Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-05 / 130. szám

HAZAI TÜKÖR 7 0 Ki az első az egyenlők között? Seregély vagy Paskai? Mórahalmiak Csíkszentmártonon ff Ikertestvér" a Hargitán Mindkét településen Móra Ferencről nevezték el az iskolát. (Fotó: Gyenes Kálmán) A tollforgatók na­gyon jól tudják, a pro­tokoll szent dolog, hisz sajtóetikai és informatív jelentősége egyaránt „agy. Légyen szó bár­mely állami, közéleti, társadalmi, gazdasági eseményről, rendez­vényről, az ott megje­lent hivatalos hölgyeket és urakat illik „nagy­ságrendi" sorba szedni, rangjuk, tisztségük, s a különféle szervezeti hie­rarchiákban elfoglalt helyük szerint - ami nem ritkán felér egy ta­lálós kérdéssel. Például, Önök szerint ki ma a katolikus egyház első embere: Seregély Ist­ván, a püspöki kar el­nöke, vagy Paskai László bíboros? Mindez csak onnét jutott az eszembe, hogy főszer­kesztőm a hétvégi Új Em­berben kifigyelte: a katoli­kus püspöki kar és az MDF vezetőinek találkozójáról szóló tudósításban Seregély István, Gyulay Endre, Pas­kai László az egyházi proto­kollsorrend... Találgattunk. Mivel azért képletesen szól­va is még csak Kelet-Kö­zép-Európában vagyunk, nem csoda, hogy belénk bújt a politikai kisördög: lehet, hogy Paskait kezdik vissza­szorítani? Megváltoztak az erőviszonyok a katolikus egyházban, csak mi még nem tudunk róla? Nos, hát kérdéseinkre, feltevéseinkre kitől mástól is kérhettünk volna választ, mint Gyulay püspök úrtól, a jelek szerint a magyar katolikus egyház második emberétől. • Dicsértessék, püspök úr, tessék mondani, ki most az első ember a ka­tolikus egyházban? - Ahogy vesszük... Az egyház sajátos helyzeténél fogva ugyanis a válasz né­zőpont kérdése. Megpróbá­lom elmagyarázni. A Ma­gyar Katolikus Egyházat, mint a római központú vi­lágegyház egyik nemzeti szervezetét a Magyar Kato­likus Püspöki Kar irányítja. Ennek elnöke Seregély Ist­ván érsek úr, alelnöke én vagyok, a titkára pedig Ter­nyák Csaba. A négyes veze­tői bizottság tagja még Pas­kai László bíboros-érsek. Ebben a nemzeti egyházi hi­erarchiában a protokollsor­rend tehát: Seregély, Gyu­lay, Paskai. Az egyház hi­vatalos megnyilatkozásai­ban, tárgyalásokon - mint például az említett politikai találkozón is - ez a proto­kollsorrend érvényesül. • Azért csak Paskai ér­sek úr az egyedüli bíbo­ros a püspöki testület­ben... - Éppen ezzel akartam folytatni. Ha a római anya­szentegyház viszonylatában szemléljük a magyar egyhá­zat, akkor Paskai bíboros úr az első ember, hiszen való­ban, ő az egyedüli közű-' lünk, aki tagja a Szentatya tanácsadó testületének. Va­tikánból nézvést aztán ő utána következnek a püspö­kök, főpásztori megbízatá­sukban eltöltött koruk sze­rint. Ha van egy konceleb­rált szentmise, melyen jelen van Paskai bíboros úr is, minden esetben ő vezeti a szertartást. • Van-e értelme annak a kérdésnek, hogy me­lyik fajta vezetői minő­ségnek nagyobb a legiti­mitása? - Mindkettőé, csak más­képp. Míg bennünket, a püspöki kar vezetői négye­sét - beleértve ebbéli minő­ségében Paskai bíboros-ér­seket is - maga a püspökök testülete választott meg, Paskai Lászlót a pápa neve­zete ki bíborossá. Mint ahogy egyébiránt bennünket is püspökké. Szóval, Isten legitim szolgái vagyunk va­lamennyien... Örfi Ferenc Mint a mesében: egy­szer csak kiderült, hogy Erdélyben, a Hargita lá­bainál létezik egy tele­pülés, amely annyi ha­sonlóságot mutat Móra­halommal, mintha test­véri szálak fűznék össze őket. Ott is Máira Ferenc­ről nevezték el az általá­nos iskolát; ott is műkö­dik mezőgazdasági szakiskola; az ott