Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1996. JÚL. 6. horoszkóp pyjKOS: Családja ' ' határozottan élvezi, hogy békén hagyja őket. Cserébe ugyanezt elvárja tőlük, sőt egyenesen követeli is. Mindenki jól jár! BIKA: Ugy tesz, mintha semmi sem történt volna, partnerét azonban nem akarja becsapni, jobban teszi, ha megbeszéli vele a dolgot. IKREK: Már kora reggel felébred, képtelen kiszabadulni az álmaiból. Hangulata egészen igazodik az éjszakájához, felemás napja lesz. I I RAK: Kedvese '—•—'valószínűleg el lesz bűvölve, ha végre szabadjára engedi gondolatait, s ezzel együtt cselekedeteit sem tartóztatja tovább. s\ OROSZLÁN: Menjen ki a szabadba! A természetben nem fog csalódni, s ezzel a kellemes érzéssel np ni SZŰZ: Tenni venni, ez az, amit ma csinálnia kell. Rendezze el otthon a dolgait, könyveit, iratait. Szereti ezeket a csendes, meghitt foglalatosságokat. S

MÉRLEG: Fülébe jut néhány dolog, ami kellemetlenül érinti. Az emberek szeretnek olyan dolgokkal is foglalkozni, ami nem tartozik rájuk. SKORPIÓ: Mindenki elindult a szabadba, önnek is jót tenne egy kirándulás. Mégis a szoba lesötétített hűvösét választja. Talán bántja valami? NYILAS: Gondo—' latai messze elkalandoztak, valaki másnál járnak. Akármihez kezd, mindig visszatér hozzá. Fel kellene hívnia, hátha ő is így van ezzel. Pg] BAK: Ha ajánL-—' dékba kapja a klasszikus rózsaszínű fülbevalót, vagy a standard nyakkendőt, álljon odébb. Ebben is legyen nagyvonalú! VÍZÖNTŐ: Arra az elhatározásra jutott, hogy szerelmesével kettesben tölti a hétvégét. A megvalósítás nem mindig sikerül. Közbejön egy-két hívatlan vendég. sOf [y^l HALAK: Éppen jókor jön ez a hosszú hétvége. Szilárd elhatározása, hogy teljes kikapcsolódás és pihenés lesz az egyetlen programja. • Szegedi színészek Autóalkatrész-szakmában jártas fiatalemberek jelentkezését várjuk eladói munkakörbe. A szerb nyelv ismerete elónyt jelent. Középfokú végzettség szükséges. Jelentkezéseket rövid önéletrajz és értesítési telefon megadásával levélben kérjük. „RTS 2864" jeligére a Sajtóházba. n Kancsár József: Kölyköket osztanak rám... « Hat éve van a pályán, három éve a Szegedi Nemzeti Színházban játszik - főszerepeket: Vízkereszt, vagy amit akartok, Bulgakov Moliere-je, A revizor, Bál a Savoyban... A miskolci születési) fiatalember három évig próbálkozott, ám nem nyert felvételt a színművészeti főiskolára. Harmadszor azt mondta magának: most, vagy soha) Ha nem sikerül, nem leszek színészi Fölvették - Bodnár Sándor Drámai Akadémiájára. • Milyen egy magán színiakadémia? - Olyan, mint az állami, csak jobb. Huszti Péter volt az osztályfőnököm, kitűnő tanáraim voltak, mint például Császár Angéla, Szilágyi Tibor. • Az egri színházhoz szerződött; mert közel van Miskolchoz? - Tetszett a város, a hangulata, sok barátom volt - és ott voltam stúdiós is a színiakadémai előtt. Rengeteget játszhattam, Wedekindet, Shakespeare-eket, gyerekdarabokat. Mindent, amiben fiatal fiú kellett. Az arcom miatt lehet: hiába szeretnék én - a lelkem szerint - komoly drámai hősöket, meglátnak és kölyköket osztanak rám. Bár Szegeden talán előbbre jutottam egy lépés„A lelkem drámai hösöket kíván..." (Fotó: Karnok Csaba) sel - szerelmes férfi szerepeket kaptam. • Azért jött el Egerből, mert elege lett a kölykökből? - A Rocky horror picture show-ban voltam a főszereplő a Vidám Színpadon, Kormos Tiborék ott láttak és meghívtak Szegedre. De az is igaz, három év után úgy éreztem, Egerben mindent és mindenkit ismerek - váltani kell. • Nem bánta meg? - Nem. Igaz, hogy az elmúlt szezonban csak egy bemutatóm volt, de azért, mert elmaradtak előadások. Jövőre rengeteg dolgom lesz: Csehov manójában, a Lila ákácban játszom, a Régi nyár férfi főszerepét is megkaptam, a Sasfiókban és a Régi idők focijában is leszek. • És