Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-27 / 175. szám

SZOMBAT, 1996. JÚL. 27. BELFÖLD 3 I Európai színvonal a Klauzál téren A KHB privatizáció előtt áll Szász János ügyvezető igazgató. (Fotó: Somogyi Károlynó) jegyzet Nyereg alatt Á rpád apánk bejövetelének ürügyén már tavaly megindult a lovasfolyam, most pedig, hogy nya­kunkon a millecentenárium, még inkább elharapódzik a lovaglási láz: mindenfelé fölnyergelnek egy-egy kü­lönítményt, ragyognak a lószerszámok, pengenek a sarkantyúk, aztán irány Ópusztaszer, ahol az egész ügy elkezdődött. Még el sem ült a porfelleg, amely a látványos ku­darcba fulladt pusztavacsi fesztivál lovasainak nyo­mán kerekedett, máris nyeregbe pattan a fiatal képző­művészek és zenészek kíséretét élvező negyvenöt lovas, hogy végigvágtassa az utat Vereckétől egészen addig a helyig, ahol ezerszáz éve szerét ejtették a haza dolgá­nak. Talán abban bíznak, hogy a patacsattogásra előbb­utóbb fölfigyel az ország, és ráeszmél, hogy mégiscsak neki kéne kezdeni az ünneplésnek, ha már itt van ez a millecentenárium. A pusztavacsi érdektelenség azonban jelez valamit. Lehet itt lódobogni meg nyeríteni, jurtákat verni, nyi­lakkal célba lőni: ilyesmivel viszonylag kevéssé lehet fokozni az emberek nemzet- és magyarságtudatát ­utóbbi fogalmakon ugyanis legtöbben ritkán tűnőd­nek el. Nem tanultak róluk, nem nevelték beléjük, nem vált vérükké. Azért persze nem olyan szomorú a helyzet, mivel azt minden magyar tudja, hogy honfog­laló ősei nyereg alatt puhították a húst. / óformán ez az egyetlen kapcsolódási pont a régiek­kel. Mert manapság a legtöbben úgy érzik, mintha ők maguk kerültek volna nyereg alá (puhulnak is ren­desen), s ebből a nézőpontból nemhogy az elmúlt ezer­száz év, de még a nyugdíjkorhatár is beláthatalanul távolinak látszik. L pÖ^ • Lovascsapat a honfoglalás útvonalán Vereckétől Ópusztaszerig Nemzeti emlékpark • Recsk (MTI) A tervek szerint szeptem­ber 28-án avatják fel ünne­pélyesen azt a Nemzeti Em­lékparkot, amelyet a egykori recski munkatábor területén alakítanak ki a volt foglyo­kat tömörítő Recski Szövet­ség kezdeményezésére. Erről Sugár Sándor, a szervezet főtitkára tájékoztatta az MTI tudósítóját, abból az alka­lomból, hogy a tervezésben és a megvalósításban részt­vevő egykori internáltak pénteken bejárták a munká­latok színhelyét. A főtitkár elmondta, hogy a tábor jel­legzetes épületeit - egy ba­rakkot, egy őrtornyot és egy bunkerfogdát - az egykori foglyok visszaemlékezései alapján tervezte meg Bíró Sándor építész, aki maga is raboskodott a lágerben. Informatikai diákolimpia • Veszprém (MTI) Nemzetközi informatikai diákolimpia kezdődött Veszprémben. 58 ország 240 versenyzője indult. Az infor­matikai diákolimpiát úgy tartják nyilván, mint a jövő élvonalbeli számítástechni­kai szakembereinek sereg­szemléjét. Több ország csa­pata erre az alkalomra külön formaruhát, Veszprém fel­iratú pólót készíttetett. Leg­erősebb ellenfélnek a kínai, orosz, ukrán, román ver­senyzőket tartják, de a me­zőny évről évre változik és számos meglepetés szület­het. Pincomúzeum • Tűrje (MTI) Kétszázéves az a népi épí­tészeti műemlékként nyil­vántartott, vályogfalú boros­pince, amelyben pincemúze­umot alakítanak ki a pakodi szőlőhegyen. Hamarosan megkezdik az épület és zsuptetőjének teljes felújítá­sát. Ez utóbbi munkához egy hattagú kéziarató csapat 840 kéve, azaz 40 kereszt rozsot vágott le és gyűjtött be. A szüret végén avatandó, hegyközségi idegenforgalmi vállalkozásként működő mú­zeumban régi szőlészeti-bo­rászati eszközöket, doku­mentumokat állítanak ki. Vi­notékájában pedig helyi ter­mésű palackozott borokat vásárolhatnak, kóstolhatnak a