Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-09 / 186. szám

PÉNTEK, 1996. AUG. 9. SZEGED 5 Milyenek vagyunk? rillentmondásos nép voltunk világéletünkben, saját M-j magunkról sem tudtuk mindig, honnan jövünk, s hová tartunk - és vajon ma tudjuk-e teljes bizonyos­sággal?... Hiszen még az őshaza helyét sem bírják ex cathedra bizonyossággal bekarikázni a falitérképen az őshazakutatók, a millecentenárium évében - elfo­gadott elméletek persze vannak, ám ezeket mindig is körüllengi bizonyos bizonytalanság -; hiszen hangoz­tatjuk ugyan: Európába igyekszünk, ám vannak jelek, amelyek ennek ellenkezőjére mutatnak rá. Mindez ak­kor jutott az eszembe, mikor a Rokon Népek Fesztivál­ja keretében Szegedre érkezett táncegyüttesek között megpillantottam a baskírokat. A baskírokat, akiknek földjére Julianus barát talált rá anno dacumál, a Keleten maradt magyarok nyomá­ban. Ellentmondásosságunk tehát már Julianus idejé­ben sem volt a mostaninál kevésbé fokozott; a magyar királyság akkoriban Európa egyik egészen erős hatal­mának számított, mégis szükségét látta a másutt lel­edző magyarokat lehetőség szerint hazacsábítani. (Ma egyáltalában nem vagyunk erős hatalom, mégsem lát­juk szükségét ugyanennek, menekül is ki a tudás az országból, a színvonal). No, de térjünk vissza Julianus ' idejébe - a tudós barát a baskírok mellett a magyaro­kat is föllelte a messzi Keleten, mint ismeretes; s egy­szersmind hírt adott a tatárok közeledtéről. A mongol hordákéiról, melyek úgy zúdultak Ma­gyarországra, mint néhány évszázaddal azelőtt a ma­gyarok Európára, s amelyek közt ott harcoltak, a tatá­rokkal szövetségben, a Julianus által fölfedezett bas­kírok - és a megmaradt keleti magyarok is. Magyarországon, az itteni magyarok - ellen. jyell-e ennél ellentmondásosabb nép? - teszik föl a MA. kérdést a különlegességünkkel büszkélkedni aka­rók, feledve, az ellentmondásosság sajátossága ma minden, csak nem hasznosítható. S még valami. Ami­kor megkérdeztük az Oroszország kötelékébe tartozó Baskírjából jött táncosok kíséretében érkezett minisz­tériumi vezetőt, hogyan érzik magukat Magyarorszá­gon, így válaszolt: mintha otthon lennénk. Farkas Csaba iii hogy a hírek mindig utolérjék, .„ MATAV Képviseleti Inda ÉL Sze9ed'Tisza L krt 41 mxm *MATÁV Telefon: 475-544 WwffllJ) • Szeretjük vagy szenvedjük a turizmust? Szeged, a kétarcú város Feljövőben az idegenforgalom. (Fotó: Gyenes Kálmán) Jelentős előrelépés az elözö évekhez képest, hogy a Szegedre látoga­tó turisták kezébe hasz­nálható térképeket és többnyelvű ismertetőket tud adni a Turinform. Lassan azt is elérjük, hogy a legtöbb helyen találjon idegen nyelvet beszélő munkatársat a látogató. Attól viszont még távol vagyunk, hogy mindent megte­gyünk annak érdeké­ben: a város az utazók paradicsoma legyen. így fest Szeged 1996 nya­rán - turistaszemmel. A Csongrád Megyei Ide­genforgalmi Hivatalban bő­séges információhoz és szá­mos, több nyelven kiadott prospektushoz juthat a láto­gató. A hotelekről, panziók­ról, kempingekről pontos lis­tát tartalmaz a '96-os kataló­gus, 30 szegedi és városkör­nyéki szálláshelyet közöl címmel, telefonszámmal, szolgáltatásjegyzékkel. A város éttermeiről, szám sze­rint negyvenről a Gasztronó­miai Túra című, térképpel, telefonszámmal és rövid le­írással kiegészített füzet tájé­koztatja a vendéget. - Rendkívül