akkor hova fér Htd Színházi Társulat? - Ez egy másik dolog. Ezen a nyáron elhatároztuk néhányan, hogy játszani kell! Kiss Orsival, aki egyébként a színházi tánckar tagja, megalapítottuk a Híd társulatot és a Forrás Szálló udvarán bemutatunk egy könnyű mai darabot. A nagy szerep - ez a címe, férfi főszereplője egy színész, aki éppen rossz passzban van... • Se pénz, se nő? - Se szerep. Kiss József írta, négy szereplője van, kettőnkön kívül Jakab Tamás és Janik László játszik. SzemánJJéla rendezi. Orsival szerezzük szponzorokat. Ha nem bánja, megyünk is, azért van rajtam zakó, mert tárgyalásunk lesz egy komoly céggel. • Még csak annyit: miért muszáj nyáron is játszani? - Navigare necesse est. Játszani is szükséges. Sulyok Iruébet i Reménykeltő ígéret Kútvölgy megmenekül Néhány héttel ezelőtt adtunk hírt arról, hogy katasztrofális állapotban vannak a Kútvölgyi Szakosított Szociális Otthon épületei. A Vásárhely határában lévő intézmény zömében szegedi, vásárhelyi, szentesi és makói halmozottan fogyatékos lakóinak sorsáról a megye három országgyűlési képviselője, Rózsa Edit, Fritz Péter és Gombos András személyesen is meggyőződött. A látottak után pedig egyértelművé vált számukra, hogy Vásárhely önkormányzatának erőfeszítései, illetve lehetőségei segítség nélkül nem garantálhatják az életveszély megszüntetését. Ezért a képviselők megállapodtak abban, hogy mielőbb tájékoztatják az ügyről dr. Kökény Mihályt, a Népjóléti Minisztérium államtitkárát. Sőt: az Országgyűlés keddi ülésén - az azonnali kérdések sorában - Rózsa Edit a népjóléti minisztertől kért választ arra, hogy milyen konkrét elképzelései vannak az egészségügyi kormányzatnak az ilyen és ehhez hasonló helyzetben lévő szociális intézmények körülményeinek javítására vonatkozóan. Az elhangzottakra - dr. Szabó György miniszter távollétében - az államtitkár reagált. Dr. Kökény Mihály elismerte: valóban súlyos helyzetben van a kútvölgyi otthon, de már odatelepítésekor - nyolc esztendővel ezelőtt - gondolni kellett volna arra, hogy ott biztosítottak legyen a speciális ellátás feltételei. Ugyanakkor több megye küszködik hasonló problémával, ezért a minisztérium javasolni szeremé, hogy az 1997-es költségvetésben különítsen el a Parlament 2 milliárd forintot a krízishelyzetbe került szociális intézmények megsegítésére. A szaktárca - elképzelései megvalósításához - természetesen számít az országgyűlési képviselők támogató szavazatára is, valamint a fenntartó önkormányzatok támogató együttműködésére. N. Rácz Judit Papp gázolt • Nagybánya (MTI) Papp György 34 éves miskolci gépészmérnök, aki a 31. román autós ralin való részvétel végett érkezett Nagybányára, versenyen kívül halálra gázolt a városban egy járókelőt. Papp Györgyöt előzetes letartóztatásba helyezték. A baleset körülményeit vizsgálják. A pécsi Marlboro Rali-team tulajdonát képező gépkocsival Papp a város belterületén túllépte a megengedett sebességet, elvesztette uralmát a jármű fölött, amely a járdára felszaladva elgázolta a 28 éves Ramóna Petrescu helyi lakost. Hogyan lehetne oktatásunk viszonyain javitani, kié a felelősség a kialakult helyzetért? Mit hoz a nemzeti alaptanterv és mi valósulhat meg belőle? Ki vállalja, és kié legyen a magyar közoktatás? A Délmagyarország konstruktív vitát indított ezekről a kérdésekről. A következő címre várjuk a további értő véleményeket: 6740 Szeged, Stefánia 10., Délmagyarország, kulturális rovat. Az oktatás ma már nem minősíthető olyan nem termelő (csaka működési kiadásokként értékelt) területnek, amely elsősorban fogyasztja, de közvetlenül nem gyarapítja az anyagi értékeket. Az élenjáró országokban, csakúgy, mint a fejlődésbe felzárkózók körében, az oktatás fejlesztése a prioritások élére került. Az iskolai munka minőségének megjavítása és gyors