turistavendégek. Pakod pincemúzeuma létrehozását a türjei központú Zala-Kar térségfejlesztési társulás 300 ezer forinttal támogatja. Hallásjavító készülék a templomban • Pécs (MTI) Azok a nagyothallók is hallhatják ezentúl a katoli­kus misét Pécsett, akik eddig e testi fogyatékosságuk miatt nem lehettek részesei az is­tentiszteleteknek. A belváro­si templomban felszereltek egy úgynevezett indukciós készüléket, amely a nagyot­halló készülékkel rendelke­zők számára felerősíti a szó­széken elhangzottakat. A ti­zennégy személyt kiszolgá­ló, más számára észrevehe­tetlen eszközt egyelőre kí­sérleti jelleggel állították fel, ám ha a fogadtatása kedvező lesz, a megye többi katolikus templomában is felszerelik. Régóta, pontosabban a kétszintű bankrend­szer kialakításával kez­dődően élt kényszerű al­bérletben Szegeden, a Deák Ferenc utcában a Kereskedelmi és Hitel­bank Rt. területi igazga­tósága. A hétvégén azonban végre új helyre költözhetnek, a Kárász utca és a Klauzál tér sar­kán álló, szépen felújí­tott székházukba. A részletekről, a háttérről Szász János ügyvezető igazgató szolgál bővebb információkkal. # Ritka a bankárok név­jegykártyáján az ügyve­zető igazgatói titulus. Hogyan alakult ki ez a Kereskedelmi és Hitel­banknál? - Az új hálózati rendszer 1992 őszén állt fel, a régió­vezetőkből akkor lettek ügy­vezető igazgatók. Ez tulaj­donképpen a bankvezetés harmadik szintjét jelenti, a tíz régióközpont és a 150 fi­ók adja az országos hálóza­tot. Fiókszám tekintetében a második legnagyobb bank vagyunk Magyarországon, mérlegfőösszegben - 252 milliárd forinttal - 1995-ben negyedikek voltunk. A bank privatizáció előtt áll, s bár a határidő a jövő év vége, vé­leményem szerint már a kö­vetkező éves közgyűlésre minden körvonalazódik. Ma­gyar bankként nincs olyan lehetőségünk, mint a vegyes tulajdonúaknak. A tőkeeme­léses privatizációval min­denképpen növekszik a moz­gásterünk, javulhat a bank­technika, banktechnológia. 0 Önöknek a költözéskor már előre kellett gondol­kodni, vagyis, hogy a Klauzál téren a következő évezred banszolgáltatási­nak is eleget tudjon tenni a számítógépes háttér. - Mindent tudni fog az új egység, ami az európai szin­tű fióktól manapság elvárha­tó. Lakossági széf, bank­automata, valutaváltás, betét, értékpapír, de tulajdonkép­pen az összes klasszikus ke­reskedelmi banki funkcióval szolgálunk. Az természetes, Az első félév ellenőr­zési tapasztalatairól tar­tottak sajtótájékoztatót tegnap, pénteken Szege­den, az APEH Csongrád Megyei Igazgatáságán. Tihanyiné Filep Irén és Papp István igazgatóhe­lyettesek elmondták: míg az adóalanyok száma nőtt, a revizoroké válto­zatlan maradt, és a ko­rábbi évek gyakorlatá­hoz hasonlóan még min­dig a fiktív számlaadás a legkedveltebb adócsalási ügylet. Jó hír viszont, hogy a fél évvel ezelőtti vásárhelyi revizorverés óta hasonló durva cse­lekményre nem került sor. Sokan komoly összegeket fizetnének azért a toplistáért, amelyet a statisztika kedvéért állított össze az adóhivatal a megyei felső tízezerről. Eb­ből a kimutatásból többek hogy a számítógéppark ko­rábban halogatott fejlesztése most megvalósul, de én ha­sonlóan fontosnak érzem a munkaszervezésben történt jelentős változtatásokat is. • Mintha kicsit lassan találta volna meg végle­ges helyét Szegeden a Kereskedelmi és Hitel­bank. - Amikor 1992-ben átvet­tem a fiók vezetését, két nagy feladatot kaptam: a mérlegfőösszeg csökkenésé­nek megállítása mellett az volt a dolgom, hogy végle­ges helyet találjak a bank­nak. Tulajdonképpen megö­rököltem a Honvéd tér és a Tisza Lajos körút sarkán álló telket, ám a szinte zöldme­zős beruházásba nem akart belevágni a bank. A Klauzál téri ház csak