Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-27 / 175. szám

.'Viuiuj luuiiviisiírtciis 2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 1996. JÚL. 27. kommentár Víz, víz, víz A

török börtönök balos és ultrabalos lakói igen jól szervezettek a rácsok mögött is... Mintha parancsszóra tennék, egyszerre fordultak el az ételtől. Milyen következményekkel járhat az éhségsztrájk az egyén számára? Egy „karbantartott" ember általában több hétig is kibírja étel nélkül, de a vízhiányt megsenyvedi: legfeljebb 10-12 napig lehet kibírni. Erőkifejtés, hőség, rossz fizikai állapot esetén az éhezésbe jóval rövidebb idő alatt is bele lehet pusztulni. A test leépülését jelentősen felgyorsltja, ha az éhező nem fogyaszt ásványi elemeket és vitaminokat tartalmazó folyadékot. Az éhezők - éhségsztrájkotok - eleinte gyorsan fogynak, később azonban a folyamat lelassul. Egyidejűleg kevesebb sót választanak ki és csökkent vízvesztésük is. A szervezet először a májban és az izomzatban elraktározott szénhidrátokat éli fel. A test egy-két nap múlva az ún. éhezési anyagcserére áll át, s fogyasztani kezdi a hosszabb távra elraktározott energiatartalékokat, mindenekelőtt a zsírokat és a vérben lévő fehérjéket. Azután megtámadja s feléli az izomzatot is, ezen belül a létfontosságú szerveket, például a szívizomzatot. Az éhezési anyagcsere több káros anyagot termel, ezért az éhezőnek sok folyadékot kell fogyasztania, hogy elősegítse ezen anyagok kiválasztását. A

Z éhségsztrájk politikai haszna csak az újságok, tévéállomások, egyszóval a sajtó megléte óta lenne mérhető - ha valaki vállalkozott volna minderre. Napjainkban, Törökországban, egy mérsékelt iszlám államban, amikor a kurdok élet-halál harca baloldali köntösbe öltözött, néhány önként feláldozott élet árán némi részsikert talán fel lehet majd mutatni - javul a rácsok mögé került robbantók, hegyi és városi gerillák ellátmánya és általános helyzete. Ennyi a hozadéka néhány életnek. Jellemző, hogy a török éhségsztrájkolók mellett elsőként a nyugat legbaloldalibb kormánya, az olasz emelt szót. Tette ezt az emberi jogok tiszteletbentartásának ürügyén - ami végtelenül általános és tisztességes álláspont. Figyelmeztetésük szerint a történtek - ha nem hoznak sürgős intézkedéseket - káros hatással lehetnek Törökország nemzetközi tekintélyére és az Európai Unió tagországaival, így az Olaszországgal fenntartott kapcsolataira. Márpedig ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesztése és erősítése közös érdek lenne... Különben „vizet" az olaszok sem küldtek... Bill Clinton és családja „hivatalból" szurkol Az atlantai olimpiai játékok mozgásba hozták a megrögzött kocogó hírnevére sokat adó Clinton elnököt is. Mivel újabb elnökiidöszakra pályázik, családjával együtt felkerekedett, s Atlantába tette át a székhelyét néhány napra. Felvételünk bal felső „sarkában" Clinton elnök nejével, Hiilaryval beszéli meg az eseményeket a lelátón; leányuk, Chelsea zászlóval a kézben „segíti" küzdő honfitársait. (MTI Telefotó) • Éhségsztrájk: a hetedik halott Török bal és ultrabal A Renault segít a Moszkvicson hírek • Moszkva (dpa/MTI) A Moszkvics a Renault francia autógyár segítségével remél kilábalni jelenlegi súlyos helyzetéből. A két vállalat tíz évre szóló tervet dolgozott ki, amely egy új modell, a Moszkvics 2142 gyártását irányozza elő. Ebből évente 100 ezer darabot gyártanának. A Moszkvics autógyár jelenleg pénzügyi források után kutat, hogy az 1 milliárd dolláros, 40 ezer Renault