Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-20 / 169. szám
II STEFÁNIA áüdtt SZOMBAT, 1996. JÚL. 20. Póda Jenő: Az apparátust vezető politikust „lezabálja a maga képére formálja a hivatal ## Már hat esztendeje, hogy nélkülözzük Szegeden a kormányzati segítséget! A város nem fejlődik - panaszolja a polgár. A felelősök, a helyi vezető elit tagjai pedig egymásra mutogatnak. Az önkormányzati tisztségviselő a honatyát, az országgyűlési képviselő az elitet és a hivatalnokot hibáztatja. Ezért aztán hiába adott a „keret", nem áll össze a Szegedet nyerő helyzetbe hozó „csapat". Ki lehet a „szövetségi kapitány"? Erről is beszélgettünk Páda Jenővel, az informatikai vállalkozóból és az Ellenzéki Kerekasztal egykori helyi elnökéből a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjévé lett politikussal, a Parlament honvédelmi bizottságának tagjával, aki mellesleg a megyei önkormányzat képviselője is. • Egy friss ismerőse számára hogyan vall őn Szegedről? - Szeged: a kedvencem! Azért fontos ezt kimondani, mert nem szegedi vagyok. Mondták már nekem, hogy: „Gyütt-mönt maga. Képviselő Úr!" Ez azért hangozhatott el, mert utaltam rá, ezért tudhatják: egy Baja melletti községből, Csávolyról kerültem Szegedre, az egyetemre. Már 17 éve élek itt. Vagyis közeledik az a forduló, amikor kimondhatom: életem javát Szegeden töltöm. 0 Föltételezem: kormánypárti képviselőként lett volna lehetősége a fővárosba kerülni. - Valóban (gy van, de én ragaszkodom Szegedhez. 0 Miért? Mi jut eszébe, ha Szegedre gondol? - Egy harmonikus, a legjobb értelemben vett vidéki várost jelenti Szeged. Ezt a belvárosi nyugalmat máshol nem találtam! Ehhez képest Budapest például „gyorsított felvétel". Szeged azt a miliőt jelenti, ahol otthon vagyok! Ebben a léptékben érzem jól magam, mert áttekinthető, emberi, bensőséges, miközben elég nagy is. 0 Amikor megalakították a Körgát Klubot, az első szegedi ellenzéki csoportosulást, vagy amikor az ország elsőként létrehozott Ellenzéki Kerekasztalának elnökeként tárgyalt, gondolt-e arra, hogy mindezt azért teszi, hogy változtasson Szegeden? - Megfordult a fejemben. Bár (gy, utólag visszatekintve a 6-7 évvel ezelőtti tevékenységünkre, bizony naivitás, esetlegesség, sutaság is felfedezhető ezekben a fellépésekben és a képviselt gondolatkörben is. Végül abba az irányba indultak el a folyamatok, ahogy azt megfogalmaztuk. A legfontosabb célkitűzés az volt, -hogy valami civil erő kapjon életre a városban az akkori egypólusú politikával szemben. • Vállalkozóból lett politikus. Ezért kérdezem: egy városban a pozitív irányú változásokat a politika, a gazdaság vagy milyen erő tudja előidézni? - Egy város arculatát két, jelentős érdekcsoport jeleníti „Csak katalizátor a politika. Egy város életének főszereplói: a gazdasági elit és az értelmiség." (Fotó: Miskolczi Róbert) meg. Az egyik a műszaki és gazdasági elit, a másik a (humán) értelmiség. A politika csak katalizátor szerepet tölthetne be. A politika vagy a politikus hibázik, illetve jelentősen túlértékeli magát, ha azt hiszi: irányltja vagy alapvetően befolyásolhatja egy város életét. Egy város igényein és lehetőségein belül kell a politikának egy olyan helyzetet teremteni, amivel az érdekek és értékek a lehető legjobban jelenfthetők meg, illetve a béke és a folyamatos fejlődés megteremthető. 