Délmagyarország, 1996. június (86. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-22 / 145. szám

Koszovót felosztani? „Húsz év múlva a sorkötelesek többsége is albán lesz..." (2. oldal) Egy nap Mónussal Mónus sem nem antiszemita, sem nem elmebeteg. (11. oldal) 0 Pásztor utcai órák Kétkezi „gépsor" - kólával Ne félj, Szeged, a Csillagtól! (10. oldal) VNI^^. 0 ALAPÍTVA: 1910-BEN 0 DELMAGYARORSZAG • az Opel Hungary J7T/J7C • a Rupesky márkakereskedés j H V Hó q futamidejű kamatmentes hitellehetőség 50% előleggel • ASTRA SEDAN START 1 910 800 Ft 6728 Szeged, Fonógyári út 2-4. Tel.: 62/324-800. Fax: 62/324-070 • Budapest (MTI) Nem alkotmányellenes az, hogy a harmadik kárpótlási törvényjavaslat a deportálásért és a szovjet kényszermunkára hurcolásért járó kárpótlás külön kategóriáit teremti meg. Nem ellentétesek a diszkrimináció alkotmányos tilalmával azok a rendelkezések, amelyek e sérelmekhez a kárpótlás összegét illetően azonos jogkövetkezményeket fűznek. Egyebek mellett ezt állapította meg pénteken ismertetett határozatában az Alkotmánybíróság az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megA harmadik kárpótlás és az alkotmány fosztottak kárpótlásáról szóló törvény módosító javaslatának egyes rendelkezéseivel kapcsolatban. A végszavazás előtt álló tövényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatát az Országgyűlés emberi jogi bizottsága kérte az alaptörvény érvényesülésén őrködő tesülettől. A határozat - amelyet Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke nyílt ülésen ismertetett - úgy fogalmaz: a törvényhozó a törvénytervezettel megszüntette a korábbi mulasztásos alkotmányellenességet azzal, hogy azon személyek hozzátartozója számára is egy összegű kárpótlásra jogosultságot állapít meg, akik a magyar hatóság politikai önkénye következtében vesztették életüket. A testület alkotmányellenesnek ítélte viszont, hogy az élet elvesztéséért a különböző csoportokban lényegesen eltérő mértékű a kárpótlás összege. A határozat szerint sérti az egyenlő méltóságú személyként kezelés alkotmányos követelményét a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely szerint nem alkalmazható az egyösszegű kárpótlás szabálya a szabadságelvonás eseteiben akkor, ha az élet elvesztése magyar hatóság politikai indíttatású önkénye folytán következett be. Nem ellentétes az alkotmánnyal - szögezi le a határozat -, ha a törvényhozó a kárpótlásra szánt összeget újra megállapítja és újra elosztja azt követően, hogy az alkotmányossági követelményeknek eleget téve kiszélesítette a kárpótlandók körét. Ennek következtében ugyanazért a sérelemért járó kárpótlás nagysága lényegesen kevesebb is lehet, mint az eredetileg megállapított összeg. Az újraelosztás nem érinti a korábban kifizetett kárpótlásokat. A határozat kihirdetését követően Sólyom László rámutatott: a törvényhozó nem volt köteles az életüktől és szabadságuktól megfosztottaknak kárpótlást adni. Döntésétől függ, hogy ad-e, és mennyi pénzt szán erre a célra. Annus József elbúcsúzott A régi és a tegnap megválasztott új főszerkesztő, Annus József és dr. Olasz Sándor a Tiszatáj szerkesztőségében. (Fotó: Nagy László) Huszonhat év után Annus József író idén nyáron megvált a Tiszatáj szerkesztőségétől és a szegedi irodalmi lap főszerkesztői székéből a Szabad Föld főszerkesztői székébe „ült át". A Tiszatáj Alapítvány Kuratóriuma tegnapi ülésén tudomásul vette a szegedi országgyűlési képviselő lemondását és a lap eddigi főszerkesztő-helyettesét, dr. Olasz Sándor irodalomtörténészt, a JATE docensét választotta főszerkesztőnek. (Az Annus Józseffel készült interjúnk az 5. oldalon olvasható.) Tüntetés a magyar feliratokért • Révkomárom (MTI) A szlovákiai Révkomárom Dunamenti Múzeuma magyar feliratainak betiltása és az alapvetően magyar gyűjteményekre épülő intézményben történt „változások" ellen