lakók is mezőgazdasági mun­kából élnek; és még va­lami: ott is a környék legfiatalabb polgármes­tere irányítja a helység ügyes-bajos dolgait. Csíkszentmártonról van szó. Természetes hát, hogy a két település kapcsolatba lépett egy­mással. Előbb a két általános isko­la kezdte a barátkozást: ta­valy nyáron a mórahalmi pe­dagógusok autóbuszra ültek, s meglátogatták csíkszent­mártoni kollégáikat. Az erdé­lyiek ősszel, a szeptemberi szüreti mulatság idején tették tiszteletüket Mórahalmon; a vendégek között ott volt Gergely András csíkszent­mártoni polgármester, s vele tartott a képviselőtestület né­hány tagja is. Ekkor önkormányzati ha­tározatban rögzítették a két település együttműködési szándékát - ezt a határozatot decemberben a csíkszent­mártoni helyi tanács is elfo­gadta. Május 15-19-ig ismét a mórahalmiak vendégesked­tek Csíkban, s ünnepélyesen aláírták az együttműködési szerződést, amelyet oktatási és kulturális szakmai megál­lapodással egészítettek ki. A mórahalmiak vállalták, hogy igyekeznek segíteni a csíkszentmártoni könyvtár anyagának bővítésében, az ottani mezőgazdasági szakis­kola szakmai gyakorlatainak megszervezésében. A móra­halmi közösségi ház további utakat szervez Erdélybe (ős­szel a nagycsaládosok utaz­hatnak), a művészeti iskolá­sok anyaggyűjtésre indulnak Csíkszentmártonba, viszon­zásul táborozni hívják az er­délyi gyerekeket Móraha­lomra. A májusi utazáson történ­teket Nógrádi Zoltán polgár­mester foglalta össze. A mó­rahalmiak úgy tervezik, hogy a város napjára, szeptember 2l-re - s a hozzá kapcsoló­dó, kétnapos aratóünnepre ­hívják meg ismét az erdélyie­ket, s ekkor tárgyalnak a gaz­daság, a vállalkozói szféra és a sport területén kívánatos együttműködés részleteiről is. A kinti vállakozásfejlesz­tést támogatandó, a felnőtt­képzéshez küldenek segéd­anyagokat. Terveik szerint közös Phare-programban vennének részt: a mórahal­miak adnák be a csíkszent­mártoni szociális fejleszté­sekről szóló pályázatot. Ám a küldöttség másfelé is járt: útbaejtették Seges­várt, Fehéregyházát, Maros­vásárhelyt, Csíksomlyót, Farkaslakát, Nyergestetőt és Csernátont is. Utóbbi telepü­lésről nyáron fafaragó művé­szek jönnek Mórahalomra, s a templom melletti térre ké­szítenek fából játékszereket, amelyeket augusztusban már ki is próbálhatnak a gyere­kek. Ny. P. Betörés után zsebleltár Itt a nyár, a pihenés, üdülés, pár hetes kikap­csolódások időszaka ­lehetőleg minél távolabb az egész évben megszo­kott környezettől. A nyári hónapok azonban egyben a betörések idő­szaka is, éppen azért, mert ilyenkor nincsenek otthon a házigazdák. A rendőrség Bűnmegelő­zési Szolgálata erejéhez, le­hetőségeihez képest igyek­szik segíteni az állampolgá­roknak. Egyrészt tanácsok­kal. így például felhívják a figyelmet arra, hogy a leg­több tolvaj az ajtón keresztül érkezik, ezért a nyílászáró­kat kell fokozottan biztosíta­ni. Nem hátrány a riasztóbe­rendezés sem, bár az utóbbi időkben megrendült irántuk a bizalom. A rendőrök sze­rint a villogó, szirénázó ké­szülékeknél sokkal előnyö­sebb, ha valamelyik távolab­bi helyen - mondjuk a rend­őrség ügyeletén - jelez a ri­asztó. Az előbbieknél konkré­tabb segítséget is nyújt a rendőrség. A polgárőrség Segitségével mintegy 40-45 ezer lakásba kézebesítenek ki egy zsebleltárt, melybe a lakók bejegyezhetik értékei­ket és azok legfontosabb is­mertetőjeleit. Mindez arra szolgál, hogy ha esetleg - ne adj Isten - betörnének a la­kásba, a nyomozás során nagy segítség az eltűnt áruk pontos paramétere. A Zseb­leltárban a következő rova­tok szerepelnek: szórakozta­tó elektronika, hírközlés (te­lefon, fax, számítógép, kom­munikációs eszközök, erősí­tő); háztartási gépek, szer­számok (mosógép, fúrógép, önvédelmi- és vadász fegy­ver); ékszerek, nemesfém- és műtárgyak (órák, értékes ét­készletek, festmények, por­celánok); értékes ruhane­műk, szőnyegek (bundák, felöltők, perzsák); okmá­nyok. A kézifüzet valamennyi cikknél jelzi a gyártási szá­mot, a vásárlás időpontját, értékét, típusát - szóval azo­kat az adatokat, melyek alapján lényegesen köny­nyebb a nyomozás. A zseb­leltár tehát hamarosan vala­mennyi szegedi postaládá­ban ott lesz. A. L. Zajok. A Lomnici utcá­ban lakó olvasónk nem tud­ta kipihenni magát a hét vé­gén a Regős Bendegúz Sza­badidőközpontból áthallat­szó irtózatos zene-bona mi­att. Mint mondta, éjjel há­rom órakor nemcsak ő, de gyermekei sem tudtak alud­ni. Az ember sok mindent kibír, közölte, de ez már el­viselhetetlen. Dorozsmán a Sziki Presszóból hét végen­ként kihallatszó élő zene zavarja a pihenni vágyók nyugalmát, közölte egyik olvasónk. Derékig érő gaz. Ádók Istvánnénak (479-693) koz­metika-szalonja van a Jó­zsef Attila sugárút 77. alatt. A tulajdonos felháborodva telefonált, hogy üzlete előtt derékig ér a gaz. Vélemé­nye szerint ezt is videózni kellene, nemcsak a szabály­talanul parkoló gépjármű­veket. Illegális tábla? A Juhász Gyula utca és a kiskörút sarkán található parkos te­rületen valaki néhány nap­pal ezelőtt elhelyezett egy ormótlan hirdetőtáblát. V. A. szerint az illető biztosan engedély nélkül rakta ki a városképet zavaró táblát. Piszkos. Lantos Péter koszosnak, szemetesnek tartja a Tisza-part azon ré­szét, ahol az autók parkol­Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket és tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes munkatársunkkal, Szabó C. Szilárddal oszthatják meg. Kollégánk munkanapokon reggel 8 és 10, vasárnap 14 és 15 ora között várja hívásaikat a 06-20-432-663-as telefonszá­mon. Felhívjuk figyelmüket, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell. Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirde­tésben tehetik közzé mondandójukat. nak. Szerinte ez csak foko­zódik majd a turistaszezon­ban. Olvasónk azt javasol­ta: az illetékesek helyezze­nek el minél több szemetes konténert és kukát a terüle­ten. Ugyanezt javasolta egy másik telefonálónk is, csak ő az Indóház tér - Bánom­kert sor sarkára képzelne el több hulladlktartót. Szúnyoginvázió. Gyála­réten és környékén renge­teg a szúnyog, közölte Huszka János. A kertekben már nem lehet kinn marad­ni, és a gyermekeket is szinte megeszik a vérszí­vók. Legutóbb május utol­só szombatján irtották a szúnyogokat Gyálaréten. Telefonálónk azt kérdezte: az elmúlt hét végén miért nem permeteztek a város­szélen? Egy másik olva­sónk azt firtatta, miért va­sárnap kora délután perme­tezték végig a belvárost, miért nem lehetett mindezt késő este vagy hajnalban csinálni, amikor kevesebb ember sétál az utcákon. Köszönetek. A Műszaki Pincének mondott köszö­netet a gyermeknapi kirán­dulás támogatásáért a Pető­fitelepi I. sz. Óvoda Törpi­kék csoportja, Csipet csa­pata, valamint óvónőik. Kistúri Ferencné több al­győi szülő nevében kö­szönte meg a helyi óvoda Katicabogár csoportját ve­zető óvónőinek és munka­társainak egész éves áldo­zatos munkáját. Szerelő. A nyugdíjas Kaszab Istvánnénak (Árvíz u. 47.) több hónappal ez­előtt romlott el a videoké­szüléke. P. János tévészere­lő elsó alkalommal négy­ezer forintért rá is szerelt az antennára egy drótot. A ké­szülék azonban csak né­hány napig működött. Új­ból kihívták a szakembert, aki közölte, antennacsere szükséges, ami tizenötezer forintba kerül. A nyugdíjas házaspár össze is gyűjtötte a pénzt, többször értesítet­ték a szerelőt, aki minded­dig füle botját sem mozdí­totta. Brutális testvér. A 478­723-ról telefonáló olvasónk nem mindennapi történetet mesélt el. Elmondta: negy­venéves, munkanélküli öccse hetvenhatéves szülei­vel él együtt egy házban. Az iszákos testvér, akit egyébként a szülők tartanak el, több éve bántalmazza édesanyját és édesapját. Voltak már békéltető tár­gyaláson a bíróságon, részt vettek a pszichiátrián elme­orvosi szakvizsgálaton, többször kérték az önkor­mányzat .népjóléti irodájá­nak, illetve a rendőrségnek a segítségét, mindhiába. Te­lefonálónk nem tudja, ezek után kihez forduljon segít­ségért. Ki védi az időseket? - hangzott az elkeseredett kérdés. Júliusban munkanélkül A pályakezdő munka­nélküliek új támogatási formájának helyi alapel­veit tárgyalta meg tegna­pi ülésén a Csongrád Me­gyei Munkaügyi Tanács. Július l-jétől 270 és 360 napos periódusokon be­lül segíti az állás nélküli fiatalokat a Csongrád Megyei Munkaügyi Köz­pont. Számuk a már re­gisztrált munkanélküli­ekkel együtt előrelátha­tóan eléri a 3500 főt. Mint köztudott, július 1-je után már nem kapnak mun­kanélküli segélyt a pályakez­dő fiatalok. Az akkor életbe lépő törvény a támogatásnak egy hatékonyabb változatával próbálkozik. A megyében alkalmazott alapelvek közé tartozik ­mondta Vladiszavlyev And­rás, a megyei központ igaz­gatója hogy a pályakez­dők a bejelentkezést követő három hónap után feltétlenül álláshoz jutnak. Amennyiben a munkáltató vállalja, hogy 270 napig „alkalmazza a fia­talt (napí^négy órában), a munkadónak csak a járuléko­kat kell kifizetnie, a bért a munkaügyi központ állja. A cégnek ezen túlmenően há­rom hónapos továbbfoglal­koztatási kötelezettsége is van, amely idő alatt a bért is neki kell kigazdálkodnia. A másik lehetőség, hogy a munkaügyi központ 360 na­pig támogatja a foglalkozta­tást és eltekint a cég tovább­foglalkoztatási kötelezettsé­gétől. Ebben az esetben a munkáltató egy évig kapja a támogatást, neki csak a járu­lékokat kell kifizetnie. Ha valakinek olyan a szakmája, amelyben nem tar­tott nyilván munkanélkülit a központ, akkor a jelentkező eleve csak a 270 napos lehe­tőséggel élhet. Amenynyiben a piac abban a szakmában túltelített, vagyis a fiatal ne­hezebben tud elhelyezkedni, akkor a 360 napos megoldást kell választani. Az új törvény célja, hogy a fiatalok ne az utcán legyenek és ne váljon számukra automatikussá a segély felvétele. Aki még a régi törvény szerint jelentke­zett le a munkaügyi központ­ban, de a három hónapja nem jár le július 1-jéig, az élvezhe­ti az új rendszer előnyeit. Amennyiben alapítvány al­kalmazza a fiatalokat, min­den költséget a központ fizet. A munkabéreket pedig a kö­zalkalmazotti törvény alapján állapítják meg. Különben a 4 órás foglalkoztatást nem kell mereven értelmezni, egy hét munka után egy szabad hét is elképzelhető. F. K. Fiatal lövöldöző • Budapest (MTI) Budapesten a rendőrség hétfőn eljárást indított isme­retlen tettes ellen, aki a dél­előtti órákban a József kör­úton légpuskával több sze­mélyt megsebesített. A vizs­gálatok alapján gyanússá vált a fiatalkorú Cs. T. laká­sa, ahol a visszatérő ellenőr­zések alkalmával senki nem tartózkodott. Tegnap kora reggel végrehajtott házkuta­tás során a nyomozók meg­találták és lefoglalták Cs. T. 4,5 milliméter kaliberű lég­fegyverét. A fiatalkorút - aki a cselekmény elkövetését beismerte - elfogták.

Next

/
Thumbnails
Contents