motor vásárlására vonatkozó szerződést alá lehessen írni. A dpa kormány forrásokból úgy értesült, hogy a megállapodást még az év vége előtt alá lehet írni. Az orosz kormány már hozzájárult ahhoz, hogy 720 millió dolláros francia hitelt vegyenek fel a motorvásárlás finanszírozásához. • Isztambul (MTI) Újabb halálos áldozatot követelt a törökországi börtönökben folyó éhségsztrájk. A török emberi jogi szövetség szóvivője Isztambulban közölte, hogy további 67 fogoly állapota életveszélyes. A szóvivő szerint a török hatóságoknak a sztrájk befejezése érdekében tárgyalniuk kell a rabokkal. Törökországban a baloldali és ultrabaloldali szervezetek 300 bebörtönzött tagja kezdett éhségsztrájkot májusban az ország több mint 30 börtönében, hogy kiharcolja • Pale (MTI) Radovan Karadzsics és Ratko Mladics, a boszniai szerbek politikai és katonai vezetői nem mennek el Hágába - jelentette ki Biljana Plavsics, a boszniai szerbek megbízott elnöke a Nasa Borba belgrádi lapnak adott nyilatkozatában. Az interjúban Plavsics asszony leszöa fogva tartás körülményeinek javítását. Az ankarai egészségügyi minisztérium adatai szerint a tiltakozó akcióban összesen 2 ezer 70 fogoly vesz részt, de közülük csak 314 folytat teljes éhségsztrájkot - a többiek korlátozott ideig és felváltva sztrájkolnak. Az isztambuli rendőrség a hozzátartozóktól lefoglalta egy ankarai börtönben, előzőleg meghalt fogoly holttestét. A rendőrség biztonsági okokra hivatkozva azt követeli Huseyin Demircioglu családjától, hogy a halottat lakóhelyüktől - az isztambuli Gazi negyedtől - távolabb temessék el. Gazi a baloldaliak gezte: amennyiben a hágai nemzetközi tövényszék igazságos lenne és vádat emelne Izetbegovics és Tudjman ellen, akkor Karadzsics és Mladics önszántukból jelennének meg a testület előtt. Mivel azonban fellegvára Isztambulban, ahol a tavalyi zavargásokban 17 ember vesztette életét. Sevket Kazan török igazságügyi miniszter ultimátumban szólította fel akciójuk beszüntetésére az éhségsztrájkoló politikai elítélteket. Kazan szerint ellenkező esetben „elkerülhetetlen" a biztonsági erők beavatkozása, amely akár 40-50 emberéletet is követelhet. Kazan ismételten úgy foglalt állást, hogy az éhségsztrájkot betiltott szélsőbaloldali szervezetek vezetői irányítják, és az akcióban részt vevő foglyokat „beismerő vallomásuk vagy a vallomástétel veszélye miatt" választották ki. ez nem történt meg, a kérdés, hogy odautazzanak, fel sem vetődik - hangoztatta a boszniai szerb vezető. John Kornblum amerikai külügyi államtitkár-helyettes hétvégére tervezett belgrádi tárgyalásai kapcsán A török igazságügyi miniszter megerősítette, hogy meghalt az éhségsztrájk hetedik áldozata is. Az illető a 37 éves Tahsin Yilmaz, a törvényen kívül helyezett Török Forradalmi Kommunista Unió nevű baloldali csoport tagja volt, akit májusban börtönöztek be. Yilmaz az isztambuli Bayrampasa börtönben halt meg. Yildirim Aktuna török egészségügyi miniszter bírálta. hogy tilos az eszméletüket vesztett éhségsztráj kólók orvosi ellátása. Aktuna „embertelennek és semmilyen ideológiával sem igazolhatónak" nevezte a tiltást. Plavsics asszony kijelentette, hogy a boszniai szerb köztársaság semmiféle nyomás előtt nem hajol meg. (Kornblum Milosevics elnökkel folytatódó tárgyalásain azt szeretné elérni, hogy Karadzsics, miután lemondott összes közéleti tisztségéről, hagyja el paléi főhadiszállását is.) Szaddám szerencséje • Jeruzsálem (MTI) Az izraeli állami televízió csütörtökön azt