tiltakozott pénteken a múzeum épülete előtt mintegy hat-nyolcszáz ember. A tiltakozó megmozdulást a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Magyar Értelmiségi Társaság, a Csemadok és a szlovák parlament hárompárti Magyar Koalíciója közösen szervezte. Sidó Zoltán, a pedagógusszövetség elnöke, a megmozdulás egyik szónoka elmondta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a múzeumból eltüntették a magyar feliratokat s ezeket a meglevő szlovák feliratok mellett angol nyelvű magyarázó szövegekkel helyettesítették. opelO rupesky egy hónap után ott tartanak, hogy a munka fele már kész. Mondják, felére szeretnék rövidíteni a határidőt, s ehhez az alvállalkozók is jó partnerek. Napi 10-12 órát dolgoznak a Szentes, Mindszent, Kiskunmajsa és Baks környékéről ideszegódött kubikosok. A munka 90 százalékát csak kézi erővel lehet elvégezni, mert a nyomvonalat sok helyen keresztezik az egyéb közművek. A gép több kárt okozna, mint amennyi hasznot hajtana. Marad az „emberi gépsor": az mindenre képes figyelni. A Pásztor utcában ötenhatan kapaszkodnak a lapátba a szakadó esőben. Nem éppen pásztoróra... - Savállóak vagyunk! veti oda valaki az árokból. Nekünk már a jégeső sem árt. A modern világ kubikosai igen csak keményen melóznak, ahogyan ők mondják. A munkanélküliség elől menekülnek nemcsak a környékből, de Borsodból, Zalából is Szegedre. Szombat-vasárnapi munkával havi harmincnegyvenezret is megkeresnek - nettóban. Igaz, senki sem sajnálja tőlük. A családot pedig el kell tartani, minden áron. A Sade szakemberei is elismeréssel szóltak szerződött partnereikről. Hírlik, csak azért nem kezdenek reggel hét előtt dolgozni, mert zavarnák az alsóvárosi lakókat. A műszak vége pedig legtöbbször akkor van, amikor ráborul az öreg este a lapátos emberekre. Rafai Gábor ^•••^^••••••••••••••••••^••••••iMHMMHi SZOMBAT, 1996. JÚN. 22., 86/145. gHHaBaHaHMHMMBBMBMHMnMi - Innen még csak kólát, meg Fantát vittek a munkások - mondja az alsóvárosi kisboltos, amikor a telefonárkot ásó munkásokról érdeklődünk. Hamar kiderül, a szegediek igencsak elégedettek a munkájukkal: gyorsak, szolgálatkészek és legfőképpen dolgosak. Nincs szombat, nincs vasárnap, de az eső sem számít - az „emberi gépsor" csak ás, ás és ás... A Déltáv Rt. igen kemény feltételekkel pályáztatott meg egy-egy területet: nemrégiben Felsővárost túrták keresztül-kasul az idegenből jött kubikosok, most Alsóvároson „áskálódnak". Egy-két napba is beletelik, míg kiderül, valójában kié ez a terület, hiszen sokan pályáztak egy-egy telefonos munkára. Alsóvárost egy francia, de Szegeden bejegyzett cég, a Sade Magyarország Kft. nyerte el a versenytárgyaláson. - Tápéról jöttünk ide, ótt a mínusz 15 fok nem számított, itt meg az eső nem állít meg bennünket - mondja a társaság művezetője, Miklós Zoltán. A Máglya sori kis barakkirodában kora reggel nehéz szót érteni a többiekkel. Nem a vendégszerettei van baj, a nyelvvel - ők nem beszélnek magyarul, mi meg franciául. A szegedi cég egyébként egy éve alakult, s közműépítési munkákkal foglalkozik: szerződést köt, alvállalkozókat szervez, finanszíroz, majd elszámol. - A francia anyacégnek négyszáz irodája van szerte a világon. Dél-Amerikától Spanyolországig mindenütt ott a Sade. S aki azt hiszi, Szegeden mostoha körülmények között dolgoznak, az téved. A franciák mesélik, Szenegálban éjszaka nem látták az árokban dolgozó négereket. A műszakvezető kénytelen volt elrendelni a nevetést, hogy a hófehéren világító fogsorok alapján számolják meg, hányan vannak a műszakban. Azért Alsóvároson sem minden fenékig tejfel: - Nagyon szoros határidőt kötött ki a szerződés. Nálunk nem lehet ünnepelni, pihengetni. Négy hónap alatt 36 kilométeres nyomvonalat kell kiásni, majd betemetni és eltüntetni a nyomokat. Most, Pásztor utca: nem éppen leányálom esőben árkot ásni! (Fotó: Gyenes Kálmán)