletkezett és így a féléves összesttett hiány elérte a 936 millió dollárt, ami kevesebb mint fele az időarányos tavalyinak - közölte tegnap a Magyar Nemzeti Bank. Áprilisban a mérlegben 78 millió, májusban 10 millió dolláros többlet volt. Ez után alakult ki a júniusi mérsékelt hiány. így összességében a második negyedévben csaknem egyensúlyban volt a mérleg. Aláírásgyűjtés • Pécs (MTI) Aláírásgyűjtésbe kezdett a Baranyai Eszperantó Egyesület annak érdekében, hogy hazánk is szorgalmazza az eszperantó hivatalos nyelvvé nyilvánítását az Európai Unióban. Ismerősen csenghet az idősebbek fülében az Ítélőtábla elnevezés. A régi igazságszolgáltatási rendszerben, egészen '49-ig létezett, Szegeden a jelenlegi jogi kar épületében székelt. A fogalom ismét előkerült, felvetődött az ítélőtáblák létrehozásának gondolata. - Az Igazságügyi Minisztériumban alakult egy bizottság. amely kidolgozta a bírósági szervezet reformjának tervezetét - tájékoztatott dr. Kasza Ferenc, a megyei bíróság elnökhelyettese. - Ezt az anyagot mi is megkaptuk, áttanulmányozás után véleményeztük. Bizonyára ez a dokumentum szolgál majd a bírósági törvény módosításának alapjául. • Milyen főbb részekre tagolódik? - Az egyik fontos fejezet az Ítélőtáblák felállítása. A másik a bírósági igazgatás megváltoztatása. Nevezetesen, a minisztérium helyett az Országos Igazságszolgáltatási Tanács venné át a felügyeletet. A harmadik fejezet a bfrók jogállásának megváltoztatásával foglalkozik. Szigorítani akarják a bíróvá válás feltételeit. Jelenleg 2 év fogalmazóság és sikeres szakvizsga után lesz a jogvégzettből bíró. A terveAz év végiéig valamennyi egészségügyi intézménynek működési engedélyt kell kérnie az Állami Népegészségügyi Szolgálattól. A működési engedélyt azok az intézmények kaphatják meg, s az OEP csak azokkal köt szerződést, amelyek megfelelnek a betegellátás minimális feltéteteleit előíró, a közelmúltban megszületett népjóléti miniszteri rendeletnek. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények működésének szakmai minimumfeltételeiről szóló rendelet szerint kórháznak minősül az az intézmény, ahol belgyógyászati, sebészeti, szülészet-nőgyógyászati osztály van, továbbá vagy gyermekgyógyászati, vagy ápolási, vagy fül-orr-gégészeti, vagy ideggyógyászati, vagy pszichiátriai, vagy szemészeti szolgáltatást nyújtanak. A rendelet előírja, hogy egy kórháznak legalább 130 betegággyal kell rendelkeznie, s köteles biztosítania a laboratóriumi, a diagnosztikai valamint az aneszteziológiai ellátást. A rendeletben meghatározták a kórházak tárgyi és személyi feltételeit, a töb• Budapest (MTI) A Gazdasági kabinet hétfői ülésén elfogadta és a kormánynak is elfogadásra javasolja a a Pénzügyminisztérium által kezdeményezett 1997. évre vonatkozó személyi jövedelemadótáblát - mondta újságíróknak Kocsis Imre, a PM miniszteri biztosa az ülést kővetően. Eszerint az adótábla legalacsonyabb kulcsa 20 százalék lenne, amelyet 250 ezer forint éves jövedelem után kell fizetni, mfg a legmagasabb kulcs a 44 százazet szerint 3 évig lenne fogalmazó a fiatal kolléga, majd 2 évig titkár és csak ezután lehetne belőle btró. • Akkor beszéljünk részletesen az ítélőtábláról. Létrehozásával a Legfelsőbb Bíróságot kívánják tehermentesíteni. Miként? bi között egyes osztályok minimális ágyszámát. így például a belgyógyászati osztályok 40, a gyermekgyógyászat 30, a sebészet 40, a szülészet 30, a fül-orr-gégészet 20, a pszichiátria 30, az urológia 25, a bőrgyógyászat 25, a reumatológia 30, a kardiológia 36, az ortopédia 20 ágynál kevesebbel nem működhet. A rendelet értelmében egy-egy kórterem alapterületének akkorának kell lennie, hogy egy ágyra 8 négylék, amely 1,5 millió forint vagy ennél magasabb éves jövedelemhez kötődik. A adósávok valorizálása kapcsán az átlagos adóterhelés 1,5 százalékponttal csökken. A gazdasági kabinet támogatta azt az elképzelést is, hogy a bérből és fizetésből élők jövedelmük 18 százalékát, de maximum 43 ezer forintot az adóból levonhat- A jelenlegi fellebbezési rendszerben az első fokon hozott ítéletek ügyében a másodfokon mondják ki a végső szót - tájékoztatott Kasza Ferenc. - Ha ez ellen is kifogással élnek, akkor felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ügyek 95 százetmétemyi hely jusson. Csecsemőágy esetében 6, speciális ágynál 12 négyzetméter a követelmény. Minden osztályon biztosítani kell tálalót, külön-külön tárolót a takarftóeszözöknek, a tiszta ruháknak, a szennyesnek, a fogyóeszközöknek, a betegek ruháinak. A rendelet meghatározza a kórtermek és osztályok alapfelszerelését, az ápolási eszközök kötelező számát, és osztályonként az orvosi, ápolói, asszisztensi nak, s javasolják a gyermekek utáni ezer forintos adókedvezményt is. Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta még, hogy a kabinet a társasági jövedelemadóról is tárgyalt. Hozzátette, hogy a főbb pontokban a kormány már májusban koncepcionálisan állást foglalt, így a hétfői ülésen a kabinet zaléka a helyi és a munkaügyi bíróságokon indul, 5 százaléka pedig a megyein. Utóbbiak közé a súlyosabb büntető perek (emberölés, államellenes cselekmények, emberrablás, stb), és a jelentősebb értéket képviselő polgári és gazdasági ügyek tartoznak. Ezek esetében, ha létszámot. A rendeletben nem szereplő szakmák minimum feltételeinek meghatározása folyamatban van. A minumumfeltételek teljesítését az ÁNTSZ munkatársai ellenőrzik, s amennyiben a kórházak, valamint a rendelőintézetek nem felelnek meg a megadott határidőkre a rendeletben előírtaknak, a tiszitorvosi szolgálat megtagadhatja tőlük a működési engedélyt. K. K. lényegében csak az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a PM által kezdeményezett adókedvezményekről döntött. A PM javaslatára elfogadták, hogy új elemmel bővítsék a kedvezmények körét. Eszerint a kutatás-fejlesztésre fordított tényleges kiadások esetében 20 százalékkal több költség lenne elszámolható. Megszavazták az amortizációs kulcsok 1992 előtti és utáni egységesítését is. Megállapodás jött létre abban is, hogy a válságtérségekben a sspeciális társasági adókedvezmények változatlanul igénybe vehetők. fellebeznek, akkor a Legfelsőbb Bíróság tölti be a másod fok szerepét. És ez nagy feladat, hiszen tavaly 5781 fellebbezési ügy érkezett hozzá, mfg 4611 felülvizsgálati kérelem. • Holott, a Legfelsőbb Bíróságnak nem az lenne a dolga, hogy fellebbezésekkel foglalkozzon... - Valóban, mert elsődleges feladata a jogegység megteremtése, az egységes ítélkezési gyakorlat kialakítása lenne. Értelmezési útmutatásra is szükség van, hogy azonos ügyekben azonos súlyú döntés szülessen Szegeden, Miskolcon, vagy Budapesten. Az ítélőtáblák kizárólag fellebbezési bíróságok lennének. A megyi bíróságokon született első fokú ítéletet bírálnák el. A Legfelsőbb Bíróság terhelése ezáltal csökkenne. A szakmai irányító szerepen túl megmaradna neki a felülvizsgálati kérelmek elbírálása. • Szegeden is állítanak fel ítélőtáblát? - Ezt egyelőre még nem lehet tudni. A tervezet hárommal számol az országban. Elképzelhető, hogy Szegeden is lesz ismét ítélőtábla - mondta befejezésül a megyei bíróság elnökhelyettese. V. Fekete Sándor e Budapest (MTI) Még csaknem másfél évig, 1997. december 31-ig igényelhetik a nyugdíj előtt álló munkanélküliek az előnyugdíjat. Bizonytalanságot okozott, hogy az elmúlt egy év alatt többször is szóba került e gyakran igényelt ellátási forma megszüntetése, átalakítása nyugdij előtti munkanélküliségi-segélyre. A foglalkoztatási törvény múlt év nyári módosítása nem jelölt ki pontos határidőt arra, hogy meddig maradjon érvényben az előnyugdíj. Ezt a feladatot egy későbbi jogszabályra hárította. Akkor a foglalkoztatási törvény módosítása csak annyit határozott meg, hogy legalább 1995. december 31ig hatályban marad az előnyugdíj intézménye. A közelmúltban a Magyar Közlöny 56. számában jelent meg a nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvény. Ez a jogszabály rendelkezik az előnyugdíjról is, meghatározva, hogy azt 1997. december 31-ig igényelhetik az érdekeltek. Ezek szerint jogosultságot szerezhetnek a hároméves előnyugdíjra azok, akik az előírt feltételeknek megfelelnek, és kérelmüket jövő év december 31-ig beadják. A teljesítendő feltételek között található, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három év hiányozhat. Az előnyugdíjat csak az kérelmezheti, aki legalább hat hónapig munkanélküli-járadékban részesült, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Az előnyugdíjat csak akkor.kaphatja meg a munkanélküli, ha számára nincs megfelelő munkahely. Az előnyugdíj megfelel a szokásos nyugdíjnak, összegét a Munkaerőpiaci Alap utalja át a társadalombiztosításnak. Nőknél, amennyiben 1996. december 31-ig jogosultságot szereznek az előnyugdíjra, az öregségi nyugdíjkorhatár 55 év. Amennyiben 1997. január 1. és december 31. közötti időszakban, akkor az 57 év. A férfiaknál az előnyugdíj szempontjából az öregségi nyugdíjkorhatár 60 év. Előnyugdíj helyett 1998. január l-jét követően nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt igényelhetnek az érintetek. Ennél az ellátásnál már nem a társadalombiztosítási szabályok alapján járó öregségi nyugdíjat számítják ki a munkanélkülinek, csupán az öregségi nyugdfj-minimum 80 százalékára tarthatnak igényt. A nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre akkor adható be kérelem, ha legfeljebb öt év hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárhoz, és ehhez is feltétel a féléves munkanélküli-járadék igénybe vétele, illetve a megfelelő munkahely hiánya. • Tehermentesítik a Legfelsőbb Bíróságot Jön az ítélőtábla Dr. Kasza Ferenc: Még nem tudni, Szegeden lesz-e. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Gazdasági Kabinet Javaslat a jövő évi szja-táblára