a negyedik va­riáció volt, s 1993 végére dőlt el, hogy itt rendezke­dünk be. Érdekes, hogy miu­tán megvásároltuk a házat, az emeleti szinten találtunk egy trezort. Akkor derült ki, hogy az épület korábban, az IBUSZ előtt is bank volt, és úgy hívták: Szegedi Keres­kedelmi és Iparbank. Termé­szetes hát, hogy ahol lehe­tett, az eredetihez hasonlóan állítottuk helyre az épületet, között kiderülhet, hogy Csongrád megyében 431-en számítanak a legnagyobb adózók közé. Százan átlago­san 621 millió forintos mun­kaviszonyból származó jöve­delmet vallottak be, vagyis naponta 17 ezer (leadózótt) forintot kerestek. A hálapénzt már kevésbé gyónják meg a polgárok: egy ember vallott be 837 ezer forintot, utána hosszú szünet következett, és a századik helyen álló már csak 47 500 forintos borrava­lóról tett tanúbizonyságot. Csongrád megye különben adózási szempontból nem tartozik a kedvező helyzetű megyék közé. A déli határo­kon túli háborúk miatt a fe­ketekereskedelem érdekében nagyobb számban alakultak külföldi személyekből álló társaságok, amelyek egyrészt nehezen elérhetők, másrészt szinte követhetetlen gyorsa­sággal alakulnak át vagy szűnnek meg. A háború befe­ennek köszönhető például a bejárat jelenlegi kialakítása is. A korábban eltakart, bolt­íveket is kibontottuk, s igye­keztünk, hogy az elegancia ne hivalkodó, hanem vissza­fogott legyen. • Időben nyitnak, vagy volt némi csúszás a kivi­telezésben? - Szerettünk volna már nyár elején kinyitni, mégpe­dig abból a megfontolásból, hogy tavaly nagyon jó for­galmat produkált itt az egy­pénztáros valutaegység, amit a turistaforgalomra ala­pozva nyitottunk meg ideig­lenes jelleggel. Én még így is bízom abban, hogy jó au­gusztusunk lesz. Az biztos, hogy kár lett volna félig kész belső kialalakítással, festékes vödröket kerülgetve fogadni az ügyfeleket. Na­gyon vártuk már ezt a költö­zést, a Deák Ferenc utcában gyakorlatilag évek óta sem­mit sem fejlesztettünk, arra alapozva, hogy úgyis szék­házat változtatunk. Az pedig egyenesen áldatlan állapot volt, hogy a pénztárt az első emeleten találta meg az ügy­fél. • Miután az egész ház a bank tulajdona, biztosan elférnének benne. Meg­jezése után sokan hazatértek és a Magyarországon meg­alakított vállalkozásukat sor­sára hagyták, avagy átadták ismeretlen személyeknek. Idén a megyében alig több mint 150 ezer adóalanyt számoltak össze. Az APEH revizorai 7000 alkalommal ellenőriztek, miközben 1 mil­liárd forint befizetendő adó­hiányt és hasonlóképpen 1 milliárd adó- és mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot állapítottak meg. Ebből a félév folyamán 509 ezer forint behajtása vált jog­erőssé, de csak 160 millió fo­rintos adóhiányt és 150 milió forint mulasztási bírságot tudtak behajtani. Emögött az elhúzódó, 2-3 évig tartó pe­res aljárások, s a hazai, közel sem egységes bírósági gya­korlat áll. Az APEH hétezres ellen­őrzéséből 1288 piacon, köz­területen zajlott, vagyis a nyugtaadással volt kapcsola­tartják a Széchenyi téri fiókot? - Egyelőre mindenkép­pen. Sok ügyfelünk kedveli ezt a kis fiókot, s a parkolási lehetőség is fontos a pénz­szállítás biztonsága miatt. A két egység természetesen közvetlen összeköttetésben áll, mindkét helyen lesz bankautomata, így összesen három ATM-el állunk az ügyfelek rendelkezésésre. Tagjai vagyunk több nagy kártyaelfogadó rendszernek, ma már több mint ötezer he­lyen lehet a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. plasztikla­pocskáival fizetni. Termé­szetesen továbbfejlesztjük a kártyaüzletágat, s a számla­vezetés mellett közüzemi dí­jak átutalásást is vállajuk. • A hét végén tehát köl­tözik a bank. - Már egy ideje készü­lünk rá, és minden a költö­zés forgatókönyve szerint halad. Pénteken délután be­zártunk, hétfő reggel fél ki­lenckor pedig kinyitunk, s ebből az ügyfelek csak azért vehetnek észre valamit, mert megváltozik a cím, no meg a környezet. A kiszolgálás csak jobb lehet, mint a régi. K. A. tos. A nyugtaadás elmulasz­tása még mindig „sláger", az előforduló hibák között az aránya 80 százalék. Átlago­san 70-80 ezer forintos mu­lasztási bírságot szabtak ki az ellenőrök, amely ahhoz ké­pest nem sok, hogy első alka­lommal 100 ezer forint a büntetés. Mint ahogy az a tá­jékoztatón elhangztott, több, frekventált belvárosi üzeletet zárathatott volna be az APEH, ha nem lett volna te­kintettel az idegenforgalmi szezonraAz adóhatóság 160 millió forint jogtalanul igé­nyelt áfa kiutalását tartotta vissza és 1 millió forintos tá­mogatás jogtalan igénybevé­telét akadályozta meg. A me­gyében 300 millió forint felett volta vitatott befektetésekhez kapcsolódó kiutalási igény. Ezek teljesítését felfüggesz­tették, miközben 4000 ma­gánszemély adóbevallását el­lenőrizték. Fekete Klára • Budapest (MTI) A Béke-Barátság Nemzet­közi Képzőművészeti és Ze­nei Tábor ünnepélyes meg­nyitóját szombat délelőtt tartják a XII. kerületi a Virá­nyosi Közösségi Házban. A hagyományteremtő szándékkal toborzott tábor résztvevői fiatal festőművé­szek, zenészek, akik a tábor­nak otthont adó falvakban (Domoszló, Kővágóőrs, Sár­szentmihály, Rákóczifalva, Olaszfalu és Tiszadob) kon­certeznek, illetve rendeznek vándorkiállításokat a vasár­Kereshetik • Budapest (MTI) Az ipari és kereskedelmi miniszter első ízben hirdetett koncessziós pályázatokat arany-, ezüst-, nemesfém­ércbányák hasznosítására. A pályázatok eredményét Hegyháti József, az IKM he­lyettes államtitkára hirdette ki. Eszerint Telkibányán az angol RTZ Mining and Exp­loration Limited, Füzérrad­vány térségében pedig a ma­gyar-angol Humex-IUit kon­zorcium kezdi meg a nemes­fémek után a kutatásokat. Kutatásra 4 év áll rendelke­zésre. A koncesszió időtarta­ma 35 esztendő. A pályázat kihirdetésekor Füst Antal, a Szatymazon, szombaton és vasárnap nemzetközi me­zőgazdasági kiállítást, vásárt és falunapot rendeznek - az események központja a helyi általános iskola. A program egy képzőművészeti kiállítás megnyitásával kezdődik, az­tán szakmai fórum követke­nap kezdődő programsoro­zaton. A megnyitó napján indít­ják útnak a Honfoglalás Lo­vas Emléktúra vándorzene­karát is. A fiatalokból álló kamarazenekar Vereckétől Ópusztaszerig kíséri majd a 45 tagú lovascsapatot, amelynek tagjai Árpád-kori viseletekben járják végig a honfoglalás útvonalát. A tábor ünnepélyes zárá­sával egyidőben, augusztus 19-én délután nyílik Ópusz­taszeren a Honfoglalás '96 kiállítás. az aranyat Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyettese elmondta: nemcsak nemesfémbányákra írtak ki az év elején pályáza­tot, hanem betonit, szénhid­rogén és széndioxid, homok és kavics bányászatára is, négy helyre. Az építőipar je­lenlegi helyzetében azonban ezekre nem akadt jelentkező. A két nemesfém-lelőhely ku­tatására a pályázatok nyerte­sei mintegy 3-3 millió dollárt szánnak.Szólt arról is, hogy jelenleg 18 nemesfém-kuta­tási engedély van hazai és külföldi vállalkozások birto­kában, ezeket azonban nem koncessziós pályázat útján kapták meg a cégek. zik „A tájkörzet helye az Eu­rópai Unió (EU) mezőzdasá­gában" címmel. A fórumon többek között előadás hang­zik el az EU agrárpolitikájá­ról, helyzetképet festenek az erdélyi mezőgazdaságról, s a tájkörzetet is részeletesen be­mutatják az érdeklődőknek. • Csongrád megye „felső száza" Sok a fiktív számla; a hálapénzt kevésbé „gyénják" Kiállítás Szatymazon

Next

/
Thumbnails
Contents