nagy előrelé­pés az elmúlt évekhez ké­pest, hogy van mit adni a tu­ristának, ha Szegedre érke­zik - mondja Varga József az idegenforgalmi hivatal vezetője. - A szálláshelyek­ről, az éttermekről és a programokról angol, német és francia nyelvű prospektu­sokkal rendelkezünk, me­lyek tartalmát naprakész in­formációkkal tudjuk kiegé­szíteni számítógépes adat­bankunkból. Fejlődést je­lent, hogy a legtöbb, turisták által látogatott helyen lehet olyan kollégát találni, aki legalább egy idegen nyelvet beszél. De a nyugati színvo­nal eléréséhez, ahhoz, hogy a turizmusban csak az dol­gozhasson, aki jól beszéli az üzleti angolt, még sok idő kell. A várost járva úgy tűnik, szálláshelyekben és étter­mekben nincs hiány. Az ol­csó kempingtől a takaros magánpanziókon át a nagy hotelekig, a magyaros, olasz, kínai, mexikói éttermeken át a sörözőkig és gyorsétkezdé­kig van miből válogatnia a turistáknak. Jóval szeré­nyebb képet mutat a város nyári programajánlata. A Vendégváró Csongrád Me­gye című kiadvány augusz­tus hónapra a Szegedi Sza­badtéri Játékok előadásain és a Rokon Népek Fesztiválján kívül nemigen tud rendez­vényt, esti elfoglaltságot kí­nálni a látogatóknak. Sokkal büszkébbek lehetünk a mú­zeumokra, templomokra, szobrokra, műemlékekre, mindarra, amit nappal, a vá­rosnéző séták során mutat a turistáknak Szeged. Ezeket a látnivalókat a Csongrád me­gye és Szeged című útikönyv veszi lajstromba. Tekintettel arra, hogy a kiadvány nem egy szezonra készült, sajná­latos módon nem tartalmaz­za a múzeumok, templomok és egyéb műemlékek tele­fonszámát, nyitvatartási rendjét. Ezekről az adatokról csak a turinform és az utazá­si irodák munkatársaitól kaphat felvilágosítást a láto­gató, vagy a Magyar Idegen­vezetők Szövetségének helyi csoportját hívhatja segítsé­gül. - Szeged kétarcú város ­mondja az idegenforgalmár. - A turista csodálhatja a hangulatos sétálóutcát, az ár­nyas Széchenyi teret, a gon­dozott parkokat, de láthatja a sok szemetet, a „Libás Ma­ca" mögötti kétméteres pa­réjt, az elhanyagolt grundo­kat is. Minden város olyan, amilyenek a lakói. A turisták csak ott szemetelnek, ahol eleve piszok van. Utazásairól az ember szí­vesen visz haza pár szuve­nírt, apró emlékeket, ajándé­kokat, hogy később ezek idézzék a látogatást. A Sze­gedet járt turista meglehető­sen nehéz feladatra vállalko­zik, ha a várost idéző emlé­kekkel óhajt hazatérni. A pi­rospaprikán és a szalámin kívül jószerével csak a nép­művészeti bolt kínálatából válogathat, melynek inkább a kultúrtörténethez, mint a mai Szegedhez van köze. Lehet, hogy a világ nagyvá­rosaiban árusított műanyag csecsebecsék (Eiffel-torony makettek, londoni rendőr-fi­gurák, velencei mini-gondo­lák, sapkák, pólók, miegye­bek) olcsók és igénytelenek, de a turisták veszik, s viszik. - Ezt úgy hívják: emlék­propaganda. A turisták által hazavitt szuvenír külföldön is reklámot jelent annak a városnak, ahonnan szárma­zik. Mások nagyon jól csi­nálják, mi rosszul gondolko­dunk erről. Jól mutatja ezt az a döntés, hogy a város címe­rét csak jegyzői engedéllyel, pénzért lehet felhasználni ­véli Varga József. A megyéről és Szegedről készült reprezentatív kiadvá­nyok, a látogatóknak kínált programok láttán is úgy érzi a szemlélő: a régió még min­dig elsősorban a múltját kí­nálja a látogatónak. A papri­kafüzér, a