jelentette, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök csak hajszállal menekült meg a haláltól, amikor néhány nappal ezelőtt pokolgép robbant egyik palotájában. Hangoztatták, hogy Húszéin a robbanás előtt öt perccel hagyta el a kérdéses palotát. A merénylet után az iraki hadseregben letartóztatási hullám kezdődött. Mintegy 300 személyt kivégeztek, köztük a hírhedt köztársasági gárda számos tagját - így az izraeli tévé. „Titkok" • Zágráb (MTI) Eddig 31 holttestet találtak a Szrebrenica közelében, Nova Kasabánál feltárt két tömegsírban. 25 halottat hátrakötött kézzel földeltek el. Ez minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy hadifoglyokat végeztek ki. A hágai törvényszék szakértői i> pénteken két újabb tömegsír feltárását kezdték meg ebben a körzetben. A munkálatokat hátráltatja egyebek között az is, hogy nem tudják hol elhelyezni a holttesteket. Burundi hoppon marad • Brüsszel (MTI) Az Európai Bizottság felfüggesztette a Burundinak szánt segélyek folyósítását, válaszul az országban végrehajtott katonai államcsínyre. Az Európai Unió egy korábbi megállapodás értelmében 1991-96. között összesen 112 millió ECU (több mint 144 millió dollár) folyósítására vállalt kötelezettséget. Jóváhagyás • Washington (MTI) A washingtoni szenátus a péntekre virradó éjszaka - a külföldi segélyprogramról szóló törvénytervezethez beterjesztett kiegészítés formájában - ugyancsak jóváhagyta a NATO kibővítésének előmozdítását célzó, a kép- \ viselőházihoz hasonló javaslatot. Plavsics, a szószóló Kisebbség, modernizáció, túlélés (2.) Az élet mást mond, mint a teória. Az amerikai etnikai olvasztótégely nem létéről, illetve idevágó eddigi elképzelések újragondolásának szükségességéről a hatvanas évek végétől, a hetvenes évtized elejétől jelennek meg dolgozatok. Arról, hogy bekövetkezett a láthatalan lázadása, az etnikai reneszánsz. Európának ezen a részén a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójáról valók az első utalások arra vonatkozóan, hogy egyre többen vannak, akik nem vallják magukénak, csendben elutasítják a rendszert, vagyis a mindenre képesnek posztulált szocializmus híjával van igazi éltető erőnek. Többen jelzik, hogy azonosulási energiák leképezése és a reformba való beépítése volna szükséges és Ígéretes (Gombár-Lengyel, 1986). Nyugaton egyértelműbben fogalmaznak. A megbomlott osztályszerkezet, elmaszatolódott rétegződésmodell, a központi apparátus alkalmatlansága a konfliktuskezelésre világossá tették, hogy olyan tartalékenergiák, mentalitások, hagyományterületek tárandók fel, amelyeket nem tudott felőrölni, szétzilálni a központosító hatalom. És szerte a világon etnopolitikák születtek, népcsoport-eszmék kerültek be a társadalmi beszéd folyamába, elkezdődtek az úgynevezett regionális forradalmak. Jelentkeztek sosemvolt identitások is. A politika és az elmélet bár nem egyszerre - érdeklődéssel fordult az életvilágot átható szolidaritás és nyitottság felé, s az így tételeződő etnicitás - a nemzet kategóriáján innen és túl - strukturáló erőként jelentkezett. Miként A. Gergely András jelzi, a mi és ők közötti különbségtétel folytonos minőségmeghatározó késztetés, mely az önismeret energiáit a társadalmi tagoltsággal, feszültségekkel állítja szembe. Az identitás motivációs rendszerré válik. „A szociálpszichológia feltérképezte identitástudat az egyén társadalmi reprodukciójának, szocializációjának és a társadalmi totalitás részrendszereinek valamelyikéhez kapcsolt magatartásoknak, szerepeknek átélt