Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

SZOMBAT, 1996. JÚL. 6. A HELYZET 5 • Ballá Zoltán a régi hídról Luxus, ha üres Küszöbön áll a belvárosi Tisza-híd megnyitása, s szakemberek egész csoportja foglalkozik azzal, hogy kidolgozza régi híd használatba vételének - s ehhez kapcsolódva - a Belváros közlekedésének új rendjét. Ballá Zoltánt, a Csongrád Megyei Közlekedésfelügyelet igazgatóját arról kérdeztük, A milyen megoldást javasolna a város életében már akutnak számító probléma kezelésére. Június 28-i számunkban tettük közzé azt a tervezetet, amely a belvárosi híd megnyitása utáni közlekedési rend szabályozására tett javaslatokat. A helyzetelemzéshez mellékelt „kérdőív" négy lehetséges megoldást kínált, s arra kértük olvasóinkat, hogy válasszák ki a legelfogadhatóbb javaslatot, s .véleményüket frják meg a Közlekedéstudományi Egyesület szegedi elmére (6701 Szeged, Pf. 175.). Az egyesület munkájában £alló Zoltán, a Csongrád Megyei Közlekedésfelügyelet igazgatója is részt vesz (ő egyébként tagja az egyesület országos elnökségének is). Az igazgató elmondta, hogy a közlekedéstudományi egyesületnek a távlatokra szóló javaslatot kell kidolgoznia, természetesen a sarkalatos kérdések megválaszolásával. Ezek: a városközpont szerepe a közlekedésben; a „gyalogos-", ill „kerékpáros Belváros"; az áru- és személyforgalom biztosítása; a parkolás; a környezetvédelmi követelmények; a Mars tér túlterheltsége; a tömegközlekedés szerepe, stb. E „vezércímek" csak jelzik, mekkora problémacsomag vár arra, hogy a szakemberek kidolgozzák a lehetőségek szerint legjobb javaslat-tervezetet. A jelenlegi helyzet annyira ellentmondásos, hogy csak alaposan átgondolt változtatásoknak szabad nekikezdeni. A hfdmegnyitásról Balló Zoltán úgy vélekedett, hogy megengedhetlen luxus lenne a régi hidat lezárni a gépjárműforgalom elől. Tudomásul kell vennünk, hogy Szegeden az elkövetkező tíz évben csak a meglévő két közúti híddal számolhatunk. Nem hagyhatjuk hát üresen a 200 millió forintért fölújított belvárosi hidat - már csak azért sem, mert a hfd lezárása után a gépjárműforgalom az északi hídon jelent meg, ahelyett, hogy a kerülőútra kényszerített autósok inkább a tömegközlekedési eszközöket vették volna igénybe. Az igazgató szerint a belvárosi hidat meg kell nyitni a forgalom előtt. Súlykorlátozásra természetesen szükség van, s Balló Zoltán azt is szükségesnek tartaná, hogy a forgalmat osszák meg a két híd között. A forgalommegosztás egyik lehetséges eszköze például az lehetne, hogy az Újszeged felől érkező járművek csak balra kanyarodhatnának, az Oskola utca, vagy - a forgalomba intenzívebben bekapcsolt - alsó rakpart felé. így a város északi irányába tartó járművek a fölsővárosi hidat vennék igénybe, csökkentve ezzel a régi hfd túlterheltségét. Az igazgató igazságtalan, diszkriminatív intézkedésnek tekintené, ha a belvárosi híd lezárásával az új szegedieket kirekesztenék a kerülőút nélküli átjutás lehetőségéből. Becslések szerint a városközpontban mintegy 10 ezren laknak, viszont legalább 50 ezer embernek van itt munkahelye. Újszeged becsült lélekszáma 30 ezer ember - a számarányok mutatják, hogy régi híd használata nem csupán a Belvárosban lakók ügye. Balló Zoltán elmondta még, hogy a közlekedéstudományi egyesület tanulmányterve semmiképpen sem készülhet el a jövő heti közgyűlésre - ennél sokkal több időt igénylő elemzőmunkára van szükség ahhoz, hogy végre olyan alternatívát tárjanak a város közvéleménye, valamint a döntéshozók elé, amely elfogadható