lovasfogat, a szü­ret, a bográcsparti, a régé­szeti leletek, a citerazenekar, a tanyai ház, a tiszai harcsa, a népviselet, a lovas-íjász, a kemence és az ökörsütés kétségkívül kultúrkincsünk és történelmünk része, de a modern turizmusnak csak egy szegmense lehet. - A város sokat fejlődött az utóbbi évek során abban, ahogyan a látogatókat fogad­ja. Egyre több képviselő, tisztségviselő ébred rá a tu­rizmus jelentőségére. De még mindig hiányzik az ide­genforgalmi koncepció, a városházán nincs idegenfor­galmi referens, és a polgárok egy része sem döntötte el, szeretjük a turistákat, vagy elszenvedjük őket. Pedig minden szállóvendég 300 fo­rint bevételt jelent a város­nak éjszakánként - és akkor még nem beszéltünk arról, amit fogyaszt - summázza az idegenforgalmi hivatal vezetője. Keczer Gabriella A Világ Utcája nagy­ívű terve hamarosan negyedik születésnap­ját ünnepli. A sokat vi­tatott, a Szeged közvé­leményét is a „párto­lók" és az „ellenzők" táborára hasító tervet már a második önkor­mányzati testület vitat­ja, s „jegeli". E helyzet magyarázatát vártuk az Apró Juhász János, a Világ Utcája Kft. ügy­vezető igazgatója által összehívott tegnapi saj­tótájékoztatón, melyen - újságírókon kívül ­megjelent dr. Aradi An­tal, a PSZE önkormány­zati frakciójának veze­tője és dr. Bába István ügyvéd is. Az ördög a részletekben rejlik! - indokolta hossza­dalmas, dátumokkkal és dokumentumokkal alátá­Önkormányzat kontra „Világ Utcája „ masztott előadását Apró Ju­hász János, aki ismertette a Franciahögy hasznosítását célzó, az önkormányzat legutóbbi közgyűlésén elu­tasított Világ Utcája - Cre­ditanstalt - Interspar - AS­P1AG AG Svájc - Austria­Spar Internacional közös pályázata, vagyis a 7 milli­árd forintra becsült beru­házás körül kialakult hely­zetet. A helyzetértékelés apro­pója: az önkormányzat döntése, illetve Básthy Gá­bor gazdasági alpolgármes­ter nyilatkozata, mely júli­us 19-én, a Magyar Rádió szegedi stúdiájának délutá­ni, azaz nem közszolgálati jellegű adásában hangzott el. A Világ Utcájának prog­ramja a legkülönbözőbb szakmai köröktől kapott ki­váló minősítést - állította az ügyvezető igazgató. A finanszírozásra is megta­lálták a lehető legjobb megoldást, amit az osztrák Creditanstalt jelent. A múlt év októberében megkötöt­ték a 2,6 milliárd forintos finanszírozási előszerző­dést, ami magában foglalta a közel 300 milliót kitevő telekárat is. Az örökös versenytárs, az Interspar is beadta a de­rekát: az idén júniusban kö­tött megállapodás értelmé­ben a Spar üzletközpont tervével egészült ki a Világ Utcája project. Ezért be­szélnek újabban a korábbi 4 helyett 7 milliárd forintot érő beruházásról. Az önkormányzat az elő­ző választási ciklusban lé­nyeges, máig érvényes dön­téseket hozott. Az előző vá­rosfejlesztési és tulajdonosi bizottság - Básthy Gábor, akkor ellenzéki képviselő alelnökségével - 1993 ok­tóberében jóváhagyta a részletes rendezési tervet, majd az akkori közgyűlés elfogadta a Világ Utcája programját. A jelenlegi ön­kormányzati testület tagjai­nak többsége a programot jónak tartja, ám - magáévá téve a gazdasági alpolgár­mester álláspontját - nem siet eladni az újrókusi Franciahögy egyre értéke­sebbnek látszó beépítetlen területét. Az önkormányzat megváltozott eladói maga­tartását Básthy Gábor rá­dióbeli nyilatkozatában az­zal indokolta, hogy az ÁPV Rt.