programja." (A. Gergely András: Urbanizált méhkas avagy helyi társadalom, 1993,23) Az életmódot túlélésre állítják be a kulturális hagyomány, a mentális örökség, a gondolkodás és a viselkedés momentumaiban jelentkező mérvadó és sajátos tartalmak. A kiállítás alapja az értékrendszerben megmutatkozó másság. A kialakuló konzisztens helyi közösségek öntudata értékteret különít el, erőviszonyokat strukturál át. A sajátos értéktudat védettséget jelent és nagyobb fokú konfliktustűrést. A Polányi JCároly által leírt védekező társadalom helyett, kiterjesztéssel, védekező közösségekről beszélhetünk, olyan kollektivitásokról, amelyek opponálják a hatalmat, védekezőleg lépnek fel vele szemben. így válik az etnikai identitás jövőképalakító, strukturáló erővé. Ez volna az általánosító elmélet, lássunk egy példát. Valóban nem tekinthetünk el - például - azoktól a jelzésektől és változásoktól, amelyek az RMDSZ és az általa képviselt közösség viszonyában mutatkoznak meg. Az egység és összetartozás jegyében politizáló RMDSZ-t az 1996-os helyhatósági választásokon érte az első komoly figyelmeztetés a választók részéről, amikor jelentős számban kerültek a helyi választott testületekbe függetlenek (tömbmagyar vidékeken), illetve más pártok listáin induló magyarok. Az eredmény igazolni látszik azt a diagnózist, amelyet a csíkszeredai KAM-csoport állapít meg friss könyvében (Változásban, 1995), miszerint a nem megfelelő legitimitású (illegitim) RMDSZelit képtelen az igazi társadalomépítésre, restaurációs modelleket alkalmaz, rétegérdekeket képvisel, következésképpen eltávolodik mindenek előtt a rétegérdekeket megjelenítő elittől. A szakmai és regionális réteg úgy dönt - a KAM szerint -, hogy megkerülik a saját társadalomban való felemelkedés nehézségeit, és mind erősebben igazodnak a többségi, román társadalomhoz. Az RMDSZ és bármely hasonló, globális képviseletre vállalkozó szerveződés térvesztése az átmeneti korban a napi politika velejárója. Ez megközelíthető több fogalompár által jelzett kétpólusú mezőben - identitásépítők-kompromisszumkeresők, növekvő távolság elit és képviseletek között, önérdekféltő RMDSZ-elit-közösségféltő függetlenek -, de amennyiben elfogadjuk a KAM által használt fogalmi keretet és társadalomként „működőnek" tekintjük azt, amit romániai magyar nemzeti közösségként kíván értelmezni az RMDSZ, vállaljuk A után a B kimondását is: egy társadalom nem képviselhető egyetlen globális, érdekvédelminek posztulált struktúra által. A román társadalom mozgásainak megfelelően a magyarság köreiben is elinduló érdektagolódások olyan szakmai-technokrata, közigazgatási, vállalkozói, regionális - érdekeket megjelenítő eliteket léptetnek színre, amelyek már nem illeszthetőek a globális RMDSZ politikai képletébe. A romániai magyar társadalmon belüli érdekmegjelenítés során természetszerűen kerülnek szembe a politikum és a politikai struktúrák magyar szereplőjével, az RMDSZ-szel. Nem az identitásteremtés szimbolikus eszközeivel élő RMDSZ-szel van tehát gond, legalábbis ebben a vonatkozásban, hanem a szervezet centrális eszméje, a mindenre kiterjesztés és a nemzeti közösség társadalomként való működése okozza a strukturális egymásnak feszülést. Egy társadalom, belső tagoltságában, érdek- és érték-pluralizmusában nem képviselhető párhuzamosan és egyformán hitelesen befelé, önnön közössége felé és kifelé, a többségi politika aktorai felé is. Bodó Barna (Az előadás elhangzott az „Értelmiség '96" nyári egyetemen. Az szerző az RMDSZ alelnöke.)