fejlesztése a nemzetek közötti gazdasági verseny első számú tétjévé lépett elő. Ugyanakkor az elhúzódó gazdasági recesszió hazánkban az oktatási rendszert is érinti. Bizonyos, hogy az oktatási erőforrások növelését nem célszerű teljesen függővé tenni gazdaság jövedelemtermelő képességénél remélt növekedésétől. A kapcsolat alighanem fordított: a jövedelemtermelő-képesség növekedésének is alapfeltétefe a termelés emberi minőségének gyarapítása, a szaktudás, a szakértelem társadalmi presztízsének megteremtése, s e folyamat részeként a közoktatás növekvő részesedése a költségvetésből. Az iskolák nügy része ma napi működési gondokkal" küzd. Közismert, hogy óvo• Hogyan tovább, (szegedi) közoktatás? (5.) A központosítás nem segít dák és általános iskolák, mivel nem önálló gazdálkodók, még a működéséhez biztosított pénzeszközök felett sem rendelkeznek. Az anyagi ellátást önkrományzati szinten kötelező normatívák nem szabályozzák, jóllehet az oktatási törvény deklarálja, hogy a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel. Másrészt az utóbbi időben eszközölt elvonások már a szintentartást, esetenként a minimális működési feltételeket veszélyeztetik. Ezen túl azonban belső, oktatásfejlesztési és munkaszervezési (munkaerőgazdálkodási) okai is vannak a hiánynak. Az iskolák jelentős funkció- és feladatbővülése, a nevelés és oktatás szervezeti és társadalmi fejlesztésének szándéka nem járt együtt a feltételek biztosításával. Kétségtelen pozitív fejlemény volt az, már a korábbi oktatási törvény (1985. évi I. tv.) hatására egyre inkább kibontakozott az iskolák szakmai önállósága, önfejlesztő képessége, s ilyenformán az addig egyedül meghatározó központi tantervekhez egyre hatékonyabb módon voltak képesek eredményekkel felzárkózni a helyi fejlesztések, iskolai kísérletek. Ebben a folyamatban még ma is nagy és kevéssé mobilizált tartalékok rejlenek, kár lenne ezeket önkormányzati ,.központosítással", „kézivezérléssel" visszafogni. A további előrehaladásnak is fontos feltétele az, hogy az önkormányzati irányítás egyengesse az iskolai szinteken kibontakozó fejlődési folyamatokat, engedje és támogassa az iskolák és pedagógusok tantervi, tartalmi önállóságát, - ami természetesen elválaszthatatlan a gazdasági, szervezeti önállóságtól. Ennek a fejlesztési folyamatnak nyilvánvaló előnye, hogy a tartalmi korszerűsítést az iskolai reálfolyamatok felől közelíti meg, egyrészt ott ajánl előrelépéseket, ahol ennek feltételei már megértek, másrészt az alternatív programok kínálatának kialakításával új megoldások választására ösztönöz, de nem teszi kötelezővé ott, ahol erre nincsenek meg a feltételek. Kétségtelen, ha növekszik az iskolák önállósága, akkor szükségszerűen több helyi, főleg szülői igény fog megfogalmazódni közvetlenül velük szemben, melyektől nem zárkózhatnak el. Korábban a szoros irányítási kontroll nem csak az iskola, a pedagógusok szakmai önállóságát korlátozta, hanem „védőpajzsot" is emelt föléjük a helyi igényekkel szemben, melyeket a központi szabályokra hivatkozva visszautasíthatta. Az önállóság ára ennek a pajzsnak az elvesztése, amit az iskolák és a pedagógusok örömmel vállalnak, ha önállóságuk növekedését remélhetik. Csodákra mi nem számíthatunk. A csodákra várni azonban még kevésbé lehet. Nem lesznek kedvezőbbek a feltételek. Az iskola minden körülmények között tehet valamit. Ingatag értékrendű, és ezért nagyon is a jelenidejűségre figyelő világunkban legtöbben elfelejtik, meg sem értik ezt igazán. Munkánk során érvrendszerünk talán legfontosabb próbája az előregondolás hitelessége. Nagy a csábítás, hogy csak a végső célt mondjuk ki, - a hozzávezető út nélkül. S mennyire engedünk a vágynak: a jövő lehetőségeinek szép árnyékában elrejtjük a múlt tévedéseit, a tehetetlenséget, a jelen kényelmetlenségeit, hibáit, a feladatok természetes nehézségeit. S mi legyen végülis. a jövő? Az, hogy munkánk minőségét ne csupán a szükség, hanem a lehetőségek is meghatározhassák. Ahhoz, hogy cselekedni tudjunk, a sokat emlegetett közmegegyezésünket ki kell küzdenünk az önkormányzat távlati céljaiban is. Ehhez alkotó, nyílt viták kellenek, olyan légkör, amelyben az érdekeltek részesévé válhatnak a célok, a körülmények alakításának. Ehhez nélkülözhetetlen a döntések, az érték- és érdekkonfliktusoknak az eddigieknél jóval nagyobb nyilvánossága. Ezek után mit lehet (kell!) tenni a szegedi közoktatásért? El kell fogadni, s segíteni kell szakmai önállóságuk fejlődését, melynek egyik lényeges garanciáját jelenti az önálló intézményi gazdálkodás lehetővé tétele. Ehhez helyi szinten is meg kell teremteni a gazdálkodás jogi és más feltételeit, lehetővé kell tenni a gazdálkodási mód szabad megválasztását, s ezzel együtt biztosítani kell az önálló gazdálkodáshoz szükséges és az ellátandó feladatokkal arányos anyagipénzügyi feltételeket. A jelenlegi gyakorlat szerint a nevelési-oktatási intézmények finanszírozási rendszere nem több egy roppant egyszerű elosztási technikánál (s legjelentősebb eleme maga a központi költségvetési forrás), mely nem támaszkodik elemzésre, a intézménygazdálkodás tényadataira, az ellátandó feladatok valós költségigényeire. A jelenlegi finanszírozás nem teijed ki az ellátandó kötelező feladatok egészére: nincs normatíva a napközis ellátásra (mely az általános iskolába járók nagy arányát érinti), a pedagógiai szolgáltatásokra, a szakmai tanácsadásra, stb. Az intézmények költségvetésének összeállításához hiányoznak, illetve elavultak a működési, fenntartási normák, így a helyi költségvetés kialakításához nincs támpont, szakmai mérce. A szegedi közoktatás valós költségelemzését és jövőjével foglalkozó döntések előkészítését komolyan gátolja az információhiány. Az oktatás szakmai értékeire és költségelemeire a jelenlegi információs és beszámolórendszer érzéketlen. Az „összegyűjtött" adatok alapján nem lehet pontos képet alkotni a szegedi közoktatási rendszer feltételeiről, a szolgáltatás színvonaláról. A rohammunkában elvégzett átvilágítások szakmailag értékelhetetlen következtetései pedig csak újabb és újabb konfliktusok forrásává váltak. Nem megoldott a helyi intézményfinanszírozás hatékonyságának és gazdaságosságának ellenőrzése. Ennek megoldására értékelő mechanizmusokat kell a rendszerbe beépíteni. Nem garantált az iskolák közötti verseny erősítése. Akár csak az államnak, az önkormányzatnak is ki kell dolgozni oktatáspolitikáját, és a kitűzött céljainak megfelelő, valódi normatívákkal számított finanszírozást kell alkalmaznia. A finanszírozásban arra kell törekedni, hogy a költségvetés elosztása precízen igazodjon az intézmények által ellátott feladatrendszerhez. A feladat szerint sokrétű differenciálás azért is célszerű, mert az iskolák tevékenysége szükségszerűen nem homogén, sőt tendenciájában is egyre színesebb, s ez erősíti a nemzeti alaptanterv (NAT) 1998-ban várható bevezetése is. A tevékenységek azonban nem egyformán költségérzékenyek az egyes naturális mutatók alakulására. Ezért hát a szegedi iskolák új finanszírozási rendszerével kapcsolatba megfogalmazhatók a következő szakmai elvárások: • Legyen differenciáltabb, jobban feleljen meg az eltérő feltételeknek mind a intézménytípusok között, mind az intézménytípuson belüli költségarányokat tekintve. • Ismerje el jobban a tényleges költségeket, ha azok az alapfeladatok ellátásához nélkülözhetetlenek. • Adjon lehetőséget arra, hogy azok az intézmények, amelyek speciális feladataik miatt normatívan nem finanszírozhatók, egyedi finanszírozásban részesüljenek. Szalai József igazgató, Tatján III. Sz. Altalános Iskola