Délmagyarország, 1996. július (86. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-20 / 169. szám

SZOMBAT, 1996. JÚL. 20. • Stadler József sosem fizetne kétszer egy győzelemért FF Nem tagadom, szeretem a Ferencvárost FF Ha azt mondjuk, Stad­ler József vállalkozó, az országban csupán néhá­nyan bólintanak, hogy igen, hallottak már róla. Ha viszont Stadler Jó­zsefről, az NB l-es foci­csapat tulajdonosáról és névadójáról, a messze földön híres stadiongaz­dáról beszélünk, akkor már csak kevesen ráz­zák a fejüket, hogy ezt az urat ák bizony nem ismerik. Egy dolog min­denesetre vitathatatlan: ha ez az ember kizáró­lag hírnévre vágyott há­rom évvel ezelőtt, ami­kor elhatározta, hogy NB l-es csapatot csinál, jószerével a „semmi­bál", nos, akkor elérte célját. Az országban el­sőként neki lett saját ne­véről elkeresztelt együt­tese, s amikor megépí­tette Magyarország leg­szebb és legkorszerűbb stadionját, örökre beírta magát a magyar foci történetébe. Mint minden (valamiben) sikeres embernek, Stadler Józsefnek is akadnak csodá­lói és irigyei egyaránt. Kez­detben az előbbiek, később (talán jelenleg is) az utóbbi­ak voltak, illetve vannak többségben. Ezekhez csatla­koztak egyes „hivatalos szervek" is, s ma már ott tar­tanak, hogy Stadler Józseftől az ország történetének talán legnagyobb adóbefizetését követelik. Stadlert azonban nem olyan fából faragták, hogy könnyen feladja a har­cot. A sok-sok támadás és vá­daskodás után joggal gon­dolhatná az egyszerű halan­dó, hogy egy megtört, min­denből kiábrándult emberrel kell majd találkoznia. Ezért éri nagy-nagy csalódás, ami­kor összefut azzal a sze­méllyel, aki nem kért, nem kapni akart, hanem adott a magyar focinak valamit. Ha mást nem is, akkor legalább egy olyan stadiont, amely­nek tényleg csodájára járnak az emberek. Amikor a marti­nique-i női focicsapattal Akasztón jártam, alkalmam volt megfigyelni a világ másik végéről jött emberek őszinte döbbenetét. 0 Vendégeink el vannak ragadtatva a létesítmény­től - mondtam Stadler Jó­zsefnek, amikor teendői közepette időt szakítot­tunk a beszélgetésre. - Sajnos, még máig sem tudtam befejezni, azon egy­szerű oknál fogva, hogy el­fogyott a pénz. A lelátó két vége az egyik oldalon még nincs kész, meg aztán hiába ágaskodnak a hatalmas osz­lopok a magasba, a világítást sem tudjuk használni, mert még nincs bekapcsolva az áram... 0 Sokan örülnének, ha ilyen , félkész" stadion­juk lenne... - Az biztos, hogy az APEH így is szívesen a bir­tokába venné. • Tán csak nem olyan nagy az adóssága, hogy a stadion is „rámegy "? - Attól függ, hogy melyik oldalról nézzük a dolgokat. Szerintem nekem is tartoz­nak azok, akik tőlem köve­telnek. • Egyesek ötmilliárd fo­rint adóhátralékról be­szélnek... - Beszélni sokat lehet. Követelni is. Majd a bírósá­,Ha mór csinál valamit az ember, az legyen tökéletes!". (Fotó: Gyenes Kálmán) gon eldöntik, kinek van iga­za. Egyelőre a meccs köztem és az APEH között az én ja­vamra áll. Másfél milliárdos követelésemet a pénzügymi­nisztériumban is elismerték. A per azonban tovább fo­lyik. • És sok pénzt felemészt. - így igaz, olyan pénze­ket, amelyeket a vállalkozá­somba, vagy éppenséggel a fociba fektethetnék. 