terv-változatokat kfnál a jelenlegi helyzet javítására. Ny. P. • Centenáriumi medenceavatók Százéves a gyógyfürdő Több, mint egy évszázaddal ezelőtt két bécsi építész, Steinhardt és Lang Törökországban végzett előtanulmányokat. Ezek után tervezték meg a szegedi gőzfürdőt, s Adok János építőmester irányításával fel is építették a létesítményt, melyet 1896-ban adtak át a nagyközönségnek. A Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat vezetősége bensőséges ünnepség keretében, két medence átadásával ünnepelte a centenáriumot. Az egykori gőzfürdőt ma már gyógyfürdőnek hívják, s megszűnt a férfiak és a nők külön részlege is: koedukált az intézmény. A fürdő belső részét a fürdőigazgatóság saját erőből felújította, fgy immár egy parkosított udvar vátja a vendégeket. Nemcsak a fákkal és bokrokkal csalogatják a füdőzni vágyókat: tegnap egy bébimedencét is átadtak. Az ünnepélyes ceremónián dr. Szalay István polgármester szólt a megjelentekhez, szakemberekhez és önkormányzati képviselőkhöz, s méltatta a nagy elődöA hőség is elviselhetőbb egy most avatott feszített víztükrú medencében. (Fotó: Somogyi Károlyné) ket, akik a gőzfürdőt száz éven keresztül üzemeltették és népszerűsítették. A fordulópontok sorában kiemelkedő helyet foglal el az 1927-es esztendő: ekkor Pávai Vajna Ferenc közreműködésével feltárták, s a fürdő szolgálatába állították a meleg vizű Anna-kutat. A teljességhez tartozik, hogy bár a gyógyfürdő belül szép és esztétikus, a külső homlokzat kívánni valókat hagy maga után. Nemcsak a gyógyfürdőben, hanem a Partfürdőben is medencét avattak. Itt már igazi nyári hangulat fogadta az öltönyösnyakkendős delegációt. Aki tehette, a medencékben úszkált, esetleg süttette magát a napon, vagy bölcsen árnyékba húzódva sörözött. Az l-es medence lépcsői elé azonban nemzetiszín szalagot feszítettek. Jelentős beruházással ugyanis ezt is felújították, műszakilag rendbehozták a meglehetősen rossz állapotban lévő, több, mint 30 éves medencét. Most egy feszített víztükrű, korszerű, 50x20 méteres medence várja a meleg elől menekülőket. A szalag átvágása után Szalay polgármester jól hallhatóan kijelentette: „Kellemes fürdőzést mindenkinek!" A vízből pedig egyöntetű és hálás „Köszönjük!" válaszok érkeztek. A. L. A TIT Csongrád megyei szervezete július 812. között harmincharmadik alkalommal rendezi meg a pedagógiai nyári egyetemet. Az idei kurzus a „Változó világ - változó iskola" címet viseli. Az előadásokat Szegeden, a Temesvári körút 62. alatti MTA Biológiai Kutató Központban tartják. Dr. Komlóssy Ákos egyetemi adjunktus, a pedagógiai nyári egyetem titkára egy korábbi interjúban elmondta: a nyári egyetem mindig azt tekintette alapvető feladatának, hogy a neveléstudomány elméleti kutatásait a mindennapi gyakorlattal szembesítse, teret adjon a kutatók és a gyakorló • Pedagógiai nyári egyetem Változó világ - változó iskola pedagógusok párbeszédének. A rendezvényt július 8án, hétfőn délelőtt 9 órakor Komlóssy Akos nyitja meg. Ezután Boldizsár Gábor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője „ Oktatás Magyarországon - Európa felé" címmel tart előadást, őt követi Nemcsók János államtitkár, aki a környezetvédelem és biotechnológia témakörében értekezik. Kedden délelőtt fél 9-kor Czeizel Endre orvosgenetikus „A tehetség nevelése és az iskola" címmel tart előadást. Ugyanezen a napon Ballér Endre, a Közgazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint Horváth H. Attila, az Országos Közoktatási Intézet munkatársa a nemzeti