-tői a város ölébe pottyant több mint 1,3 mil­liárd forint megszüntette az önkormányzati „bevételi kényszert". Ezért adott a lehetőség, hogy a város dolgozzon ki programot Franciahögy hasznosításá­ra: a telkek kialakítása mellett a területet külön­külön értékesíthetnék a be­fektetőknek. Ezt a fordulatot Apró Ju­hász János úgy kommentál­ta, hogy a Világ Utcája öt­letét magáévá igyekszik tenni az önkormányzat. Igaz, maga az ötlet nincs levédve, mégis: jogi nehéz­ségekbe ütközne a Világ Utcája Kft. nélkül megvaló­sítani a tervet. Nem beszél­Jutalom, üldözés után • Munkatársunktól Szerdai lapunk első ol­dalán számoltunk be arról, hogy a rendőrség rajtaütött egy motorkerékpár-tolvaj­lással gyanúsított társa­ságon. A három fős csoport két tagját kalandos körül­mények között állították elő. Az intézkedő rendőr például bemászott a mene­külésre szánt gépkocsi ab­lakán, így akadályozta meg a szökést. A sikeres akcióban igen nagy szerepet vállalt két járőrt pénzjutalomban is ré­szesítették, de a szegedi rendőrkapitányság a lakos­ságnak is köszönettel tarto­zik, hiszen a galeri leleple­zéséhez szegedi polgárok is hasznos segítséget nyújtot­tak. A két elfogott személy őrizetben van, a harmadikat pedig keresi a rendőrség: kiléte azonban nem titok a nyomozók előtt. Megtudtuk azt is, hogy a lopással gya­núsított társaság nem isme­retlen a rendőrök előtt, vagyis nem új „ügyfelek". Amerikai koncert • Munkatársunktól Az amerikai hadsereg ötödik hadtestének fúvósze­nekara koncertet ad vasárnap 17 órakor a Széchenyi téren. A zenekar műsorát a husza­dik századi amerikai szóra­koztató zenéből állította Szenzációs lehetőség AUTOSISKOLANAL - 100% elméleti és - 100% műhelygyakorlat­kedvezmény - klimatizált helyiségekben történő elméleti oktatás. - korlátlan számban veheti igénybe az elméleti és műhelygyakorlati órákat, 1996. június 1. -augusztus 31-ig. JELENTKEZZEN MIELŐBB! Telefon: 314-144. Clm: Szeged, Kossuth L. sgt. 29. ve az időveszteségről: mert az új részletes rendezési terv és az új program elké­szítése legalább két évet venne igénybe. Ez pedig azt jelenthetné, hogy szét­hull egy racionálisan meg­valósítható program és Sze­ged elveszíti regionális központ szerepét. A Világ Utcája Kft. ügyvezető igaz­gatója ezért örül az alpo­gármester szerdán érkezett telefonüzenetének: augusz­tus 20. után „üljünk le és közösen gondoljuk «át a te­endőket". Mi az oka annak, hogy a Szeged régióbeli vezető szerepét erősítő, a város ér­tékeit gyarapító, a polgárok számára munkahelyet, az önkormányzatnak adóbevé­telt hozó ötletet az város­atyák nemhogy fölkarolnák, hanem a döntést már négy éve húzzák? - merül föl a kérdés. Egyrészt az - hang­zott el a sajtótájékoztatón -, hogy a közgyűlés több­sége, 23 képviselő már az előző testület munkájában is részt vett. A Világ Utcája tervének megvalósulását akadályozók között többek­nek „fáj ", hogy ők „ nincse­nek benne a buliban ". Má­sokat viszont elsősorban az a szempont vezérel, hogy Franciahögy hasznosítása az önkormányzati kasszá­ba, s ne magánszemélyek zsebébe hozzon pénzt, de sokat. Hogy lesz-e „Világ Ut­cája" Szegeden, hogy kié lösz Franciahögy? Talán kiderül a kft. és az önkor­mányzat vezetőinek au­gusztus 20. utáni megbe­szélésének eredményeként. Úfszászi Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents