Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

8 INFORMATIKA CSÜTÖRTÖK, 1996. JÚL. 4. Mit ér a tanár, ha doktorál? Ha fellapozzuk a múlt századok oktatásában és a műveltségkép kialakításá­ban oly nagy szerepet be­töltő retorikatankönyvek megsárgult lapjait - mert mi megtesszük -, s bete­kintünk a stflusfajták rejtel­meibe, hol a régi praecep­torok az attikai, rhodoszi, ázsiai és lakonikus elő­adásmódról beszélnek, ez utóbbit véve alapul, azt vá­laszolhatjuk, hogy SEM­MIT, illetve nem többet, mint azok, akik megfogal­mazták tagadó-elutasító le­iratukat a doktorált tanárok értékméréséről, nem lapoz­va fel soha a gimnáziumi okatás értéktermelőinek egyetlen megporosodott la­pú könyvét sem. Akik nem tudják értel­mezni és érteni a magasabb képzettségben rejlő peda­gógiai hasznot, akik ezzel az amúgy is megnyomorí­tott oktatás középszerűsé­gét akarják konstatálni a felemelés kívánalma he­lyett (kinyilvánítva azzal saját középszerűségük ri­asztó jegyeit), azok az állí­tólagos Szegedet képviselő szellemi erők nem ismerték - milyen kár! - Visy Józse­fet vagy Suki Bélát, s nem ismerik a mindig megújult ismereteket kívánó oktatási folyamatot sem. A tanár lé­teleme tudása gyarapítása, s ha ez egy téma többszö­rös körbenjárása után a tu­dományos fokozat meg­szerzésével is jár, nő szak­mai értéke. Az önkormány­zat ludi magisterei azonban a jelenlegi tárdasaimunkat uraló értékzavarok mentén döntenek az értékes érték­telenségről, ami bennük is rejlik. Ideje, patres consc­ripti, hogy ne csak a magas fizetésükben kifejeződő ér­tékeiket mutogassák, ha­nem mutassák meg (dilet­tantizmusuk helyett) szak­mai használhatóságuk bi­zonyítékait is. De hát lehet­e bizonyítani a bizonyítha­tatlant? Önök szerint igen, ha már a bizonyíthatót bi­zonyíthatatlannak vesszük, így már csak az a kérdés marad megválaszolatlanul, hogy mit ér a tanár, ha sze­gedi. Ismét azt várjuk, hogy fellapozzuk a meg­sárgult könyveket, s az Önök eddig mutatott okta­tásellenessége alapján vá­laszoljunk? A Radnóti Gimnázium doktorólt tanórai Kakas­elöny? A Délmagyarországban az Agroker-telep, más néven Kakaspiac átszervezéséről megjelent cikkhez szeretnék némi ötletet, kiegészítést kapcsolni. Az Agroker-telep - az egyik befektető bank eszközlésére - felszámolás alatt áll. Ezen telep tulajdoni hányadának tizenöt százalé­ka Szeged város önkormány­zatának tulajdonában van. A város vezetőségének lehető­sége lenne - élve elővásárlá­si jogával - megvásárolni a többi részt. Miért lenne ez jó a város­nak? Megfelelő helyet kínál­na egy regionális agrárcent­rum kialakításához, mivel a feltételek adottak. Az agrár­centrum üzemeltetésével pe­dig a Szegedi Vásár- és Pi­acigazgatóságot kellene megbízni. A dorozsmai ré­szönkormányzat előbb-utóbb igényt fog tartani a vásártéri piacra, mivel területileg hoz­zá tartozik. A Kakaspiacra beruházni már nem kell ­ellentétben a dorozsmaival. A Kakaspiac adott feltéte­lei: 6,5 hektáron terül el, míg a dorozsmai csak 3 hektáron, rendelkezik iparvágánnyal, van irodaháza, hűtőháza, raktárbázisa, kamionrakodó­ja, aszfaltozott, széles utak, a parkolási problémák megol­dódnának, frekventált he­lyen, a Metro-áruházzal szembeni telken van, így egymás részére hoznák a ve­vőket, kereskedőket. Az is lényeges szempont, hogy iparvárosban található, nenv pedig egy lakó-pihenőöve­zetben, mint a dorozsmai. Ezen feltételek közül a je­lenlegi nagybani piac egyik­kel sem rendelkezik. A jelenlegi piac zsúfolt beruházások tekintetében is van még pótolnivaló, befog­adóképessége pedig csak Szeged és környékére korlá­tozódik. A Kakaspiacon üze­melő agrárcentrum lehetősé­geinél és feltételeinél fogva magához kapcsolná Csong­rád, Békés. Bács-Kiskun, valamint Arad, Temes me­gyét, a Vajdaságot. A város számára kedvező befektetés lenne, ami rövid idő alatt megtérülne, a bevétel teljes összege a városhoz folyna be. Rigó Zoltán Gyermek­hét A felsővárosi (Gyík utcai) óvoda a gyermeknap alkal­mából „gyermekhetet" szer­vezett, amelynek zökkenő­mentes lebonyolításáért kö­szönet illeti az óvoda min­den dolgozóját. Köszönetet szeretnénk mondani az óvodánkba járó gyermekek nevében a tápéi lovasiskolának, Nagy Ta­másnak és segítőinek, a The Falmily Nemzetközi Önkén­tes Gyermekszlnháznak, a Felsővárosi Általános Iskola napközis csoportjának, Má­tóné Lőrincz Ida tanárnőnek és nevelőtársainak, hogy programjaikkal színesítették a „gyermekhetünket". Sze­retném, ha még egy köszö­netet tolmácsolnának a Ferro Color Kft.-nek, köszönjük az óvodai körzetünk nevében, hogy a kiselejtezett anyago­kat elszállították és értékesí­tették. Tisztelettel: Csónyinó Bozsik Zsuzsanna óvodavezető Az APEH válaszol „Név és cím a Szerkesz­tőségben", Asszonyom! Elgondolkodtatott javas­lata az adóvisszatérítési elő­leget illetően. Tényleg, miért nincs adóvisszatérltési elő­leg? Sőt, tovább gondolva a dolgot, milyen jó lenne, ha lenne „adóvizsgálati" előleg. Mennyivel csökkenne a vagyonkimentési céllal indí­tott perek száma, ha mond­juk egy 300 milliós adóhi­ány megállapításánál 50 szá­zalékát előre be kellene fi­zetni. És természetesen mi­lyen jó lenne a fiktív vissza­igénylők helyzete, mert saj­nos vannak sokan, és remé­lem. ezt Ön is tudja -, ha legalább felét, ellenőrzés ide vagy oda, mindenképpen ki­utalnánk és utána sem a pénzt, sem az adózót nem látnánk többet. Nem valószínű, hogy Ön örülne, ha ilyenekre folyna el az Ön által is befizetett adó! Természetesen tudom, hogy főállású munkavi­szonyból élő és befizetett adóját alapítványi és egyéb befektetésekkel csökkenteni kívánó magánszemélyek nem tűnnek el, tartozásuk könnyebben behajtható. Igaz az is, hogy nem má­séból, csak a saját befizetett adójukból kérnek vissza. Szóval az ötlete nem rossz. Valószínűleg a gyer­mekbetegségeit szenvedő törvényalkotási rendszerünk az oka annak, hogy erre nem gondoltak a jogalkotók. Mint ahogyan az is, hogy a közös­ség rovására, az emberi hi­székenységet kihasználó ki­sebb csoportok, az adótitok mögé bújva akadályozhatják az adóhatóságot abban, hogy erről időben tájékoztassa a közvéleményt. Megkövetel­né ezt a közösségi érdek is, hiszen az adózás közügy és aki adót csal, az a közösség ellen vét elsősorban. Gondo­lom, tudja Ön is, hogy az adók révén kell hozzájárulni a közös kiadásokhoz. Azon­ban az utakat, a víz, villany gáz, stb. távvezetékek által eljuttatott energiákat, (hogy csak néhányat emeljünk ki) éppúgy használják az adót egyáltalán nem fizetők, mint az adózók. Ezért fontos, hogy minden kiáramló adó­bevételt kifizetés előtt meg­vizsgáljunk és erőnkhöz, te­hetségünkhöz mérten próbál­juk megakadályozni a jogta­lan adóvisszaigényléseket. Higgye el ez nem könnyű feladat, főleg ha ez szélesebb rétegeket érint. Ami a szankciókat illeti, pontosításra szorul megál­lapítása. Nem szankciómen­tes ugyanis az APEH késle­kedése visszaigénylés ese­tén. Ha a jogos visszaigény­lést nem teljesítjük határidő­re, akkor komoly összegű késedelmi pótlékot kell fi­zetnünk. Emiatt nagyon oda kell figyelnünk, hogy mennyi időt fordttunk a ki­utalás előtti ellenőrzésekre. Higgye el, hogy nem könnyű az adóhatóság és más hatóságok helyzete sem, ha a demokrácia egy moráli­san fejletlen gazdasági kör­nyezetbe robban be, szinte egyik napról a másikra. Vegyük például az Ön esetét. Ön pontos tájékoztatást ad anyagi körülményeiről, családi helyzetéről és erre alapozva joggal kifogásolja a vissza nem kapott 80 ezer forint hiányát. De hát hogy is van ez? Ön keres 911 ezer 298 forin­tot (feltehetően bruttóban) és ebből levontak 261 ezer 609 forint személyi jövedelem­adó előleget (azaz ennyivel járult hozzá a közösségi le­adásokhoz). így maradt Ön­nek 649 ezer 689 forint éves jövedelme. Figyelembe véve lakás­fenntartási költségeit és a család létszámát - nem be­számítva a családi pótlékot ­14 ezer 713 forint/fő átlagos jövedelemből kellett fenntar­tania magát és családját. Egyet kell értenem Önnel, hogy bizony ez rendkívül kevés és nagyon meg kell fontolnia minden fillér he­lyét. Ön azonban figyelmen kí­vül hagyva gyermekei min­den bizonyai jogos igényeit, ebből a csekély összegből 267 ezer forintot befizetett ­igaz több részletben - egy alapítványnak (Kesfló Ala­pítvány nem létezik!) Természetesen el kell hin­nem Önnek, hogy kizárólag emberi együttérzés vezérel­te, amikor gyermekei elől el­vonva, esetleg alapvető szükségleti cikkeket, támo­gatta például az egyházi, sport, kulturális célokat és ezzel amúgy sem fényes jö­vedelmüket jóval a felére, 7417 forintra csökkentette. El kell hinnem, hogy eb­ben semmi szerepe nem volt az adóvisszaigénylési lehe­tőségnek. Ez amolyan plusz­ként jött, amire Ön termé­szetesen számít. El kell hinnem azt is, hogy Ön ezt tényleg befizette, hi­szen bizonylata van róla. Bár mindketten tudjuk, hogy mennyi idő szükségeltetik ma egy igazolás elkészítéséhez és mennyi annak bizonyításá­hoz, hogy az valódi-e. El kell hinnem azt is, hogy az együttérzés mellett még az is vezérelte a befize­téskor, hogy így legalább tudja, mire megy el a befize­tett adója. Bár számtalan észrevételben olvashatom, hogy az alapítványi befize­tők nem tudják ellenőrizni, hogy befizetett pénzüket mi­re költik. Remélem Ön is érzi az el­lentmondásokat. Mindezek után nem egé­szen értem Önt. Miért éppen az APEH-tól visszaigényelt 80 ezer forint hiánya viseli meg oly nagymértékben a családját és miért nem az egyesületnek befizetett 267 ezer forint. Dr. Tihanyinó Filep Irón igazgató-helyettes Ajtók.. Felháborodott hangú le­vélben reagált Újházy Ernő szőregi olvasónk arra a Csö­rög-ben olvasott panaszra, hogy szakadó eső ellenére sem nyitotta ki a hátsó ajtót (is) egy buszsofőr a várako­zó utasoknak. Nem tudja elfogadni, hogy a bliccelők miatt más utasoknak is szenvedniük kelljen, mert az ajtók nem nyílnak ki mind, minden já­raton. Az emberi méltóságot sértőnek tartja a mostani fel­szállási rendet, azaz megfo­galmazása szerint a „népte­relést", s némely sofőrök ön­kényeskedését. Azt javasolja, változtas­sanak; „... nyíljon ki az összes ajtó, állítsák vissza a kulturált közlekedést, és tiszteljék, becsüljék egymást sofőrök és uta­sok". EMS ajándékakció 1996. július 1-től augusztus 31-ig. Akciókártyánkat keresse a nagyobb postákon! 1-222-7777 'GYORSPOSTA A CSAPAT Eit a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzók előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Rosszallás Ezúton szeretném kifejez­ni rosszallásomat és nemtet­szésemet a Szegedi Nemzeti Színház intézkedéseivel szemben. Pontosítanék. A szálka, ami igazán szembe­tűnő, s ami miatt „tollat ra­gadtam" a következő. Az új­ságból értesültem, hogy több színész, köztük Bicskey Lu­kács színművész szerződését nem hosszabbították meg. Kérdésem: A színház ve­zetése a határozat meghoza­tala előtt kérte-e (vagy egy­általán érdekli-e őket) a színházba járó emberek vé­leményét, akik szerény mó­don ugyan, de mégiscsak hozzájárulnak a színház