0 Miért éppen a fociba? - Nézze, minden ember­nek van valami szenvedé­lye. Engem a labdarúgás fertőzött meg. Három és fél évvel ezelőtt, amikor elhatá­roztam, hogy Bács-Kiskun megyében NB l-es csapatot teremtek, hogy finoman fo­galmazzak, jó néhányan megmosolyogtak. Olyannyira, hogy amikor el­mentem a kiskőrösi elöljá­rókhoz, és helyet kértem egy stadion felépítésére, ka­tegorikusan elutasítottak, mondván, hogy ne szóra­kozzam velük. 0 Ezért került a stadion Akasztóra? - Elsősorban ezért. Itt volt egy 300 hektáros terü­let, ami az én tulajdonomat képezte, s ehhez még vásá­roltam annyit, hogy modern körülményeket teremthes­sek, nemcsak a játékhoz, ha­nem a szurkolók, a gépko­csik elhelyezéséhez is. 0.Mennyibe' van önnek ez a pálya? - Pontos összeget nem tu­dok mondani, de körülbelül egymilliárd forintot emész­tett fel eddig. Ahhoz azon­ban, hogy teljesen kész le­gyen, még sokat kell költe­nem. 0 Ami viszont kész van, arról csak jókat és szépe­ket lehet mondani. Állító­lag, amikor a Ferencvá­rossal játszott a Stadler FC, s a zöld-fehér focis­ták kisétáltak a játéktér­re, mesterük, Nóvák De­zső megjegyezte: „Na, fi­úk, ha erre a talajra is panaszotok van, akkor hagyjátok abba a fut­ballt..." - Nóvák talán túlzott egy kicsit, de tényleg olyan a gyepszőnyeg, mintha biliár­dasztal lenne. Azt vallom: ha már csinál valamit az em­ber, akkor az legyen tökéle­tes. 0 Apropó Ferencváros! A rossz nyelvek azt beszé­lik, hogy Ön nagy fradis­ta, s az itteni meccsükön „átengedték" a pontokat, hogy bajnokok legyenek Lisztesék. - Nem tagadom, tényleg szeretem a Ferencvárost, mindig is közel állt a szí­vemhez ez a klub. De nem annyira, hogy meccset „ad­jak" neki. Egyébként is, azon az összecsapáson a sok sérülés miatt mi nagyon tar­Kell az utánpótlás talékosan tudtunk kiállni. Persze, a Fradi van annyira jó csapat, hogy Magyaror­szágon bárkit, bármikor, bár­hol le tudjon győzni. 0 Egy másik bunda­üggyel is vádolták önö­ket. - Az megrendezett színjá­ték volt. A békéscsabaiak így akarták „magyarázni" váratlan hazai vereségüket. Csak Pásztor Jóskán csodál­kozom, hogy nevét adta eh­hez a komédiához. A bírósá­gon ugyanis, bizonyítékok hiányában, elejtették a vádat. Egyébként sem fizetnék két­szer egy győzelemért: külön az ellenfélnek és külön az én. játékosaimnak. Ennyire sok pénzem azért nincs. De az egész ügyet enélkül is nevet­ségesnek tartom. 0 Azért a Stadler focis­tái, a hírek szerint, nin­csenek rosszul fizetve. - Ha arra gondol, hogy nálam valami szuper jutta­tásban részesülnek a labda­rúgók, akkor ki kell ábrándí­tanom. Annyit keresnek, mint általában a magyar NB I-ben a többiek is, azzal a különbséggel, hogy nálam az ígért pénzt meg is kapják. Talán ez a tény téveszt meg sokakat. 0 A Stadlernél már évek óta jól képzett, tehetséges ukrán, orosz és más nem­zetiségű labdarúgók tűn­nek fel, hogy aztán Ön túladjon rajtuk. - Tényleg sok jó focista fordult meg nálam az utóbbi két esztendőben. Sándor Ist­ván edző igen jó szemmel válogatja ki azokat, akiket aztán a tanácsára többnyire szerződtetek. Nálunk nem létezik olyan, hogy látatlan­ban, vagy csak hallomás után kerüljenek hozzánk já­tékosok. Akit idehozunk, an­nak konyítania kell valamit a focihoz. 0 Olyannyira, hogy egy idő után rendszerint más csapatok is megkörnyé­kezik őket. - Ehhez először nálunk kell bizonyítaniuk. Nicsenko például az elmúlt bajnokság­ban góljainak a felét nálunk lőtte, fgy aztán nem keltett csalódást a Fradiban sem. 0 Párját, Jeremejevet is kiszemelte a Ferencvá­ros. Itt láttam ácsorogni Havasi Mihályt, a zöld­fehérek szakosztály-me­nedzserét... - Folyik a tárgyalás, de még nem egyeztünk meg. Várjuk, hogy közeledjenek az álláspontok... 0 Ezért nem áll szóba Havasival? - Én megmondtam a játé­kos árát, ő viszont ezt so­kallta és kevesebbet ígért. Abban maradtunk, hogy adunk egymásnak néhány óra gondolkodási időt. Ha­gyom kicsit „puhulni"... 0 Mennyit kértek Jere­mejevért? Egyesek 30 millióról beszélnek. - Az nagyon sok pénz, de lehet, hogy még ennyit is megér. Várjuk ki a végét. (Amint azóta már kiderült, Jeremejev mégiscsak drágá­nak bizonyult, hiszen nem került a Fradihoz. 0 Annyi focistát adtak már el, hogy végül a Stadlernek nem lesz ele­gendő játékosa... - Nem esünk kétségbe, mert most is igazoltunk né­hány tehetséges gyereket, akikért egy-két év múlva ta­lán sorba állnak majd a nagy fővárosi klubok... 0 Sándor István edző már több mint két éve dolgozik a Stadlernél. Nem gondolt arra, hogy új mestert alkalmazzon? - Miért tenném? Teljes mértékben elégedett vagyok az ukrán származású, de ma­gyar Sándor Pistával. 0 Ön, amikor bekapcso­lódott a magyar labdarú­gás vérkeringésébe, na­gyon „kapós" ember volt. Még a Magyar labdarú­gó Szövetség szűkebb ve­zetőségébe is beválasztot­ták. Az utóbbi időben vi­szont nem nagyon hal­lunk erről a tevékenysé­géről. Miért? - Elfoglalt ember vagyok, kevés időm jut, vállalkozá­som és csapatom mellett még más munkára is. De nem ez a fő ok, hogy „kies­tem" az MLSZ-ből. Amikor ott Benkő László elnök vette át a hatalmat, nem lehettem szimpatikus neki, mert első lépései közé tartozott, hogy menesszen néhány embert, köztük engem is. Neki nem kellettek olyanok, akik nem csak bábként akarták végig­ülni a megbeszéléseket. 0 Most már nincs ott Benkő... - Laczkó viszont nem hí­vott, én pedig magamtól nem jelentkezem. De egyéb­ként is, amióta piszkálgat­nak, egyesek szemében nem­kívánatos személy lettem... 0 Látom, hogy nem csak Önt, de családját is „megfertőzte" a labdarú­gás. Kislánya a kiskőrösi női csapatban kergeti a labdát (nem is rosszul), és kisfia, Milán is a pálya közelében érzi magát a legjobban. - A kislányom, amfg nem készült el a stadion, keraté­zott és nem is sikertelenül. De aztán már nem tudtam le­beszélni a fociról. Azóta mindene a labdarúgás. Milán fiam viszont még csak két­esztendős, de a labda már most a mindene. 0 Mondja Stadler úr, van önnek magánélete? - Életem a nyilvánosság előtt zajlik; láthatja, hogy mennyi ember fordul meg itt, a stadion bárjában. Ezek közül valamennyivel kell váltanom egy-két szót, hi­szen a környéken, aki ide­jön, az mind a barátom. 0 Mégis egyedül küzd a csapat fennmaradásáért. - Remélem, ez hamarosan változik, hiszen éppen teg­nap létesítettünk egy alapít­ványt, amit hivatalosan is bejegyeztek, s amelyhez vá­rom a segítséget. Már 500­1000 forint is sokat jelent... 0 A csapat irányításában van segítsége? - Nincs, de nem is kell. Más kluboknál 5-10 ember cselleng a szakosztály körül, anélkül, hogy valami fonto­sat tenne. Mindennek a tete­je, hogy aztán egyesek még a markukat is tartják a „tevé­kenységükért". 0 Új idény, új bajnok­ság. Milyen reményekkel indulnak? - Jobb helyezést, mint az idei volt, nemigen remélek. Sok fiatal, tehetséges játé­kost igazoltunk, akiknek idő kell az első osztály légköré­nek megszokásához. 0 Mikor látunk villany­fényes mérkőzést a Stad­ler stadionban? - Amint megvan a pénz, egy napon belül kigyúlnak a fények... P. Sándor József

Next

/
Thumbnails
Contents