alaptantervről és a helyi feladatokról beszél. Szerdán 8.30-kor Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára a NAT és a szakképzés, Pokorni Zoltán, a Parlament Oktatási Bizottságának alelnöke a társadalmi mobilitás és az iskolaszerkezet, míg Nagy József egyetemi tanár az alapvizsga szakmai koncepciója és a pedagógus közvélemény összefüggéseiről tart előadást. Csütörtökön Varga Júlia, a Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa „Ki fizesse az iskolát?", míg Nagy Attila, a MKM osztályvezető „Informatika, internet, iskola" címmel tart előadást. A zárónapon a Magyarok Világszövetségének főtitkára, Bakos István, valamint az 1000 éves magyarországi iskola emlékbizottságának elnöke, Kelemen Elemér tart előadást a nemzeti identitás, a hagyományőrzés és a modernizáció témakörében. Sx. C. Sx. Drezdai kapcsolat • Munkatársunktól Közös képzési módszerekről szóló együttműködési szerződést írtak alá tegnap Szegeden a József Attila Tudományegyetem és a Drezdai Műszaki Egyetem képviselői. Német részről dr. Waltér Schmitz, a szegedi intézmény képviseletében többek között Balázs Mihály dékán, valamint dr. Bernáth Árpád koordinátor vett részt az előkészítő megbeszélésen. A tervek szerint az együttműködés a tudományos élet több területére is kiteljed, s a képzésben résztvevők az integráció irányába haladó Európa által támasztott komplex ismereteket felölelő végzettségre tehetnek szert. A Déltáv a vásárban • Tudósítónktól A Szegedi Nemzetközi Vásáron először mutatkozik be a Déltáv Rt. Július 5-14ig mindennap ügyfélszolgálati iroda áll az érdeklődők rendelkezésére. Az irodában telefonügyeletet tartanak, s egész Csongrád megyére kiterjedően segítenek az ügyek intézésében. Ezen felül a Déltáv-pavilonban mindennap lakossági fórumot is rendeznek. Tűzoltók ópusztaszeren • Munkatársunktól A honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a Magyar Tűzoltószövetség országos elnöksége hétfőn az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban ülésezik. A résztvevők először a Csongrád megyei szövetség tevékenységéről tájékozódnak, majd a tűzvédelem aktuális kérdéseiről, az érvényes jogi szabályozásról lesz szó. Ezt követően a Kaposváron megrendezendő millecentenáriumi országos tűzoltóverseny - amelynek az eredeti terv szerint az emlékpark adott volna otthont előkészítése lesz napirenden. • A csodaszarvas Világpremier Szegeden Nóvák Ferenc: - A szertartásjáték nem archaikus darab lesz, hanem nagyon is mai. (Fotó: Gyenes Kálmán) A szegedi szabadtéri millecentenárium jegyében készült bemutatója A csodaszarvas című szertartásjáték. A magyar ósmitológiát idézi, Rossa László zenéjével, Bella István verseivel. Rendező-koreográfusa Nóvák Ferenc, a Honvéd Együttes művészeti vezetője, aki a dóm előtti néptáncjátékok ötletgazdájaként és megvalósítójaként nagyon „kitanulta" már a teret, a színpadot, a tömegmozgatás és látványteremtés csínját-bínját. A próbaidőszakban beszélgettünk. • Miért mondja, hogy A csodaszarvas világpremierje lesz Szegeden július 26-án? - Mert külföldi impresszáriók jártak a próbáinkon és már így, félkész állapotában is tetszett nekik, érdekli őket. Mert eleget beszélnek a keleti népek és az ázsiai népek mitológiájáról és szertartásrendszeréről, de még sohasem láthatták ennek egy színpadi feldolgozását. Mert nem volt. • Amikor az első néptáncgálát megcsinálta a Dóm téren vajon gondolt-e arra, hogy egyszer ez egy Európában is kapós műfaj lesz? - Hát nem. Nem olyan viszonyok között éltünk, hogy erre bárki is gondolhatott