üze­meltetéséhez? Vajon mi alapján tudták megítélni egy színész, ren­dező, és igen kreatív ember igen színvonalas munkáját? S miért nem kérdeznek meg minket, színházlátogatókat? Úgy gondolom, a színház vezetésének a város- és a művészetkedvelók érdekeit kellene figyelemmel kísérni, nem a személyeskedéshez folyamodni. Emlékszem, évekkel ez­előtt nyaranta bezártak a színházak. Nos, ez Bicskey áldásos tevékenységének kö­szönhetően megváltozott. Megszervezte az igen nagy sikert aratott Nyári Szünet Színházat; fantasztikus elő­adásoknak lehettünk része­sei. Újból és újból próbált valami színt vinni az éle­tünkbe. Gondoljunk csak a nagy sikerű Európa Zoo elő­adás rendezésére! Lehetséges, hogy csak én értelmezem rosszul a dolgo­kat? Vagy más is így gon­dolkodik, csak nem adta írásba a véleményét? Csak azértis: Gratulálok Neked, Lukács! Gratulálok minden színésztársadnak a kitűnő munkáért! Sok sikert és ki­tartást kívánok: Kiss Katalin Utolsóból első! Fordítva is írhattuk volna a címet, mert gyakorlatilag ez történt egy május végi kuntszenmiklósi diák tűzvé­delmi és tűzoltó versenyen. A nagyszabású rendezvényt két „félidőre" lehetne felosz­tani. Az elsőben az 1050 ver­senyző (közöttük szlovén és szlovák fiatalok is), az or­szágos vezérkar előtt vonul fel, majd elhangzik a Him­nusz, a köszöntők, rövid mű­sor. Utána a versenybíróság elfoglalja a helyét, a gyere­kek - általános és középis­kolások - becsületesen vég­rehajtják a kitűzött feladato­kat (a szegedi Madách Álta­lános Iskola csapata a kis­motor fecskendő szerelésben 27,1 másodperces országos csúcsot állít fel!), majd a zsűri értékelése következik. Ebéd után a verseny eredmé­nyének a kihirdetése, kate­góriánként, különdíjak át­adása, búcsúztató, Szózat. A II. félidő. A verseny eredményeit furcsának talál­tuk, elkértük az összesítőket, s ebből kiderült, hogy ben­nünket - a Madách csapatát - utolsónak .Jioztak ki", egy pesti csapatot pedig elsőnek. Amikor tüzetesebben meg­vizsgáltuk a számokat, akkor jöttünk rá, hogy az első he­lyezett a mi eredményünkkel lett az, mi pedig az övével utolsók! Óvást nyújtottunk be. Újra átnézték a számító­gépes eredményeket, össze­hasonlították az egyes fel­adatokat és a versenyszámok kézzel írt (!) eredményeit és rájöttek a tévedésre... A pesti csapat vezetője el­őször lekezelően szólt hoz­zánk, de a tények birtokában kénytelen volt - bár ugyan­olyan hányaveti stílusban ­visszaadni a serleget -, s gyorsan elkészült néhány oklevél is - a valódi első he­lyezettnek. Ekkor került eló a számí­tógépet kezelő fiú, aki el­mondta, hogy a pesti csapat vezetője őt arról tájékoztatta, hogy a szegedi csapat nem érkezett meg, ezért a Tisza­partiak kódját használhat­ják... A félidő végén még egy csemege: az első helyért járó egyhetes kirándulást termé­szetesen nem a szegediek kapták, hanem a pestiek, mint a .Jegjobb pesti együt­tes"! (ők voltak az egyedüli csapat a fővárosiak közül ezen a versenyen...) Ezt a tényt egyébként utó­lag közölték velünk. Csak, hogy tudjuk... Husztik Csaba, a szegedi csapat vezetője Tagjai egytől egyig tudják a dolgukat. Gyorsak, összeszokottak, céltudatosak, mindenhova időben odaérnek. Az EMS csapat nem ismer lehetetlent. Küldeményéért kívánságra házhoz megy, és a lehető legrövidebb idő alatt eljuttatja a kívánt helyre. Belföldön vagy a világ csaknem 80 országában. EMS Belföldi és Nemzetközi Gyorsposta és Postafutár Szolgálat. Információ az EMS Központban. Telefon: A csapat, amely gyors, "megbízható, és megfizethető. Amely mindent megtesz az Ön sikeréért. Mert Önnek nemcsak a részvétel, hanem a győzelem is fontos.

Next

/
Thumbnails
Contents