0 E kijelentéshez hogyan viszonyulnak az utóbbi 6-7 év történései? - A politika, s ebben nincs különbség 1990-94 és 1996 között, jelentősen elszakad ezektói az előbb említett súlypontoktól. Az ok nem csupán a politikusokban keresendő. A városi elit is tartózkodik azoktól a véleménynyilvánítási és befolyásolási lehetőségektől, amelyek rendkívül fontos támaszai, forrásai lennének a politikusok tevékenységének. • Egyetért a megállapítással: Szegeden más a „leosztás", mint az országos politikában? - Ez nem szembehelyezkedés! Inkább azt mondanám: a Szegeden történő dolgok megelőzik az országos eseményeket! Amik Szegeden történtek - mondjuk '87-tól -, azok később bekövetkeztek az országban is. Itt alakult az első Ellenzéki Kerekasztal, de a reformköri mozgalom is, s itt kezdődtek a tárgyalások a reformkommunisták és az ellenzék között. A rendszerváltás politikai bölcsője: Szeged. Ami gyors szembenálláshoz vezetett a kormány, az Országgyűlés többsége és a város vezetése között. Ez akkor unikum volt, ma általános. S lehet, hogy ami ma történik Szegeden, az egy-két-három év múlva országos jelenség lesz. Tehát itt előbb történnek meg dolgok, mint az országban. Hogy ennek mi az oka? Nem tudom! 0 Mtg Budapest és a Dunántúl látványosan fejlődik, Szegeden nem történik semmi? - Itt nincs fejlődés. Csak stagnálás. Ez az állapot a város közvetlen környezetéhez képest talán jónak mondható, mivel az Alföldön, de különösen a Tiszántúlon óriási visszaesés tapasztalható. A fejlődés lehetőségeit mérlegelve most közbülső helyet foglal el a város, amit joggal tartunk méltatlannak - akár a gazdasági lehetőségeink, akár az értelmiség teljesítménye alapján. Ebbe belenyugodni nem szabad! 0 Miért fejlődik a dunántúli település, miért stagnál vagy zuhan az alföldi? - Mert ott az öteletek nem csak formailag és politikailag kidolgozottak és képviselhetők, hanem a gazdasági hátterük is tökéletesen megteremthető. A polgárosodás dunántúli és a szegedi szintje között nincs különbség. Ellenben a délszláv háború negatív hatása még érvényesül: a nyugati tőke megállt a Duna vonalánál. Márpedig a nyugati tőkének - bár nagyon sok átkos vonásáról hidunk - nagy a húzó hatása. Az utóbbi fél évben tapasztaljuk, hogy Szegeden is megjelentek a multinacionális cégek. Probléma, hogy a hazai tőkének, mely városunkban jelentősnek mondható, nincs harmonikus viszonya a politikai elittel, melynek feladata lenne, hogy megteremtse a kapcsolatot a központi erőforrásokkal. 0 Ha befektetőt csábíthatna a régióba, hogyan „adná el" Szegedet? - Azt ismételném el, amit már sokszor és sokaknak mondtam. Szeged az a gazdasági és kulturális centrum, amely átjárás Jugoszlávia, illetve a Balkán irányába. E szerep felvállalásához itt két dolgot kell minél előbb megcsinálni: meg kell őrizni azt a kulturális identitásunkat és teljesítőképességünket, amely jellemzi a várost, illetve gazdasági területen olyan logisztikai és pénzügyi központtá kell válnia Szegednek, amely ezt a vezető szerepet fenn is tartja. 0 A pénzügyi központ szerepkörre felkészült a város, hiszen Szegeden minden kereskedelmi bank megjelent. De mit jelent az, hogy logisztikai központ? - Egy nagybani zöldséggyümölcs piacot és árutőzsdét, illetve ipari-kereskedelmi központot: egy nagyon intelligens „raktárt" jelent. Ahol az intelligenciát olyan informatikai rendszer biztosítja, amellyel az áruforgalom profi módon, kicsi költségekkel megvalósítható, minden irányba. Ehhez a városi és a megyei önkormányzat, továbbá a kamarák és a vállalkozók összefogása szükséges. Ezen áll vagy bukik Szeged jövője! A logisztikai központ megvalósítására maximum még egy esztendő áll rendelkezésre! 0 Látja-e a város vezetése, hogy mi a „fő csapásirány", vagy inkább elveszik a részletekben? - Az önkormányzati képviselők többségét csip-csup ügyek kötik le, a vezetők egy része is elveszik a részletkérdésekben. Ráadásul - ezt ki kell mondanom - „kishitűséget" tapasztalok. Ez azért veszélyes, mert nem marad energia a legfontosabb kérdések megoldására. Márpedig ha ezekben nincs előrelépés, akkor baj lesz, mert a versenytársadalmakra az jellemző, hogy nincs stagnálás: egy közösség, illetve egy egyén vagy emelkedik vagy süllyed! 0 Más alföldi városok jelenthetnek-e Szeged számára mintát? - Igazi mintakép nincs. Látok olyan városokat, melyek bizonyos kérdések megoldásában ügyesebbek, jobban lobbyznak. Például Békéscsaba az 1992-94-es szakaszban eredményesebb, Kecskemét a mai napig ügyesebb, mint Szeged, Debrecen közelmúltjának történelmében pedig egyes „felvillanások" érdemelnek figyelmet. 0 Ha minta nincs, akkor milyen az országgyűlési képviselő ideálképe arról, hogyan lehetséges Szegedet fejlődési pályára kormányozni? - Minden probléma megoldásának két oldala van: az egyik személyi, a másik szervezeti. A szervezeti oldal, vagyis az infrastruktúra és a politikai szándék adott. Ám ahhoz, hogy egy város felfelé íveljen, kell egy „csapat", amelynek ismert az elképzelése és adott az aurája. Most, a XX. század végén, illetve a XXI. század Európájában a kapcsolati tőke, a személyes információs rendszer határozza meg egy város, pontosabban egy régió vezetésének sikerét vagy sikertelenségét. Ebből a szempontból látványos mondjuk Strasbourg és Ulm példája. Nos, Szegeden is vannak tehetséges emberek, de összességében nincs meg az az átütő erő, amire szükség lenne. Hogy mást ne említsek: kapásból föl tudnék sorolni ötven embert, akiknek ott lenne a helye a várost érintő kérdések fölvetésekor, illetve a megoldás kidolgozásakor. Nincsenek bevonva, igaz, ők maguk sem keresik a helyüket. A politikai és a társadalmi elit között tudunk átfedésekről, de nincs olyan átjárás és kommunikáció, melynek eredője mutatná az irányt, merre van előre. 0 Mi az országgyűlési képviselő szerepköre? - ő lenne az a „csapatjátékos", aki a városvezető elit és a szegedi értelmiség által meghatározott játéktérben a „futár", aki a két csoporttal együtt képviseli és megjeleníti a település problémáit, majd együtt, jó értelemben lobbyzva keresik a megoldásokat. Ez a „csapatjáték" nem teremthető meg „paranccsal" és „eszemesszel"! Ez az erőtér vagy összeáll vagy nem! 0 Szegeden valahogy nem alakul ki ez az erőtér. Miért? - Sajnos nem tudom! Talán azért, mert a fától nem látni az erdőt. Sem a politikusok, sem a városi elit nem áll a helyzet magaslatán. 0 Mi a különbség a kormánypárti és az ellenzéki honatya lehetőségei között? - Óriási a különbség! A kormánypárti képviselők bizalmi alapon fordulhatnak sok kérdésben a minisztériumok tisztségviselőihez. Az ellenzéki képviselőnek nincs ilyen lehetősége. Ennek ellenére a szerepek eloszthatók lennének. A kormánypárti képviselők feladata, hogy a kijárásos technikát is használva, a körön belülről indulva kijárjanak, exponáljanak ügyeket. Az ellenzéki képviselőké pedig az, hogy a nyilvánosságon keresztül próbáljanak nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Egyébként az a tapasztalatom, hogy a politikusok mozgástere sokkal kisebb, mint azt az átlagpolgár hiszi! Hihetetlenül nagy az apparátusok önjáró képessége. Az elmúlt évtizedek öröksége, hogy a politikusok sok mindenről nem is szereznek tudomást. Mert ezek az apparátusok önjáró módon, a politikusokat kihagyva intézik a dolgokat. S képesek arra, hogy az élükön álló politikust, legyen az miniszter, államtitkár vagy polgármester, néhány hónap alatt „lezabálják", azaz a saját képükre formálják. Egyrészt azért, mert nagyon erősek ezek az apparátusok, hiszen a késő kádárizmus idején élesítgették a karmaikat, másrészt a politikai elit jó részének nincs meg az az előképzettsége, amivel ezt kezelni tudná. 0 Szeged, mondhatni, jól helyezkedett, hiszen a rendszerváltozás óta egyéni választókerületi országgyűlési képviselőknek mindig is a kormánypárt jeles politikusait választotta. Ám ezt az „előnyt" nem sikerült konkrétumukra váltani Miért? - Ezt az ellentmondást magyarázza, hogy az előző választási ciklusban ellentétes volt az országgyűlési képviselők és az önkormányzatot vezető többség orientációja, diszharmónia jellemezte a kapcsolatot. Ez oda-vissza problémaként jelentkezett! Attól kezdve, hogy a képviselőknek nem volt a városházán irodájuk, egészen odáig, hogy a kormányzat sem ide nyomta a fejlesztési lehetőségeket. E formális ellentét megszűnt, s két év eltelt, mégsem vált konkrét eredménnyé az „összhang". Nagy kérdés, hogy ennek mi az oka! Talán az, hogy a város vezetése megosztott. Vagy az, hogy szakmailag itt nincsenek rendben a dolgok. Vagy az, hogy objektív okok miatt létezik a kormányzat és az önkormányzatok között az ellentét, vagyis teljesen mindegy, milyen pártállású honatya érvel, a kormányhivatal tiszségviselője „nem adja" a Zsótér-házat, a repülőteret. Óriási a Budapest-vidék ellentét. 0 Szeged és közvetlen környezetének viszonya sem harmonikus. Az előző ciklusban egymásra acsarkodott a város és a megye. Ön megyei önkormányzati képviselő is. Milyen most a térségi kapcsolat? - Formailag rendezett. A változás tartalma viszont nemigen ragadható meg. Egyébként pedig nem a politika, s főleg nem egy struktúra fogja megoldani azt a problémát, hogy egy város és egy megye együtt, egy régióban fejlődik-e avagy nem. Ez gazdasági kérdés! S mivel a magántulajdon aránya nő, fontos kérdés: a gazdaság szereplője talál-e közös nyelvet és területet a politikával. 0 Milyen prioritások alapján kéne dolgozniuk a politikusoknak ? - Hogy helyben egyetértés legyen a fő kérdésekben, legyen néhány téma, melyet a mindenkori kormánypárti és a mindenkori ellenzéki képviselők együtt próbálnak kezelni. Tehát kemény ellenzéki politikusként is itthon, Szegeden a város érdekeit képviselem, s nem keresem a belső megosztottságot, a politikai vitát, hanem azt nézem: hol lehetne valami eredményt elérni. Például az autópálya-rendszert nem fogom azért fúrni, mert az a véleményem, rossz a szerződés. A prioritások közé tartozik: a civil szféra megtalálása, támogatása. 0 Képviselőként milyen „eredményekről" számolhat be a választóknak, illetve azoknak, akik egyre hangosabban mondogatják: a honatyák semmit sem tesznek városukért? -Én „csapatjátékos" vagyok! A régió és a város érdekeinek képviselete során a „csapat" persze nem pártcsapatot jelent! Egykori kosárlabdásként mondom: a csapatjátékot gyorsan, szellemesen és virtuóz módon kell játszani. Ha ehhez van partner, az eredmény is megszületik. Ha hozzám is eljut, mit szeretne a város vezetése, akkor én is lépek. De látni kell: a kormánypárti képviselők, illetve az ezen belüli lobbyk döntik el a kérdéseket! 0 Tehát létezik a „csapat", azaz a Szeged-lobby? - „Csapat" nincs. Csak „keretről" beszélhetünk. S „szövetségi kapitány" sincs. Ez a koordináló személy nem föltétlenül a polgármester, hanem egy elismert, a pártokon kívül álló személy vagy egy csoport és kör is lehet. De a polgármester is lehetne. 0 De mi az, amit el akart érni, s mi az, amit sikerült is? - Nem lenne szerencsés, ha én sorolnám föl az „eredményeimet"! Szegeden elég széles és sokszínű a nyilvánosság, ezért nagyon jól megfigyelhető egy politikus, s hogy a történtekből kinek mekkora az erénye és felelőssége. A választók szavazataikkal fognak válaszolni a kérdésre! Újszászi Ilona