volna. De tény, hogy ezt a sajátos mesterséget - a szegedi közönségnek, az eleven érdeklődésnek is köszönhetően - itt tanultam meg. Sok szereplővel dolgozni, megalkuvás nélkül látványt teremteni és mindig olyasmit mondani, ami az embereket érdekli - ezt a tudást Szegednek köszönhetem. Ezt a darabot a Nemzeti Színház rendelte meg, hogy a millecentenáriumra készüljön egy színpadi mű is a magyarok 1100 évéről és a megelőző történelmünkről. A szinopszis tetszett a szakértőknek és nagy ovációval fogadták, amikor azt kértem, hogy Szegeden lehessen a premier. Október 4-én mutatjuk be a Nemzeti Színházban, aztán más hazai városokban és külföldön. • Kik a szereplők? - A Honvéd együttes táncosai, zenészei, szólistái, s a Nemzeti Színház művészei. Parádés a névsor: Császár Angélát látják az Ősanya szerepében, a három Táltos Csurka László, Szélyes Imre, Ferenczi Csongor. Öt fiatal alakítja az öt Sámán szerepét, a vezető Sámán Nóvák Péter, a KimNovák zenekar énekese - aki egyébként most kapta meg két daláért Párizsban a zenekritikusok díját. Rajtam kívül azok a kollégáim, munkatársaim készítették a koreográfiákat, akikkel a dómszínpadi műhelyben évek óta együtt dolgozom: Foltin Jolán, Diószegi László, Román Sándor. Varga Mátyás tervezi a díszletet, Imrik Zsuzsa a jelmezeket. • Mit jelent ebben az esetben a műfaji megnevezés: szertartásjáték? - Keveset tudunk az ősmitológiánkról, de a rokon népekéről többet. Közéjük értem a türk népeket, akiknek az ősi és ma is eleven, a miénkkel sok hasonlóságot mutató szokásairól komoly kutatásokat folytatnak - ezt használtuk fel. Bella István néhány verset azok közül is beépített, amelyeket a rokon népek költészetéből ő fordított magyarra. Gyönyörűek! A két részes darab tulajdonképpen szertartások füzére. Nemzetségi rítus-sorozattal kezdődik, állatutánzó táncokkal - például az Uraikörnyéki és Ob-parti népek ma is élő madártáncával, amely a szerelem és a termékenység rítusa. A vadászat rítusa a párduc és az őzsuta utánzása, vagy a hím és a suta küzdelme; a buffo-szerep a medvéé - és (gy tovább. • És a csodaszarvas? - A díszletben szerepel, dramaturgiai funkcióban. Abban a pár töredékben, például a regölésben, amelyben ez a legfontosabb tote-^ mállat fölbukkan, az agancsai között száz misegyertya ragyog - de csak a katolicizmus óta. Tudjuk, hogy eredetileg a Napkorongot hordozza. A mi színpadunkon is. És valahányszor - látványos színpadtechnikai megoldással - fölragyog a Nap, a Tűz a csodaszarvas agancsai között, a szertartásjáték új fordulata következik: az ősanya megszüli a hét fiút; a fiak elmennek a szabad mezőkre - ez a színpad felső szintje, gyönyörű Életfával. Az Ősanya visszahívja őket - a regölés száz misegyertyájával; átesnek az avatási szertartáson, résztveszuek egy nagy nemzetségi ünnepen, utána leborulnak az édesanya előtt és ismét mind elmennek. Mindenki elmegy, csak a három öreg Táltos és az öt fiatal Sámán marad, s az édesanya, siratva fiait. Az ősi szertartáselemekből szőtt történet így lesz 20. századi: ennek a népnek a története folyamamán a saját hazáján belül is állandóan fel kellett kerekedni és új hazát keresni. Ha csak azt veszem, hogy mi volt Trianon után! Hogy a rendszerváltás után Erdélyből 300 ezer ember kerekedett fel! Vagy azt, hogy a magyar folklórkutatás egyik csodájának számító Szentlászló és Kórogy, ezek a színtiszta magyar falvak csak voltak. Egyetlen magyar sem maradhatott ott. Vagyis ez a szertartásjáték nem egy archaikus darab lesz, hanem nagyon is mai. Sulyok Erxsébol